Erdogan bojkottfelhívása Merkelnek segíthet
Bő 24 óra múlva eldől, ki lesz a következő években Európa legnagyobb országának és legerősebb gazdaságának következő négy évére a demokratikusan megválasztott vezetője. A választásnak éppen ezért nemcsak Németország szempontjából lehet következménye, hanem Európa jövőjének szempontjából is óriási tétje van. Éppen ezért lehet fontos a kimenetel szempontjából, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő még augusztus közepén, Isztambulban egy sajtótájékoztatón arra szólította fel a Németországban élő törököket, hogy a szeptemberi német parlamenti választáson ne szavazzanak olyan pártra, amelyik "Törökország ellensége".
2017. szeptember 23. 23:25

Berlin és Ankara vitájának kellős közepén a török származású német választók százezrei kerültek a középpontba. Sokak fejében azon túl, hogy ki lesz a német kancellár újabb négy évig, egy másik kérdés is fog motoszkálni: az, hogy vajon Erdogan bojkottfelhívása az általa “törökellenesnek nevezett” CDU/CSU-SPD-Zöldek ellen mennyire fogja befolyásolni a választások végeredményét.

Arról, hogy a közel egymillió, szavazójogosultsággal rendelkező török származású német választó hogyan fog szavazni, régóta izgalomban tartja a német sajtót.

A Focus liberális hírportálösszeállításában Junusz Ulosoy, egy török-kutatásokkal és integrációs kérdésekkel foglalkozó kölni intézet munkatársa úgy nyilatkozik, alapvetően nem lesznek sokan azok, akik Erdogan felhívásának megfelelően bojkottálni fogják a vasárnapi voksolást.

Ahogy a helyzetet jellemezte, lesznek, akik hallgatni fognak a török elnök felhívására, de ez szerinte nem lesz tömeges.

Szavazók százezrei hallgathatnak Erdoganra?

Fontos mellékzönge, hogy egyfajta számháború is beindult ezzel kapcsolatban: ugyanis a hivatalosnak tekintett 900 ezres török származású német választói tömeggel szemben az Essenben lévő alapítvány mindösszesen 700 ezerre teszi azoknak a számát, akik török származásúként szavazhatnak a német választásokon, ebből szerintük a legtöbben – 189 ezren – Észak-Rajna-Vesztfália tartományban élnek.

Azt Ulosoy a Focus-nak elismeri: ha lesz is bojkott, az csak a nagyobb pártokat fogja érinteni, hiszen vannak kisebb pártok, amelyek Erdogan-barátoknak minősülnek, így rájuk nem érvényes a felhívás. Ilyen párt az AKP-közeli Német Demokraták Szövetsége (AAD), de ők csak Észak-Rajna-Vesztfáliában indulnak a választásokon, éppen ott, ahol a legnagyobb számban élnek a német-török választók.

Vele megegyező véleményen van a szintén a Focus által megszólaltatott Kazim Kaya, a CHP nevű török ellenzéki párt baden-württemberg-i vezetője, ő is azt válaszolta a hírmagazin kérdésére, hogy lesznek, akiknél termékeny táptalajra hullt Erdogan felhívása, de ők nem lesznek sokan.

Egy másik német-török, a Mannheimben élő 27 éves autószerelő Mehmet szerint Erdogan a nagy pártok ellen tette a felhívást, akik vele szemben ellenségesek, mert nem tetszik nekik a jelenlegi ankarai irány.

Az együttélést veszélyeztetheti a bojkott

Migránspárti szervezetként a kölni székhelyű Német Dolgozói Egyesületek Föderációja is kritizálta Erdogan felhívását – mondták el a hetilap kérdésére, ők úgy vélik, a török elnök felhívása negatívan befolyásolhatja a németek és a törökök együttélését.

Nem tartják magukat marionettnek

Nem tartják veszélyesnek Erdogan felszólítását azok a szervezetek, amelyeket szintén megkeresett a hírmagazin, igaz, ahogy a válaszokból kiderül, mindegyikük másképp közelíti meg a kérdést.

Amíg a németországi muszlimok tanácsa a választáson való részvételre hív fel, addig a berlini török közösség vezetője, Gökay Sofuoglu szerint Erdogan felhívása a többségnél nem fog problémát okozni abban, hogy elmenjenek szavazni. Ő egyébként a lap kérdésre úgy fogalmaz: a németországi törökök nem Erdogan marionettbábui.

Volt már ilyen…

A török beavatkozás a német belpolitikába nem újkeletű, és nem példa nélküli: 1998-ban az akkori miniszterelnök, Mesüt Yilmaz azon háborodott fel, hogy a német szavazók többsége nem támogatta a török EU-csatlakozást, emiatt Helmuth Kohl néha kancellár uniós politikáját a náci élettér-politikához hasonlította – emlékeztet írásában egy másik német portál.

Németországi törökök szavazatleadásra várnak. MTI/EPA Fotó

Ahogy azt a taz.de ismerteti, nem is eredménytelenül: közvetlenül a választások előtt Yilmaz is választási bojkottra hívta fel azokat a török származású német állampolgárokat, akik szavazhattak a ’98-as választásokon.

Az eredmény ismert: a német politika nagy öregje, Orbán Viktor példaképének, Helmuth Kohl akkori kancellárnak távoznia kellett, és Gerhard Schröder, a szociáldemokraták vezetője alakíthatott kormányt.

Beszédes adatok: 19 éve 152 ezer német-török szavazhatott, idén szeptember 24-én jóval többen, közel egymillióan is a német urnák elé járulhatnak.

(Szélső)jobbra lendülhet a  mérleg nyelve? 

Írásában a Focus megjegyzi: az, hogy mindkét kancellárjelölt az uniós kapu törökök előtti becsukásával kampányolt, bizonyos körzetekben a török szavazók távolmaradását is okozhatja, ez pedig a mérleg nyelve lehet, mégpedig a jobboldal számára (itt vélhetően az AfD-re és egyéb radikális jobboldali pártokra gondolt a német cikkíró – a szerk.).

Ugyanis ha tömegével nem mennek el, akkor távolmaradásukkal ha nem is a teljes választást, de bizonyos körzetekben alapvetően befolyásolhatják a végeredményt, és így végső soron mégis befolyásuk arra is, ki és hogyan alakíthat majd új kormányt Berlinben,

Többet veszíthet az SPD, mint nyerhet a CDU

De ha el is mennek, akkor sem biztos, hogy azokra fognak szavazni, akikre eddig: az elmúlt években a német szociáldemokratákra szavaztak a németországi törökök, már azok, akik szavazhattak, főleg a munkásosztálybeli létből kifolyólag – fogalmaz viszont egyértelműen a taz.de a cikkében, és ezt adatokkal is alátámasztja, igaz, éppen egy negatív trend kapcsán.

Az Európai-Török Oktatási és Tudományos Kutatások Alapítványának (török nevén Tavak – a szerk.) legfrissebb felmérésből ugyanis az derül ki, hogy amíg 2013-ban, az előző parlamenti választáson a német-török választópolgárok több mint fele (54 százalék) szavazott a szociáldemokratákra, addig most köreikben a népszerűségük jóval 50 százalék alá esett (45%).

Ezzel együtt Merkel pártjának, a CDU-nak nőtt a támogatottsága, igaz, ez az erősödés látványosnak nem mondható:  a 2013-as 9 százalékkal szemben most 12 százalékuk választhatja vasárnap a német kereszténydemokratákat.

A Focus által megszólaltatott integrációkutató szerint főleg az SPD veszíthet egy esetleges bojkottfelhívással, ugyanis hiába konzervatívabbak a német-törökök a német társadalmon belül, azért hagyományosan inkább a baloldali pártok iránt fejezték ki eddig politikai szimpátiájukat, így tömegében a Schulz-féle politikától és az SPD-től fordulhatnak el.

Az, hogy ez így lesz-e, vasárnap késő este kiderül.

hirado.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó