Számunkra Európa egy keresztény kontinens
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa olyan bevándorláspolitikát erőltet, amely beengedi a veszélyes szélsőségeseket az unióba, Magyarország azonban azt vallja: nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van. Közölte: Magyarország segíti az üldözött keresztények hazatérését.
Utoljára frissítve: 2017. október 12. 13:30
2017. október 12. 12:49

"Mi, magyarok azt akarjuk, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél előbb visszatérhessenek arra a földre, ahol őseik már több száz év óta laktak"; ezt nevezzük magyar szolidaritásnak, (...) Hungary helps" - fogalmazott a miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című, a keresztényüldözésről tartott nemzetközi konferencián.

Azt mondta, Európa szellemi és politikai vezetőinek egy csoportja  olyan kevert társadalmat akar létrehozni, amely néhány emberöltő alatt teljesen megváltoztatná a kontinens kulturális és etnikai arculatát, keresztény mivoltát, Magyarország viszont a fordítottját teszi annak, amit "Európa jelenleg művel".

Azt tesszük, amit a helyi keresztények vezetői szerint tennünk kell, ami az általuk vezetett közösségek számára ma a legfontosabb: segítséget nyújtunk a visszaköltözéshez - emelte ki Orbán Viktor, aki szerint a segítség legjobb módja, hogy az erőforrásokat az üldözött keresztények egyházaihoz juttatják el.


Az európai keresztényüldözés szellemi természetű, kifinomult és rafinált módszerekkel dolgozik. Igazságtalan, diszkriminatív és fájdalmas, de elviselhető. Nem mérhető össze azzal az üldöztetéssel, mely brutális és fizikai, melyet Afrikában és a Közel-keleten szenvednek el a keresztények – fogalmazott a miniszterelnök a konferencián.

A magyaroknak számos alkalommal kellett már harcolni, hogy megmaradhassunk kereszténynek és magyarnak, hadakoztunk hazánk déli határai mentén, védve a keresztény európát, a XX. században a kommunista diktatúra keresztény üldözésének voltunk elszenvedői. Ezért számunkra a sors szívtelen és abszurd tréfája, hogy egy ostromlott közösség polgáraiként éljük az életünket – húzta alá. Egyetlen sokszínű és nagy közösség polgárai vagyunk, küldetésünk ennek őrzéséről és védelméről szól – fogalmazott Orbán Viktor.

 

Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőt mond a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferencián Budapesten 2017. október 12-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Mint mondta: a felelősség azt követeli tőlünk, hogy kiszabadítsuk a dolgok mai folyásáról szóló beszédet a politikai korrektség és az emberi jogi szómágia béklyóiből, és nevén nevezzük a minket fenyegető veszélyeket.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa olyan bevándorláspolitikát erőltet, amely beengedi a veszélyes szélsőségeseket az unióba, Magyarország azonban azt vallja: nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van.

Hangsúlyozta: a minket fenyegető legnagyobb veszély ma a keresztény gyökereit megtagadó európai elit közömbös, közönyös némasága, pedig a közel-keleti keresztények sorsa rá kellene ébressze Európát arra, hogy az, ami ott történt, bármilyen hitetlen is ma még, velünk is megtörténhet.

A kormányfő kijelentette: tény, hogy a kereszténység ma a világ legüldözöttebb vallása, hiszen ma a világ 108 országában 215 millió keresztény ember szenvedi el az üldöztetés valamilyen formáját, a vallásuk miatt elnyomott öt emberből négy keresztény, és 2015-ben Irakban minden ötödik percben meggyilkoltak egy keresztényt vallási meggyőződése miatt.

Ugyanakkor  - folytatta - az is tény, hogy ezekről az eseményekről kevés híradást olvashatunk a nemzetközi sajtóban, és "nagyítóval kell keresnünk" a keresztények kiirtását elítélő politikai megnyilvánulásokat is.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a világnak meg kell ismernie azokat a bűnöket, amelyeket az elmúlt években a keresztények ellen követtek el, és meg kell értenie, hogy napjaink keresztényüldözései globális folyamatokat jeleznek előre. A világnak meg kell értenie, hogy ma már nem kisebb dolog, mint az európai életforma jövője és a mi identitásunk is kockán forog - nyomatékosított.

A kormányfő értékelése szerint bár Magyarország egy európai középállam, most mégis úgy alakult, hogy a magyarok vállalnak kezdeményező szerepet ebben az ügyben.    

Ennek okát abban látta, hogy bár számos jószándékú és igaz keresztény politikus van Európában, de nincs elég politikai erejük, hogy meggyőződésük szerint cselekedjenek. Magyarország viszont, értékelése szerint olyan stabil ország, ahol kétszer  nyert kétharmaddal a kormányt vezető politikai erő, gazdasági hátországa szintén stabil, közgondolkodása pedig egészséges, ami azt jelenti, hogy mi vagyunk abban a helyzetben, hogy a keresztényüldözés ellen szót emeljük.

"Számunkra Európa egy keresztény kontinens, így is szeretnénk megőrizni, ha az egészet nem is tudjuk, legalább azt a szeletét, amit a magyarokra bízott a Jóisten" - fogalmazott.

A kormányfő arra sürgette és kérte Európa politikusait, hogy tegyék félre a "politikai korrekt beszédmódot, az emberi jogi óvatosságot", és tegyenek meg mindent az üldözött keresztények érdekében, ami hatalmukban áll.

Orbán Viktor a magyar kormány keresztényüldözés elleni tevékenységéről szólva felidézte: a kormány 2016-ban a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságot hozott létre, valamint azon túl, hogy segítenek helyreállítani a keresztény közösségek házait és templomait, az Ökumenikus Segélyszervezet jóvoltából közösségi házakat is építenek Irakban, Szíriában és Libanonban.

Közölte: létrehoztak egy speciális ösztöndíjprogramot is az üldözött keresztény családok fiataljai számára, így ők magyarországi tanulmányaik után otthonukba visszatérve közösségük meghatározó és megtartó tagjai lehetnek. Kitért arra is, hogy a dolgoznak egy magyar alapítású egyetem létrehozásán is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közreműködésével.

A kormányfő tájékoztatása szerint az iraki város, Tell-Uszkof megrongált lakóházainak helyreállításához a magyar kormány 580 millió forint támogatást nyújtott, melynek köszönhetően több száz jelenleg belső menekültként élő iraki keresztény család térhet majd vissza otthonába, valamint támogatták az Antióchiai Szír Katolikus, illetve a Szír Ortodox Egyház humanitárius tevékenységét is. Kiemelte azt is: a magyar Országgyűlés valamennyi párt támogatásával közös határozatot fogadott el arról, hogy elítéli a keresztényüldözést, valamint az Iszlám Állam tevékenységét, és felszólítja a nemzetközi büntetőbíróságot, hogy kezdeményezzen eljárást a keresztények legyilkolása miatt.

A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet: amikor az üldözött keresztények hazatérését támogatják, valójában egy küldetést teljesítenek, az alaptörvény ugyanis kimondja, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét.

Balog: a kereszténység megőrzése egyben a demokrácia megőrzése is

A kereszténység alapvető értékeinek, világlátásának, kultúrájának megőrzése egyben a demokrácia, a sokszínűség megőrzésének kérdése is - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a keresztényüldözésről tartott nemzetközi konferencián.

A miniszter kiemelte: a közel-keleti keresztények szenvedéseinek megismerése és a magyar kormány kiállása mellettük önérdek is, hiszen lehetőséget ad arra, hogy megújítsuk Európa keresztény alapjait.

Az ő példájuk segít megérteni, "micsoda érték", hogy "szabadon élhetjük" a keresztény életformát, és azt is, hogy mit jelent a hit megőrzése.

A miniszter felidézte: 11 éve találták meg a lefejezett Paulosz Iszkander szír ortodox plébános holttestét Moszulban, akiért 350 ezer dollárt kértek elrablói. Halála egy újabb keresztényüldözési korszakot nyitott meg, és azóta tipikus történetté vált.

A háborúk nyomán megkezdődött a sokszínű Közel-Kelet szétesésének korszaka,  amelyet felgyújtott és meggyalázott templomok, szétvert keresztény közösségek, meggyilkolt, megkínzott vagy elüldözött családok jellemeznek - mondta a miniszter.

Balog Zoltán az európai keresztény közösségek lelki, szellemi kiüresedéséről és öngyűlöletéről is beszélt, akik szemérmesen hallgatnak hitükről, és nem emelik fel szavukat, amikor a keresztényeket máshol a világban üldözik.

Úgy fogalmazott: "az az ember és közösség sokkal veszélyesebb a másik emberre, és a másik közösségre, amelyik nem mondja meg, hogy kicsoda", hanem eltakarja magát és "bebújik valamifajta világnézeti semlegesség mögé".


Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: kétezer éves tapasztalat, hogy az üldözés nem gyengíti, hanem még erősebbé teszi Krisztus egyházát.

Szent II. János Pál pápát idézte, aki szerint a második évezred végén az egyház újra a vértanúk egyháza lett. Hozzátette: "ezért reméljük, hogy a jelenlegi üldözés Közel-Keleten, Afrikában, Európában, illetve szerte a világon végső soron most is az egyház erősödését fogja eredményezni".

A katolikus püspök szólt arról, hogy mi magyarok különösen együtt tudunk érezni üldözött keresztényekkel, hiszen a tatár invázió, a török majd a szovjet megszállás  háromszor is próbára tette keresztény létünket.



Kitért arra: azért is képesek vagyunk az együttérzésre, "mert félelemmel töltenek el bennünket" a keresztényellenesség Európában is megjelent megnyilvánulásai.

Megjegyezte, nemcsak az erőszakos esetekre gondol, hanem azokra a "keresztény hitet kigúnyoló jelenségekre is, amelyek jó néhány éve terjednek Európa-szerte".

A katolikus püspök szerint a történelem folyamán eddig miden véres üldözés hasonló módon kezdődött el. "Most még csak tiltják a vallási szimbólumok elhelyezését, viselését, és gúnyt űznek a vallási érzésekből, vagy a függetlennek tartó média indít összehangoltan teljes letámadást azok ellen, akik vallási értékrendjüket tanítva az övéktől eltérő véleményt képviselnek, de ez a magatartás előbb-utóbb a véres gyűlölet formáját öltheti".

Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: "nekünk, közép-európaiaknak van tapasztalatunk az üldöztetésről, de még döntőbb tapasztalatokat szerezünk Isten megtartó kegyelméről".

A református püspök hangsúlyozta a tanúság és a vértanúság összefüggését. Mint mondta, a Jézus melletti tanúságtétel nélkül nincs kereszténység és nincs egyház, és vannak helyzetek, amikor e tanúságtétel súlyos következménye, hogy ugyanúgy fel kell venni a keresztet, ahogy Jézus tette.

Bashar Matti Warda, a Babiloni Káld Katolikus Egyház érseke azt hangoztatta, hogy a lakóhelyükről elüldözött keresztények visszatéréséhez nemzetközi segítségre és a biztonság garantálására van szükségük, a keresztények ugyanis nagyon félnek egy újabb fegyveres konfliktustól. Kiemelte az oktatás szerepét, ami segíthetne legyőzni a vallási fanatizmust.

Bashar Matti Warda, Erbil káld érseke. MTI Fotó: Illyés Tibor

II Efrém Ignác, Antióchiai Szír Ortodox Egyház pátriárkája arról beszélt: ha a keresztényeket elkergetik a Közel-Keletről, akkor egyszínűvé válik a társadalom, eluralkodik a fanatizmus, és az emberek még ellenségesebbé válnak azokkal, akik nem osztoznak a hitükben és a meggyőződésükben.

Hangsúlyozta: gyakran azt érzik, hogy cserben hagyják őket a nyugati országok, ugyanakkor Magyarország elsőként tette meg, hogy kormányszinten komoly felelősséget vállalt értük.

III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája MTI Fotó: Illyés Tibor

III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája köszönetét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormányának, amiért folyamatosan bizonyítják, hogy őszintén aggódnak a keresztények életéért a Közel-Keleten. Köszönetet mondott Ferenc pápának is, amiért nemzetközi szinten is felhívja a figyelmet a keresztényüldözésre, de hiányolta az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Kína és az ENSZ segítségét, és úgy vélte, cserben hagyták azt az ősi civilizációt, amely alapján létrejött az európai keresztény kultúra.

Jan Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja arról beszélt: a tudatlanság, a közöny, és a félelem az oka a kereszténységet érintő negatív helyzetnek, és ez a cselekvés gátja is. Jan Figel kiemelkedőnek tartotta a Hungary Helps programot, és úgy vélte, a "Magyarország segít" mottót, "Közép-Európa segít"-re kellene változtatni.

Jan Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja. MTI Fotó: Illyés Tibor

Hölvényi György, az Európai Néppárt vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke szerint Európának különös felelőssége van a keresztények megvédésében.

Hölvényi György kereszténydemokrata (Fidesz-KDNP) európai parlamenti (EP-) képviselő. MTI Fotó: Illyés Tibor

Hangsúlyozta: az üldözött keresztények segítséget kérnek, nem pedig azt, hogy engedjük be őket, az európai politika azonban nem jól veszi ezt az üzenetet. A visszatérés és a szülőföldön maradás jogát kell biztosítani - jelentette ki.
   

 

 

 



    

MTI
megmondó
Önök miért aludtak 2002-ben, amikor a regnáló garnitúra az igazságszolgáltatással félemlítette meg a sajtószabadságot gyakorló újságírókat?
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI