Véget ért a botrányokkal kísért katalán népszavazás
Sikeres és eredményes népszavazásra számítanak a katalánok
Ma nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában, az állampolgárok pedig megállapíthatták, hogy a jogállam "erős és hatályos" - jelentette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban-
2017. október 1. 22:12

Rajoy: nem volt önrendelkezési népszavazás

"Megbukott egy folyamat, amely csak arra szolgált, hogy elhintse a megosztottságot, szembeállítsa az állampolgárokat, és nem kívánt helyzeteket provokáljon. Csak arra szolgált, hogy súlyos kárt okozzon az együttélésnek, amelyet minél előbb el kell kezdenünk helyrehozni" - fogalmazott a politikus.

Mint mondta, kizárólag a törvény szerint jártak el, és a jogállam megmutatta: megvannak az eszközei, hogy megvédje magát egy ilyen komoly támadástól. Kifejtette: a történtekért ez egyetlen felelősök Katalóniában azok, "akik előmozdították a törvényesség és együttélés megtörését".

Megállapítása szerint Katalóniában a többség nem vett részt a "szecesszionisták forgatókönyvében", és megköszönte civilizáltságukat, amiért ellen tudtak állni "a legrosszabb populizmus" hívásainak, és köszönetet mondott az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek a támogatásért.

Bejelentette: kezdeményezi, hogy a spanyol parlament pártjaival közösen értékeljék a helyzetet.

A spanyol kormány által illegálisnak tartott népszavazás, amelyet a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztett, hivatalosan este nyolc órakor véget ért.

Több országos spanyol televízió csatorna is élőben közvetítette, ahogy az iskolai szavazóhelyiségekben kinyitották a szavazóurnákat, és elkezdték a leadott szavazatok összeszámlálását.

Azok a szavazók, akik még nem tudták leadni voksukat, de a zárás pillanatában a szavazóhelyiségben tartózkodtak, még élhettek a szavazati jogukkal.

Akik már voksoltak, az utcán ünnepelték, hogy sikerült szavazniuk, és míg korábban azt skandálták: "Szavazunk!", most azt kiabálták: "Szavaztunk!".

A katalán kormány legutolsó közzétett adatai szerint a nap folyamán összesen 761 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolásért folytatott küzdelemben.

A függetlenséget támogatók a tervek szerint a barcelonai Plaza de Catalunyán folytatják a népszavazás megtartásának ünneplését az éjjel.

Több országos spanyol televízió csatorna is élőben közvetíti, ahogy az iskolai szavazóhelyiségekben kinyitották a szavazóurnákat és elkezdik a leadott szavazatok összeszámlálását.
Azok a szavazók, akik még nem tudták leadni voksukat, de a zárás pillanatában a szavazóhelyiségben tartózkodtak, élhetnek szavazati jogukkal.

A külföldi politikusok elítélték a rendőri erőszakot és párbeszédre hívtak fel

Több vezető külföldi politikus elítélte a rendőri erőszakot és párbeszédre szólította fel Spanyolországot és Katalóniát vasárnap az erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás láttán.

Nagy-Britanniát aggasztja a betiltott katalóniai népszavazás során tapasztalt erőszak, bár a referendumot alkotmányellenesnek tartja – jelentette ki Boris Johnson brit külügyminiszter.

„Nyilvánvalóan aggaszt bennünket az erőszak, noha a népszavazás, amennyire látom, egyértelműen alkotmányellenes. Meg kell találni az egyensúlyt” – mondta Johnson a Reutersnek nyilatkozva. „Nagyon reméljük, hogy a dolgok lecsillapodnak” – tette hozzá.

Liam Fox brit kereskedelmi miniszter elítélte a katalóniai erőszakot, de azt mondta, hogy a függetlenségi népszavazás a spanyol kormány ügye.

Nicola Sturgeon, Skócia függetlenségpárti miniszterelnöke Twitter-oldalán vasárnap azt írta, hogy egyre jobban aggasztják azok a képek, amelyek azt mutatják, ahogyan a spanyol rendőrség lerombolja a szavazóhelyiségeket, és ingerli a szavazókat. „Függetlenül attól, hogyan ítéljük meg a függetlenséget, mindannyiunknak el kell ítélnünk, amit ezeken a képeken látunk” – írta, és felhívta a spanyol kormányt, hogy változtassa meg politikáját, mielőtt valaki komolyan megsérülne. „Hagyják békésen szavazni az embereket” – írta.

Jeremy Corbin brit munkáspárti vezető sokkolónak nevezte a katalóniai polgárok ellen alkalmazott rendőri erőszakot. „A spanyol kormánynak azonnal véget kell vetnie ennek” – mondta.

Charles Michel belga miniszterelnök szerint „az erőszak soha nem lehet válasz”. „Elítéljük az erőszak minden formáját, és megerősítjük felhívásunkat a politikai párbeszédre” – mondta.

Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke ugyancsak aggasztónak nevezte a spanyolországi eszkalációt. „Madridnak és Barcelonának haladéktalanul csökkentenie kell a feszültséget, és keresni kell a párbeszédet” – jelentette ki.

Linas Linkevicius litván külügyminiszter Twitter-bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy „túl erős az érzelmi töltet, a bizalomhiány sebei mélyek, Spanyolország kötelessége párbeszédet folytatni saját népével. Az erőszak nem fog segíteni”.

Borut Pahor szlovén elnök a szlovén televízióban nyilatkozva azt mondta, úgy gondolja, „ma nagyon sok szlovén szív a katalán népért dobog”. Mint mondta, államfőként nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy más államok belügyeibe avatkozik, de hozzátette: „Mi az önrendelkezési jog alapján vívtuk ki Szlovénia függetlenségét, azt hiszem, helyénvaló, hogy másoknak is ilyen álmaik vannak”. Kifejezte kívánságát, hogy Katalónia ügyében békés és demokratikus úton olyan megoldás szülessen, amilyet az emberek szeretnének.

Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője leszögezte, hogy a katalán hatóságok által szervezett népszavazás törvényellenes és ezért érvénytelen. Mindazonáltal „ez egy szomorú nap Spanyolország és Európa számára”.

Az olasz politikus hangsúlyozta, hogy a megoldás csakis politikai úton képzelhető el, és nem rendőri erő alkalmazásával. Pittella bírálta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, aki szerint „hónapokon keresztül tétlen maradt”, a konzervatív spanyol kormány nem kezdett párbeszédet és nem hallotta meg a katalán polgárok hangját. A katalán kormány viszont nem vette figyelembe a bírósági döntéseket, és törvényellenes útra terelte a lakosságot – mutatott rá Pittella, aki felszólította a spanyol és a katalán kormányt, valamint a polgárokat, hogy már hétfőn kezdjék el egy társadalmi paktum kidolgozását.

Ska Keller és Philippe Lamberts, az Európai Parlament zöld frakciójának társelnökei jelezték, hogy erős aggodalommal figyelték a katalóniai eseményeket. „Rajoy hatalmas hibát követett el a szavazni készülő, békés emberek elleni masszív rendőri erőszakkal, amely csak rontotta a helyzetet” – mutatott rá a két politikus, aki felszólította a spanyol és a katalán felet, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, mert egy politikai problémát politikai eszközökkel kell megoldani.

Az Európai Bizottságot arra szólították fel, hogy ne hunyjon szemet a Katalóniában történtek felett, hanem mozdítsa elő a párbeszédet és ajánlja fel a közvetítést.

Eltérő vélemények

A spanyol kormány szerint a hatóságok arányosan léptek fel Katalóniában az illegális önrendelkezési népszavazás megakadályozására, míg a katalán kormány ennek éppen ellenkezőjét gondolja – derült ki a két kormány képviselőinek vasárnapi sajtótájékoztatóin.

Nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló – jelentette ki Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes Madridban. Úgy fogalmazott, hogy a biztonsági erők teljesítették az igazságszolgáltatás rendelkezéseit és „arányosan cselekedtek”. Ennek a „bohózatnak” a folytatása nem vezet sehova – mondta és felszólította a katalán vezetést annak „azonnali” befejezésére.

Hangsúlyozta, hogy Spanyolország egy konszolidált és erős demokrácia, amelyben az állampolgárok jogai és kötelezettségei felette állnak „kormányaik vágyainak”. Világos, hogy kié a felelőség a kialakult helyzetért – mondta.

„Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt” – jelentette ki Jordi Turull katalán kormányszóvivő Barcelonában, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének.

Adataik szerint 337 ember sérült meg a rendőri akciókban, amelyekkel igyekeztek megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett önrendelkezési népszavazást. Arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek feljelentést.

A spanyol belügyminisztérium tájékoztatása szerint kilenc rendőr és két csendőr szenvedett sérülést az összecsapásokban, amelyek nemcsak Barcelonában zajlottak, hanem más városokban, például Tarragonában és Lleidában is.

A belügyminisztérium egy videofelvételt is közzétett, amelyen az látszik, hogy a csendőröket dobálja egy mintegy húsz főből álló csoport.

Barcelona belvárosában egy ponton a referendum védelmezőinek csoportja barikádot is emelt, amelyhez egy építkezésen hagyott anyagokat, egyebek mellett cementes zsákokat használt fel.

Jordi Turull sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a katalán kormány információi szerint a szavazásra kijelölt iskolák 96 százalékában lehet voksolni és újságírói kérdésre a választási részvételt 50 százalékosnak mondta. A katalán vezetés szerint a voksolás eredménye jelen körülmények között is érvényes lesz.

Eközben a sajtóban beszámolók jelentek meg arról, hogy vannak helyek, ahol a választásra jogosultság ellenőrzése nélkül gyűjtik az urnákba a szavazatokat.

Miután a spanyol kormány kiiktatta a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét, a katalán kormány egy mobiltelefonos applikációt hozott létre, amelyen keresztül ellenőrizni lehet a szavazási jogosultságot a szavazóhelyiségekben. Sajtóhírek szerint azonban ennek működésével is voltak problémák már a nap folyamán.

A magyar közmédia helyszíni tudósítójának az egyik barcelonai szavazóhelyiségben a szavazást lebonyolító önkéntesek azt mondták: az applikációval ellenőrzik a választói névjegyzéket, majd egy füzetbe felírják a megjelentek adatait és a nap végén ellenőrzik, hogy annyi szavazat van-e a dobozban, mint ahány név szerepel a lapokon.

Több spanyol városban is tüntettek a spanyolok egysége mellett

Több spanyol városban tüntettek a spanyolok egysége mellett vasárnap, miközben Katalóniában rendőri intézkedések közepette tart a betiltott függetlenségi népszavazás.

Zaragozában a helyi rendőrség adatai szerint mintegy hatezer ember vonult utcára spanyol zászlókat lobogtatva, és azt kiabálva: „Spanyolország az Katalónia, Katalónia az Spanyolország”.

A résztvevők követelték a katalán függetlenségi politikusok bebörtönzését, és tiltakozásukat fejezték ki amiatt is, hogy vannak olyan spanyolok, akik nem tudják spanyol nyelven taníttatni a gyerekeiket Spanyolország egyik régiójában. (Katalóniában az oktatás fő nyelve a katalán, de a szülők igényt tarthatnak emellett részleges spanyol nyelvű képzésre.)

Spanyolország fővárosában százak tüntettek, és nemzeti zászlókat lengetve követelték az alkotmány betartását. Állásfoglalásuk szerint a függetlenségi népszavazást nem lehet megtartani, mert ahogy mondták: „Katalónia az Spanyolország is”.

„Egységes Spanyolország, sosem lesz legyőzött” – skandálták egyebek mellett a tüntetők, akik a Plaza Mayorról átvonultak a város főterének számító Puerta del Solra, és követelték a katalán elnök lemondását.

Már szombaton délután is ezrek vonultak utcákra szerte Spanyolországban, hogy tiltakozzanak a népszavazás ellen.

Sikeres és eredményes népszavazásra számítanak a katalánok

Erőszakba torkollott Katalóniában az önrendelkezési népszavazás, amelyet annak ellenére rendeztek meg vasárnap, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette azt és megakadályozására a spanyol belügyminisztérium tízezer rendfenntartót vezényelt át az ország más részeiről.

Hivatalosan este nyolc órakor véget ért a voksolás a katalán függetlenségi népszavazáson.

Összecsaptak a spanyol csendőrök és a katalán rendőrök is

Továbbra is terjed a hír a függetlenségpárti katalánok között, hogy a spanyol csendőrség (Guardia Civil) urnazárás után megpróbálja elvenni a szavazólapokat annak érdekében, hogy érvénytelen legyen a népszavazás.

Az M1 barcelonai tudósítója beszámolt arról, hogy a nap folyamán a katalán rendőrség több helyütt megpróbálta megvédeni a függetlenségpárti katalán szavazókat a spanyol csendőröktől, akár fizikai összetűzés árán is. A spanyolok várhatóan bírósági vizsgálatot indítanak a katalán rendőrség ebben érintett tagjai ellen.

A katalán kormány hivatalos adatai szerint időközben 465-re emelkedett a sérültek száma.

A katalán függetlenséget támogató tüntetők és spanyol rendőrök dulakodnak a katalán kormány által kijelölt szavazóhelyiségek egyike, a barcelonai Sant Julia de Ramis-i sportközpont előtt 2017. október 1-jén. (MTI/EPA/Andreu Dalmau)

Százak nem szavaztak még

Hamarosan zárulnak az urnák Katalóniában, ám még mindig sok százan várnak arra, hogy leadhassák voksaikat – jelentette az MTVA barcelonai tudósítója vasárnap 18 óra után. Arról is beszámolt, hogy a katalánok szerint újabb ostrom várható a spanyol rendőrök részéről, amelynek célja, hogy urnazárás után elvegyék a szavazatokat és érvénytelenné tegyék a referendumot.

A tudósító beszámolt arról is: a katalán tartományi elnök korábban bejelentette, hogy a kormány mindenképpen legitimnek tekinti a népszavazást, valamint amennyiben a referendum érvényes lesz és az igenek lesznek többségben, akkor 48 órán belül kikiáltják Katalónia függetlenségét. Ezt a kijelentését később „puhította” az elnök, amikor arról beszélt, hogy már az is elegendő mindehhez, ha az igenek lesznek többségben.

„Ez így lesz valószínűleg, de az nem biztos, hogy érvényes is lesz a szavazás” – mondta a tudósító, utalva arra, hogy a spanyol csendőrök brutális fellépése sokakat visszatartott a szavazástól.

„A katalánok visszaverték az ostromot”
A barcelonai incidensnek vége, kijutottak az épületbe bezárt szavazók, a köztelevízió stábjával együtt. „A katalánok visszaverték az ostromot, a rendőröknek meg kellett hátrálniuk” – foglalta össze az M1 helyszíni tudósítója 15 óra után, immár a szavazókör épülete elől. Az egyik szavazási helyszínen ugyanis mintegy 20 percre a magyar közmédia stábja a szavazókkal együtt beszorult az épületbe.

Mint elmondta, a az ajtók kinyitása után az önkéntesek rekordsebességgel újraállították az asztalokat és az urnákat, a szavazás tehát zavartalanul folytatódik, ahogy – a katalán híradások szerint – a szavazókörök további mintegy 96 százalékában.

A szavazókörökben és a várakozók között euforikus a hangulat. Új jelszó terjed az utcákon: „Nem megyünk sehova!” – számolt be a köztévé tudósítója.

MTI
  • Jog-ÁVH
    Amíg ugyanis akad bárki, akinek van saját identitása, s azt bátran vállalja is, akkor a valósággyártó művek nagy bajba kerülnek.
  • Átadták a Szent Margit Gimnázium tornacsarnokát
    A Szent Margi Gimnázium új tornacsarnokának átadásakor Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, Újbuda országgyűlési képviselője elmondta: a sportolási lehetőségeket biztosító épületek, így a gimnázium új tornacsarnokának megépítése arról szól, hogy a gyermekek kulturált körülmények között felkészüljenek az életre.
  • Háború az új nemzedékért
    Free-SZFE sztory... - Első rész
MTI Hírfelhasználó