Német választások - nincs kormányváltó hangulat
Nincs kormányváltó hangulat Németországban - összegezte a választói felméréseket előadásában az Allensbach Közvélemény-kutató Intézet projektvezetője.
2017. szeptember 21. 17:11

Thomas Petersen szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyosan marad az országot 2013 óta irányító, Angela Merkel kancellár vezette, a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD alkotta nagykoalíció.

A budapesti német nagykövetségen tartott rendezvényen a szakértő hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal az értékelésekkel, amelyek szerint a választási kampány unalmas volt. Sőt, szerinte 72 órával a szavazás előtt még "minden mozgásban van", változhatnak a Bundestagba bejutó pártok közötti erőviszonyok.

A kereszténypártok, a CDU/CSU fölényes első helyéhez nem fér kétség, mint ahogy ahhoz sem, hogy a jelenlegi nagykoalíciós partner SPD nagy lemaradással a második helyen végez. Szavaiból kitűnt, hogy a tényleges versengés a harmadik helyért folyik a parlamentbe négy év után minden valószínűség szerint visszakerülő liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt között.

Az Allensbach Közvélemény-kutató Intézet a választásokat megelőző utolsó előtti felmérése szerint az FDP "hajszállal" előzi meg a konzervatívaktól erősen jobbra elhelyezkedő AfD-t, míg a két pártot a támogatottság sorrendjében a Baloldal pártja és a Zöldek követik.

A szakértő szerint rendkívül nehéz megjósolni, hogy Németországban milyen koalíció alakul. A negyedik kormányfői mandátuma előtt álló Angela Merkel hivatalban maradásához nem fér kétség, azonban a koalíciós paletta felettébb széles. Ez magában foglalja a jelenlegi nagykoalíció esetleges folytatódását, mint ahogy azt is, hogy a CDU/CSU az FDP-vel vagy épp a Zöldekkel alakít kormányt. De nem kizárt az sem, hogy először a háború óta három pártból álló koalíció jön létre.

Az intézet projektvezetője szerint a választói hangulat nyugodt, a szavazók "díjazzák" az erős gazdasággal párosuló stabilitást. Ebből a szempontból jelentősen megváltozott a helyzet a menekültválság "csúcspontja" 2015 ősze, illetve 2016 szeptembere óta, akkor ugyanis az embereket rendkívüli módon aggasztotta az országba érkezett mintegy 1 millió menekült.

Ebben az időszakban a közhangulatot az jellemezte, hogy a Merkel-kormány többé nem ura a helyzetnek, az ellenőrzés teljes mértékben kicsúszott a kezei közül. Mindez megmutatkozott a kancellár és az általa vezetett CDU támogatottságában is, amely akkor a mélyponton volt. Azóta azonban változott a helyzet. A kancellárnak lassan, de fokozatosan sikerült elérnie, hogy a különböző kormányzati intézkedésekkel párhuzamosan az említett aggodalom csökkent, és mára már Merkel, illetve a CDU népszerűsége elérte a menekültválság tetőzése előtti szintet.

Az aggódók aránya ma alig haladja meg a 25 százalékot. Mint ahogy a választók mindössze 19 százaléka van most azon a véleményen, hogy a vasárnapi választás "sorsdöntő" szavazás lesz, szemben például a 2005-ös választásokkal, amikor a megkérdezettek 47 százaléka gondolta ezt.

Thomas Petersen szerint a mai választói hangulat nagyjából megegyezik a négy évvel ezelőttivel. Mindezek alapján a szakértő azt valószínűsítette, hogy megismétlődhet a választások utáni, 2013-as helyzet, amelyre akkor a nagy pártok gyengülése és a kisebbek erősödése nyomta rá bélyegét. Általánosságban elmondható, hogy - mint a szakértő fogalmazott - a "klasszikus politikai képletek" immár Németországban sem funkcionálnak, és a nem konvencionális megoldások kerülnek előtérbe.

A projektvezető úgy vélekedett: a mostanra kialakult "hangulati stabilitás" nem jelenti azt, hogy a választók apolitikusak lennének. Jóllehet az embereket az elmúlt hónapokban az időjárás foglalkoztatta a leginkább, utána olyan témák következtek a felmérések szerint, mint Donald Trump amerikai elnökké választása, a menekültválság, a szociális kérdések és a Törökországgal való viszony. Mindennek szerinte nem mond ellent az, hogy a szavazók döntését ezúttal sem elsősorban a külpolitika, hanem a szociális helyzet, valamint a belbiztonság befolyásolja.

A menekültválság a szakértő szerint mára már nem meghatározó a választói döntések alakulásában. Az MTI kérdésére közvetve ugyanakkor megerősítette azokat az állításokat, amelyek szerint a merkeli politika felelőssé tehető a bevándorlásellenes AfD erősödéséért. Ugyanakkor nyomatékosan utalt arra, hogy a pártpaletta legszélét elfoglaló, az összes többi párt által bírált és minden esetleges együttműködésből kirekesztett AfD létrejöttét, illetve fokozatos erősödését egyáltalán nem kizárólag a menekültválság magyarázza. Az okok között említette, hogy a párt annak idején a kormány politikája ellen tiltakozó "protesztpártként" jött létre, és utalt a fennálló intézményekkel szembeni, azóta megszűnt bizalmi válságra is.

Thomas Petersen szerint annak sem lenne különösebb belpolitikai - parlamenti - jelentősége, ha az AfD a harmadik helyen végezne, és nagykoalíció esetén - legalábbis matematikailag - az ellenzék vezető ereje lenne.

MTI
megmondó
Önök miért aludtak 2002-ben, amikor a regnáló garnitúra az igazságszolgáltatással félemlítette meg a sajtószabadságot gyakorló újságírókat?
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI