Végül mégis Kolumbusznak lett igaza
Azt gondolta, hogy Indiába érkezett, valójában azonban az addig ismeretlen földrész, Amerika partjait érte el Kolumbusz Kristóf kalandos expedíciója végén, amikor kikötött San Salvador szigetén 1492. október 12-én. Élete végéig meggyőződése volt, hogy Kelet-Indiában járt, a tévedést csak jóval később bizonyította be Amerigo Vespucci, akiről végül a kontinenst elnevezték.
2017. október 12. 18:21

Kolumbusz Kristóf, azaz Cristoforo Colombo életének első szakaszáról szinte semmit nem tudni. Valószínűleg az olaszországi Genovában született 1451 előtt, és tizennégy évesen már a tengert járta.

Egy másik – új keletű, még nem bizonyított – vélekedés szerint az új világ felfedezője valójában portugál volt, nem olasz, legalábbis portugál kutatók ezt gondolják. DNS-vizsgálatokkal próbálnák igazolni, hogy Kolumbusz valójában egy Pedro Ataíde nevű portugál hajóssal azonos, akiről úgy tartják, hogy 1473-ban vesztette életét egy tengeri csatában a Sao Vicente-foknál.

 

Kolumbusz Santa Maria nevű zászlóshajójának modellje a Cristoforo Colombo 500 anni fa… in Mediterraneo (Kolumbusz Kristóf 500 éve – a Földközi-tenger vidékén) című kiállításon Genovában. (MTI/EPA/LUCA ZENNARO)

A „hagyományos” történetírás szerint az olasz Kolumbusz megfordult Írországban, Izlandon és Nyugat-Afrikában is; megtanult görögül és latinul, továbbá geográfiai és teológiai ismeretekre is szert tett. Számára nem volt kérdés, hogy a Föld gömbölyű – a korban ez egyébként a tengerészek között nyilvánvaló volt. (Nem igaz az sem, hogy a lapos földben hívő maradiak miatt nem sikerült támogatókat szereznie.)

Kolumbusz, a lobbista

A tapasztalt hajós úgy vélte, hogy a fűszerekben gazdag, titokzatos Indiába nem csak kelet felé, Afrikát megkerülve lehet eljutni, hanem nyugatról is, de lényegesen kisebbre becsülte a megteendő távolságot. 1485-ben javasolta is II. János portugál királynak az új útvonal felderítését.

Elutasításra talált, lényegében azért, mert óriási kiváltságokat követelt magának, amennyiben sikerrel jár.

Hosszú évekig „lobbizott” Kolumbusz a spanyol királyi udvarban, és 1491 végére sikerült elérnie, hogy Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd támogassák útját. A pénz nagyobb részét gazdag kereskedők és pénzemberek adták össze.

A hajós kiharcolta magának az uralkodónál magának – és utódainak – a Don címet, az admirális rangot, a felfedezendő szigetek alkirályi és főkormányzói tisztét, továbbá az esetlegesen innen származó jövedelmek egy részét.

A Santa Maria, annak a három hajóból álló flottának a zászlóshajója, amelynek élén Kolombusz Kristóf 1492-ben felfedezte Amerikát. MTI Fotó/NSZK

Nem India, hanem Guanahani

1492. augusztus 3-án futott ki Palos kikötőjéből három hajója: a Pinta, a Nina és a Santa Maria; a Kanári-szigetekről indultak nyugat felé. Huszonkilenc napig hajóztak anélkül, hogy szárazföldet láttak volna, miközben majdnem foglyul ejtette őket a Sargasso-tenger felszínét borító barnamoszat szövedéke.

Számos megpróbáltatás után, már a legénység lázadása küszöbén, október 12-én végre a Nina egyik matróza, Rodrigo de Triana szárazföldet pillantott meg. Kolumbusz ezt már Indiának vélte; a valóságban azonban a Bahamák egyik szigetén értek partot, amelyet lakói Guanahaninak neveztek, a spanyolok pedig a San Salvador nevet adták neki. A kis expedíció még érintette Kuba és Hispaniola partjait, majd egy vihar miatt visszafordult, és Lisszabonban kötött ki.

Theodore de Bry 1594-ben készült metszete Kolombusz Kristófról, amint meghódítja Guanahanit, illetve Haitit. (MTI/NSZK)

Kolumbusz nem sejtette, hogy egy „új világba” jutott el. Hispaniolát következetesen Japánnak gondolta, a kubai partvidékre pedig mint Kína (Cathay) földjére hivatkozott. A hajós a szigeteken talált bennszülötteket indián névvel illette.

Miután nem Indiába jutott el az expedíció, így a Ferdinánd és Izabella által remélt arany és fűszer lelőhelyét sem sikerült megismerni. Kolumbuszt ennek ellenére 1493 márciusában, hazatértükkor hősként ünnepelték Spanyolországban. A felfedező aranyat és fűszert nem vitt, ám az addig ismeretlen növények, a dohány, a kukorica és az ananász elbűvölte a spanyolokat. Kolumbusz megkapta az alkirályi és az admirálisi címet.

A XIX. század második feléből származó litográfián Izabella királynő és Ferdinánd király, a vállalkozást támogató spanyol uralkodópár fogadja az első útjáról visszatért Kolombusz Kristófot. MTI Fotó/NSZK

Ferdinándék emelték a tétet

A spanyol uralkodópár nem adta fel a kincsek utáni sóvárgását, rövid pihenés után újra útnak indították Kolumbusz Kristófot, ezúttal már 17 hajóval és több mint 1500 telepessel.

Ferdinándéknak csalódniuk kellett, jóllehet, az admirális a majd’ három évig tartó utazás során felfedezte a Kis-Antillák szigeteit, Jamaicát, illetve Puerto Ricót, a vágyott aranyra és az egzotikus fűszerekre nem sikerült rábukkannia. A telepesek nagyobb része elesett az indiánokkal vívott harcokban vagy belehalt az ismeretlen betegségekbe, a kolonizálás sikertelen volt. Ezt az útja kevésbé dicsőségesen zárult.

Kolumbusz Kristófról 1875 táján készített fametszet, amint fogolyként hajózik vissza Spanyolországba. (MTI/NSZK)

Kolumbusz újabb útjára, 1498 tavaszán már csupán hét hajót kapott. Ez alkalommal Barbadoson kötött ki, majd – első európai emberként – a dél-amerikai szárazföldet is elérte. Innen már súlyos betegen tért vissza Hispaniolára, ahonnan a spanyol király bilincsben szállíttatta Európába, sikkasztás vádja miatt  ez alól hamar tisztázta magát, ám a vádat nem tudta lemosni magáról élete végéig.

Negyedik, ugyancsak sikertelen és viszontagságokkal teli útja után fő patrónusa, Izabella királynő meghalt, és ezzel Kolumbusz kiesett Ferdinánd kegyeiből.

Mégis kincsre leltek – csak nem ott, ahol Kolumbusz remélte

1506. május 20-án abban a hitben hunyta le a szemét megfáradtan, megtörve Valladolidban, hogy Kelet-Indiába, Ázsiába jutott el. Később azonban nyilvánvalóvá vált tévedése, és ezzel feltárult felfedezéseinek valódi jelentősége is: bebizonyosodott, hogy egy „új világot” hódított meg, mely néhány évtizeden belül azt a temérdek kincset is megadta, amiről a 16. században Spanyolország uralkodói álmodtak.

Hogy Kolumbusz új földrészt fedezett fel, azt Amerigo Vespucci bizonyította be jóval később, a kontinenst is róla nevezték el. Kolumbusz emlékét Dél-Amerikában Kolumbia neve őrzi.

-------------------------------

Minden évben megemlékeznek október 12-én az Egyesült Államokban a felfedező Újvilágba érkezéséről – ez a Kolumbusz-nap. Az ünnephez azonban egyre több ellentmondás kapcsolódik, többek közt amerikai őslakos szervezetek kérdőjelezik meg annak létjogosultságát. A nap Spanyolországban nemzeti ünnep, ám itt is ellentétek feszülnek egymásnak, sokan úgy vélik, a felfedezés ünneplése a gyarmatosítóknak állít emléket.

hirado.hu - MTI
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI