Félelmetes óriássá válhat a közösségi média
A közösségi média urai ma már nem csak tech vállalkozók, hanem a közvélemény alakítói is. A céglogika és a politikai logika csap össze, a virtuális világ mára ellenőrizhetetlen szintet öltött és manipulációra alkalmas.
2017. szeptember 23. 11:42

Ismerjük a média erejét és szerepét a politikában, és joggal felmerül a kérdés, hogy a közösségi médiának ki az ellenőre – mondta Galló Béla politológus. Egyre inkább az a tendencia, hogy még a legnagyobb államok sem képesek jogilag és politikailag uralni a szférát, hanem sokkal inkább a céglogika érvényesül benne.

A szabályozatlanság buktatói

Az internetes felületek politikai fegyverként is használhatóak, az amerikai elnökválasztás idején is számos példát láthattunk a „kacsák” avagy az álhírekkel kapcsolatban, ami kölcsönös vádaskodásokhoz vezetett – mondta a politológus.

Az elmúlt 10 évben az volt a jellemző, hogy úgynevezett tartalom semleges megközelítést alkalmaztak a technológiai vállalatok a közösségi média tartalmai szempontjából – mondta Puskás János ügyvéd, internetes jogi szakértő.

Gyakorlatban ez azt jelentette, hogy mindenkinek joga volt azt a posztot, képet, videót feltölteni, amit csak kívánt. Ennek voltak bizonyos korlátai, például az egyértelműen jogsértő tartalmak, mint gyermek pornográfia, vagy fegyveres erőszakkal kapcsolatos tartalmak egyértelműen tiltottak – ismertette.

Az internet sose volt ellenőrizhetetlen, inkább fogalmazzunk úgy, hogy nem akarták ellenőrizni – mondta a jogi szakértő. Az elmúlt időszakban a terrortámadások után erősödött fel az a nézet és politikai közbeszéd, hogy valamilyen módon szabályozni kívánják az internetet az országok.

50 millióig büntethetik a cégeket

Ennek lett az eredménye, hogy Németországban 50 millió euróig büntethetőek azok a technológiai vállalkozások amelyek a közösségi média felületein 24 órán belül nem tüntetik el az egyértelműen jogsértő tartalmat – mondta a jogi szakértő. Kihangsúlyozta: a 24 óra a bejelentéstől kerül számításra. A nem egyértelműen jogsértő tartalom eltűntetésére pedig 7 nap áll a szolgáltatók rendelkezésére, hogy eltávolítsák.

A jogi szakértő szerint nem mondhatjuk, hogy az internet egy szabályozatlan terület lenne, mert Németországban és már más országokban is született rá szabályozás, illetve sok helyen folyamatban van.

A szolgáltató vagy állami hatóság döntsön

Egyszerre gyakorlati és jogi kérdésnek is nevezte, hogy kik döntsenek és legyenek a cenzorok, milyen tartalmat kell eltávolítani.

Az ENSZ közgyűlés kapcsán felröppent a hír, hogy Theresa May brit miniszterelnök 2 órás időintervallumot kíván elérni tartalom szűrés szempontjából. Ennyi idő állna a szolgáltatók rendelkezésére, hogy eltávolítsák a jogilag kifogásolható posztokat. A brit kormány ezzel kapcsolatos tervei között az szerepel, hogy a sértő tartalmakat gépi elemek állapítanák meg, tehát az emberi elemet kiiktatnák a szűrési rendszerből.

Az emberi kéz sosem pártatlan

A technológiai cégek szakmai véleménye azonban az, hogy a tudomány még nem áll ezen a szinten, hogy megállapítható legyen egy gépi beállítás számára, hogy például egy terrorista videóról van szó, vagy egy terrorista cselekményről hírt adó videóról.

Komoly dillemát vet fel annak az eldöntése, hogy valami álhír vagy manipuláció – mondta a politológus. A tartalmakat az adott szolgáltatónál cenzori funkciót betöltő ember tudja törölni, akiről feltehető, hogy ideológiailag nem szektor semleges, hanem valamely politikai irányba húz.

Lehetetlen egy algoritmusnak megtanítani azt, hogy különbséget tegyen például egy gyermek pornográf tartalmú kép vagy egy ikonikus történelmi kép között, amin egy meztelen kislány rohan a bombázás elől – elemezte a politológus.

Bizonyos média felületekre másodpercenként több ezer feltöltés érkezik, mindennek az átvizsgálása megvalósíthatatlan emberi kapacitással a jogi szakértő szerint. Kiemelte: első körben egy algoritmus jelenthetne komoly segítséget abban, hogy beállított szempontok alapján csak releváns tartalmakat küld emberi megtekintésre és szűrésre.

A szakértők egyetértettek abban, hogy magántulajdonban lévő cégek közszolgálati tartalmakkal operálnak a médiatérben, ami felveti azt a kérdést, hogy időszerű volna mindennek az állami szabályozására.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a brutális adatforgalom

Ma naponta 60 százalékkal több digitális adatot hozunk létre, mint tíz évvel ezelőtt egy teljes év alatt, ráadásul mindezt több mint negyvenháromszor gyorsabban tudjuk megtenni.

A Google adatai alapján 60 ezerszer keresünk rá valamire, 70 ezer YouTube videót tekintünk meg, 7 ezer tweetet küldünk el, és 800 fotót osztunk meg az Instagramon, összesen közel 50 GB digitális forgalmat generálva – másodpercenként.

Ezt a mennyiségű adatot támadják a vírusok, különböző intelligens eszközök és hackerek, óriási adatszivárgást okozva – hangzott el Gombás László előadásában, az Informatikai Biztonság Napján tartott előadásán.

A kibervédelmi szakember Makay Kálmánnal, a Symantec IT-biztonsági konzulensével tartott közös előadást Mesterségünk az értelem és védelem: Az AI és az IT közös útja címmel az ITBN CONF-EXPO-n.

Egyre több intelligens eszköz vesz körül bennünket és életünk szinte minden pillanata a virtuális világhoz köthető, a nap 24 órájában, az év 365 napján online vagyunk. Ennek következtében 2006-ban 1,6 Exabyte (161 milliárd gigabyte) digitális adatot termeltünk egy évben, ami nagyjából megfelel az azt megelőző ötezer év alatt összegyűjtött összes információ mennyiségének.

Az informatika jelen pillanatban olyan ütemben fejlődik, hogy ha valaki idén elkezd egy informatikai kurzust valamelyik egyetemen, mire harmadéves lesz, az első évben tanultak fele elavul, de mire elkezd dolgozni, az egész tudása idejétmúlttá válik.

A technikai forradalommal és hatalmas adattermeléssel párhuzamosan a exponenciálisan emelkedik a különböző számítógépes vírusok és kártevők száma, és a fejlődésük is töretlen volt az elmúlt években.

Egyre intelligensebbek, és mivel a különböző okoseszközeink összeköttetésben állnak egymással, terjedésük is rohamosan felgyorsulhatott. Míg a 90-es években az összes vírusfajtát fel lehetett sorolni egyetlen könyvben, ma már 1,6 számítógépet fertőz meg egyetlen vírus, így gyakorlatilag mindenki, aki letölt vagy böngészik egy új fertőzéssel találkozik.

A különböző szupervírusok terjedése mellett ma már az adatszivárgás is óriási problémákat okoz, különösen az üzleti és egészségügyi szektorban, ráadásul tavaly az esetek több mint felében hackertámadások következtében történt mindez.

hirado.hu - M1
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!
    Az európai baloldal azért akar kevert népességű Európát, mert valójában a nemzeteket akarja felszámolni, márpedig Európa erejét a sikeres nemzetállamok adják. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló évtizedben nem lehet úgy politizálni Magyarországon, hogy nem a migrációt tartjuk a legfontosabb kérdésnek. Ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor most úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok, mert százezrével lennének itt Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett migránsok — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Még megvédhető a demokrácia és a szabadság
    Ez a vasárnapi EP-választás nem más, mint egy újabb népszavazás a betelepítési kvótáról, ahol a Fideszre leadott minden szavazat a nemzeti szuverenitás megvédését szolgálja.
  • Európai egyesült rémálmok
    Ma még sok száz millió realista európai reméli, hogy az Európai Egyesült Államok hirdetőinek, köztük Gyurcsány Ferenc feleségének nem lesz igaza.
MTI Hírfelhasználó