Alkotmánybíróság: mese van, mese nincs..!
Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.
2017. október 16. 10:01

 

Már az elolvasásuk, s főleg a megértésük is  ”hősi tett”, - az igazság ”megtalálása” pedig, ”észbontó” feladat.Íme, a hétfőn és kedden döntésre váró panaszok serege.

 

Teljes ülés tárgyalandói

Utólagos normakontroll.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. LXXXI. törvény 83/C. §-a, valamint 102/I-102/K. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa által támadott rendelkezések 2013. július 1-től bevezetik a közszférában foglalkoztatottak kettős juttatásának (öregségi nyugdíj és munkabér együttes fizetése) tilalmát. 
Az alapvető jogok biztosa szerint a jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett és ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság vagyoni értékű jog, melyet az Alaptörvény XIII. cikke véd. E jogosultság feltételhez kötése az Alaptörvény XIII. cikkének korlátozást jelenti, amelyre csak közérdekből és azzal arányosan van lehetőség. A biztos álláspontja szerint azonban aránytalan a megszerzett tulajdon védelmét rövid időn belül és teljes mértékben megvonni olyan körülmény alapján (öregségi nyugdíj folyósítása és egyidejűleg munkaviszony fennállta), amely a tulajdonvédelem szempontjából nem értékelhető.

Sarkalatosság követelménye.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 50/A. § (4) bekezdése és a 110/A. §-a, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 53/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint a sérelmezett rendelkezések a mező-és erdőgazdasági földekre vonatkozó haszonbérleti szerződések módosításának szabályait tartalmazzák.
Állítja: a  támadott rendelkezések ellentétesek az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdésében foglaltakkal, mivel a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 71. §-a szerinti sarkalatosság, illetve az Fétv. 107. § alapján az 1. § szerinti sarkalatosság követelményébe ütköző módon kerültek elfogadásra. A támadott rendelkezések ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével is, mivel a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának alapvető jogállami követelményébe ütköznek.

Végrehajtás megszüntetése, deviza-alapú kölcsönszerződés.

A Kúria Pfv.1.22.296/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó végrehajtás megszüntetése iránti keresetet terjesztett elő. A keresetet a Székesfehérvári Járásbíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította, majd ezen végzést a Székesfehérvári Törvényszék hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította. Az elsőfokú bíróság - másodfokú bíróság iránymutatása szerint - újból hiánypótlást rendelt el, és felhívta az indítványozó-felperest, hogy egyértelműen és kifejezetten jelölje meg, mi az érvénytelenség oka, melyre a végrehajtás megszüntetése iránti igényét alapítja, és közölje, hogy az érvényteleníteni kívánt követelés milyen okból nem jött létre. A felperes hiánypótlását a bíróság nem fogadta el, keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. A Székesfehérvári Törvényszék a végzést helybenhagyta.
Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyet a Kúria Pfv.1.22.296/2016/2. számú végzésével hivatalból elutasított.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria nem folytatta le a felülvizsgálati kérelem szerinti eljárást, ezáltal alaptörvény-ellenesen korlátozta a bírósághoz fordulás jogát. Kifogásolja, hogy az eljáró bíróságok nem folytattak le bizonyítási eljárást, és nem tettek eleget tényállás-tisztázási kötelezettségüknek a felek közötti pénzügyi termék jogi minősítését illetően. Érvelése szerint az eljáró bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek sem, ami a tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét is okozta. 

Bíróságok OBH (Országos Bírósági Hivatal) általi képviselete, végrehajtási jog.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 86. § (3) bekezdés b) pont második fordulata, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.22.280/2013/10/I. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés sérti az indítványozónak az Alaptörvény XXVIIII. cikk (1) bekezdésében biztosított döntéshez való jogát, mivel a másodfokon eljárt bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, figyelemmel a tárgyi végrehajtási jog bejegyzésével összefüggésben a beszámítás körében tett megállapításokra.

Közfoglalkoztatás, szociális ellátás.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. § (7), 132. § (4) bekezdés a) pontja, 38. § (9) bekezdése, 132. § (4) bekezdésének e) pontja, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a)–(4g) bekezdése, 2. § (5) bekezdés g) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll vizsgálata.

Az indítványozó - az alapvető jogok biztosa - szerint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény sérti az Alaptörvénybe  B cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét és a belőle levezetett jogbiztonság követelményét, mivel azok az aktív korúak ellátása nyújtásának feltételeként általános, túlságosan széles, bizonytalan megfogalmazásukkal olyan követelményeket írnak elő a rászoruló személyekkel szemben, amelyek ellenőrzése során szubjektív értékelésre, önkényes jogalkalmazásra kerülhet sor. E rendelkezések tartalmilag ellentétesek az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével, mivel megfelelő alkotmányosan legitim indok nélkül, szükségtelen módon és aránytalan mértékben korlátozva avatkoznak be az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi és magánélethez való jogába. A szabályozás nem egyeztethető össze az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdésébe foglalt szociális biztonsághoz való joggal sem, mert a támogatásra szorultak egy, a szociális szempontrendszertől, rászorultságtól független körülmény miatt esnek el az emberi méltósághoz való jogból következő megélhetési minimumot biztosító támogatástól.

Az alapjogi biztos állítása szerint az Alaptörvény II. cikkének sem felelnek meg a rendelkezések, mivel az érintettek emberi méltósága is sérül azáltal, hogy a szabályok lehetőséget teremtenek az önkormányzatoknak arra, hogy a szociális ellátást kérelmezők életmódját, életvezetését a belső magánszférájukban ellenőrizzék, ezzel összefüggésben szenzitív adatokat gyűjtsenek. Emellett sértik az Alaptörvény B cikk (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével is, mivel legitim alkotmányos indok nélkül, szükségtelen és aránytalan módon korlátozza a jogosult személyek családi és magánélethez való jogát. Nem felelnek meg e szabályok továbbá az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkeiben foglaltaknak sem, mert az automatikus döntéshozatallal aránytalan mértékben korlátozódik a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve formálissá válik a jogorvoslathoz való jog. Az egyenlő bánásmód követelménye is sérül, mivel alkotmányosan indokolható cél nélkül különböztetik meg hátrányosan a közfoglalkoztatottakat más munkaviszonyban álló személyekhez képest. Ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésében meghatározott ártatlanság vélelmének elvével is, és alkotmányellenes módon korlátozza a tisztességes eljáráshoz való jogot..

Állami tulajdonú földek értékesítése, hasznosítása.

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CVII. törvény, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvénynek 28. §-a és 38. §-a, a „Földet a gazdáknak!” Programról szóló 2016. évi CVI. törvény, valamint a „Földet a gazdáknak!” Programról szóló 26/2016. (X. 27.) OGY határozat utólagos normakontroll vizsgálatát, alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését szorgalmazó indítvány.

Az indítványozók álláspontja szerint a két támadott törvény felkészülési idő nélkül, a kihirdetést követő napon lépett hatályba, a törvények kihirdetésével egyidejűleg közzétett OGY határozat pedig nem tartalmaz hatályba léptető rendelkezést. A három támadott norma egyike sem kapta meg a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát. 
Az indítványozók állítják: a támadott normák egyszerű többséggel történt elfogadása sérti az Alaptörvényt. Véleményük szerint az Országgyűlés a támadott normákkal utólag, a tényleges értékesítés lezárását követően változtatta meg, így az Alaptörvény B) cikk (2) bekezdésében elismert jogállamiságból közvetlenül következő jogbiztonság követelményével is ellentétes döntést hozott, aminek gyakorlattá válása a nemzeti vagyon felhasználásával kapcsolatos törvényi garanciák bármelyikének utólagos feloldhatóságával fenyeget. 

Állami tulajdonú földek értékesítése, hasznosítása.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) kormányrendelet 31. § (3) bekezdés 9. pontja elleni utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az indítványozók álláspontja szerint a kormányrendelet támadott rendelkezése azáltal sérti az egészséges környezethez való jogot, hogy a természetvédelem elért intézményi szintjén romlást enged anélkül, hogy ez másik alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen lenne.

Kábítószer mennyiség meghatározása.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 461. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A büntető ügy vádlottját különösen jelentős mennyiségű kábítószer tartással elkövetett bűntettel vádolják. A vádlottnál bűnjelként lefoglalt anyagokról a bíróságnak meg kell állapítania, hogy a lefoglalás időpontjában kábítószernek vagy új pszichoaktív anyagnak minősülnek-e, majd ezt követően rögzítenie kell, hogy az csekély, jelentős vagy különösen jelentős mennyiségű-e.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint azzal, hogy a jogalkotó nem határozta meg pontosan valamennyi kábítószer vonatkozásában a jelentős és a különösen jelentős mennyiségnek megfelelő tömeget, sérült a hatalommegosztás elve, a jogbiztonság követelménye, a tisztességes eljáráshoz való jog és a diszkrimináció tilalma.

Személyhez fűződő jog megsértése.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.677/2013/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó és házastársa között házassági bontóper volt folyamatban, amelynek során - az indítványozó szerint - a házastársa a magánlevelezését (elektronikus leveleket) mások számára hozzáférhetővé tette, ezzel megsértette személyhez fűződő jogait.
Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság az első fokon eljáró bíróság ítéletét helybenhagyva megsértette a magánszférához, a magántitok továbbá a levéltitok védelméhez, illetve a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő, az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint biztosított alapjogait.

Közúti szabálysértés.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.22.380/2015/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a közúti közlekedés szabályainak megsértése miatt indult szabálysértési eljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős döntését sérelmezi. Nézete szerint a hatósági és bírósági eljárás során sérült a tisztességes eljáráshoz való joga azáltal, hogy a bíróság döntését nem indokolta megfelelően, a szabálysértési hatóság pedig az igazságügyi műszaki szakértői véleményt indokolás nélkül figyelmen kívül hagyta. Ezen kívül, azzal, hogy a végzés kiegészítésére vonatkozó kérelmét a bíróság - szerinte önkényesen - perújítási kérelemként bírálta el, olyan szabálysértési költséget kell viselnie, amely valójában az államot terhelné, ugyanis a szabálysértési hatóság két szabálysértés miatt folytatott vele szemben eljárást, a bíróság pedig azért a szabálysértésért, amely kapcsán a szabálysértési költség keletkezett, nem állapította meg a felelősségét. Így a perújítási kérelemét elutasító végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti alapjogát..

Sajtó objektív felelőssége.

A Kúria Pfv.IV.20.624/2016/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A Kúria ítéletében megállapította, hogy az indítványozó megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett internetes újságban közzétette az I. r. alperes valótlan nyilatkozatát.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt szabad véleménynyilvánításhoz való jogot és a IX. cikk (2) bekezdésében biztosított sajtószabadságot, mert a Kúria nem vette figyelembe, hogy az indítványozó hivatalos sajtótájékoztatón alapuló, közérdekű problémát érintett, szöveghű volt, és abból egyértelműen felismerhető volt, hogy a közlés kitől származik, valamint a másik felet is megkereste és nyilatkozatát közzétette. Az indítványozó szerint az a kiterjesztő értelmezés, ahogy a Kúria a valótlan tény híresztelésében való felelősséget megállapította, ellehetetleníti a sajtó szabad működését és csorbítja a társadalom azon jogát, hogy értesüljön a közélet ügyeiről..

2. öttagú tanács tárgyalandói

Gazdasági társaság átalakulása, alapítói jogok.

A Kúria Pf.IV.24.933/2015/3. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. 

Az indítványozó előadta: jogelődje több más alapítóval közösen alapítványt hozott létre. Ezt követően az indítványozó gazdasági társaság általános jogutódlással Zrt-vé alakult át. Az átalakulás időpontjában az alapítványokra vonatkozó szabályokat rögzítő Ptk. az alapító személyében bekövetkező jogutódlásról nem tartalmazott rendelkezéseket, tilalmakat.
Az alapító és az alapító jogok gyakorlója kérelmet terjesztett elő az alapítvány adataiban bekövetkezett változások nyilvántartásba vétele iránt, amely kérelemnek a bíróság eleget tett.
Az indítványozó álláspontja szerint - a jogelődje átalakulásával létrejött - jogutódként jogosult az alapító jogok gyakorlására, és a módosítások a hozzájárulása nélkül nem lettek volna átvezethetőek. A Kúria indokolása szerint viszont az indítványozó nem minősül alapítónak, így fellebbezés benyújtására sem jogosult, ez ugyanis csak a felek számára biztosított, alapító jog hiányában pedig az indítványozó nem minősül félnek.
Az indítványozó álláspontja szerint a döntések sértik az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való jogát, mivel a végzés elvitatta az alapítói jogát..

Pedagógus, öregségi nyugdíjkorhatár.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 39/K. § (1) bekezdésében a "kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt" szövegrész és a (2)-(7) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A sérelmezett rendelkezése szerint az a pedagógus, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év, vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. 
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, mivel annak hatályba lépése nem felel meg a jogszabály hatályba léptetésével szemben támasztott követelményeknek, a normavilágosság követelményének, továbbá a visszamenőleges hatályú szabályozás tilalmába ütközik.

Becsületsértés.

A Fővárosi Ítélőtábla 13.Bhar.154/2016/15. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozót az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében és megrovásban részesítette, a másodfokú bíróság bűncselekmény hiányában felmentette, a harmadfokú eljárásban eljárt Fővárosi Ítélőtábla ismét bűnösnek mondta ki.
Az indítványozó álláspontja szerint a harmadfokú, jogerős ítélet sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítási szabadságát, mivel az ítélőtábla a büntetőjogi bűnösség megállapítása során nem vette figyelembe az Alkotmánybíróság döntéseiben kifejtett alkotmányossági követelményeket. Nézete szerint jogszabály-ellenes és egyben alaptörvény-ellenes a nagy nyilvánosságnak - az ítéletben kifejtett - értelmezése, amely a Btk. 227. § (1) bekezdés b) pontjának meghatározó tényállási eleme, s amely nélkül a becsületsértés legfeljebb szabálysértésnek minősülhet..

Jogellenes felmondás.

A Kúria Mfv.I.10.337/2016/7.I. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozót - aki a bírósági eljárás alperese, a felperes munkáltatója - az ellene a felperes keresete nyomán indult munkaügyi perben az első fokon eljáró bíróság kötelezte a felperes jogellenesen megszüntetett munkaviszonyának helyreállítására. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, a felülvizsgálati eljárásban a Kúria az elsőfokú ítélet tiszteletdíjra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, egyebekben a jogerős ítélet további rendelkezését hatályában fenntartotta. 
Az indítványozó szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való joga azáltal, hogy a bíróság okszerűtlenül és jogellenesen értékelte a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) f) pontjában meghatározott felügyelőbizottsági tagsági tevékenységet.

A bíróságnak ugyanis nincs mérlegelési joga azzal kapcsolatban, hogy mi minősül munkavégzésre irányuló jogviszonynak. Másrészt, sérül a tisztességes eljáráshoz való joga azáltal is, hogy a bíróság a kormányrendeletben meghatározottól eltérő igazolást és tanúvallomást is elfogadott annak igazolására, hogy a járóbeteg állományba vett felperes a lakóhelyét meghatározott időtartamban elhagyhatja. Nézete szerint a eljáró bíróságok eljárásjogi jogszabályt sértettek, és ezen keresztül a jogállamiságba vetett bizalmat is..

Csalás, magánokirat-hamisítás.

A Kúria Bfv.II.662/2016/7. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozót a bíróság bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében. 
Az indítványozó szerint az ügyében eljáró nyomozóhatóság, ügyészség és bíróság megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, amikor a bizonyítási indítványaival ténylegesen nem foglalkoztak, illetve annak mellőzését meg sem indokolták.

Állítja: sérült a független és pártatlan bíróság követelménye, mivel az elsőfokú bíróság elnökével szemben összeférhetetlenségi ok merült fel. Az eljárás során ténylegesen nem érvényesülhetett a tisztességes tárgyaláshoz fűződő joga, és a XXVIII. cikk (3) bekezdésében foglalt védelemhez való joga, mivel a bizonyítás nem volt teljes körű. A XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltakat sérti, hogy a Kúria nem indokolta, miért mellőzte a nyilvános ülés kitűzését. Nézete szerint a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való joga  is sérült, mivel a Kúria nem bírálta el a felülvizsgálati eljárás során meghatalmazott védője által előterjesztett beadványban foglalt jogsértéseket..

Visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség, -  termőföld.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés p) pontja, valamint a Kúria Kfv.V.35.342/2016/4.számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozónak „szent” meggyőződése: a Kúria ítéletében tévesen értelmezte a támadott jogszabályi rendelkezést, ami sérti az indítványozó vállalkozáshoz és tulajdonhoz való alapjogát, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, mivel ez az értelmezés hátrányos megkülönböztetést eredményez a termőföldet vásárló regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemélyek csoportján belül, amely hátrányos megkülönböztetés kétszeres illetékfizetési szankció formájában jelentkezik a termőföldet haszonbérbe adás útján hasznosító magánszemélyek oldalán.
Álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés visszamenőleges hatállyal állapít meg az indítványozóra nézve terhesebb kötelezettséget.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése értelmében és a T) cikk (4) bekezdése szerint sarkalatos törvényi szabályozási tárgykörbe tartozik, ugyanakkor az illetékfizetésre vonatkozó törvényi szabályozás nem minősül sarkalatos törvénynek, ezért a támadott jogszabályi rendelkezés tekintetében nem teljesültek a sarkaltos törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények, aminek következtében a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazása esetén a tárgyi bírósági eljárásban a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét eredményezi.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezés nem felel meg továbbá a normavilágosság követelményének sem..

Bartha Szabó József
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI