Európa sorsáról is döntenek a németek
Hatvanmilliónál is több választópolgár járulhat az urnákhoz szeptember 24-én Németországban. A közvélemény-kutatások szerint borítékolható az Angela Merkel vezette CDU-CSU pártkoalíció győzelme, ugyanakkor számos szakértő óvatosságra int, hiszen tavaly két alkalommal is nagyot tévedtek a felmérések.
2017. szeptember 24. 09:45

Napokkal a voksolás előtt, a szavazatok várható megoszlása tekintetében 36 százalék környékén állnak a kereszténydemokraták, amivel messze megelőzik a második befutónak várt SPD-t. Az Európai Parlament egykori elnökét, Martin Schulzot miniszterelnök-jelöltként indító szociáldemokraták támogatottsága mindössze 22-on áll, ez pedig a párt négy évvel ezelőtti szereplésénél is alacsonyabb eredményeket vetít előre.

Finisébe ért a kampány – Forrás: EPA/FILIP SINGER

Az SPD tavaly december és idén március között még fej-fej mellett haladt a népszerűségi versenyben a CDU-CSU-val, ám a Schulz jelölését követő kezdeti felbuzdulás alábbhagyott, és az olló folyamatosan nyílt a Németországot irányító nagykoalíció két ereje között. A versengés kimenetele most már eldőltnek tekinthető.

Angela Merkel minden bizonnyal negyedszerre is elfoglalhatja a kancellári bársonyszéket. Az viszont még kérdéses, hogy a nagykoalícióval mi lesz a jövőben? Sokan arra számítanak, hogy újból fekete-piros kormány vezeti majd Németországot.

Nagy tolongás a bronzért

Igazi szerencsejátékosnak kell lennie annak, aki biztosra képes lenne megjósolni, hogy ki végez majd a harmadik helyen a választásokon. A szélsőbaloldali Die Linke, a liberális FDP és a jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) egyaránt 10 százalék körül mozog a legfrissebb felmérések szerint.

Bevándorlásellenes tüntetés Németországban – Forrás: EPA/FELIPE TRUEBA

Egyes elemzők szerint ugyanakkor könnyen lehet, hogy a keményebb menekültpolitikáért lobbizó AfD lesz a harmadik befutó, hiszen a negatív médiavisszhangot kiváltó párt támogatói kevésbé merik felvállalni politikai hovatartozásukat. Ez a visszahúzódás pedig alacsonyabb mérési adatokat produkálhat.

Ezt alátámaszthatja az is, hogy a tartományi választásokon Kelet- és Délnyugat-Németországban is jól szerepelt a bevándorlásellenes jobboldali formáció. A párt vezetésében az elmúlt hónapokban több személyi változás is történt, ami a népszerűségi mutatókon is meglátszott, ám a kampányfinisre összerázódni látszik az AfD.

Színes társaság

Az utóbbi időszakban számos elemző vetette fel a lehetőségét, hogy a CDU-CSU a választások után nem folytatja tovább a jól bejáratott koalíciót az SPD-vel, hanem a törvényhozásba szintén bejutó kisebb pártok felé nyitna. Merkelék a két általuk szélsőségesnek tartott párttal való lehetséges együttműködést már előzetesen elutasították, így csak a jelenleg párton kívüli korábbi partner FDP és a Zöldek maradtak.

A pártok színei alapján (fekete – CDU-CSU, sárga – FDP és a Zöldek) csak Jamaica-koalícióként (utalva a karibi ország nemzeti trikolorjára) emlegetett formációban egyes szakértők szerint a kereszténydemokratáknak kisebb kompromisszumokat kéne meghoznia, mintha újra az SPD-vel fognának össze.

Matematikailag akár az is elképzelhető lenne, hogy a CDU-CSU és az AfD kihagyásával egy másik nagykoalíció alakuljon, de az ebben potenciálisan résztvevő pártok közötti nagy ideológiai távolság miatt ennek a valószínűsége minimális.

Az biztos, hogy az AfD-vel egyetlen, a Bundestagba bejutó párt sem akar közösködni, így a jobboldali populistáknak érdemi beleszólásuk nem lesz az ország ügyeinek vitelébe. Vélhetően csak a törvényhozás előtti felszólalásaikkal tudják majd tematizálni a német belpolitikát.

Nagy a tét

A várakozások szerint az egy helyben tipegő európai integráció új lendületet kaphat miután Merkel újra kezébe veszi a kormányrudat. A francia elnök, Emmanuel Macron megválasztását követően rövid időn belül kifejezte hajlandóságát a Berlin és Párizs közötti együttműködés megújítására, amit a német kancellár is pozitívan fogadott.

A csillagos lobogó Brüsszelben – Forrás: Stockphoto

A britek várható távozásával elhárult a legnagyobb akadály a szövetség további központosítása elől. A nyugat-európai sajtóban több elmélet is forog a várható irányokkal kapcsolatban. Elképzelhető, hogy az eurózóna tagok egy közös pénzügyminisztert választanak, és a monetáris mellett a költségvetési politikát is egységes irányítás alá vonnák. Ennek gyakorlati megvalósítása ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel.

Mindenesetre félő, hogy valóssággá válik a kétsebességes Európa, és komoly törésvonalak alakulnak ki a tagállamok között, amennyiben a nyugat-európaiak a szorosabb integráció mellett döntenek. Mivel az “újonnan” csatlakozottak jelentős része, élükön Magyarországgal és Lengyelországgal, nem akarnak további nemzeti hatásköröket feladni.

Parlamenti választás Németországban - íme a menetrend

Szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokat tartanak ma Németországban.

A második világháború utáni 19. Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár reggel 8 órától este 18 óráig szavazhat.

A választáson 42 párt és 4828 jelölt indul.

A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.

Az első eredménybecslések közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható.

A Bundestag tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással négy évre választják

Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag – szövetségi gyűlés – tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe. Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.

A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta.

A német parlament berlini ülésterme 2017. szeptember 22-én, két nappal a német parlamenti választások előtt. (MTI/AP/Markus Schreiber)

Az előzetes felmérések alapján a Jamaica-koalíciónak nevezett kormány tűnik valószínűnek

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban.

Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

hirado.hu
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI