A Duna-völgy a mi otthonunk
A magyarok azt akarják, hogy Európa külső határai legyenek zárva, a belső határai pedig továbbra is nyitottak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Duna Régió Stratégia 6. éves fórumát megnyitó beszédében.
2017. október 18. 17:33

Úgy fogalmazott: a régióban élők tisztában vannak a Duna-völgy geostratégiai jelentőségével, hiszen „az Európában helyet foglalni akarók mindig ezen az útvonalon keresztül jöttek föl, Magyarország pedig az utolsó védvonal (…) volt a Nyugat felé”. Ma is létezik egy olyan elképzelés, egy „tervszerűen végrehajtott akció”, amely arra irányul, hogy kevert társadalmakat hozzanak létre Európában, aminek legnagyobb kárvallottjai a Duna-völgyi népek lennének, de „nem hagyjuk, mert ellenállunk, védekezünk” – mondta.

Tudjuk, hogy mennek az ilyen dolgok: először a határaink erejét tesztelik, utána nagy tömegben juttatnak be új népelemeket Európába, utána konfliktusok következnek, aztán a jövevények többségbe jutnak, és végül pedig megszervezik a maguk párhuzamos közigazgatását – fejtette ki a kormányfő.

Hozzátette, bízik abban, hogy a schengeni rendszer hamarosan újjáéled „jelenlegi tetszhalott állapotából”, hiszen az EU legnagyobb vonzereje éppen az unió területén belüli szabad mozgás.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Duna-völgy régiójában 2010-hez képest most 300 millió tonnával több áru és 300 millióval több ember mozog, ez pedig újabb beruházásokat igényel.

Ezért avattak 2001-ben új Duna-hidat Esztergomban, és ezért helyezték le kedden egy új Duna-híd alapkövét Komáromnál Robert Fico szlovák kormányfővel – fejtette ki.

Elmondta, hogy a Duna transznacionális program összesen 277 millió eurót tesz elérhetővé 2014-2020 között, ám sokkal több pénzre lenne szükség.

Ezért szorgalmazta, hogy az Európai Unió és az érintett országok is növeljék hozzájárulásukat az alaphoz.

A kormányfő kitért az EU bővítésére, amellyel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az unió jobb módú országai nem akarnak további bővítéseket, „mi azonban akarjuk”: a cél az, hogy az összes Duna-völgyi ország tagja legyen az Európai Uniónak.

Jól működő gazdasági-kulturális egység

A miniszterelnök összegzése szerint „a Duna-völgy a mi otthonunk, mi, Duna-völgyi népek közösen hoztuk létre, közösen dolgozunk, hogy megmaradjon, hogy Európa leggyorsabban fejlődő régiója legyen, és közösen is kell megvédenünk”.

A Duna-völgyi országok ma is jól működő gazdasági-kulturális egységet képeznek, akárcsak az elmúlt évszázadokban – mondta,  hangsúlyozva: közös a sorsunk, közös a felelősségünk, közösek a kihívásaink és azok a veszélyek is, amelyek minket fenyegetnek.

Az együttműködés azt is jelképezi, hogy „Közép-Európa a mi otthonunk, a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig terjed”, sőt szélesebb kitekintetésben még a Kárpátok feletti területeket is magába foglalhatja – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint kijelenthető: ma a Duna-völgyi népeké az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő, legígéretesebb régiója. Egész Európában itt volt a legerősebb a fejlődés üteme 2012 óta, de még így is óriási kihasználatlan lehetőség van a térségben – jegyezte meg.

A miniszterelnök szerint meg kell előzni a folyókat fenyegető ipari katasztrófákat, és az árvizekkel is számolni kell. Utóbbival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2013-as dunai árvíz után magyar szakértők felmérése eredményeként létrejött egy átfogó árvízvédelmi intézkedési program, amely a Duna egész vízgyűjtő területére vonatkozik.

A régió energiabiztonságának megteremtését sürgették

A Duna-régió energiabiztonságának megteremtését szorgalmazták felszólalók a Duna Régió Stratégia 6. éves fórumán, Budapesten szerdán.

A fórum plenáris ülésén, amelynek témája a Duna-régió energiabiztonsága volt, Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára kiemelte: a magyar energiastratégia mottója a függetlenedés, mert a régió kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen csak egy földgázbeszállítója van.

Victor Negrescu román európai ügyekért felelős miniszter is a legsürgetőbb feladatnak nevezte az energiaellátás diverzifikációját és az infrastruktúrák összeköttetéseinek kiépítését.

Jadranka Joksimovic szerb európai integrációs miniszter kijelentette: az emberek választ várnak arra a kérdésre, hogy miként lesz biztosított az energiaellátás, és a politikai vezetőknek bizonyítaniuk kell elkötelezettségüket a megoldás mellett.

MTI