Civil törvény - Újabb szakaszba lépett az uniós kötelezettségszegési eljárás

Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

A brüsszeli testület közölte: úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

Az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet arról számolt be, hogy augusztus 14-én megkapták a magyar hatóságok válaszlevelét, de alapos elemzés után is fenntartják azon korábbi megállapításaikat, amelyek a jogsértési eljárás megindításához vezettek.

Az Európai Bizottság több szempontból is aggályosnak találja a civil törvényt, amely a testület értékelése szerint indokolatlan "beavatkozást" jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

Brüsszel emellett úgy véli, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Magyarországnak egy hónapja van, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.

A parlament által júniusban elfogadott törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha a külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.

Európai Bizottság: a magyar áfaelőírások sértik az uniós szabályokat

Az Európai Bizottság úgy határozott szerdán, hogy az októberi kötelezettségszegési eljárási csomag keretében felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerben (ekáer) megkövetelt feltételekkel megsértette az áfára vonatkozó uniós szabályokat.

Az Európai Bizottság levelében felszólította Magyarországot, hogy hangolja össze nemzeti áfaelőírásait az uniós szabályokkal.

A tájékoztatás szerint a magyar ekáer rendszerben a vállalkozásoknak áfafizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről. Ez a követelmény sérti az áfára vonatkozó uniós irányelvet, mert elsősorban a határokon átnyúló uniós tranzakciókat érintően, a határátlépéshez kapcsolódó adminisztratív formaságokat vezet be.

Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak - húzták alá.

Az Európai Bizottság továbbá arra szólított fel hét uniós tagállamot - köztük Magyarországot -, hogy időben végezzék el távközlési piacaik elemzését.

A tájékoztatás szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak az érvényes uniós jogi keret értelmében háromévente el kell végezniük a távközlési piacok elemzését, és erről értesíteniük kell az Európai Bizottságot.

Mint elmondták, Belgium, Írország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Spanyolország és Szlovénia nem tájékoztatta az Európai Bizottságot. Mivel mind a hét esetben a késedelem jelentősen meghaladja az öt évet, a bizottság a úgy határozott, hogy felszólító levél küldésével felkéri az érintett országokat, hogy végezzék el a távközlési piacok haladéktalan elemzését, és az uniós jog által meghatározott időkereten belül annak eredményéről adjanak tájékoztatást.

A hét tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszolt küldjön az Európai Bizottságnak.