Igenis van Soros-terv (3. rész)
A bizalom hiánya azért jelent nagy gondot, mert az európai vezetők legfőbb prioritásának egy átfogó politika kialakítására kellene irányulnia, ami nélkül az unió nem maradhat fenn.
2017. szeptember 28. 11:50

Szerdán fejeztük be az amerikai Marketwatch portálon 2015. 09. 29-én George Soros szerzőségében „George Soros: Íme a tervem a menekültkáosz megoldására” címmel megjelent cikk teljes fordítását. Annak első részét kedden kezdtük meg.

Az „Igen van Soros-terv” sorozatnak most Sorosnak a vezető amerikai külpolitikai folyóiratban, a Foreign Policy portálján 2016. július 19-én megjelent hosszabb cikkét ismertetjük. Ezt másnap a Soros által támogatott 444.hu portál ezzel a címmel foglalta össze: „Soros György hétpontos tervet dolgozott ki a migrációs válság megoldására”.

Vagyis olyan „tervet”, ami mai véleményük szerint nem is létezik.

Következik a teljes szöveg fordításának első része.

Cím: „Ez Európa utolsó esélye menekültpolitikájának megjavítására”. Szerző: George Soros.

Összefoglaló: Az EU feldarabolt megoldásai szétesnek. A katasztrófa csak úgy kerülhető el, ha buzog a pénzügyi és politikai kreativitás.

A menekültválság már eddig is az Európai Unió lassú, de biztos szétesésével fenyegetett, de június 23-án egy még nagyobb elemi csapáshoz, a Brexithez is hozzájárult.

Mindkét válság felerősítette az idegengyűlölő, nacionalista mozgalmakat szerte a kontinensen.

Ezek az erők az elkövetkező egy évben számos kulcsfontosságú szavazás megnyerésére törekednek, beleértve a 2017-es francia, holland és német választásokat, az EU menekültügyi politikájáról szóló idén október 2-án tartandó magyar népszavazást, illetve az ugyanezen a napon sorra kerülő megismételt osztrák elnökválasztást, valamint az októberben vagy novemberben megrendezendő, az ország alkotmányáról szóló olasz referendumot.

Ahelyett, hogy az EU egységesen lépett volna fel ezekkel a fenyegetésekkel szemben,

az EU-tagállamok egyre kevésbé hajlandóak egymással együttműködni.

A saját érdekeiket szolgáló, egymástól eltérő migrációs politikát folytatnak, gyakran a szomszédos országok nyilvánvaló kárára. Ebben a helyzetben rövid távon nem lehetséges egy átfogó és koherens európai menedékjogi politika kialakítása, az Európai Bizottság erre irányuló erőfeszítései ellenére sem. Hiányzik az együttműködéshez szükséges bizalom, amelyet egy hosszú és fáradságos folyamat révén kell újra kiépíteni.

A bizalom hiánya azért jelent nagy gondot, mert az európai vezetők legfőbb prioritásának egy átfogó politika kialakítására kellene irányulnia, ami nélkül az unió nem maradhat fenn. A mostani menekültválság nem egyszeri, rövid távon lezajló esemény, a belátható jövőben fokozottabb migrációs nyomás alakulhat ki számos ok miatt: az Európa és Afrika közötti demográfiai és gazdasági egyensúlytalanság, a szélesebb régióban tapasztalható, véget nem érő konfliktusok, illetve a klímaváltozás drámai hatásai következtében.

A problémákat más államokra, mások kárára áthárító migrációs politika, mint például a határon történő kerítésépítés nemcsak tovább töredezi az uniót, hanem súlyos károkat okoz az európai gazdaság számára, illetve az alapvető emberi jogok érvényesülése szempontjából is.

Milyen lenne a migrációs válság átfogó megközelítése, amely garantálná, hogy évente legalább 300 000, a Közel-Keletről érkező menekült Európában – és remélhetőleg a világ más országaiban – történő befogadását?

Ez már elég nagy keretszám ahhoz, hogy meggyőze a valódi menedékkérőket arról, hogy ne kockáztassák életüket a Földközi-tengeren való átjutással, különösen akkor, ha illegális úton érik el Európát. Az illegális bevándorlás ugyanis megfosztaná őket attól a jogtól, hogy valódi menedékkérőknek tekintsék őket.

Ez szolgálhatna alapul ahhoz, hogy Európa biztosítsa a szükséges forrást a menekülteket jelentős számban befogadó, Európán kívüli országok támogatására, ahol a menekültek ügyeit intéző központokat hoznának létre. Továbbá ez szolgálhat alapul egy tényleges uniós határőrség felállítására; a menedékjogi eljárások lefolytatásával és a menedékkérők integrálásával, illetve a menedékjogra nem jogosultak visszaszállításával kapcsolatos közös elvek kialakítására; valamint a Dublin III. szabályozás újratárgyalására annak érdekében, hogy az EU-n belül tisztességesebb módon osszák el a menedékjog nyújtásából fakadó terheket.

A válságra adott jelenlegi széttöredezett válaszlépéseket, amelyek az EU és Törökország közötti, a menekülthullám megállítására vonatkozó megállapodásban csúcsosodtak ki, négy alapvető hiba jellemzi.

Lovas István

Folytatjuk!

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó