Elnémulás Ukrajnában
A kárpátaljai ruszin nemzet, illetve a ruszin nyelv önállóságát az ukrán politika tagadja, s miután nyelvük a magyar nyelvvel ellentétben hasonlít az ukrán nyelvhez
2017. szeptember 22. 10:20

Hubay Miklós Elnémulás című drámáját Ivancsics Ilona, a Szomszédok Jutkájaként is ismert kiváló színművésznő főszereplésével nemrég játszotta a fővárosi Új Színház. E darabban egy fiktív nacionalista diktatúra megtiltja a kisebbségi nyelvek tanítását, használatát. Történetünk idején a városban már csak két ember, a főhősnő és a renegáttá lett egykori szerelme beszéli a tiltott nyelvet, amelyet egy külföldi nyelvész egzotikumként szeretne tanulmányozni.

A kommunista diktatúrák bukásával a kétnyelvűség a trianoni utódállamok hivatalos törvénykezése szintjén megvalósult. Amellett, hogy az utódállamok a területi autonómiát­ ördögtől valónak tartják, a határon túli magyarokat kisebbségi jogaik gyakorlásában zaklatások érik a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, a közigazgatási hatóságok és persze a politikai hatalom részéről.

A magyarok elnyomásának kreatív módszereiben a román hatóságok járnak az élen. Az oktatás terén biztosított nyelvhasználat terén elég egy sepsiszentgyörgyi református egyházi iskola épületének visszaszerzésének kapcsán indult politikai koncepciós perre, avagy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium vezetője elleni eljárásra gondolni. A legbizarrabb eset az volt, amikor néhány éve egy marosvásárhelyi piacon magyar nyelvű feliratokért róttak ki az önkormányzati hatóságok bírságot. Románia, a fenti példákkal bemutatott asszimilációs törekvései ellenére, törvényi szinten garantálja az óvodától az egyetemig a magyar nyelvű oktatás lehetőségét.

Az ukrán parlament nemrég szavazta meg a nemzetiségek jogait korlátozó oktatási törvényt. A törvényt Petro Porosenko államfő még nem látta el aláírásával. A törvény értelmében három év átmeneti idő után az oktatás hivatalos nyelve az ukrán. Óvodákban és általános iskolákban a jogszabály lehetővé tenné a nemzetiségek nyelvén való oktatást. Középiskolában és egyetemi szinten csak néhány tantárgyat oktathatnának kisebbségi nyelven, de a jogszabályból nem derül ki, melyek ezek a tárgyak. Ennek alapján a nemzetiségi nyelv és irodalom kivételével bármely tárgyat az ukrán anyanyelvű diákoknak megfelelő szinten ukrán nyelven taníthatnak a gimnáziumokban, szakközépiskolákban, főiskolákon és egyetemeken.

Ukrajna, miképpen valamennyi európai állam, beleértve a nem európai uniós államokat is, tagja az Európa Tanácsnak. E szervezet keretei közt működik a Stras­bourgban székelő Emberi Jogok Európai Bírósága. Az Euró­pa Tanács tagállamai aláírták a számukra kötelező erejű regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját. A chartát aláíró országok – köztük Ukrajna – kötelezettséget vállaltak arra, hogy biztosítsák az iskola-előkészítést, az általános iskolai és középiskolai oktatást, a szakközépiskolai és szakmunkásképzést, valamint az egyetemi és más felsőfokú intézményben zajló képzést a regionális vagy más őshonos kisebbségek anyanyelvén. Ezzel együtt biztosítják a fenti kisebbségi nyelvek idegen nyelvként való oktatását és a kisebbségi nyelveken folyó tanárképzést is.

Amennyiben az államfő esetleges aláírásával hatályba lépne az ukrán oktatási törvény, Magyarország és más ukrajnai nemzeti kisebbségek anyaországai eljárást indíthatnak Ukrajna ellen az Európa Tanácsnál a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának megsértése miatt.

Bár az ukrán oktatási törvény megalkotóit elsősorban a kelet-ukrajnai orosz nemzetiségek megregulázása vezette, súlyosan érinti a kárpátaljai magyarságot is, amelynek főiskolai szintig (II. Rákóczi Ferenc Főiskola) terjedő oktatási hálózata van. Ezért a magyar diplomáciának minden eszközzel rá kell bírnia a szomszédos ország vezetését annak érdekében, hogy a törvény ne lépjen hatályba.

A kárpátaljai ruszin nemzet, illetve a ruszin nyelv önállóságát az ukrán politika tagadja, s miután nyelvük a magyar nyelvvel ellentétben hasonlít az ukrán nyelvhez, a ruszinok minden más ukrajnai nemzeti kisebbségnél nagyobb veszélybe kerülnének e törvénnyel. Hátrányos helyzetbe kerülnének a törvény bevezetésével a ­volhíniai és kelet-galíciai lengyelek, bukovinai és kárpátaljai románok, kárpátaljai szlovákok, ukrajnai bolgárok, tatárok, görögök, csehek is.

1991. május 31-én Magyarország és Ukrajna külügyminisztere államközi szerződést írt alá, amelyben mindkét ország garantálta a másik állam területi épségét. A szerződés 10. pontjában rögzítették, hogy a felek minden lehetőséget megadnak a nemzeti kisebbségek minden szintre kiterjedő oktatásához. Az ukrán oktatási törvény életbelépése esetén északkeleti szomszédunk megszegné a Magyarországgal kötött kétoldalú szerződést. A szerződés 21. cikke lehetőséget teremt arra, hogy a szerződéssel kapcsolatos vitákat, konzultációk, tárgyalások, esetlegesen békítő tárgyalások útján rendezzék. A diplomáciai tárgyalásokba be lehetne vonni az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel rendelkező más európai uniós tagállamok, főként Lengyelország és Románia képviselőit is.

Ukrán kormánypárti nacionalista körök egy másik, a kisebbségek helyzetét még veszélyesebben ellehetetlenítő nyelvtörvénytervezetet is elkészítettek, ennek elfogadása egyelőre nincs napirenden. E jogszabály piacokon, éttermekben, vendéglátóhelyeken, hatósági eljárások során korlátozná a nyelvhasználatot, továbbá kötelezővé tenné a nemzetiségi sajtótermékek, helyi televízióadások ukrán nyelvű fordítását.

Mi jöhetne ezután? A Hubay-féle elnémítás, a privát nyelvhasználat korlátozása? Ha e második törvényt is megszavazná Ukrajna, akkor Románia, a magyarellenes hatósági eljárások ellenére arra hivatkozhatna, hogy tekintettel arra, hogy nyelvhasználatukat és a magyar nyelvű oktatás működését a törvények garantálják, a romániai magyarság helyzete példásnak tekinthető.

Pártokon, belpolitikai harcokon átívelő nemzeti összefogással, ügyes, okos diplomáciával, szükség esetén az Euró­pai Unió, az Európa Tanács és az ENSZ békéltető fórumainak igénybevételével is meg kell akadályozni az elnémítást jelentő oktatási törvény hatálybalépését, illetve a másik törvénytervezet napirendre tűzését.

Az 1988-as romániai falurombolás elleni nemzeti összefogás jó példa a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatának ügyében is, tehát hasonlóképpen kellene most is kiállni!

Magyar-Zsolnay Attila

A szerző alkotmányjogász

magyaridok.hu
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI