Fellépnek a V4-ek a „lopakodó” jogalkotással szemben
A Lisszaboni Szerződés alapján szeretnék elérni a visegrádi országok, hogy a jövőben nagyobb szerepet kapjanak a tagállamok. Az ugyanis megerősítette azt az elvet, amelynek értelmében az unió bevonja a parlamenteket a döntéshozatali folyamatokba.
2017. október 14. 14:02

A V4-ek képviselői szeptember 25-én Sárospatakon döntöttek arról, hogy – mint fogalmaztak – fellépnek a lopakodó brüsszeli jogalkotással szemben.

A tagállamok korábban már többször is jelezték, hogy fontosnak tartják a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését.

Az Európai Unió az mindenképpen megreformálásra szorul; a jelenlegi döntéshozatali eljárások nem alkalmasak arra, hogy a számos válságot, amely egyszerre sújtja Európát, meg lehessen oldani a keretei között, ezért több érdekcsoport, több szövetségesi csoport is megpróbálja felvázolni a saját elképzeléseit arról, hogy milyen irányba kellene elmozdulni az uniónak – fogalmazott Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Kövér László gyorsreagálású csoportot hozna létre

A nemzeti parlamentek erősítését szolgálja Kövér László javaslata is. Az Országgyűlés elnöke ugyanis egy gyorsreagálású csoportot hozna létre, amely sürgősséggel tudna egyeztetni azokról a kérdésekről, amelyek tagállami hatáskörbe tartoznak.

Farkas Örs politikai elemző szerint a visegrádi tagállamok már a migrációs válság idején felismerték az együttműködés jelentőségét.

A V4-tagországok már jó egy évvel ezelőtt felismerték, hogy az összefogásuk révén sokkal jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek az Európai Unión belül. Ennek talán legelső pontja a migráció kérdése volt, de most már azt látjuk, hogy más területeken, például a Soros György nevéhez köthető politikai kérdésekben is azonosan gondolkoznak ezek a tagországok – mondta a szakértő.

Farkas Örs hangsúlyozta: hogy a V4-ek szintén egységesek voltak, amikor a francia elnök megfogalmazta a kétsebességes Európával kapcsolatos elképzeléseit. A visegrádi országok az elsők között emelték fel a szavukat a reformtervekkel kapcsolatban.

Azt mondták, hogy ők nem szeretnének további szigorítást; sőt, inkább a nemzetállamokra szeretnék, a nemzeti parlamentekre szeretnék a hangsúlyt helyezni, és ezek a tagországok egy olyan Európai Uniót képzelnek el, ahol a tagországok együttműködve,  de nem egymáson uralkodva tudnak közös döntéseket hozni – mutatott rá a szakértő.

Brexit: egységesen lépnek fel a tagállamok 

A visegrádi országok európai ügyekkel foglalkozó képviselőinek sárospataki találkozóján szintén fontos kérdés volt Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.

A találkozón elfogadott zárónyilatkozat megemlíti, hogy a Brexit-tárgyalásokon egységesen lépnek fel a tagállamok, ha a folyamat valamely visegrádi országot hátrányosan érintene.

“Nekünk a Nagy-Britanniában kint dolgozó magyar, lengyel szlovák vagy cseh munkavállalók érdekeit is képviselni kell.  Egyeztettünk arról, hogy mi az elvárásunk” – mondta Hörcsik Richárd, sz Országgyűlés Európai Bizottságának elnöke.

A szakértő szerint egyelőre nehéz prognosztizálni, hogy milyen lépésekkel tudnak megerősödni a tagállami parlamentek, például az eltérő jogrendszerek miatt. Ugyanakkor Lomnici Zoltán alkotmányjogász úgy véli, hogy sok kérdésben jó az együttműködés, annak ellenére is, hogy apróbb törésvonalak kialakulhatnak.

Macron is megpróbálta megosztani a V4-eket

Legutóbb Macron francia elnök próbálta megosztani a visegrádi országokat, amikor csak a cseh és a szlovák kormányfővel tárgyalt a V4-es vezetők közül.

Ennek a leghatékonyabb gyógyszere és ellenszere az, hogy ha a jövőben is – a fontolva haladás jegyében, és csak bizonyos politikák tekintetében – tűz ki célokat a V4 is. Ezek lehetnek gazdasági természetűek, lehetnek védelmi politikai természetűek, de azt biztosan látni kell, hogy a nagy országok, a magállamok támogatására bizonyos értelemben szükség van. Nem Brüsszelére, hanem mondjuk például Németországéra - mondta Lomnici Zoltán.

Németország ugyanis hazánk egyik legfontosabb gazdasági partnere.

A visegrádi országok ugyanakkor meghatározó gazdasági szereplői az uniónak. A négy ország a teljes uniós kivitel csaknem 13 százalékát adja, míg a belső export 12,9 százalékát.

Az Eximbank szerint ez a négy ország képviseli a leggyorsabban növekvő gazdaságokat az unióban.

hirado.hu - Unió28
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI