[Kep: 9]
Az AfD a félrekezelt migránshelyzet miatt tört be
Idehaza is elemzések tucatjai igyekeznek megértetni, hogyan válhatott Németország harmadik legjelentősebb pártjává a muszlim- és migránsellenes Alternative für Deutschland nevű politikai tömörülés. A hazai kommentátorok egy része az NDK-s kisemberen élcelődik, aki elutasítja az Angela Merkel által képviselt szolidáris és multikulturális Európát, ám az ellenzéki sajtó már odáig is eljutott az elemzéseiben, hogy egyenesen a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor nyakába varrják az AfD előretörését. A hirado.hu adatokkal és választási térképekkel bizonyítja, miért hamis alapjaiban mindkét érvelés.
2017. szeptember 26. 23:32

Az ellenzéki hírportálok már vasárnap este és hétfő reggel jelentkeztek elemzéseikkel. Ezek közös nevezője, hogy Orbán Viktor és az általa képviselt politika tulajdonképpen nagyon rosszul járt az eredménnyel, mert a németek szemében majd ő, és az ország lesz a bűnbak az AfD előretörése miatt, ráadásul az Orbán által korábban említett “lázadás éve” is elbukott. A másik, terjedőben lévő közhelyszerű toposz szerint az AfD a szegény, képzetlen kelet, az NDK-nosztalgiában élő, vesztes német kisember pártja. A föntebbiek közül egyik állítás sem igaz.

Kezdjük a részvételi adatokkal: múlt vasárnap a részvételi arány 76,2 százalék volt, ez lényegesen magasabb a 2013-as 71,5 százaléknál, miközben Németország gazdasága stabil, a migrációs politikán kívül nagy kihívások nem jellemezték ezt a koprmányzati ciklust, és az elfáradt és elszürkült CDU-SPD nagykoalíció sem motiválhatott ilyen magas részvételre. Ezért a megnövekedett részvétel mögött nyilvánvalóan más okok állnak, ezek egyike lehet a CDU-SPD koalíció elszürkülése, és a migrációs kírizis is.

 

Bajor népviseletbe öltözött férfi kilép a szavazófülkéből a német parlamenti választásokon Schlierseében 2017. szeptember 24-én. (MTI/EPA/Philipp Guelland)

2017 a lázadás éve vagy sem?

A végeredmény pedig azt mutatja, az elhíresült orbáni tételmondat “a lázadás évéről” továbbra is igaz, választásról-választásra erősödnek az elitellenes, a globalis politikát képviselő elitekkel szembenálló erők a világon. A mostani német rendszerkritikus, a nagykoalícióval szemben álló pártok szavazataránya (AfD + Grüne + Die Linke + FDP) összesen 46,5 százalék, ilyen arányban szavaztak a CDU-SPD nagykoalícióval szemben a német választók, még ha nem is azonos motivációból.

A hazai értékelések visszatérő eleme, hogy a “lázadás éve”, ahogyan a magyar miniszterelnök a Brexit- és Trump-jelenség után jellemezte az évet, egyértelműen elbukott, és erre a mostani német választások mellett Macron Franciaországa is bizonyíték. Holott végeredményében Macron üstökösszerű felbukkanása is egyfajta protestjelenség, egyfajta lázadás kifejeződése: az új francia elnök mozgalma egyaránt tiltakozás volt a tehetségtelen francia szocialisták, a korrupt jobboldal és a szélsőségesnek bélyegzett Nemzeti Fronttal szemben.

A most vasárnapi német választások végeredményével gyakorlatilag felbomlott a II. világháború óta stabil pártrendszer Németországban, ami sokáig négyosztatú politikai teret jelentett: volt két tradicionális nagy, az ipari munkásságot képviselő SPD, a polgárságot és a gyáriparosokat tömörítő CDU és a csak Bajorországban létező testvérpártja, a CSU, valamint a két kicsi, a ’68-as gondolatban sarjadó Grüne (zöldek), és a világháború után a nagypolgárság liberális pártjaként működő FDP. Később a Bundestag pártfrakciói a kelet-német állampárt Die Linke elnevezésű utódjával egészült ki, és 2017-ben az AfD is helyet követelt magának a nap alatt.

A szavazatok megoszlása

A két migrációellenes párt – az AfD radikálisan elutasítja Németország iszlamizációját, az FDP pedig hazaküldené a menekülteket, ha az országukban már béke van, és csak a minőségi bevándorlást támogatja – az összes szavazatból közel 11 milliót söpört be (az AfD majdnem hatmillió szavazatot szerzett, az FDP pedig alig kevesebb mint 5 milliót), vagyis több szavazatot szerzett a két migrációellenes-párt, mint Magyarország teljes lélekszáma. Ekkora szavazatmennyiséget nem lehet azzal leseperni az asztalról, hogy a honeckeri, NDK-s kisember dührohamot kapott.

Hogyan és miért tört be a Bundestagba a korábban gazdasági témákkal foglalkozó, “professzorok pártjának” nevezett AfD? Az alábbiak során ennek keressük az okát.

Keleten tényleg erősebb az AfD, azonban a Linke, a volt kelet-német állampárt majdnem ugyanilyen erős

Visszatérő érvelés idehaza az ellenzéki orgánumokban, hogy az AfD az egykori keleti blokkhoz tartozó NDK területén élő németeknek köszönheti sikerét. Ez csak kis részben igaz, ugyanis köreikben is a CDU, Merkel kancellár pártja nyerte a választást, sok helyen pedig a Linke, a kelet-német állampárt utódja lett a második helyezett, és csak harmadik az AfD.

Ha van tömörülés, amelyik a mai napig nyíltan rájátszik az NDK-nosztalgiára, az a Linke, nem pedig az AfD, mely eredetileg egy közgazdász-értelmiségi pártként alakult meg, erős nyugati bázissal. Egy időben úgy is nevezték őket, a “professzorok pártja”.

A Linke-t pedig pontosan úgy kell elképzelni, mint a magyarországi Munkáspártot, mely ma is a kádári örökség és az MSZMP egyetlen hiteles utódjaként tekint magára. Igaz, míg a Munkáspárt egyszer sem jutott be a magyar törvényhozásba, addig a Linke a különböző baloldali tömörülések egyesülése óta stabilan 10 százalékos eredménnyel van jelen a Bundestagban, örökös ellenzékben.

A föntebbiek alátámasztására és az ellenzéki hírportálok által sulykolt hamis közhely cáfolatára álljanak itt a morningpost.de által készített, egészen kiváló térképek a vasárnapi német választások szavazatarányairól.

Így szavaztak az emberek keleten

Elsőként következzen egy ábra arról, hogyan is fest Németország politikai térképe a választások után. Jól látható, az AfD Szászországban, és Brandenburg dél-keleti részén tört előre, miközben az elsőséget a teljes egykori NDK területén megszerezte a CDU (a térképen szürke-fekete színnel), kivéve a már említett Szászországban, illetve Kelet-Berlin szinte teljes területén, ahol a kommunista Die Linke párt győzött.

Forrás: www.morgenpost.de

Így teljesít az AfD második helyezettként

A következő térkép a második helyezetteket mutatja meg. Kitűnik, hogy az AfD sok kelet-német területen megszerezte a dobogó második fokát, de az is szembetűnő, hogy nem csupán keleten, hanem Bajoroszág teljes déli részén második helyezetté vált, kivéve Münchent, ahol a zöldek (Grüne) lettek a másodikok, illetve a Münchent körülölelő 3 választókerületben az FDP, a német nagypolgárság – egyébként kifejezetten migrációellenes húrokat pengető – szabadelvű pártja futott be másodikként. Márpedig ha van olyan német tartomány, amit nem lehet leírni a csóró NDK-s kisemberek lakóhelyeként, az pontosan dél-Bajorország.

Az AfD, a Grüne, az FDP a Bajoroszág mellett nyugatra lévő, és szintén tehetős Baden-Würtenbergben is több második helyezést csípett meg.

Ugyanígy a térképmásolatból kiolvasható: a Linkének is erős bázisa van keleten, pontosan hat választókörzetben futottak be másodikként, nem említve Kelet-Berlint (a berlini eredmények lentebb tekinthetők meg).

Versenyfutás a harmadik helyért

Sokkal tovább árnyalja a képet, ha megnézzük, Németország-szerte hogyan teljesített a migrációt leghangosabban ellenző párt, az AfD. Ha ránézünk a térképre, akkor abból világos, hogy az egész “AfD-probléma”, amit a hazai ellenzéki sajtó az NDK-s kisember dühének tart, az bizony korántsem írható le ilyen egyszerűen: Németország nagy része kék, vagyis AfD-színű a harmadik helyezetteket listázó térképen. Ez pedig nem jelenthet mást, minthogy a migrációt megfékezni akaró párt jelmondatára szerte Németországban felkapják a fejüket az emberek, nem csak a lesajnált keleten. Még olyan fejlett, gazdag területeken is az AfD vált a harmadik erővé, mint Bajoroszág északi része, Baden-Würtenberg közép-déli és közép-északi területe, a Frankfurt-központú, gazdag, és egyébként inkább baloldali Hessen, vagy a nyugati, ipari Saar-vidék.

A harmadik helyezettekről adatokat szolgáltató térkép érzékletesen megmutatja azt is, hogy az NDK egykori területén szinte kivétel nélkül a volt állampárt utódja, a Die Linke a harmadik erő, míg a még ma is fejlettebb nyugati régióban erősebb a nagypolgárok liberális pártja az FDP. A kettő közé ékelődve pedig az újonc AfD a harmadik erő Németország középső, észak-dél irányú tengelyén.

Az AfD szavazataránya 2013-ban, és 2017-ben

A hazai ellenzéki sajtó által útjára indított toposz szerint a leszakadt, félelemben élő keletiek pártja az AfD. Azonban egy 12,6 százalékos eredményt ostobaság lenne ennyivel elintézni, ezért az interaktív térképet segítségül hívva megmutatjuk, hogyan változott az AfD-ra leadott szavazatok száma egy-egy tartományi választókerületben.

2013-ban a bajoroszági Ingolstadtban labdába sem rúgott az AfD, a 6. helyre szavazták be őket az emberek. 2017-ben 15,1 százalékos eredményükkel a második helyezést érték el, maguk mögé szorítva a szociáldemokratákat. Ezzel ötszörözték négy évvel korábban elért 3,5 százalékot.

A szomszédos Regensburgban 4,1 százalékkal az 5. volt az AfD négy éve, míg most a 3. helyet szerezték meg 13 százalákkal.

Észak-nyugatabbra Hessen tartományban – mely jellemzően inkább baloldali, mint jobboldali tartomány – a waldecki választókerületben az 5. helyről a 3. helyre jött föl az AfD 11,7 százalékot elérve. 2013-ban 5 százalékot kaptak ugyanitt.

Mecklenburg–Elő-Pomeránia Rostock III. választókörzetében, mely korábban az NDK területéhez tartozott, igazán érzékletessé válik, hogy az AfD előretöréséért nem csupán a keleti nosztalgiát kell okolni. Az ábrán jól látszik, hogy a 2013-ban 4. helyezett AfD (5,1 százalék) nem csupán helyet cserélt a Linkével (2013-ban: 21,5 százalék), hanem úgy vált 2017-ben másodikká szavazatainak közel megnégyszerezésével (19,2 százalék), hogy közben a Linke a korábbi szavazatainak csak a negyedét vesztette el, és vált harmadikká 2017-ben (16,9 százalék).

Észak-Rajna Vesztfália klasszikus baloldali tartomány, a Gelsenkirchen központú választókerületben 2013-ban, és 2014-ben is az SPD nyert. Míg azonban 2013-ban az 5. helyet érte el az AfD 4,7 százalékos eredménnyel, addig 2017-ben már a harmadikat, 17 százalékkal, mégpedig úgy, hogy a negyedik helyezett a 9,2 százalékos eredményével a 2013-ban még hatodik helyet (3 százalék) elérő FDP lett.

Kelet-Berlinben a helyzet változatlan

Az országos adatok után érdemes rátekinteni a berlini választási végeredményre, ahol a CDU az országos 33 százalék helyett 22,7 százalékot, míg az egykori kelet-német állampárt utódja, a Die Linke második helyezett lett most vasárnap 17,9 százalékos eredménnyel. A térképen kristálytisztán látszik, hogy Kelet-Berlint a baloldali NDK-nosztalgia uralja, a lila szín ugyanis a Die Linke elsőségét jelzi a szavazókörökben, és csak pár darab kék szavazókör utal az AfD első helyezésére keleten.

Hogyan szavaznának az állampolgárság nélküli bevándorlók Berlinben? Idén először erre is választ kaptunk

2017 volt az első év, amikor próbaképpen Berlinen fiktív szavazást rendeztek olyanoknak, akiknek nincsen német állampolgársága, és ebből fakadóan szavazati joga Németországban. Berlinben ma közel minden 5. ember külföldi útlevéllel tartózkodik a városban, és becslések alapján nagységrendileg 8 millió ember él Németországban, akinek ilyen értelemben rendezetlen a jogi státusa.

A német fővárosban jelenleg a szírek vannak legtöbben, őket a törökök, majd harmadik legnagyobb közösségként a lengyelek követik. A morningpost.de interaktív grafikája alapján a bevándorlók körében toronymagasan nyertek a bevándorlást támogató pártok, mégpedig 25,3 százalékkal a Die Linke lett az első, 18,4 százalékkal a Grüne a második, 18,3 százalékos eredménnyel az SPD a harmadik, vagyis gyakorlatilag kétharmados többségben van a bevándorlók között a feltétel nélkül bevándorláspárti baloldal. A CDU ezen a nem hivatalos voksoláson csak 14,7 százalékot, a bevándorlás-ellenes AfD 7,2 százalékot, míg a csak kontrollált bevándorlást támogató, és csak a képzett bevándorlókat szívesen fogadó FDP 6,3 százalékot ért el.

Összességében ha az állampolgárság, és szavazójog nélkül Berlinben élők mindannyian szavazhattak volna hivatalosan, akkor az a teljes berlini szavazatszám harmadát tette volna ki, és mint a próbaszavazás eredményéből látszik, kétségbevonhatatlan és markáns baloldali, bevándorláspárti győzelmet eredményezett volna a városban.

Nem a rasszista, képzetlen NDK-s kisember és az AfD Németország problémája, hanem az illegális migráció és a rengeteg rendezetlen státusú ember

Talán a föntebbiekből is kiolvasható, hogy az AfD a sztereotípiákkal szemben nem csak keleten, de Németország középső részén és nyugaton is megvetette a lábát, leginkább harmadik erőként. Ennek talán nem is most, hanem hosszabb távon lesz jelentősége, majd akkor, ha a németek tartományi, vagy önkormányzati választásokon fejezik ki véleményüket, és arról is döntenek, akarnak-e a településükön menekülttáborokat.

Ez a politikai konstelláció (erős AfD keleten és közép-Németországban, erős harmadik helyezett FDP a jómódúbb nyugaton) akár érdekes politikai konstellációkat is eredményezhet majd a tartományi kormányokban vagy a települési és térségi önkormányzatokban.

A választási adatok forrását itt tekintheti meg.

hirado.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó