A migráció csak súlyosbítja az ellentéteket
Huszonhét évvel az NSZK és az NDK egyesülése után továbbra sem sikerült teljesen megszüntetni a Németország nyugati és keleti része közötti távolságot. Az egykor a szovjet érdekszférához tartozó szövetségi tartományok lakosai sok esetben másodrendű állampolgárnak érzik magukat.
2017. október 3. 09:41

A Németország 1990. október 3-i egyesítését követő kezdeti években a keleti országrészben élők nagy reményeket fűztek a nyugati életszínvonalhoz való gyors felzárkózáshoz, emlékeztetett Kiszelly Zoltán politológus a Hirado.hu-nak nyilatkozva. A bizakodás azonban gyorsan alábbhagyott, miután a hagyományos ipari körzeteket felszámolták, ami a klasszikus munkásosztály megszűnését hozta magával, emelte ki a szakértő.

Nyugat-berliniek kapaszkodnak fel a várost két részre osztó fal tetejére a Brandenburgi kapunál 1989. november 11-én, két nappal azután, hogy az NDK minisztertanácsa azonnali hatállyal megnyitotta a német-német átkelőhelyeket, valamint a berlini átkelőket. Később új átjárókat is nyitottak a falon. (MTI/FIN)

Kiszelly úgy látja, hogy a szociáldemokrata SPD többek között ezért sem tudott jelentősebb pozíciókat kiépíteni a keleti tartományokban. A munkanélkülivé lett munkások a nosztalgia jegyében inkább az NDK-állampárt utódszervezetére, a PDS-re adták le voksukat, jegyezte meg a politológus.

Hagyományosan a kezdetben regionális pártként – majd a nyugat-német radikális baloldaliakkal összefogva die Linke néven országosan – tevékenykedő politikai formáció adott hangot a keletiek elégedetlenségének, és folyamatosan napirendre emelte a méltánytalan különbségeket, amelyek közül a bérezés tekintetében jelentkező eltérések fájtak, és minden a mai napig fájnak leginkább a kelet-németeknek, mondta a szakértő.

Hangsúlyozta: a Németország keleti részén élők, azonos munkakörökben dolgozva átlagosan a nyugati fizetések mindössze 85 százalékának megfelelő összegű pénzt keresnek havonta. A nyugdíjak esetében is hasonló a helyzet, bár e kapcsán azt ígéri a kormányzat, hogy a juttatások 2024-re az egész ország területén kiegyenlítődhetnek.

A pénz jött, az érezhető eredmények kevésbé

A felzárkózás elmaradásának azonban korántsem pénzügyi okai vannak, emelte ki Kiszelly. Emlékeztetett: az elmúlt több mint negyed század alatt 1000 milliárd euró vándorolt a keleti tartományokba, és a német adófizetőktől a mai napig levonják az úgy nevezett szolidaritási járulékot, amely egy külön alapba kerülve az országrész integrációját hivatott elősegíteni.

A hatalmas összeg jelentős része azonban egyből visszatért a nyugati tartományokba, hiszen az infrastrukturális fejlesztések jelentős részét ottani székhelyű vállalatok végezték, mutatott rá a politológus. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy bár a program országos szinten közgazdaságilag sikeresnek minősíthető, a helyiek korántsem tartják annak.

A megélhetési költségek arányosak a bérekkel a keleti tartományokban, így ki lehet jönni a fizetésekből, de a magas munkanélküliség miatt a fiatalok jobbára nyugatabbra, vagy délre, a gazdagabb bajor régiókba vándorolnak, hívta fel a figyelmet a szakértő. E következtében aztán az országos szinten is komoly problémának számító elöregedés itt még hatványozottabban jelentkezik.

A kelet-németeket különösen zavarja, hogy a migrációs válsággal járó problémák kezelése miatt kevesebb forrás jut az ő megsegítésükre, mondta Kiszelly. Azok a tervek pedig, amik alapján bevándorlókat akarnak betelepíteni a keleti tartományokba, az itt tapasztalható alacsonyabb árszínvonal miatt, heves reakciókat váltottak ki a helyiekből. Sokan egyenesen másodosztályú állampolgárnak érzik magukat a hasonló eljárások miatt, a politológus szerint.

Protestszavazattal üzentek Merkelnek

A másfél héttel ezelőtti német választások eredményei a korábbiakhoz képest egy jelentős fordulatról tanúskodnak a keletiek pártpreferenciáit tekintve, bár már a tartományi választásokon is voltak ennek a változásnak előjelei. A bevándorlás ellenes Alternative für Deutschland (AfD) vette át a die Linkétől a sértett kelet-németek képviseletét, sok helyen a második erővé lépett elő.

A Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen, a PEGIDA német mozgalom és a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatói tüntetnek a drezdai Frauenkirche (Boldogasszony-templom) előtti Neumarkt téren 2017. szeptember 18-án, hat nappal a német parlamenti választások előtt. Az Angela Merkel német kancellárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét rácsok mögött ábrázoló kép feliratának jelentése: van egy álmom. (MTI/EPA/Filip Singer)

Megközelítőleg 2 millió szavazó vándorolt át az AfD-hez a Merkel vezette CDU-tól és a két baloldali párttól, a helyi szinten komoly beágyazottsággal rendelkező die Linkétől, valamint az SPD-től, hívta fel a figyelmet Kiszelly. Ennek hátterében az áll a politológus szerint, hogy a hagyományos politikai elitben csalódott választópolgárok erőt éreztek az AfD-ben, és azt várják, hogy a Bundestagba frissen bekerült párt napirenden tudja majd tartani az általuk fontosnak ítélt kérdéseket.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: a kelet-német választók nem az AfD programja alapján szavazták a pártra, hiszen abban szerepel a szociális háló fenntartására szánt állami források jelentős csökkentése, ami érzékenyen érintené őket. Az AfD előretörése sokkal inkább a CDU-val szembeni protestszavazatoknak köszönhető.

Gazdagok és szegények

Kiszelly úgy látja, hogy a két országrész közötti ellentét mindezek ellenére csökkenni fog a jövőben, és sokkal inkább az országon belüli prosperáló és leszakadó régiók közötti ellentétek fognak erősödni, amelyek közül Németország nyugati felén is egyre többet találni. Hozzátette: a keletiek helyzete csak akkor javulhatna érdemben, ha a nagyvárosok körüli 3-4 erőközpont mellett újabb, gazdaságilag erős körzetek tudnának kialakulni a keleti tartományok más részein is.

hirado.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Szélsőségek fogságában
    A középmértéknek a védelme vált elsődlegessé, amelyet a balliberális gondolkodás nem tűr meg.
  • Operatív törzs: egyre többen szegik meg a kijárási korlátozást
    Egyre többen szegik meg kijárási korlátozással kapcsolatos intézkedéseket, és egyre több a büntetőeljárás is - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szerdai online sajtótájékoztatón.
  • A családtámogatásokat bővíteni fogják, nem szűkíteni
    A családtámogatásokhoz nem nyúlunk - jelentette ki a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján. Novák Katalin hozzátette: ezeket a támogatásokat a jövőben is inkább bővíteni fogják, nem szűkíteni.
MTI Hírfelhasználó