Teljesen másképp ítéljük meg a helyzetet
Teljesen másként ítéli meg Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután ukrán kollégájával tárgyalt.
2017. október 12. 21:55

A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: ennél is nagyobb baj, hogy a határon túl, Kárpátalján élő magyarok is másként látják a helyzetet, mint az ukrán kormány.

Magyarországnak nem a harc a célja, hanem a megállapodás, hogy a kárpátaljai magyarok ugyanazokat a jogokat élvezhessék, mint a törvény elfogadása előtt – jelentette ki.

Hozzátette: azonban amíg a helyi magyar közösség nem mondja azt, hogy elégedett a helyzettel, Magyarország nem tudja feloldani azt a döntését, hogy a nemzetközi szervezetekben nem támogatja az ukrán javaslatokat, az Ukrajnának fontos kérdéseket.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: akkor lehetne eredményes a konzultáció, ha a törvény vonatkozó részét felfüggesztenék.

Kifejtette: a törvényt Magyarország „hátba szúrásként” élte meg, mert sok kérdésben támogatta Ukrajnát, sokszor rizikós döntéseket vállalt, hogy segítsen a szomszédos államnak. Példaként említette a gázszállítást Ukrajnának, több tucat sebesült ukrán katona magyarországi kezelését, gyermekek üdültetését, a kötöttsegély-hitelprogramot, intézmények támogatását, és arra is emlékeztetett, hogy Magyarország követelte „az egyik leghangosabban”, hogy Ukrajnát ne várakoztassa az EU a vízummentesség megadásában.

A külügyminiszter közölte: Magyarország határon túli politikáját a határon túli magyar közösség álláspontja határozza meg, és ha ők azt kérik, hogy „ne hátráljunk”, akkor Magyarország nem teszi. A hét elején kikérte a kárpátaljai magyarok véleményét, és értékelésük szerint a korábbi széles körű anyanyelvi oktatási jogaikat az új törvény csorbítja – mondta.

Szijjártó Péter kiemelte: 71 iskola működése került veszélybe Kárpátalján. Az ukrán oktatási törvény szembemegy a társulási megállapodással is, bár ezt az ukrán kormány nem így látja – közölte. Hozzáfűzte: hétfőn kezdeményezik az EU-Ukrajna társulási megállapodás felülvizsgálatát.

Megjegyezte: a találkozón a lehető legszűkebb körben akarták megvitatni a két ország között jelenleg legsúlyosabb kérdést. Nyílt és őszinte párbeszédet folytattak az ügyről – mondta, hozzátéve: nagyra becsüli, hogy Pavlo Klimkin eljött Budapestre, és „ebben a rendkívül nehéz időben a párbeszéd útját választotta”.

Kérdésre a magyar tárcavezető elmondta: a készülő ukrán nyelvtörvényt és állampolgársági törvényt illetően is az lesz a magyar kormány álláspontja, ami a kárpátaljai magyarok álláspontja, és ők hétfőn „elég letörten beszéltek” a két javaslatról. Remélhetőleg nem abban a formában fogadják el a jogszabályokat, mint ahogyan beterjesztették – közölte Szijjártó Péter.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón azt mondta: nem az emberek ellen irányul az új ukrán oktatási törvény, hanem azt szolgálja, hogy minden állampolgár érvényesülni tudjon Ukrajnában. Ha egy ukrajnai állampolgár nem beszél jól ukránul, sok lehetőségtől esik el – hangsúlyozta.

Egyetlen iskola sem fog bezárni, egyetlen tanár sem veszíti el a munkáját az új törvény miatt – jelentette ki.

Pavlo Klimkin azt mondta, minden állampolgárnak a saját anyanyelvén kívül tudnia kell ukránul is. Ukrajna nyitott a párbeszédre kétoldalú és nemzetközi keretekben is – tette hozzá.

Kijelentette: nincs vége a párbeszédnek, ez csak az első része volt. Azt mondta, elégedett a mai találkozóval, a párbeszéd érveken, tényeken alapult, meghallgatták egymást.

Az ukrán külügyminiszter úgy látja, nem akarják elvenni a magyar nyelvű oktatást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a találkozójukat követően tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2017. október 12-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Mindkét minisztert kérdezték a budapesti ukrán nagykövetség elé a nemzeti önrendelkezésért péntekre szervezett demonstrációról. Szijjártó Péter közölte: Magyarországon demokrácia van, jogszabályok határoznak a gyülekezési és szólásszabadságról. A rendőrség megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa az eseményt, azt, hogy a törvényeket tiszteletben tartva tartsák meg, a magyar rendőrség szakszerűen jár el – mondta.

Pavlo Klimkin arról beszélt, hogy Ukrajnában emberek haltak meg a demokráciáért, így ők értik a demokrácia értékét, de nem helyes más országok területi integritását megkérdőjelezni.

Ne akarja megmondani az ukrán kormány, hogy mi a jó a kárpátaljai magyaroknak

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrán kormány ne akarja megmondani, hogy mi a jó a kárpátaljai magyaroknak.

A miniszter az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában az ukrán oktatási törvény módosításával kapcsolatban úgy vélte: az ukrán kormány ugyan azzal indokolja a módosítást, hogy minden állampolgár jobban megtanuljon ukránul, s ezáltal jobban tudjon érvényesülni, de lehet olyan kárpátaljai magyar, aki magyar közegben szeretné leélni az életét és csak bizonyos szinten akar megtanulni ukránul.

“Ne akarja megmondani az ukrán kormány, hogy mi a jó a kárpátaljai magyaroknak” – jelentette ki.

Azzal kapcsolatban, hogy az új szabály szerint tízéves kortól az iskolákban az ukrán lesz az oktatás fő nyelve, Szijjártó Péter azt mondta, a magyar gyermekek, akik magyar nyelvi közegben nőnek föl, ha negyedikes koruktól ukránul kell tanulniuk a szaktárgyakat, dupla versenyhátrányba kerülnek: nem tanulhatnak anyanyelvükön, és kevésbé fogják érteni a szaktárgyakat, mint ukrán társaik.

A magyar kormány nyitott arra, hogy segítenek kidolgozni egy metódust

Hozzátette: a magyar kormány nyitott arra, hogy segítenek kidolgozni egy olyan metódust, hogyan lehet megtanítani a kárpátaljai magyar gyermekeket az ukránra, mint idegen nyelvre. Szerinte a mostani tanítási módszer rossz, és ezt hiába mondták már többször a kárpátaljai pedagógusok.

Szijjártó Péter szerint az ukrán oktatási törvényről megkezdett konzultáció csak akkor lehet sikeres, ha már a konzultáció idejére felfüggesztik a törvény azon passzusát, amely “durván sérti” a magyar kisebbségek jogait. Nem arról van szó, hogy az Ukrajnában élő magyarok kaptak egy jogot, ami kevés, hanem egy meglévő jogot vettek el – hangsúlyozta.

Az ukránok európai integrációja Magyarországon keresztül vezet

Szijjártó Péter elmondta: hétfői ungvári látogatása során találkozott a magyar szervezetek vezetőivel, akik azt kérték: harcoljanak és egy tapodtat se lépjenek hátra. A magyar kormány ezt fogja tenni – közölte a külügyminiszter.

Kiemelte, hogy az ukránok európai integrációja Magyarországon keresztül vezet. Ezt a folyamatot pedig mindaddig blokkolni fogják, amíg Ukrajna nem vonja vissza az oktatási törvény sértő passzusát.
Szijjártó Péter azt mondta: folyamatosan növelni kell az Ukrajnára háruló nemzetközi nyomást. Ennek nyomán hétfőn kezdeményezni fogja az uniós társulási tanács összehívását, s Ukrajna társulási megállapodásának felülvizsgálatát.

Bocskor Andrea: aggasztó az emberi jogok helyzete Ukrajnában

Aggasztó az emberi jogok helyzete Ukrajnában, ugyanis meggondolatlan és elhamarkodott döntés eredménye az ukrán oktatási törvény elfogadott módosítása, amely csorbítja a nemzeti kisebbségek szerzett jogait – írta Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselője az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Bocskor Andrea az Európai Parlament emberi jogi albizottságának ülését követően reményét fejezte ki, hogy nemzetközi hatásra sikerül olyan változtatást eszközölni az oktatást érintő új ukrán jogszabály 7. cikkében, amely nem sérti az ukránok nemzeti érdekeit és figyelembe veszi a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait is.

Többek között az ukrajnai reformokkal, valamint az Ukrajnában élő kisebbségeket érintő problémákkal foglalkozó ülést értékelve a néppárti képviselő elszomorítónak nevezte, hogy az ukrán fél „nem lát tovább saját, önkényes asszimilációs törekvésén és a jól betanult mondatainak ismételgetésén”.

Véleménye szerint Kijev dialógust és európai szemléletet hirdetve nem veszi figyelembe az ország területén élő nemzeti kisebbség véleményét. Még az EP-képviselők közös levelét is figyelmen kívül hagyták – tette hozzá a képviselő.

Az ukrán Legfelsőbb Tanács szeptember elején szavazta meg a 3491-d számú oktatási törvényt, melynek 7. cikke az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi.

MTI
megmondó
Önök miért aludtak 2002-ben, amikor a regnáló garnitúra az igazságszolgáltatással félemlítette meg a sajtószabadságot gyakorló újságírókat?
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI