Harc a magyarok jogaiért
A kisebbségi hivatalos nyelvek használatát illetően Szerbiában többnyire rendelkezésre áll a megfelelő jogi háttér. A „papírforma” szerint a Vajdaságban élő magyarok vannak a legkedvezőbb helyzetben ebből a szempontból. A terepi tapasztalatok alapján azonban sok esetben a kisebbségi nyelvek használata a gyakorlatban nehézkes és következetlen.
2017. szeptember 24. 12:46

Vajdaság 45 önkormányzata közül 30-ban a magyar nyelv is hivatalosnak számít. A tartomány fővárosában, Újvidéken van jogi kar, ahol az oktatás nyelve a szerb, de egy hatályos tartományi jogszabály értelmében a felvételi vizsgát az egyetemre magyar nyelven is lehetővé kellene tenni a magyar ajkú diá­kok részére. Erre azonban eddig még soha nem volt példa.

A vajdasági magyar diákok érdekvédelmi szervezeteként ismert Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) emiatt még 2015-ben indított eljárást az újvidéki jogtudományi kar ellen. Az újvidéki felső bíróság 2017 áprilisában elutasította a VaMaDiSz keresetét.

A diákszövetség azonban fellebbezett, és a napokban az újvidéki fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte a felső bíróság elsőfokú döntését, amelyben az állt, hogy az újvidéki jogtudományi kar nem követett el diszkriminatív cselekedetet. Új elsőfokú tárgyalást rendeltek el, amelyet október 13-ra tűztek ki. Technikai hibákra és szabálysértésekre hivatkozva küldték vissza elsőfokú újratárgyalásra az ügyet, nem pedig a döntés tényállásának helytelensége miatt, de az előállt helyzet így is egy újabb esélyt jelent. A VaMaDiSz elnöke szerint a megismételt eljárás során sok múlhat a tanúk kihallgatásán.

Sóti Attila elmondta, hogy a bíróság most kiterjesztette az egész ügyet a 2016-os és a 2017-es évre is, ezért felkérte azokat a fiatalokat, akik 2015 és 2017 között felvételi vizsgát tettek az újvidéki jogtudományi karon, jelentkezzenek, hogy tanúként idézhessék be őket.

A szerbiai joggyakorlat alapján az ügy jó eséllyel akár évekig is elhúzódhat, így aztán lehet, hogy még jövőre sem felvételizhetnek magyar nyelven a vajdasági magyar diákok az újvidéki jogi karon.

Olyan vélemények is megjelentek, hogy miért akarnak magyarul vizsgázni, ha aztán a tanulmányaikat úgyis csak szerb nyelven folytathatják. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a két ország jogi terminológiája sokban eltér egymástól, ezért a felvételi kérdéseket nem elég simán lefordítani, hanem komoly szakmai alapokon kellene átfogalmazni.

Mindez azonban nem lehet kifogás, és a vajdasági diákszövetség következetes kiállása a nyelvhasználati jogok érvényesítése terén példaértékű lehet az egész Kárpát-medencében élő nemzettársaink számára.

Tóth Péter (Vajdaság)

magyaridok.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó