Párhuzamos világ...
A retorika lángján lobogva, népszerűséget, hangulatot, irigységet és sanda utálatot is jeleztek a napirend előtti felszólalások.
2017. október 4. 23:14

A mentelmi jog híján a durvább megállapításokat, reagálásokat, bekiabálásokat mellőzve, a ”szerényebbeket” viszont jelezve, tallóztunk az e-heti  szónoklataikból.  

Kereszténydemokraták a Soros terv ellen!

SOLTÉSZ MIKLÓS, (KDNP): - Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években, az elmúlt hónapokban és napokban is az ellenzék minden pártja, a szocialisták, a Jobbik, az LMP, Gyurcsányék kiálltak az illegális bevándorlás mellett, kiálltak a betelepítések mellett! (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)  Az ellenzéki pártok brüsszeli gazdáikkal együtt, a most óbégató jobbikosokkal együtt tagadják, hogy létezne Soros-terv. (Dúró Dóra: Nem igaz!) Kérdések és tények hangoznak el a nemzeti konzultációban. Az embereknek tudniuk kell, hogy mit akar Soros György, mi a következménye. (Közbeszólások a Jobbik soraiból. Az elnök csenget.)  Szeretnénk tudni, mindezekről mi a véleményük? A Jobbikét tudjuk, tudjuk, mert nem szavazták meg az elmúlt évek során azokat a törvényeket, jogszabályokat, alkotmánymódosítást, aminek eredményeképpen megvédhettük az embereket.

 - Tisztelt Országgyűlés! Az emberek jogosan várják, hogy válaszolhassanak, és kinyilvánítsák véleményüket arról, hogy  Soros György rá akarja venni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsenek Európába, így Magyarországra is. Erről ezt mondta: „Az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”. A másik kérdés: igaz-e az, hogy brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt. Soros György erről azt mondta: „A mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”. Soros György egyébként arra is figyelmet fordít, hogy Brüsszel kötelezően ossza szét a kvótát, a nyugat-európai országokban lévő bevándorlókat Magyarországra is eljuttassa. Erről a következőt mondta: „Ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani.”

- A Soros-terv azt is kigondolta, hogy 9 millió forint segélyt kell adni a bevándorlóknak két éven keresztül. Erről így nyilatkozott: „Az EU-nak biztosítani kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, egészségügyi ellátást, oktatási költségeket.” Azt is aggályosnak tartja Soros György, hogyha valamelyik ország illegálisan határt átlépővel szemben jogosan fellép, ugyanis azt mondja: „Aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.” És érdemes még egy dolgot kiemelni. Soros György és terve az európai országok nyelve és kultúrájának háttérbe szorítását célozza, hogy az illegális bevándorlók integrációja minél hamarabb megtörténhessen. Erről a következőt mondta: „A nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül.”

- Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppártnak, a Fidesszel közösen megvan a válasza. Egyrészt megkérdezi az embereket, hogy mi a véleményük ezekről a kérdésekről, mi a véleményük Soros György tervéről. Másrészt pedig megvan a válaszunk arra is, hogy hol kell segíteni. Ott, ahol a baj van! Így a Közel-Keleten, ahol ezt a keresztény vezetők, keresztény papok, főpapok is kérik: helyben segítsünk! Iskolákat, templomokat hozunk rendbe, építünk, kórházakat újítunk fel, és víztisztító berendezéseket juttatunk el ezekbe az országokba, és a fiatalokat tanítjuk ezekből az országokból, akik bajba kerültek az elmúlt években. Az a döntés, amelyet Soros György támogat, évtizedekre, évszázadokra meghatározza egyes országok, ennek a térségnek az életét is. Visszafordíthatatlan!

- Tisztelt Országgyűlés! Azt a rossz gazdaságpolitikát, amit tettek elődeink, a szocialista-liberális kormány, helyre lehetett hozni, de ez visszafordíthatatlan! Itt nincs javítási lehetőség! Hány terrortámadásnak kell még megtörténnie, hogy az ellenzék észhez térjen? Hány terrortámadásnak kell megtörténnie ahhoz, hogy a cukisodó Jobbik, az MSZP és a többi liberális párt észhez térjen? (Szilágyi György közbeszól.) Választ erre önöktől nem várunk, mert már megkaptuk. Az emberektől viszont igen, bizonyára egyértelműen meg fogjuk kapni. Köszönöm a figyelmüket! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Miért kell többet fizetni az embereknek?

VARGA LÁSZLÓ, (MSZP): - Államtitkár Úr! Közeleg, itt van a fűtési szezon, érdemes ilyenkor áttekinteni azt, hogy milyen lehetőség van a családok terheinek a csökkentésére, hiszen tudjuk, hogy a fűtési szezon az egyik legnagyobb teher minden magyar család életében. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciójának több javaslata is volt az elmúlt időben ezeknek a terheknek a csökkentésére. E javaslatok megvalósíthatók, számításokon alapulnak.

- Először is nemrégiben nyújtottunk be egy olyan javaslatot, amely arról szólt, hogy jól láthatóan a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-nél nagyon komoly többlet mutatható ki, hiszen a gáz világpiaci ára jelentősen csökkent az elmúlt években. Több mint 50 milliárd forintnyi többlet keletkezett ennél a cégnél, amely kizárólagosan szerepel a földgázelosztásban, forgalmazásban, csak a tavalyi évben. Ez nyilvánvalóan lehetőséget teremhetne a lakossági díjak csökkentésére is. Lehetőséget nyújthatna a lakossági földgázárak mintegy 32 százalékos csökkentésére. Ez egy évben egy átlagos magyar családnak mintegy 42 ezer forint megtakarítást jelentene, de nyilvánvalóan befolyásolja a földgázár az áram árát, illetve a távhőszolgáltatás árát is Magyarországon. Csak a mai keretek között az áram árának 10 százalékos csökkentésére és a távhőárak 10 százalékos csökkentésére lenne lehetőség.

- Államtitkár Úr! A legmeghatározóbb ebben a kérdésben a világpiaci árak kérdése. Jól látható, hogy ezek ma lehetőséget nyújtanának a csökkentésre. Mondjuk, 2005-ben 50 dolláros olajárnál nagyjából 50 forint volt egy köbméter gáz, míg ma hasonló áraknál mintegy 100 forint, tehát jelentős a különbség. Szükség van a csökkenésre, és lehetőség is van a csökkentésre. E  helyett a Földgázkereskedő Zrt. nyerészkedik a magyar embereken.

- Persze,  egyéb fűtési módok is vannak az országban, olyanok is, amelyek a legnehezebb sorban élőket érintik elsősorban. A lakossági tűzifa áfájának 5 százalékra mérséklésére például nagyon sokszor tettünk javaslatot. Mindhiába, hiszen 20-25 százalékos áremelkedés tapasztalható a tűzifa piacán. Ez olyan teher, amely a legnehezebb sorban élőket sújtja leginkább! Tavaly is hallhattunk ellátási zavarokról. Nem tudnak az erdészetek megfelelő mennyiségben és minőségben a piacra juttatni tűzifát. Ez egyébként nagyon komoly környezetvédelmi problémákat is felvet. Borsodban ezekben a napokban is érkezik ilyen típusú panasz, másfél hónapra előre tudnak csak igényeket befogadni a kereskedők.

- Államtitkár Úr!  Sajnálatos apropót ad a felszólalásomnak az is, hogy ma reggel Miskolcról nagyon komoly egészségügyi határérték-túllépésről érkezett hír a nitrogén-monoxid tekintetében. Egyébként is évről évre a fűtési szezonban a Sajó medencéjében - tehát Miskolc, Sajószentpéter, Kazincbarcika, és sok ilyen települést mondhatnék - nagyon komoly egészségügyi határérték-túllépésről lehet beszámolni. Fejlesztés szükséges! A „Modern városok” programot felül kell vizsgálni! Miskolc tekintetében a légszennyezés is fontos kérdés, az épület-korszerűsítés és a fűtőberendezések, a kazánok korszerűsítésére érdemben kell összegeket szánni. A tűzifa kérdése és a fűtőrendszerek korszerűsítése is támogatandó.

- Végül egy olyan, egyedileg Miskolcra vonatkozó ügyet kell megemlítenem, amely a geotermia ügye. 2010 előtt a szocialista városvezetés és partnerei indítottak el egy geotermikus fejlesztést, amely az akkori számítások szerint több mint 40 százalékkal csökkenthette volna a lakossági távhő árát Miskolcon. Ez nyilván elsősorban a panellakásoknak jelentett volna jelentős csökkenést, szintén a nehezebb sorban élőknek elsősorban. Nem kapták meg ezt a díjat, holott, a mai árakhoz képest is 20 százalékkal lehetne csökkenteni a lakossági távhő árát Miskolcon. Ezért is újra kérdezem: mikor csökkenhet a geotermikus hő segítségével előállított távhődíj Miskolcon?

***

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztériumi államtitkára): - Képviselő Úr! Ez a kormány 2013-ban egy korábban soha nem alkalmazott és nem tapasztalt mértékű rezsicsökkentést hajtott végre a magyar családok teljes családi háztartását illetően, tehát nemcsak az energiaárak, a villany, a gáz, a távfűtés területén, hanem minden olyan háztartási költség tekintetében, amely a magyar családok havi költségvetését, havi büdzséjét terhelte. 2013-tól a tavalyi év végéig lényegében mintegy ezermilliárd forintot tudtunk a magyar háztartások számára megtakarítani. Úgy gondolom, ez az összeg önmagában ékesen bizonyítja, hogy ez a kormány: 1. érzékeny a családok szociális problémáira, 2. nemcsak együtt érez, hanem cselekszik is és érdemben csökkenti! Az energiaszámláin mindenki láthatja, hogy: 25 százalékkal lett olcsóbb a távhő, a gáz és az áram ára!

- Képviselő Úr! A távhőszabályozást, mint ismert, 2011-ben átalakítottuk, és a korábbi önkormányzati ármegállapítás helyébe központi árszabályozás lépett. Ennek során a lakossági végfogyasztói árakat befagyasztottuk. A központi hatósági árszabályozás keretében hőoldali kompenzációs rendszert vezettünk be, amely felváltotta a korábbi pazarló villamosenergia-támogatást. Rögzítettük az egyes településeken, így a Miskolcon alkalmazott távhőszolgáltatási díjakat és díjszerkezeteket is, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egyébként éppen a változó árak miatt évente felülvizsgál. Ennek alapján tesz javaslatot a hőtermelők és távhőszolgáltatók között alkalmazandó indokolt költségalapú termelői hőárakra, valamint a fogyasztók és a távhőszolgáltatók közötti végfogyasztói árakra, magyarán, a kérdésében is érintett lakossági árakra.

- A hatósági ármegállapítással párhuzamosan alakítjuk ki a fajlagos kompenzációt. Hogy számokat is mondjak: csak az indokolt költségeket ismerjük el, az indokolt költségeken felül pedig a szolgáltatónak az indokolt és piac által morálisan megengedhető hasznát. A főszabály jelenleg mindössze 2 százalék tőkemegtérülést ismer el a díjakban azzal, hogy a megújulóenergia-felhasználás - és Miskolc ebben érintett, a miskolci geotermikus fűtőmű - támogatása érdekében a megtérülés viszont 4,5 százalékos az általános 2 százalékot meghaladóan. Egyébként gondolom, képviselő úr is tudja, hogy a geotermikus fűtőmű csak részben fedezi Miskolc városának hőszükségletét, annak kedvező termelési költségei csak részben érvényesülnek. A képviselő úr által említett termelés költsége egyébként a geotermikusnál 70 százaléknál magasabb.

- Képviselő Úr! Önök mindig kizárólag a tőzsdei gázárakra hivatkoznak, amelyek mozognak. Nyilvánvaló, hogy ezeknek van egy hullámzása. Szeretném a nagy nyilvánosság előtt is hangsúlyozni: amikor mi a rezsicsökkentés eredményeinek a megőrzéséről beszélünk, akkor éppen ezeket az ingadozásokat akarjuk kivédeni, ellentétben például Romániával, ahol a csökkenő tőzsdei árak mellett is emelik a gáz árát.

- Ami pedig a tűzifát illeti: a Belügyminisztérium tudomásom szerint a közelmúltban emelte duplájára a szociális tűzifakeretet. Meggyőződésem, hogy a 2017-es fűtési szezonban minden magyar háztartás, minden rászorult meg fogja kapni az önkormányzat által közvetített tűzifaigényét! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelet az éveknek!

 SNEIDER TAMÁS, (Jobbik): - Képviselőtársaim! A mai idősek napja az idős emberekről, az ő tiszteletükről szól. Tiszteletünk e Ház falai között nem jelenthet mást, mint a higgadt, megfontolt gondolkodást, vitát az idősek helyzetéről, annak jobbításáról.

- Ne feledjük: társadalmunk azon rétegéről beszélünk, akik évtizedeken keresztül építették ezt az országot, neveltek minket, és tanácsot adnak élettapasztalatukból. Kötelességünk viszonozni azt a sok munkát, áldozatot, amelyet a felnövő nemzedékekért tettek. A XIX. században ez a kötelezettség még családon belül létezett, hiszen az idősödő szülőt gyermekei segítették munkájukkal, törődésükkel. A társadalmi változások okán mára ez mindenhol össznemzeti feladattá vált, az anyagi ellátást az állam vette át a nyugdíjrendszeren keresztül, és sok esetben a gondoskodást is a szociális ellátórendszer működtetésével.

- Képviselőtársaim! A nyugdíjrendszerek, idősellátó szociális szolgáltatások időről időre változnak, alakulnak, hiszen a társadalmi, technológiai helyzet is változik. Az elmúlt évtizedekben számos jogszabályi változás történt, ami a nyugdíjasokat vagy a nyugdíj felé igyekvőket érintette. Gondoljunk csak a 13. havi nyugdíj megszüntetésére, a nyugdíjkorhatár felemelésére, a magánnyugdíjpénztári vagyon eltüntetésére, a korkedvezményes nyugdíj eltörlésére, az egykulcsos adó bevezetésére, a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésére vagy a nők számára bevezetett, 40 év munkaviszony után járó kedvezményre.

- Ezek és még sok más intézkedés újabb kihívások, problémák, hátrányok elé állították társadalmunk idősebbik részét. Erre válaszokat kell adni a magyar Országgyűlésnek - olyan válaszokat, amelyek gazdasági helyzetünkből adódó, megfontolt, de határozott javulást jelentenek a ma nyugdíjból élők számára. A Jobbiknak számos javaslata volt már itt a parlamentben. Számtalanszor elmondtuk: változtatni kell azoknak a nyugdíjasoknak a helyzetén, akiket munkás éveik alatt sajnos nem megbecsült az állam, hanem sokkal inkább hátrányba taszított, hiába végezték akár a legfelelősségteljesebb munkát is az egészségügyi, oktatási, szociális területen, az építőipar, személyszállítás és még rengeteg más területen, az alacsony béreknek köszönhetően alacsony nyugdíjból kell megélniük. Addig, amíg a béruniós tervünk nem segít ezen a helyzeten, azt a társadalmi igazságtalanságot, amely aktív korban érte a társadalom dolgozó rétegeit, legalább nyugdíjas éveik alatt csökkenteni kell! Erre pedig egyetlen igazságos megoldás létezik: a méltányos, differenciált nyugdíjemelés! Az alacsony és átlagos nyugdíjakat igenis nagyobb arányban szükséges megemelni az elkövetkező években, mint a magas nyugdíjakat! A Fidesz-kormányzás hatására kialakult többmilliós luxusnyugdíjakat pedig ki kell vezetni az állami nyugdíjrendszerből! A méltányos nyugdíjrendszer részévé kell tenni a becsülettel felnevelt, dolgozó gyermekek után járó nyugdíj-kiegészítést!

- Képviselőtársaim! Köztudott, hogy a gyermeknevelés minden állami támogatás ellenére áldozatvállalással jár, olyan áldozatvállalással, amely sok esetben anyagi hátrányt okoz, mert kieső munkajövedelmek miatt kevesebb járulékbefizetést eredményez, és alacsonyabb nyugdíjakat jelent. Ezeknek a hátrányoknak a részleges kompenzálására a gyermeknevelés elismerése érdekében kell a nyugdíjrendszerbe beilleszteni egy nyugdíj-kiegészítést a gyermekeket felnevelők számára, persze azzal a kitétellel, hogy ezek a gyermekek hasznos tagjai legyenek a társadalomnak.

- Képviselőtársaim! Most csak két konkrét javaslatot vázoltam fel, de a képviselőtársaim a nap folyamán számos problémára rávilágítanak még, megfogalmazva az álláspontunkat. Kívánom, hogy a mai nap tisztelgés legyen az idősek előtt, gondolataink, vitáink valóságról, az idősek valódi problémáiról, valódi örömeiről szóljanak. Ilyen napot kívánok ma önöknek a parlamentben. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azt a mondatát,  hogy tiszteletet kell adni az időseknek, azt elsősorban nem a parlament plenáris ülésén, hanem a Jobbik frakcióülésén kellene elmondania, talán nem is a frakció egészének, de Vona Gábor frakcióvezető úrnak biztosan, legalábbis azokban a pillanatokban, amikor klaviatúrát ragad, leül a számítógépe elé, megnyitja a Facebookot, és úgy gondolja, hogy most mond valami keményet, amivel az időseket, 2,5 millió embert sérteget. Nem tudom pontosan, hogy  a Jobbik időskor iránti tiszteletét fejezik-e ki azok a kifejezések, amikor Vona Gábor azt írja egyes nyugdíjasokról: „szemeikben gyűlölet lobog, a szájukból szennyvíz folyik, felhörgik a XX. század minden traumáját.”

- Képviselő Úr! Azok az emberek, akik ma nyugdíjasok, azoknak egy része valóban háborúk és az ötvenhatos eltiport forradalom után építették újjá Magyarországot, ezért tisztelet illeti őket, nem pedig az, hogy olyanokat vág a képükbe a Facebookon a Jobbik elnöke, Vona Gábor, hogy felhörgik a XX. század traumáit. Ők ezt túlélték, tisztelet jár érte, mert felépítették azt az országot, amit mi már, a mi korosztályunk készen kapott ezektől az emberektől. Vagy amikor ugyanebben a Facebook-bejegyzésében azon gúnyolódik Vona Gábor, a Jobbik elnöke, hogy miként húzzák a bevásárlókosaraikat maguk után az idős emberek; ön is tudja, mert az ön szülei, nagyszülei vagy a frakciótársainak a szülei vagy nagyszülei (Z. Kárpát Dániel: Ne süllyedjél mélyebbre! Elég mélyen vagy már!)  valóban néha ezekkel a kis gurulós bevásárlókosarakkal járnak, és ezen nem illendő a Facebookon egy pártelnöknek,  gúnyolódni!

- Képviselő Úr!  Önök is érezték, hogy ez nagyon-nagyon túlmegy azon a határon, amit egy politikus megengedhetne magának, sok-sok nagyságrenddel, éppen ezért rögtön egy gyors  ellenjavaslatot is bevetettek: a szavazati jogot csökkentenék, hogy a figyelmet eltereljék, ne vele foglalkozzon a közbeszéd. Persze a házi értelmezőik szerint Vona Gábor azért tette ezt a megjegyzését, hogy a fiatalok szavazási kedvét növelje. Hát bizony nem sikerült, hiszen a fiatalok kétharmada szerint is sértő az, amit Vona Gábor írt a nyugdíjasokkal szemben. A helyi politikusaik viszont nemhogy bocsánatot kértek volna legalább helyben a nyugdíjasoktól, hogy ilyen bántó, sértő és tiszteletlen megjegyzéseket fogalmazott meg a pártelnök, hanem papagájkommandóként megismételték. (Moraj a Jobbik soraiból. - Z. Kárpát Dániel: Halljuk a választ!)

- Képviselő Úr! Hogy itt, a parlamentben ön mégis miért másfajta hangot üt meg, mint akkor, amikor pártelnöke egy-egy őszinte pillanatában, pár évvel ezelőtt, a következőket mondta, szó szerint: „Amikor arról beszélek, hogy hogyan kell kommunikálnunk, például megint itt vannak az idősek, nélkülük szavazást nyerni már lassan nem is lehet, mert olyan kevés a középkorú és a fiatal, kevesebben is mennek el sajnos a fiatalok szavazni, hogy a nyugdíjas korosztály önmagában tudna kormányt alakítani. Ahhoz, hogy őket megszólítsd, ahhoz meg egy kedves, aranyos gyereknek kell lenned.”  Így lett a Jobbiknál nem őszinte tisztelet, nem belülről jövő elköteleződés, hanem egyszerű politikai termék; és így lesz valaki Royból egy aranyos, cuki kisgyerek, akit meg lehet simogatni. (Moraj a Jobbik soraiban. - Közbeszólások a Jobbik soraiból: Te beszélsz erről? Ha valaki távol áll az őszinteségtől, az te vagy! Habony!) Ezért hiteltelen a Jobbiknak minden ilyesfajta megnyilvánulása! Ez egy egyszerű, választások előtti szavazatszerző próbálkozás,  természetesen úgy beszélnek, ahogy azt Vona Gábor is kiírta (Dúró Dóra: A szolnoki polgármester mit mondott? - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyelld magad!) a saját Facebook-oldalára.

- Képviselő Úr! Amikor esetleg lehetőségük lett volna cselekedni itt, a parlamentben az időskorúak segítése érdekében, mondjuk, 2010. december 20-án este fél 8-kor is lehetett volna támogatni azt, hogy a nők 40 év után nyugdíjba menjenek, amin önök most is csak nevetnek, pedig 204 192 ember nem nevetett ezen, hanem örült ennek. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Nem ezen nevetünk, hanem rajtad! Rajtad nevetünk!)  Akkor itt nem támogatták! (Zaj. - Az elnök csenget.) Itt ültek és nem támogatták, név szerint? Apáti István  (Apáti István: A nevemet ne vedd a szádra!), Bana Tibor, Dúró Dóra, Egyed Zsolt, Farkas Gergely, Gyöngyösi Márton, Gyüre Csaba, Hegedűs Lorántné, Kepli Lajos, Kulcsár Gergely, Magyar Zoltán, Szilágyi György, Vágó Sebestyén, Volner János, Z. Kárpát Dániel, Sneider Tamás, tehát ön is képviselő úr! Az egész Jobbik-frakcióra akkor, amikor szavazásra került a sor, nem számíthattak azok az idős emberek, akik szerették volna unokájukkal, a gyermekük gyermekével tölteni azt a pár évet (Sneider Tamás: Komoly dologról is tudsz beszélni?), amikor még aktívak, és nyugdíjba vonulva tudják a családjukat segíteni. És valóban: a  Jobbikra az idősek, a nyugdíjasok ma sem számíthatnak! (Szilágyi György: Hazudtok éjjel, nappal és este! - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Magukra hagyatottak!

SALLAI R. BENEDEK, (LMP): - Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan eltelnek így a mindennapok, hogy 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra sorosozás, miközben a magyar társadalom jelentős része gyakorlatilag semmiben nem szembesül ezzel, hiszen a mindennapi életét nem ezek a témák határozzák meg.  Szerte az országban rengetegen érezhetik magukat magukra hagyatottnak, hiszen senki nem foglalkozik a problémáikkal, és áttekintve a Magyar Országgyűlésnek az őszi ülésszakra a jogalkotási tervét, úgy tűnik, hogy az Országgyűlés elé sem azok a jogszabályok kerülnek.

- Beszélni szerettem volna Paksi István történetéről, aki somogyi gazdaként gyakorlatilag a rendszerváltás óta használt saját földterületet, művelte azt, majd a földet elkezdte az állam privatizálni, mert egy adminisztratív hiba miatt a földhivatalban a tulajdonbejegyzés nem történt meg. Immár jó ideje pereskedünk, Paksi István első fokon megnyerte a pert az állammal szemben, de az állam nem akarja hagyni. Rágódtam rajta, hogy micsoda szégyen az, hogy egy magát rendszerváltónak mondó kormány el akarja venni a rendszerváltás és a kárpótlás jogos jussát egy tulajdonostól. Kisemberek, akik nem tudják megkezdeni a peres eljárásokat, mert a pertárgyértéket nem tudják befizetni, és ott vannak úgy, hogy az állam ellenük megy.

- Szerettem volna beszélni arról a gazdáról, aki megkeresett azzal, hogy az állam segített neki, húsz évre húsz hektár földet adott bérbe, és azt gondolta, hogy ezzel már aktív éveit le tudja dolgozni. Befektetett jószágba, mert kellett a pályázathoz, illetve gépekbe. Aztán fordult a világ: az állam értékesítette ezeket a földeket, és most az új tulajdonos évi 200 ezer forintra felemelve a bérleti díjat hektáronként, ki akarja onnan rakni. Lassan egy éve zajlik a per, és fogytán a türelem meg az erőforrás. De az állam mossa kezeit, mert ő azzal már nem foglalkozik, hogy hogyan lettek szomszédokból ellenségek azok, akiket belekavart mindebbe.

- Megkeresett egy magánszemély, egy hölgy, aki 8 millió forint hitelt vett fel, és most 30 milliós adósság miatt lakoltatják ki a lakásából így tél előtt. A törlesztő részleteit fizette tíz éven át, azt megelőzően pedig önerőként az összes megtakarítását tette ebbe az ingatlanba, de most földönfutó lesz, és nem foglalkozik velük a parlament sem,  a Fidesz-KDNP nyáron ez ügyben még az ülésre sem jött el, amit összehívtunk.

- De nemcsak magánszemélyek a magukra hagyatottak, hanem magukra hagyatott települések is vannak, és nyilvánvalóan ezeknek a településeknek a problémáival alig foglalkozik valaki. A 141 legkisebb településen ma már hazánkban százan sem élnek, és jó néhány település van, ahol a húsz főt sem éri el a lélekszám. Az összes magyar település ezredrészét teszi ki az a 35 település, ami 30 ezer fős népesség fölött van, ahol több mint négy millióan élnek. A Fidesz-KDNP csak itt kampányol, csak ide visz pályázati forrást; az összes többi településről lemondott, és magára hagyta.

- Itt van az Őcsény nevű település Tolna megyében, amely gyakorlatilag országos ismertséget szerzett azért, mert pár külföldi gyermek ott táborozott volna vagy pihent volna. Most a polgármester elmondja, hogy nem tudják betölteni a gyermekorvosi helyet jó ideje, és ez az egyik legnagyobb probléma. Bezár a takarékszövetkezet, elviszik az egyetlen pénzkiadó automatát, nincs tűzifa, és itt van a nyakukon a tél, de ezzel nem foglalkozik senki, mert mind a miniszterelnök, mind pedig a kormány azzal van elfoglalva, hogy mi lesz a Sorossal meg mi lesz Brüsszellel, de az, hogy mi lesz Őcsénnyel, mi lesz a vidéken élő emberekkel, szemlátomást senkit nem érdekel.

- Képviselőtársaim! Magukra hagyatott emberek, magukra hagyatott falvak, magára hagyatott vidék, idősek, önmagukban a tél előtt, és majd meglátjuk, hogy mi történik hamarabb: az éhhalál vagy a fagyhalál lesz megint a tél folyamán a gyakoribb, mert az ellátás hiánya mindenütt megjelenik. Iskolák pedagógusok nélkül, egészségügyi ellátás orvosok nélkül, a Kossuth rádió meg folyamatosan nyomja, hogy itt mindenkinek milyen jó, és milyen jó világban élünk.

- Szégyen ez egy kormánytól, aki magát polgárinak vagy demokratának vallja! Szégyen az, hogy magukra hagy embereket, családokat, vidéket, településeket, és azt gondolom, hogy azért kell elbukniuk, mert ezt megteszik.  Azért, mert a kétharmadot nem tudták arra használni, hogy jobbá tegyék az emberek életét! És nyilván felmerül a kérdés ezek után: mikor akarnak az emberek sorsával foglalkozni? Utolsó fél évüket kezdik meg, és még mindig a vagyongazdálkodási törvényt akarják lazítani, hogy mit lehet hazavinni, és nem azzal foglalkoznak, hogy hogyan lesz jobb a magyar emberek élete!  

***

BITAY MÁRTON ÖRS, (Földművelésügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Nagyon úgy tűnik, hogy párhuzamos világban élünk, teljesen másként látjuk ugyanazokat a tényeket. Pár gondolatot felírtam azzal kapcsolatosan, amit ön elmondott, és szeretnék is erre reagálni. Először is arra, hogy az emberek magukra hagyatva érzik magukat, hogy a gazdasági helyzet és a gazdasági környezet milyen, hogy nem lehet megélni vidéken, amiket ön említett itt szépen sorban.

- Szeretném világossá tenni önnek, hogy a számok mást mutatnak: ha a magyar gazdaság állapotát megnézzük, pláne ha viszonyítjuk az Európai Unió növekedéséhez, vagy viszonyítjuk más közép-európai tagállamoknak a számaihoz, vagy viszonyítjuk 2010-hez, akkor minden szám, ami releváns, fajsúlyos és fontos, a magyar gazdaság alapvető struktúráját meghatározza és megmutatja, hogy fejlődés és előremenetel tapasztalható. Én nem vitatom el azt, amit ön is elmondott, hogy akár ez lehetne sokkal jobb is vagy lehetne sokkal több is, de azért mégiscsak, ha összeadjuk azokat az eredményeket, amelyek önmagukért is beszélnek, akkor azt láthatjuk, hogy egy nagyon komoly fejlődésen megyünk keresztül, egy nagyon komoly fejlődési időszak van a hátunk mögött. Nagyon sok mindent megemlített, nehéz is ezeket szépen sorba venni, de egypár példára, amit kiragadott, azért szeretnék reagálni.

- Képviselő Úr!  Mondottaival ellentétben agyon sok törvényt fogadott el az Országgyűlés ebben a ciklusban. Csak a Földművelésügyi Minisztérium feladat- és hatáskörében lévő törvényekkel kapcsolatosan  született egy kétharmados és egy feles földforgalmi törvény, amivel sikerült megvédeni a magyar termőföldet akár a külföldi spekulánsokkal szemben, akár a nagytőkével szemben. És még sorolhatnám: elfogadásra került egy új vadgazdálkodási törvény, elfogadásra került egy új erdőgazdálkodási törvény, elfogadásra került egy új halgazdálkodási törvény, és számos ponton szigorodtak az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos hatósági eljárások. Tehát azt nem érzem jogosnak, amit ön mond, hogy az őszi ülésszakra kevés jogalkotási feladat maradt hátra. Mi a saját tárcánknál úgy strukturáltuk a feladatokat, hogy inkább a ciklus elejére tettük azokat a nagy törvényeket, amelyeken szerettünk volna túl lenni, és ennek az oka az, hogy most, az őszi ülésszakban már ilyen törvények nincsenek.

- Képviselő úr megemlített egy úriembert is, aki, ahogy ön mondta, a saját földjét művelte, amit aztán az állam elárverezett. Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy ez egy olyan ügy, ahol az ingatlan-nyilvántartási adatbázis alapján az ingatlan 1/1 tulajdonosa a magyar állam volt. Az úriembernek van egy jogvitája egy korábbi tulajdonszerzéssel kapcsolatosan, ami a mai napig nem igazolódott be, és a mai napig nem került átvezetésre a tulajdoni lapon. Ez az oka annak, hogy a magyar állam az ő százszázalékos, 1/1 tulajdonát egyébként a „Földet a gazdáknak!” program keretében értékesítette, ahol több mint 30 ezer földműves tudott vásárolni ezekből a területekből. Természetesen amennyiben itt lesz egy per, amely bebizonyítja, hogy korábban szerzett tulajdoni igénye van ennek az úriembernek és az ingatlan-nyilvántartásban bármi helytelenül lett feltüntetve, akkor a megfelelő következtetéseket vagy a megfelelő döntéseket ezzel kapcsolatosan le kell vonni.

- Említett szintén egy hitelfelvételi kérelmet, illetőleg egy eladósodott személy helyzetét, aki a kilakoltatás szélére került. Nem szeretném azt állítani, hogy ez nem fordulhat elő ma Magyarországon, bár az lenne a legjobb, ha nem fordulhatna elő, de azt mégis szeretném állítani, hogy alapvetően ennek a helyzetnek az okozója nem ez a kormány volt. Nem amiatt kerültünk abba a helyzetbe, hogy több százezer ember vett fel devizahiteleket és került olyan helyzetbe, hogy aztán ezeket végül nem tudta törleszteni, és pont ez a kormány az, amely a devizahitelek forintosításával vagy a leghátrányosabb, a legrosszabb helyzetbe került személyeknek az ócsai lakópark megépítésével próbált valamilyen segítséget nyújtani, hogy kikecmeregjenek ebből a csapdából.

- Képviselő úr  a vidéki kórházak, illetve a vidéki egészségügyi ellátás vagy a pedagógusok helyzetét is említette. Szintén felhívnám a figyelmét, hogy soha olyan mértékben nem emelkedett sem a pedagógusok bére, sem pedig az orvosok bére, mint az utóbbi négy, illetőleg nyolc esztendőben. De természetesen, ha úgy teszi fel a kérdést, hogy elégedettek vagyunk-e ezzel és úgy gondoljuk, hogy elértük a maximumot, akkor én is azt válaszolnám, hogy nem, nagyon sok teendő van itt még. Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a gazdaság teljesítőképességének megfelelő arányban tudjuk emelni a fizetéseket, mert arra az útra, ami a hitelekből növelt béreket jelenti nem szeretnénk a jövőben sem rálépni. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Az ellenzék szerinti nem létező kvótáról…

GULYÁS GERGELY, (Fidesz): - Tisztelt Országgyűlés! Személyes jellegű vallomással kell kezdenem, mert voltak bizonyos kétségeim azzal kapcsolatosan, hogy kell-e nekem a frakció vezetését vállalni. De ha bárki szólt volna, hogy ez automatikusan az MSZP miniszterelnök-jelöltjének visszalépésével jár együtt, akkor semmilyen kétségem nem lett volna (Taps, derültség a kormánypártok soraiban.),de kétségkívül igaz, hogy vannak a Szocialista Párt sorain belül ennél autentikusabb magyarázatok is. Szanyi Tibor például azt fejezte ki, hogy Botka László a saját közvetlen környezete számára is jól érzékelhető módon megijedt, és ennek köszönhető a visszalépése. (Derültség a Fidesz soraiban.)  Nem akarunk mi ezekbe a vitákba - mégiscsak egy másik pártról van szó - a szükségesnél mélyebben belefolyni; azt látjuk viszont, hogy a baloldal fél évvel a választások előtt teljes káoszba süllyedt: az ország legfontosabb kérdéseire ugyanúgy nem tudnak választ adni, ahogy egy vagy két évvel ezelőtt sem adtak.

- 2015 tavaszán még azt mondták,  hogy a bevándorlás nem valódi probléma, nem létezik, csupán a kormánypártok erőltetik. Ehhez képest két-két és fél éve a lengyel, a német és az osztrák választási kampányban sem volt egyetlenegy fontosabb kérdés sem, mint a bevándorlás kérdése. Ezt követően tavaly, a népszavazást megelőzően azért buzdítottak távolmaradásra a baloldal képviselői, mert azt állították, hogy nincsen kötelező kvóta. Tóth Bertalan frakcióvezető úr kiment az előbb, de lehet, hogy azért, mert a címadásból már tudta, hogy valószínűleg őt is idézni fogjuk, Elég találóan, röviden és tömören így fogalmazott: „Kötelező betelepítési kvóta nincs és nem is lesz!” Ujhelyi alelnök úr - a mai lemondását követően volt alelnök úr -: „Nincs és nem is lesz semmilyen kötelező kvóta!” Kunhalmi Ágnes képviselő asszony: „A kvótáról szóló népszavazási kérdés kamu, hiszen nincs és nem is lehet kötelező kvóta!” Ehhez képest szeptember 6-án az Európai Unió Bírósága döntést hozott arról, hogy 120 ezer főre vonatkozóan a kötelező kvóta fennáll. Igaz, hogy átmeneti intézkedésként és ideiglenes jelleggel áll fenn, de tudjuk azt, hogy ott van az Európai Bizottság előterjesztése az Európai Parlament asztalán, ami pontosan ugyanezt a mechanizmust tenné felső korlát nélkülivé!

- Jobb lett volna talán, ha az elmúlt évben önök nem arra játszanak, hogy érvénytelen legyen a népszavazás - noha, hozzáteszem, így is soha nem látott számban foglaltak állást magyar állampolgárok és magyar választópolgárok a kötelező kvóta ellen -, hanem segítettek volna abban, hogy a magyar nemzet egységesen tudjon fellépni az egyébként létező, önök által akkor vitatott, de egyébként létező európai uniós terv ellen. Most pedig azt látjuk, hogy amikor a betelepítésre vonatkozó szándék itt van előttünk, akkor a Soros-terv létét vitatják. De ez a vita a legegyszerűbb: ugyanis valójában ez nem hitbeli kérdés, hanem az olvasni tudás kérdése. A szerző leírta, elegendő elolvasni a terveit. Soros György saját szerzeményét, kár ezt most hosszabban idézni -, éppen ezért gondoljuk azt, hogy a bevándorlás az ország szempontjából és Európa szempontjából is sorskérdés.

- Tisztelt Országgyűlés! Tudomásul vesszük azt, hogy az Európai Unión belül vannak olyan országok, akik eltérő választ adnak a bevándorlás kérdésére. Mi ahhoz ragaszkodunk, hogy Magyarország is saját választ adhasson. A bevándorlásban semmilyen hatáskört soha nem ruháztunk át az Európai Unióra, a menekültügyben igen. Nem mi voltunk azok, minden ellenzéki vád dacára nem mi voltunk azok, akik összekevertük a migránsokat a menekültekkel. Az Európai Bizottság volt az, amelyik 2015 nyarán az anarchiát ünnepelte, a schengeni szerződés lábbal tiprását tartotta jó európai magatartásnak, s azok voltak a rossz tagállamok - döntően Magyarország -, akik pedig úgy gondolták, hogy a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségüket teljesíteni fogják. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy most, amikor a kötelező, felső korlát nélküli kvóta terve továbbra is az asztalon van, jó lenne, ha teljes összefogást lehetne létrehozni legalább a bevándorlás kérdésében. Köszönöm a figyelmet! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI