Gyorsítani kell a Nyugat-Balkán integrációját
A V4 kiáll az EU bővítése mellett
A nyugat-balkáni térség európai, euroatlanti integrációjának felgyorsítása egész Európa biztonsági és gazdasági érdeke - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Utoljára frissítve: 2017. október 11. 15:19
2017. október 11. 14:41

A visegrádi csoport (V4) magyar elnöksége keretében Budapesten egyeztettek a visegrádi, nyugat-balkáni és közép-európai országok külügyminiszterei. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte: a Nyugat-Balkán integrációját a közép-európai és a délkelet-európai országok támogatják a leginkább, mert "mi itt élünk a szomszédban". Hozzátette: a közép-európai országokat erős kereskedelmi kapcsolatokat is kötik a Nyugat-Balkánhoz.

A külügyminiszter hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán biztonságának garanciája az EU- és NATO-csatlakozási folyamatok felgyorsítása. Az instabil és feszültségektől terhelt Nyugat-Balkán komoly kockázatot jelent Közép-Európának és egész Európának - vélekedett.

Közölte: ha új migrációs hullám indulna délről, azt csak egy stabil és erős Nyugat-Balkán tudná megállítani, de ha a Nyugat-Balkán instabil, egy migrációs hullám "pillanatok alatt Magyarország déli határához érne".

Szijjártó Péter szerint Közép-Európa érdeke, hogy az EU olyan nyugat-balkáni stratégiát hajtson végre, amely segíti és felgyorsítja az integrációs folyamatokat, és azokat kétoldalú viták nem hátráltathatják. Mivel ebben a kérdésben Közép-Európa biztonsága a tét, azt követelik, hogy Szerbiával az unió még az idén nyisson meg hat új fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon, Montenegróval hármat, Macedónia és Albánia esetében még idén jelöljön ki olyan kezdési időpontot a tárgyalásokhoz, amely nincs később 2018 első negyedévénél, valamint Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekintetében elérhető integrációs célokat, menetrendet fogalmazzon meg - sorolta.

A tárcavezető megjegyezte: a NATO-t illetően a decemberi külügyminiszteri találkozón döntésnek kell születnie a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Macedóniával, és aktiválni kell a tagsági akciótervet Bosznia-Hercegovina számára.

Kérdésre elmondta: Katalónia ügyét ma nem tárgyalták, az nem szerepelt a találkozó napirendjén. Ez a kérdés Spanyolország belügye, amelyet nem kommentáltak eddig sem, és ezután sem fognak - közölte.

Ugyancsak kérdésre Szijjártó Péter elmondta: ha olyan új migrációs útvonal jön létre, amely Románián át halad, Magyarország készen áll, hogy ugyanúgy segítsen határai megvédésben, ahogyan azt más országok esetében is tette. Az első prioritás Romániának segíteni, hogy a saját határain megállíthassa a migrációs hullámot, és csak ha ez nem sikerül, jöhet szóba olyan megoldás, amely érinti a magyar-román határszakaszt - magyarázta.

A V4 kiáll az EU bővítése mellett

A visegrádi négyek (V4) határozottan kiálltak az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése mellett szerdán Budapesten, a térség külügyminisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón. A nyugat-balkáni országok diplomáciavezetői egyöntetűen megerősítették csatlakozási szándékukat.

Aino Lepik von Wirén észt Európa-ügyi helyettes államtitkár (takarásban), Ekaterina Zakharieva bolgár külügyminiszter, Andrej Logar szlovén külügyi államtitkár, Ivica Dacic szerb külügyminiszter, Josip Brkic bosnyák külügyminiszter-helyettes, Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter, Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Ditmir Bushati albán külügyminiszter, Teodor-Viorel Melescanu román külügyminiszter, Ivan Korcok szlovák megbízott külügyminiszter (takarásban), Srdan Darmanovic montenegrói külügyminiszter, Jakub Dürr cseh külügyminiszter-helyettes, Boris Grigic horvát helyettes államtitkár (takarásban) és Behgjet Pacolli koszovói külügyminiszter (b-j) a V4 országok és a Nyugat-Balkán, valamint Bulgária, Horvátország, Szlovénia és Románia külügyminiszterei találkozóján a Várkert Bazárban, 2017. október 11-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy minden uniós integrációs igyekezetet támogatni kell, a nyitott ajtók politikáját kell folytatni, és nem bezárkózni.

Hozzátette, a német-lengyel megbékélés tapasztalatait készek megosztani más országokkal is.

Azt is kiemelte, hogy az olyan veszélyhelyzetek, mint például az illegális migráció, a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a radikalizáció nem ismernek határokat, ezért közösen kell beszélni róluk.

Ivan Korcok szlovák ügyvivő külügyminiszter kijelentette: a V4 vezető szerepet vállal a bővítés kérdésében, a téma nem kerülhet az EU érdeklődésének perifériájára. A visegrádi együttműködés tagállamai garantálják, hogy a nyugat-balkáni országok mindig Európa részei lesznek - tette hozzá, hangsúlyozva: az integrációs tárgyalások tempójának az érdemektől kell függnie, nem pedig "számszerűsítve" kell folyniuk a megbeszéléseknek.

Jakub Dürr cseh külügyminiszter-helyettes közölte: a V4 egyértelműen nyitottan áll a bővítés kérdéséhez, hiszen a Nyugat-Balkán nélkül sem az EU, sem a NATO nem lehet teljes. Hozzáfűzte, ösztönzik a regionális együttműködést a Nyugat-Balkánon, és jó, ha ezt a visegrádi együttműködés inspirálhatja.

A szerb diplomáciát vezető Ivica Dacic arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán az EU részévé akar válni, annak ellenére is, hogy az unióban fáradtság látszik az integrációt illetően, sőt a hosszú várakozás miatt a szerbek egy része sem hisz a tagságban.

A nyugat-balkáni országok kapcsolatáról szólva megjegyezte: külföldön "jók vagyunk", de "ha hazamegyünk, kezdünk vitatkozni", e vitákat pedig gyakran az integráció akadályává alakítják. A szerb EU-csatlakozási folyamatról azt is mondta: az meglehetősen átpolitizált, mert azt nézik, hogyan haladnak előre a Koszovóval való párbeszédben.

Srdjan Darmanovic montenegrói külügyminiszter arról beszélt, hogy a V4 mindig is a sikeres együttműködés példája volt, és országa hálás az euroatlanti integrációhoz nyújtott támogatásért. Az EU Montenegróval eddig 28 tárgyalási fejezetet nyitott meg, hármat lezártak, és az év végéig további hármat szeretnének megnyitni - magyarázta.

Úgy vélte, fontos napirenden tartani a csatlakozási tárgyalásokat, mert ez biztatást jelent az egész nyugat-balkáni térségnek. A montenegrói politikus üdvözölte, hogy Bulgária az EU soros elnökeként külön hangsúlyt kíván helyezni a bővítés ügyére.

Ditmir Bushati albán külügyminiszter elmondta: a nyugat-balkáni integrációs folyamatnak egyértelműnek és logikusnak kell lennie, azt nem befolyásolhatják az érzelmek, mert csak így lehet hatékony az integráció. Fontosak a reformok, amelyek a régió stabilitását is segítik, ahogyan a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok is lényegesek - közölte.

Teodor Melescanu román külügyminiszter kiemelte: lényeges, hogy a Nyugat-Balkánon az egész politikai elit elkötelezett legyen a reformok mellett. Hozzátette: a nyugat-balkáni országoknak fel kell gyorsítaniuk a reformokat, hogy erős intézményeket hozzanak létre, mert ez vezethet el a térség felemelkedéséhez és európai integrációjához.

Közölte: Románia támogatja az EU további bővítését, mivel ez az egyetlen mód, amellyel hozzájárulhatnak a nyugat-balkáni stabilitás és béke megerősítéséhez.

Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter üdvözölte, hogy a V4 napirendjén ilyen kiemelt helyet foglal el a Nyugat-Balkán ügye. Úgy látja, az EU biztonságosabb hely lenne, ha a Nyugat-Balkán a része lenne. A térség számára történelmi lehetőség a jelenlegi helyzet, ezt ki kell használni, és mindent megtesznek, hogy végrehajtsák a szükséges reformokat - jelentette ki.

Ekaterina Zaharieva bolgár külügyminiszter közölte: a 2018 első félévében esedékes bolgár EU-elnökség prioritása a Nyugat-Balkán biztonsága, integrációja lesz. Hangsúlyozta, segíteni kell a térség országait a szükséges reformok végrehajtásában.

Ha a nyugat-balkáni államok nem lesznek részei az EU-nak, az európai projekt nem lesz befejezett - mondta.

Behgjet Pacolli, Koszovó külügyminisztere megerősítette országa elkötelezettségét az európai integráció mellett, egyben megköszönte a V4-nek, hogy nagy igyekezettel támogatja a koszovói ügyet.

Josip Brkic, Bosznia-Hercegovina külügyminiszter-helyettese örvendetesnek nevezte, hogy a csúcstalálkozó minden résztvevője elkötelezett a Nyugat-Balkán integrációjával kapcsolatban. Szerinte ha az EU nem akarja gyorsabban integrálni a térséget, akkor "nagy problémának nézünk elébe mindkét oldalon". A politikus reméli, hogy a bolgár EU-elnökség alatt országa EU-tagjelölti státuszba léphet.
   

MTI
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI