Hét éve szabadult el a vörösiszap-ár
Egymillió köbméternél is nagyobb mennyiségű mérgező anyag öntötte el a Torna patak mentén fekvő településeket 2010. október 4-én, miután megrepedt a MAL Zrt. kolontári zagytározójának támfala.
2017. október 4. 11:23

Magyarország történetének legsúlyosabb ipari katasztrófájában tíz ember vesztette életét, és száznál is többen sérültek meg. A környezetszennyezés megdöbbentő méreteket öltött, ezért a kormány a következő nap, három környező megyére is kihirdette a vészhelyzetet. Az elszabadult vörösiszap-tenger által szállított mérgező anyagok a Torna-patakon keresztül bejutottak a Marcalba, majd a Rábán keresztül a Dunába is.

Brutális következményei voltak a gátszakadásnak

 

A maró hatású anyag teljesen kipusztította a Torna és a Marcal élővilágát. A Rábát és a Mosoni-Dunát csak a vörösiszap hatását semlegesítő anyagok folyóba öntésével lehetett megvédeni. A folyóvizek mellett a Kolontár közeli földeket ugyancsak súlyosan érintette a katasztrófa. A mérgező ár ezer hektrányi földterületet szennyezett be.

Tízmilliárdos károk

A katasztrófa által érintett településeken (Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely) több mint 300 ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani. A lakosság közvetlen vagyoni kára az egymilliárd forintot is meghaladta. A kormány mintegy 38 milliárd forintot fordított a katasztrófa utáni helyreállításra. Az összeg több mint felét a környezet helyreállítására költötték. Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült, ezzel is elősegítve az újrakezdést a szerencsétlenül járt családoknak.

Az állami segítségen felül magán adományokból is jelentős összeg gyűlt össze. Több magyar és magyar származású milliárdos is nagylelkűen támogatta az újjáépítést. Országszerte több jótékonysági rendezvényt is tartottak, amihez sportklubok és művészek is csatlakoztak. A piacvezető távközlési cég külön adományvonalat indított, míg számos nagyvállalat is nagyobb mértékű felajánlást tett a katasztrófa sújtotta régió rehabilitációja érdekében.

Vállalati felelősség

Bár a cég vezetői azzal védekeztek, hogy a vállalat minden szabályt betartva működött, a hatóságok a tragédia másnapján azonnali hatállyal felfüggesztették a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. termelői tevékenységét. A vállalat 2011. június 30-áig állami felügyelet alá került, a termelés csak október 15-én indulhatott újra, az ez ügyben kinevezett kormánybiztos irányítása alatt.

Az Országgyűlés 2010. november 29-én parlamenti bizottság felállításáról döntött a katasztrófáért viselt felelősség kivizsgálására. A testület által elkészített jelentés alapján a parlament határozatban mondta ki, hogy a katasztrófáért döntően a Mal Zrt. volt felelős. Emellett azonban felelősség terheli a létesítmény és a technológia engedélyezésében, ellenőrzésében közreműködő hatóságokat, valamint a jogalkotót is, amiért hibásan ültettek át a magyar jogrendszerbe a vonatkozó EU-irányelveket.

A szétterült vörösiszapot gyűjtik a kármentesítésre kirendelt munkagépek a MAL Zrt. ajkai timföldgyárának átszakadt X-es zagytározó kazettájánál a vörösiszap-katasztrófa sújtotta Kolontáron, 2011. március 29-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A környezetvédelmi hatóság 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re, ám az erről szóló határozatot a vállalat megtámadta. A kormány 2012. szeptember 20-án stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzdő vállalatot.

A Veszprémi Törvényszék 2013 februárjában elrendelte a timföldgyár felszámolását, amelynek irányítását március 8-án átvette az állami vagyonfelügyelő, biztosítva a termelés folyamatosságát, a munkahelyek megőrzését és a környezet biztonságát. 2013. április 23-án létrejött az állami tulajdonú Nemzeti-MAL-A Alumíniumtermelő Zrt. timföldgyár.

Szövevényes büntetőeljárás

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és egyéb bűncselekmények miatt 15 ember ellen emeltek vádat 2012. január 19-én.  A vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A büntetőper 2012. szeptember 24-én Veszprémben elindult tárgyalását a következő évben a háromtagú büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd 2015. augusztus 17-én az ügyészség több ponton módosította a vádat.

A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése alól. A bírói testület indoklása a katasztrófa oka az “altalaj stabilitásvesztése” volt.

A másodfokú tárgyalás idén január 23-án kezdődött, miután a fellebviteli főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. A beadványt arra alapozták, hogy a veszprémi törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan, indoklási kötelezettségének nem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

A vádlottak a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper másodfokú tárgyalásán a Győri Ítélőtáblán 2017. február 6-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba

A megismételt elsőfokú eljárását a Győri Törvényszék folytatja le, miután a Győri Ítélőtábla kizárta a Veszprémi Törvényszéket elfogultság miatt. A büntetőeljárás várhatóan október közepén veszi kezdetét.

Kártérítés

A kormány eddig összesen 350 millió forint segítséget nyújt a felszámolás alatt álló Mal Zrt.-vel szemben fennálló jogerős peres követelések kifizetése érdekében. Ezt a pénzt azok kapják, akik a vörösiszap-katasztrófa által okozott haláleset vagy tartós, maradandó sérülések miatt nyertek pert a vállalat ellen. A Mal Zrt. elleni kártérítési perek mellett, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen is indultak polgári perek.

Orbán Viktor miniszterelnök károsultakkal beszélget az ipari katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Kolontáron tett látogatása során október 4-én.. MTI Fotó: Mohai Balázs

Családi ház a Veszprém megyei Kolontár új lakóparkjában. MTI Fotó: Nagy Lajos

hirado.hu
  • A hungarofóbia mérlege
    Egyhetes konferencia is kevés lenne annak taglalására, hogyan ártott társadalmunknak a legvisszataszítóbb rasszizmus. Mégis fontos, hogy elkészüljön a hungarofóbia mérlege.
  • A futball a tartalomipar része
    A futball ugyanis több, mint sport, több, mint tartalomipar, hallatlanul fontos – lenne – egy-egy nemzeti közösség jövőformálásához.
  • Salvini: a Conte-kormány elárulta Olaszországot
    Giuseppe Conte miniszterelnök "eladta" Olaszország szuverenitását és gazdasági érdekeit, és ezért "Macron és Merkel vállveregetését" érdemelte ki. Conte azért nyitotta meg a kikötőket, mert "ezt ígérte az EU-nak, és ezért cserébe ismét kormányon maradhatott" - hangoztatta Salvini. Megjegyezte, hogy a Conte-kormány ezzel nem "Salvini, hanem 60 millió olasz ellen" cselekszik.
  • Kövér: Magyarország visszaszerezte jövőjét
    Az elmúlt kilenc évben a Kárpát-medencében 120 új templom épült és 3000 újult meg - mondta, hozzátéve, hogy a magyar egyházak életében "ilyen rövid idő alatt ilyen mértékű gyarapodásra és megújulásra az elmúlt száz esztendőben nem volt példa".
  • Török Ferencnek még fontos feladata van
MTI Hírfelhasználó