A koalíció a német voksolás nagy kérdése
Schulz számára a politikai túlélés a tét
Aligha kétséges a felmérések tükrében, hogy a következő német kormánykoalíció is az uniópártok vezetésével alakulhat meg, és negyedszer is Angela Merkel lesz a kancellár a vasárnapi Bundestag-választásokat követően. Ám a koalíciós egyeztetések végén korántsem biztos, hogy a közös kormányzásban elfáradt és meggyengült nagy pártok fognak ismét együttműködni. Áttörésre számíthat a nacionalista Alternatíva Németországnak, a voksolás várható nagy nyertese.
2017. szeptember 23. 11:26

Az év elején gondoltnál kevesebb izgalmat tartogatott a végére a német választási kampány: már hónapok óta nem kérdés, hogy a Martin Schulz vezette szociáldemokraták (SPD) a holnapi voksoláson nem tudják megelőzni az uniópártokat (CDU/CSU), így immár harmadszor is újrázhat majd kancellárként a 2005 óta hatalmon lévő Angela Merkel CDU-elnök. Jelenleg a felmérésekben mintegy 15 százalékpont a különbség a két nagy tömörülés között, az SPD a tél vége óta lejtmenetben van, elmúlt a „Schulz-hatás” – szertefoszlottak az új pártvezetőhöz fűzött remények –, és hónapok óta nem mértek 30 százaléknál többet a pártnak. Elvben Schulz – aki pedig az Európai Parlament elnöki székét hagyta ott tavasszal a belpolitikai ambíciói­ért – az alkancellári-miniszteri székkel vigasztalódhatna, esetleg ő lehetne a külügyek új berlini irányítója, de ez az eshetőség egyelőre két akadályba ütközik.

Egyrészt a felmérések szerint az SPD közel áll mindenkori legrosszabb, 23 százalékos eredményéhez, amelyet még 2009-ben ért el. Ha ezt is sikerül alulmúlni, Schulz minden bizonnyal lemondásra kényszerül a pártvezetésről. Egy másik szempont, hogy a nagy pártok egyáltalán akarják-e folytatni a nagykoalí­ciót, ezt a „rossz házasságot”, amelyben a CDU/CSU mintegy 5, az SPD pedig 3 százalékponttal gyengült meg a legutóbbi, 2013-as Bundestag-választások óta. Az SPD-bázis zúgolódik: a párt felőrlődik, megviselték a menekültválság következményei is, és sorra bukdácsolt az idei tartományi választásokon.

De mi lehet az alternatíva? Először is számolni kell a nagy múltú, de legutóbb a parlamenten kívül rekedt szabad demokraták (FDP) újrafelbukkanásával. A fiatalossá lett jobboldali liberális párt 10 százalék körüli eredményre számíthat Christian Lindner vezetésével. A stílusában Emmanuel Macron francia elnökhöz hasonlított 38 éves politikus korát tekintve is éles kontrasztban áll a jelenlegi berlini elittel: Merkel és Schulz egyaránt 60 feletti, míg a legfontosabb tárca vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter 75 éves. Lindner most Németországot akarja megújítani, és könnyen lehet, hogy lesz is erre – részbeni – lehetősége: a koalíciós forgatókönyvek egyike a CDU/CSU–FDP felállás, illetve a karibi ország zászlószíneiről elnevezett „Jamaika”, a CDU/CSU–Zöldek–FDP-összefogás. Ehhez össze kellene simítani a három párt nem épp egyforma programját. Egy friss felmérés szerint a társadalom rendkívül megosztott abban, hogy milyen koalíciót akar; a legtöbben a CDU/CSU–FDP-összefogás hívei.

Aligha kétséges eközben, hogy a 2013-ban alapított, nacionalista Alternatíva Németországnak (AfD) áttörést könyvelhet el: az uniópártoktól jóval jobbra álló, az általános megítélés szerint koalícióképtelen tömörülés 10 százalék körüli eredménnyel debütálhat a parlament alsóházában. Ha harmadik lesz, közjogi méltóságot, parlamenti alelnöki széket is kaphat. Hasonlóan szerepelhet a radikális Baloldali Párt (Linke) is: mivel ők csak az SPD-vel és a Zöldekkel koalícióképesek, tárcára várhatóan ők sem számíthatnak.

magyaridok.hu
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI