Jogászok szerint bizonytalan a német határnyitás jogi alapja
Továbbra is bizonytalan, hogy milyen jogi alapon hozott döntést a német szövetségi kormány 2015 őszén a menedékkérők tömeges beengedéséről.
2017. szeptember 22. 18:43

állapította meg egy jogi szakvéleményben a szövetségi parlament (Bundestag) tudományos szolgálata a Die Welt című lap pénteki beszámolója szerint. Az ügy feltárására a vasárnapi Bundestag-választással kezdődő ciklusban akár parlamenti vizsgálóbizottság is alakulhat.

A Die Welt írása szerint az ellenzéki Baloldal (Die Linke) felkérésére összeállított szakvéleményből kiderül, még a Bundestag jogászai sem tudják, hogy a szövetségi kormány milyen jogi alapon engedélyezte 2015. szeptember 4-én a Magyarországon az osztrák határ felé elindult menedékkérők beutazását.

A szakértők kiemelik, hogy alapesetben meg kell tagadni a belépést a biztonságos országokból érkező menedékkérőktől. Ez mindenkire vonatkozik, aki a balkáni migrációs útvonalon érkezik, mert az útvonal a biztonságos Ausztria felől éri el Németországot. A szabály alól kivételt jelent, ha Németország a Dublin III. - uniós menekültügyi - rendelet alapján átvállalja az illetékes országtól a menekültügyi eljárás lefolytatását, vagy ha a szövetségi belügyminisztérium rendeletet ad ki a menedékkérők beengedéséről. Azonban ilyen rendelet nem lelhető fel a belügyminisztérium aktáiban, és a kormány a menekültügyi eljárások lefolytatásának átvállalásáról sem hozott hivatalos döntést.

A szakvéleményben azt a kérdést is körüljárták, hogy lett-e volna szükség parlamenti felhatalmazásra a menedékkérők tömeges beengedéséhez. A Bundestag jogászai kiemelték, hogy a szövetségi alkotmánybíróság bevezette az úgynevezett lényegességi elvet, amelynek értelmében nem a végrehajtó hatalomnak, hanem a törvényalkotónak kell meghoznia a döntéseket az "alapvetően normatív" területeken, kiváltképpen az alapjogok gyakorlása terén, és ezt irányozza elő az úgynevezett "demokrácia-, és jogállamisági elv" is - idézett a Die Welt a szakvéleményből.

A semlegességre kötelezett jogászok ugyan nem foglaltak állást ebben a kérdésben, de rámutattak, hogy az alkotmánybíróság a menekültek családegyesítései jogával kapcsolatban egy ítéletében kimondta, törvényhozási döntés szükséges arról, hogy kell-e, és ha igen, milyen mértékben kell korlátozni a külföldiek bevándorlását.

A rendre feltételes módban fogalmazó szakértők hozzátették, hogy mindennek alapján akár amellett is lehetne érvelni, hogy a Bundestagnak legalább utólag hozzá kellene járulnia a határnyitáshoz - írta a Die Welt.

Hozzátették: a jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és az az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) jelezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik majd, ha bejutnak a Bundestagba, ami biztosra vehető, tekintve, hogy mindkét párt támogatottsága nagyjából a kétszerese az 5 százalékos bejutási küszöbnek.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó