Matolcsy: eredményes évet zárt a MNB 2016-ban
A Magyar Nemzeti Bank elnökének közlése szerint a jegybank 2016-ben eredményes évet zárt, törvényi kötelezettségeinek eleget tett.
2017. október 18. 11:39

Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben az MNB 2016-os üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitájában azt mondta: amint Magyarország és a magyar kormány, úgy a jegybank is eredményes, nagyszerű évet zárt 2016-ban. Hozzátette: az MNB törvényi kötelezettségeinek eleget tett, és teljesítette mindhárom mandátumában megfogalmazott feladatát, így megőrizte az árstabilitást, fenntartotta a pénzügyi stabilitást, és támogatta, segítette a kormány sikeres, növekedésközpontú, foglalkoztatást bővítő gazdaságpolitikáját.

A jegybank elnöke hangsúlyozta: ahogyan 2013-tól minden évben, az MNB tavaly is sikeres fúziós jegybanki politikát követett, amelyben volt helye az ortodox és az unortodox lépéseknek is.

A 2016-os eredmények közé sorolta, hogy az MNB teljes hitelezési fordulatot ért el, hiszen mind a vállalati hitelállomány, mind a háztartások hitelállománya újból bővült. Kiemelte: az MNB programjaival és a politikájával részt vett abban a fordulatban is, hogy Magyarországot mindhárom hitelminősítő a befektetésre ajánlott kategóriába sorolta.

Matolcsy György elmondta: az MNB monetáris tanácsa 2016-ban újra kezdte az alapkamat-csökkentési ciklust és összesen 45 bázisponttal, 0,9 százalékos szintre, "historikus mélypontra" állította be az alapkamatot. Rámutatott: 1924 óta, amióta Magyarországon működik nemzeti bank, most van legalacsonyabb szinten a jegybanki alapkamat. "Ez érték, önérték, siker" - jelentette ki.

A jegybank elnöke sikerként értékelte a rövid és a hosszú lejáratú állampapírhozamok jelentős csökkenését. Szerinte "közgazdaságilag több mint meghökkentő, elképesztően jó eredmény", hogy a hosszú állampapírhozamok 2016-ban 480 bázisponttal, a rövidek pedig 670 bázisponttal mérséklődtek. Ez azt jelenti, hogy a magyar államháztartás 2013-hoz képest tavaly 500 milliárd forinttal kisebb kamatkiadással kalkulált, így 2013 és 2016 között összesen 1000 milliárd forinttal csökkent a magyar államadósság utáni kamatfizetés. Ez az 1000 milliárd forint itt van az országban, ebből fogyasztás, építkezés, beruházás lett, és nem pedig döntően döntően külföldi pénzügyi befektetők profitja - jegyezte meg.

Matolcsy György szintén komoly fordulatnak tartja, hogy az államadósság devizaaránya 25 százalékra csökkent 2016-ban.   

Kiemelte: az MNB tavaly is folytatta az egyik legértékesebb és legsikeresebb jegybanki programot, a növekedési hitelprogramot, amelyben 2016 végéig több mint 30 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott hitelhez, és 2600 milliárd forint hitelkihelyezés történt. Hozzátette: a növekedési hitelprogram 2013 és a 2016 között a jegybank számításai szerint mintegy 2 százalékkal bővítette a magyar gazdaság bruttó hazai össztermékét.

Jó hírnek tartotta, hogy megállt a háztartások hitelállományának csökkenése, ami szerinte egyértelműen azt jelzi, hogy családok feldolgozták azt a "sokksorozatot", amit a 2002 utáni kormányok devizahitelezése rótt rájuk, és újból bíztak magukban és a pénzügyi rendszerben is. Kiemelte: 2016-ban féléves rendszerességgel lakáspiaci monitort indított az MNB, mert a jegybanknak kötelessége különleges figyelemmel kísérni a lakáspiacot és a lakáshitelezést, a korábbi rossz tapasztalatok miatt.

Jelezte: az MNB felügyeleti tevékenysége megerősödött, szakmailag nagyon magas színvonalon működik, és 2016-ban 1608 pénzügyi intézmény prudenciális felügyeletét látta el. Hozzátette: a szakmai felügyelet minősége megváltozott, nem utólagos, hanem megelőző, az esetleges bajokat, kockázatokat előre jelző működés a jellemző.    

Matolcsy György elmondta: 2016-ban az MNB 50 milliárd forintos osztalékot fizetett, és további 54 milliárdot helyezett az eredménytartalékba, ami azt jelenti, hogy 2017-et is nézve, 160 milliárd forint körüli pozitív eredménytartalékkal rendelkezik a jegybank. Szerinte ez "historikus teljesítmény" és egyben megalapozza a biztonságos működést is.

Matolcsy György ugyanakkor hangsúlyozta: a jegybank egyetlen, vázolt eredményét sem sikerült volna elérni 2016-ban, egy széles, jól működő szövetségi háló nélkül. Ahogy 2013 óta minden évben a kormánnyal, az állam más intézményeivel, az Országgyűlés bizottságaival, az üzleti szektorral és kiemelten a bankrendszerrel, igen jó együttműködést alakítottunk ki és ez az összhang minden 2016-as eredmény záloga, alapja és biztosítéka - jelentette ki.

Az MNB elnöke szerint azonban volt 2016-nak egy olyan területe, amely a jegybanki történet "fekete, sötét lapjaira kívánkozik". Matolcsy György szerint ugyanis tavaly - a nyugati demokráciákban példátlan módon - az MSZP politikai támadássorozatot indított az Magyar Nemzeti Bank, a jegybank elnöke és családja ellen, ezek a támadások pedig kivétel nélkül hazugságokra épültek.

Matolcsy György szerint hazugság volt, hogy a jegybank hegedűt vett, ahogyan az is, hogy a jegybank elnöke a bankszövetség elnökének lakásában lakik. Szerinte emellett az MSZP azzal is megvádolta őt, hogy személyesen ő és családja ellopták a jegybanki alapítványok vagyonát, 267 milliárd forintot, valamint azt is állították, hogy egy családtagja jegybanki alapítványoktól kapott 500 millió forintot a vs.hu tulajdonosaként.

Matolcsy György szerint az MSZP megkérdőjelezte a jegybankelnök családjának azt a jogát is, hogy vállalkozóként hitelt vegyen fel, befektessen, céget vásároljon és induljon magyar vállalkozásként az európai uniós pályázati rendszerben.     

Kijelentette: az MSZP-nek kormányon a szakmai teljesítménye "nagyon nagy mínusz", hiszen tönkretették a magyar gazdaságot, a párt politikai teljesítménye pedig "a jegybank tükrében 2016-ban nulla".

MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó