Dinamit után Nobel-díj
Alfred Nobel – a közhiedelemmel ellentétben – nem volt éppen a béke elkötelezett harcosa. Egyszer azt mondta: „Dinamitgyáraim hamarabb véget vetnek a háborúknak, mint a békekonferenciák.” A Nobel-díj idei kitüntetettjeinek nevét az előttünk álló héten jelentik be.
2017. október 3. 13:22

Különös, de a Nobel-díjat alapító svéd Alfred Nobel eredetileg robbanóanyag-gyárosként tengette életét, és a dinamit feltalálásával alapozta meg mesés vagyonát. Ráadásul megosztó személyiség volt, ennek köszönhette, hogy még életében elolvashatta saját nekrológját – ami nem szolgált örömére, sőt, annak hatására átgondolta életét, s végső soron ennek köszönhető a Nobel-díj megalapítása is.

 

Alfred Nobel svéd vegyész és feltalálónak, a Nobel-díj alapítójának végrendelete a stockholmi Nobe Múzeumban 2015. március 12-én. A testamentumot a március 13-án megnyíló, Örökség című kiállításon először mutatják be a nyilvánosság előtt. (MTI/EPA/Jessica Gow)

1889-ben, bátyja halálakor – figyelmetlenségből – több lap is Alfred Nobelt búcsúztatta, méghozzá nem éppen hízelgő szavakkal. Nobel ekkor döntött úgy, hogy vagyonát a béke céljaira, az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja.

Mintegy öt évvel később, 1895. november 27-én kelt végrendeletében Nobel így rendelkezett: „A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. (…) egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta, egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében, egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében”.

Minden díjról másutt döntenek

– A fizikai, a kémiai és aközgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia;
– az orvosi díjat a stockholmi Károly Egyetem (Karolinska Institutet);
– azirodalmi díjat a Svéd Akadémia;
– a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság
ítéli oda.

Ezen intézményekhez minden évben február 1-jéig kell befutniuk a jelöléseknek, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. Az pedig csak ötven év múltán derülhet ki, hogy kik szerepeltek a jelöltek listáján.

A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én.

A kitüntetettek Stockholmban a svéd királytól, a Nobel-békedíj kitüntetettje Oslóban a Storting bizottságának elnökétől a norvég király jelenlétében veszi át az érmet és az oklevelet, melyekhez egy csekket is mellékelnek.

A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, hivatalos elnevezése: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja.

Nem akármilyen érme és oklevél jár az elismeréshez

A kézzel gyártott, mintegy 6,5 cm átmérőjű, 20 dekagramm súlyú, 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos: Nobel portréját ábrázolja, latin számokkal felvésett születési és halálozási évével. A díjalapító portréja a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon is szerepel, de kicsit eltérő ábrázolással. Az érmék hátoldalán látható kép a díjat odaítélő testületek szerint változik, ide vésik fel a kitüntetettek nevét.

Alfred Nobel svéd kémikus, a dinamit feltalálójának arcképe a Nobel-díjjal járó emlékérem egyik oldalán. A felvétel készítésének pontos dátuma és helyszíne ismeretlen. MTI Külföldi Képszolgálat

Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás, művészi kivitelezésük az évek során ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi. A Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvég nyelven, indoklás nélkül adják ki.

294 millió forint jár a díjjal

A teljes díjjal járó csekket az idén kilencmillió (adómentes) svéd koronára, átszámítva 294 millió forintra állítják ki. A kitüntetettek a kezdeti fél évszázadban egyre kisebb pénzösszeggel gyarapodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel-alapítvány bevételeinek arányában változik, és minden évben előre bejelentik.

A Nobel-díjasok tiszteletére adott díszvacsora a stockholmi városháza Kék Termében 2015. december 10-én, a díjak átadásának estéjén. (MTI/EPA/Jonas Ekströmer)

Az összeget 2011-ben csökkentették 10-ről 8 millió koronára, hogy pénzügyileg megerősítsék az alapítványt, s mivel a pénzügyek immár stabilnak tekinthetők, az idén emelésről döntöttek. A díj átvétele határidőhöz kötött, melynek lejárta után csak az érem és az oklevél vehető át, a pénz már nem.

Hárman osztozhatnak a díjon

A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: 1931-ben az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, 1961-ben a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében.

2011-ben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a neki ítélt díjat nem vonták vissza.

A 881 Nobel-díjas töredéke nő

Az eddig 579 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2016 között összesen 911 kitüntetettje volt, 885 személy és 26 szervezet. A többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 881 személy és 23 szervezet szerepel.

A díjat 49 alkalommal kapta nő, de a kitüntetett nők száma csak 48, mert a lengyel-francia Marie Curie kétszer is kiérdemelte az elismerést, ráadásul az összes kitüntetett között ő az egyetlen, akinek munkásságát két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is díjazták.

A nők többsége – szám szerint 16 – Nobel-békedíjat kapott, a közgazdasági elismerést eddig csupán egyetlen nő, az amerikai Elinor Ostrom vehette át 2009-ben.

Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok: Lénárd Fülöp (fizikai, 1905); Bárány Róbert (orvosi, 1914); Zsigmondy Richárd (kémiai, 1925); Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937); Hevesy György (kémiai, 1943); Békésy György (orvosi, 1961), Wigner Jenő (fizikai, 1963); Gábor Dénes (fizikai, 1971); Daniel Carleton Gajdusek (orvosi, 1976); Milton Friedman (közgazdasági, 1976); Polányi János (kémiai, 1986); Harsányi János (közgazdasági, 1994); Oláh György (kémiai, 1994); Kertész Imre (irodalmi, 2002); Herskó Ferenc (kémiai, 2004).

Övék az egy családra eső legtöbb Nobel-díj

A díjazottak között a Curie család az “abszolút csúcstartó”: 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár, majd 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is a férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját is.

Marie Curie a laboratóriumában. Forrás: m5tv.hu

Rajtuk kívül még három házaspár bővítette a listát: 1947-ben a cseh-amerikai Gerty Theresa és Carl Ferdinand Cori házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal. A svéd Myrdal házaspár tagjai egymástól függetlenül kapták meg a kitüntetést: Gunnar Myrdal 1974-ben a közgazdasági, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben a Nobel-békedíjat vehette át.

Legutóbb, 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser megosztott orvosi Nobel-díjasként növelték ötre a kitüntetett házaspárok számát.

Alma és a fája

Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben – azóta is példátlan módon – közösen kapott fizikai Nobel-díjat.

Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben, miként fia, Aage Bohr is 1975-ben, miként a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban s fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, a fia Ulf von Euler 1970-ben orvosi Nobel-díjas, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben szintén orvosi, Roger nevű fia pedig 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett.

Nem a fiatalok műfaja

A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A statisztika szerint legidősebb korban a közgazdászokat ismerik el, átlagéletkoruk 67 év, 55 éves átlagéletkorukkal a fizikusok a legfiatalabbak.

A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, megdöntve a brit William Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját, aki 1915-ben 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A tudományos díjazottak között valószínűleg nem is lesz nála fiatalabb díjazott, mert a mai tudóspalánták ebben az életkorban éppen csak kikerülnek az iskolapadból.

 

Stockholm, 2002. december 10. Kertész Imre átvette az irodalmi Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól a stockholmi hangversenyteremben, az Alfred Nobel halálának évfordulóján megrendezett ünnepségen. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A legidősebb korban kitüntetett tudós az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen lett közgazdasági emlékdíjas, a legidősebb korban kitüntetett nő Doris Lessing brit írónő, aki szintén 2007-ben, 88 éves korában vehette át a díjat.

A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 99 éves Paul Delos Boyer amerikai biokémikus, aki 1997 óta a kémiai Nobel-díj birtokosa, a legfiatalabb az idén 20 éves Juszafzai.

Tévedés, Churchill nem Nobel-békedíjat kapott

A legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa Sir Winston Churchill. A néhai brit miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki “mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért”.

hirado.hu - M1 Hiradó
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A kormány célja, hogy megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot
    A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt - fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
  • Szegénységi bizonyítvány a sorozatos baloldali vereség
    Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége egyfelől szétesett világképükre, választási és kormányzati stratégiájuk hiányára, másrészt arra vezethető vissza, hogy képtelenek válaszokat adni a nemzeti együttműködés rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.
  • Szobrok, rasszok, alkotmányok, átírt történelem
    Ne legyen kétségünk afelől, hogy a most elindult folyamatok a világháború után – a nyugati blokkban – felépített demokratikus társadalmi rend alapjait kezdhetik ki végleg.
MTI Hírfelhasználó