Mindenszentek vagy halottak napja?
És hogy jön ide a halloween?
A mindenszentek és a halottak napja közötti különbség nem mindenkinek világos, ami nem csoda: a két, egymást követő ünnepnap összemosódott a néphagyományban is. Régóta a halottakra való emlékezés szokásai, rítusai uralják mindenszentek napját is. Ráadásul november 2-a általában már munkanap, így ma is november 1-je, mindenszentek napja sokak számára a halottak napi teendők ideje. Magyarországon 2000 óta munkaszüneti nap.
2017. október 31. 11:32

A keresztény felekezetek tagjai és mások is ki szoktak látogatni a temetőbe a két nap valamelyikén. De érdemes tudni, hogy a reformátusok hivatalosan egyik ünnepnapot sem tartják meg. Szokásként meghonosodott az ő körükben is a temetőlátogatás, ám hivatalosan sem a halottak napja, sem a mindenszentek nem egyházi ünnepük. Ők a reformáció emléknapját ünneplik október 31-én, idén éppen az 500. évfordulót. Az evangélikusoknál és az unitáriusoknál viszont egyházi szinten is nyilvántartják a halottak napját.

 
A november 1-jei mindenszentek katolikus ünnep  Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

 

A dolgot tovább bonyolítja, hogy sokak örömére, mások felháborodására az angolszász kultúrkörből származó, a kelta mitológiára visszavezethető halloween szokásai is kezdenek meghonosodni. A halloween estéje október 31-e. Alapgondolata – hogy a holtak szellemei ezen a napon visszatérnek a földre – a keresztény magyar néphagyományban is visszaköszön, még ha az egyházak természetesen nem is osztják ezt. A halloween számos elemében emlékeztet a halottak napjára. A kelta ünnep a római hódítás után összemosódhatott a római szokásokkal – a rómaiaknak is volt halottakra emlékező ünnepük, a feralia, amely hasonló szokásokkal és tilalmakkal járt, mint amit később a magyar néphagyományban is látunk, például virágot és ételt vittek a sírokra, zárva tartották a templomokat, és nem áldoztak. Ezt az ünnepet formálta át később saját elképzelései szerint az ókeresztény egyház.

A november 1-jei mindenszentek katolikus ünnep: ilyenkor a megdicsőült lelkekről emlékeznek meg, tehát nem csak azokról a szentekről, akik nevesítve vannak a kalendáriumban, hanem minden lélekről, aki üdvösségre jutott. Ez „a megdicsőült egyház ünnepe”, a halottak napját viszont azoknak a lelkeknek szentelik, akik hitük szerint még a tisztítótűzben szenvednek, vagyis ez „a szenvedő egyház ünnepe”.

Tudta?

1. A halottak napjáról a magyar katolikus parasztság úgy tartotta, hogy ez a halottak visszajárásának ideje is. Egyes vidékeken éjszakára ételt is kikészítettek a halottaknak, vagy a temetőbe, a sírokra vitték ki.

2. A magyar katolikus néphagyományban tilalmak is kapcsolódtak a halottak napjához, például nem volt szabad befőzni és kenyeret sütni.

3. Az ortodox egyház nem a római katolikus halottak napján emlékezik meg az elhunytakról, hanem a pünkösdi időszakban.

4. Az orosz egyházban külön halottak napját tartanak az elesett vitézek emlékére október 21-én.

5. A halottak napja a szegényekről való gondoskodással is összekapcsolódik. A katolikus hagyományok szerint azért kell alamizsnát adni, hogy a halott megszabaduljon a purgatóriumból.

6. Egyes magyar falvakban nemcsak halottak napján, hanem egész héten, „a halottak hetén” tiltották a munkát, hogy ne zavarják meg a holtak nyugalmát. Máshol viszont politizálásra használták mindenszentek napját, egyes falvakban hagyományosan ezen a napon tartották meg a bíróválasztást.

A halottak napjának ünnepét a keleti egyházban már 380-ban megülték, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a minden pogány isten tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel.

Először a Kr. u. 636-ban elhunyt Sevillai Izidor püspök rendelte el a szerzeteseinek, hogy a pünkösd utáni napon a halottakért misézzenek. Széles körű elterjedése Odilo clunyi bencés apát nevéhez fűződik. Utasítására a szerzetesek a mindenszenteket követő napon misékkel, zsoltárokkal, alamizsnával emlékeztek meg a halottakról. Egyházi rítus volt a halottakért végzett esti könyörgés, harangozás is.

Mindenszentekre és halottak napjára készül az ország

Az üdvözült lelkek emléknapját, mindenszentek napját ünnepli a katolikus keresztény világ november 1-jén, azokét a megdicsőült lelkekét, akikről sokaságuk miatt név szerint nem emlékezhet meg a kalendárium. Az ünnepet a halottak napja követi, ekkor az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert szeretteinkre, rokonokra és barátokra emlékezünk, temetőlátogatással, gyertyagyújtással. Az egyházi ünnepek miatt a legtöbb helyen meghosszabbítják a sírkertek nyitva tartását, november 2-ig reggel héttől este nyolcig.

November 1-jén a katolikus egyház tagjai közös napon ünnepelik az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg – írja a közelgő ünnepről, a mindenszentekről a Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtószolgálata. Halottak napját pedig november másodikán tartják. Ezen a napon az elhunyt rokonokra és barátokra emlékezünk, elsősorban gyertyagyújtással.

A szerdai, illetve a csütörtöki ünnep miatt a legtöbb helyen a temetők hosszabban lesznek nyitva: november 2-ig reggel héttől este nyolcig várják az emlékezni kívánókat. Az idősebbeknek jó hír, hogy a fővárosi Új köztemetőben mikrobuszok fogják segíteni a belső közlekedést, igénybevételük díjtalan. A főváros két leglátogatottabb sírkertjében a három történelmi egyház képviselői várják az emlékezőket közös imára. Az Új köztemetőben október 31-én fél hattól, a Farkasréti temetőben november 1-jén szintén fél hattól. A megnövekedett forgalom miatt a temetők környékén a rendőri jelenlétet megerősítik.

A megemlékezés az elhunytakról, az imádkozás értük a purgatórium katolikus hittételén alapul Fotó: Havran Zoltán

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) az ünnep idején is teljes kapacitással fog dolgozni. A gyermekekre, az idősekre és a tartós betegekre különösen kell figyelni, hangsúlyozta Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője. A gyermekekre leginkább a meglazult sírkövek jelenthetnek veszélyt. Az idősek és a betegek vigyék magukkal a rendszeresen vagy a szükség esetén szedett gyógyszereiket a temetőlátogatás alkalmával. A rendőrség is fokozott óvatosságra inti az embereket. A hatóságok közlése szerint az ünnep miatt sok, kevésbé gyakorlott sofőr is volán mögé ül, így fel kell készülni a váratlan manőverekre. Az érintett napokon megnő a forgalom, ezért érdemes időben elindulni a sírkertekbe.

A Csongrád Megyei Baleset-megelőzési Bizottság külön tanácsokkal készült az emlékezés idejére. Az őszi időjárás specialitásait figyelembe kell venniük az autósoknak, érdemes ellenőrizni az ablaktörlők állapotát. A hosszabb utak előtt szakember segítségével célszerű átvizsgálni a gépjárműveket. A sírkerteket sokan kerékpárral vagy gyalog keresik fel, ők a közlekedés szempontjából leginkább veszélyeztetett csoportok. Nekik javasolt sötétedés előtt kilátogatni a temetőkbe, aki pedig sötétedés után megy, az gondoskodjon a láthatóságról fényvisszaverő eszközökkel.

A rendőrség a megnövekedett forgalom miatt inti óvatosságra az embereket Fotó: Bach Máté

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint évente nagyjából húsz tűzeset történik ebben az időszakban. Ezeket a legtöbb esetben a kegyeleti gyertyák vagy a hallo­weeni töklámpások okozzák.

Érdemes a mécseseket olyan helyre rakni, ahol nem érhetnek hozzá semmilyen gyúlékony anyaghoz, vagy a távozás előtt el kell oltani őket.

MNO - Magyar Idők - MTI - katolikus.hu
  • Fel vörösök, proletárok
    Hablatyolt, hogy zöld és szabad Budapestet akar, amit vissza kell foglalni. Hogy kitől, természetesen a magyar kormánytól.
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
  • Elengedhetetlen a főváros állásfoglalása a beruházásokról
    A kormány továbbra is elkötelezett az állami forrásokból megvalósuló budapesti beruházások mellett, ha ezek megvalósítását a kormány és a fővárosi önkormányzat közötti konszenzus övezi - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, a Kormányinfón.
  • A szakkollégiumok szerepe a rendszerváltás előkészítésében
    A szakkollégiumok - köztük a Bibó István szakkollégium - és a különböző értelmiségi csoportok szerepét emelte ki a rendszerváltás előkészítésében Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Ludovika Szabadegyetem kedd esti rendezvényén, Budapesten.
  • Boross Péter: 1956 a magyar megmaradás titka
    Az 1956-os forradalom és szabadságharc a titka annak, hogy miért maradt meg a magyarság Európában - jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök kedden Budapesten, a Műegyetem előtti 56-os emlékműnél rendezett ünnepségen.
MTI Hírfelhasználó