Több megye is visszakaphatja történelmi nevét
A Csongrád megye átnevezéséről szóló határozati javaslat általános vitájával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés. Emellett a Magyarország kormánya és Maryland állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetésének vitája után a magyar-lengyel diplomáciai ingatlanok helyzetével kapcsolatos megállapodást vitatta meg az Országgyűlés szerdán. Az ülésnap végén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról vitáztak a képviselők. A vita után az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az ülésnapot, a Ház hétfőn folytatja munkáját.
2017. szeptember 20. 14:26

A megyék nevéről és székhelyéről szóló határozat módosításával kapcsolatos vita a Miniszterelnökséget vezető miniszter expozéjával kezdődött a parlamentben.

Lázár János szimbolikusnak nevezte, hogy Csongrád megye 2020. június 4-től felvegye a Csanád nevet. Értékelése szerint a megyejegyzék megváltoztatását célzó előterjesztése nem vesz el senkitől semmit, viszont egy ezeréves közösségnek ad valamit.

A tárcavezető azt mondta, történelmi üzenete és jelentősége van minden közigazgatási elnevezésnek.

Mint kifejtette, Csanád megyét 1030-ban alapították, ez az egyik legrégebbi egyházmegyei központ a csanádi püspökséggel. Ennek vetett véget 1920, a terület az ország közepéből az ország szélévé vált – fogalmazott, hozzátéve: az országhatárt megváltoztató erőszakos trianoni diktátum mellett a tanácsrendszer is pusztítást jelentett a térségnek, elvették az ott élők identitását.

Lázár János kitért arra, hogy a határmenti terület gazdasági viszonyait nem lehet ettől függetleníteni, a keleti határon magas a munkanélküliség, alacsonyak a jövedelmek és a nyugdíjak. Nem az emberek teljesítménye, munkája, elkötelezettsége változott meg – húzta alá.

Történelmi üzenete és jelentősége van minden közigazgatási elnevezésnek – mondta Lázár János a parlamentben

A miniszter az Országgyűlés felelősségének tartja, hogy megteremtse a kereteit a változásnak, ha egy helyi közösségben erő, képesség és igény van a lokális közösség rehabilitálására.

Ismertette, hogy a több mint tucatnyi települést magában foglaló térségben ma is csanádi identitás él, a kezdeményezés – amelynek élére állt – pedig Makóról indult.

Megjegyezte azt is, hogy három megye folytatott le hasonló vitát, Pest és Nógrád azonban nem tartotta indokoltnak a névváltozást.
Lázár János arra kérte a Házat, hogy mérlegelje a csanádiak kérését.

A kormány nevében Völner Pál államtitkár jelezte: támogatják a javaslatot

Fidesz: helyreállítanák a történelmi Magyarország örökségét

B. Nagy László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a megyék elnevezése kifejezője a történelmi folytonosságnak, egyúttal összetevője a helyi közösségek identitásának. A rendszerváltozás idején több megye neve is kiegészült, de az 1990-ben megállapított nevek a történelmi Magyarország vármegyéinek örökségét még így sem tükrözik teljesen – jegyezte meg.

A határozati javaslat ezt az örökséget hivatott helyreállítani, s általa a történelmi Magyarország hagyományai iránti elkötelezettség még inkább nyilvánvalóvá válik.

A közgyűlés támogatta a megyenév megváltoztatásával kapcsolatos javaslatot – jelezte a kormánypárti politikus, aki Lázár János javaslatának támogatását kérte a parlamenttől.

Államtitkár: alulról jövő kezdeményezésről van szó

Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár azt mondta: alulról jövő kezdeményezésről van szó, amit a miniszter felkarolt. A helyi közösségektől indult a javaslat, és a megyei közgyűlésben majdnem egyhangúlag fogadták el.

Nógrád még nem döntött erről a kérdésről, vizsgálják, Pest megye pedig a rá vonatkozó kérést nem támogatta – jegyezte meg.
Szimbolikus, hogy a változás 2020. június 4-én lép hatályba – mondta az államtitkár, hozzátéve: ez a dátum a legnagyobb traumája Magyarországnak.

Ugyanakkor ezt a napot a nemzeti összetartozás napjává is nyilvánították.

Jobbik: igen a javaslatra

Hegedűs Lórántné, a Jobbik vezérszónoka közölte, az expozéban elhangzottakkal teljesen egyetértenek, azt ugyanakkor sajnálják, hogy a gesztusértékű módosítással nem élnek más megyék.

Külföldi egyetemek

Palkovics László oktatási államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva közölte: a McDaniel College vezetése is megnyugvással vette tudomásul, hogy ez a megállapodás nemcsak a törvény feltételeit elégíti ki, hanem hosszú távú jövőt biztosít az egyetemnek és más marylandi intézményeknek is.

Hangsúlyozta: nincs veszélyben a magyar felsőoktatás szabadsága, autonómiája és ezt a Velencei Bizottság is megállapította a jelentésében, ahogyan azt is, hogy minden államnak joga és kötelessége felsőoktatásának minőségét biztosítani.

Elmondta: jelenleg az Egyesült Államokkal például a Fullbright ösztöndíjat és a magyarországi Amerikai iskola működését is államközi megállapodásokban szabályozták, így nem probléma, hogy ebben az ügyben is a megállapodást kötnek, emiatt nem kell szégyenkezni.

Közölte: Maryland állammal szakmai alapon zajlott a tárgyalás, és abszolút szakmai alapon tárgyalnak New York állammal is, ebben „nincs politikai rész”. Hozzátette: New York állammal a tárgyalások zajlanak, és véleménye szerint ezek hamarosan lezáródnak. Ha a CEU teljesíti a feltételeket, amit egyébként egyre inkább úgy látnak, hogy teljesíthetőek, akkor ezt a megállapodást is aláírják – mondta.

Elmondta: meglepte, hogy az MSZP nem támogatja a javaslatot, mert eddig nem úgy tűnt, hogy az MSZP ne értene egyet egy külföldi egyetem magyar működésével.

Jobbik: a megállapodás életbe léptetéséhez van szükség a javaslat elfogadására

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka felidézte: az Országgyűlés tavasszal „viharos körülmények között” tárgyalta a felsőoktatási törvény módosítását. Jelezte, akkor a Jobbik már elmondta álláspontját ezzel kapcsolatban, így magát a törvényt most nem értékeli.

Hozzátette: a módosítás hat egyetemet érintett és ennek keretében kezdődött meg a megállapodások megkötése, elsőként Maryland állammal. Hogy a megállapodás életbe lépjen, szükség van ennek „szentesítésére” is, ezért került a javaslat az Országgyűlés elé – mondta.

Független képviselő: nem a megállapodással, hanem az előzményekkel van probléma

Szabó Szabolcs, az Együtt független képviselője azt mondta: a probléma nem a megállapodással van, hanem az előzményekkel, a felsőoktatási törvény módosításával, amitől nehéz eltekinteni. Szerinte már a törvény beterjesztésekor jól látható volt, hogy egy intézményre „lőnek”, a CEU-ra.

A képviselő arra várt választ, hogy nemzetközi jogi szempontból rendben van-e, hogy egy levelezés alapján kötöttek megállapodást, ugyanis két kormány megállapodásakor jegyzéket váltanak.

Egységessé válnak a szabályok

A közigazgatási szabálysértési szankciók egységesítését is szolgálja az erről szóló törvényjavaslat – mondta expozéjában Kovács Zoltán államtitkár, hangsúlyozva: az előterjesztés az ügyfél iránti bizalmi szemléletet kívánja elmélyíteni a közigazgatásban, annak feltételezését, hogy az emberek és a vállalkozások alapvetően jogkövetőek.

Ennek figyelembevételével az előterjesztés nem a bírságolást, hanem az ügyfelek segítését helyezi előtérbe a további jogsértések megelőzése érdekében.

A javaslat fő szabályként a figyelmeztetés, a közigazgatási óvadék, a bírságolás, a tevékenységtől való eltiltás és az elkobzás szankciókat tartalmazza, de lehetőséget ad az ágazati sajátosságok figyelembevételére, további szankciók meghatározására.

Elmondta azt is: a javaslat a fokozatos szankcionálásra törekszik, amely azt eredményezi, hogy a jövőben várhatóan szűkebb körben szabnak ki közigazgatási bírságot. Ennek során azt kell mérlegelni, hogy az ügyfél egy meghatározott időn belül követett-e már el jogsértést. Ennek ellenőrzéséhez létrehozzák a szankciók nyilvántartását, egy elektronikusan hozzáférhető közhiteles adatbázist.

Fő szabályként az egy éven belül első alkalommal szabályt sértők figyelmeztetést kapnak, ami az államtitkár szerint nem jelent majd számukra érzékelhető joghátrányt. A hatóság akkor is alkalmazhat pusztán figyelmeztetést, ha a jogszabály bírság kiszabását írná elő.

A közigazgatási óvadék is a jövőbeli jogkövetést célozza, az ügyfél ugyanis az összeget csak újabb jogsértés esetén veszíti el.
Azonnali bírságot a jogszabály a durva, közérdeket jelentősen sértő esetben tartana fenn, például az emberi életet, testi épséget vagy kiskorút veszélyeztető szabálysértés esetében.

A javaslat azt is kimondja, hogy a három éven belüli első bírságolás esetén a legmagasabban kiszabható összegnek legfeljebb a fele róható ki, a helyszíni bírság pedig annak a negyede lehet.

Fidesz: zökkenőmentesen bevezethető az új eljárási törvény

B. Nagy László (Fidesz) az új közigazgatási eljárási szabályok jövő évi zökkenőmentes bevezetésével is indokolta az előterjesztést. Fontosnak nevezte a figyelmeztetés privilegizálását a bírsággal szemben és üdvözölte az óvadék intézményének bevezetését is.
Kiemelte a szankciók nyilvántartását is, ahogy az ágazati sajátosságok figyelembe vételének lehetőségét.

Jobbik: jó irányba tett lépés

Staudt Gábor (Jobbik) elismerésre méltónak nevezte a törekvést arra, hogy ne uralkodjon el a hatóságoknál a büntető szemlélet, helyette inkább segítsék az embereket.

Egyetértett a figyelmeztetéssel mint szankcióval és a közigazgatási óvadék bevezetésével is. Kifogásolta ugyanakkor a hároméves elévülési időt – amely szerinte túl hosszú -, valamint sokallta a közigazgatási bírság összeghatárát, amelytől ráadásul kormányrendeleti felhatalmazás alapján felfelé is el lehet térni.

Összegzése szerint ugyanakkor jó irányba tett lépés az előterjesztés, amelynek ha egyes részeit „kicsit arányosabbá” teszik, elképzelhető a Jobbik támogatása.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát, Kovács Zoltán államtitkár zárszavában pedig arról beszélt: egyeztettek szakmai szervezetekkel az előterjesztésről, de megfontolják az elhangzott módosítási javaslatokat. Úgy összegzett: az általános közigazgatási rendtartással együtt egy egészen új típusú szankciórendszer léphet majd hatályba.

A vita után Lezsák Sándor lezárta az ülésnapot, a Ház hétfőn folytatja munkáját.

MTI
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
MTI Hírfelhasználó