Keresztény értékeket követő kormányzásra van szükség
Magyarországnak a keresztényellenes, internacionalista erők kormányzása után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szüksége - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartott nemzeti megemlékezésen, a Papp László Budapest Sportarénában.
2017. október 31. 12:54

Szavai szerint nem véletlen, hanem "Isten kegyelmének megnyilvánulása", hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll.

Orbán Viktor kormánya kötelességének nevezte "a kereszténységből kisarjadt létformák", az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, valamint annak az életszemléletnek a megőrzését, amely "a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette".

A kormányfő - aki egyben a reformáció emlékbizottság elnöke - azt is mondta ugyanakkor, hogy a magyarságnak és a keresztény Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége. Jelezte: "az ebből ránk eső részt (...) vállaljuk".

Arról is beszélt a sportarénában összegyűlteknek, hogy "az embert szolgálni legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban, mint az egyházban, ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amit szellemi és lelki közösségünktől, önöktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől is kapunk".

"Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött (...), hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, kiváltságnak tartja, hogy "a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében".

A miniszterelnök azt is mondta: Isten segítségét látják abban is, hogy "bár súlyos erők, sőt világerők ellen is sorompóba kell lépnünk, még mindig állhatunk, még mindig állunk a lábunkon".

Hozzátette, amikor a kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszik, hogy "szépen tudjanak élni", igazságosabban, derűsebben, gazdagabban és felemelt szívvel.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Reformáció Emlékbizottság elnöke beszédet mond a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában 2017. október 31-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

"Mi nem csak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája - ezt már szinte el is értük -, de olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja, az utcasepréstől az ország kormányzásáig" - fogalmazott a kormányfő.

Szerinte "a körvonalak már látszanak": hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. "Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága" - mondta. Úgy fogalmazott: "azt már tudjuk, hogy a felismert igazság szabaddá tesz", azonban "a végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is".

"Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. (...) Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria" - zárta szavait Orbán Viktor.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár (jobbra, elöl) vezényel a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában 2017. október 31-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke MTI Fotó: Máthé Zoltán

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke MTI Fotó: Máthé Zoltán

Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökomenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke MTI Fotó: Máthé Zoltán

Balog: a 21. században is szükségünk lesz a reformációtól kapott erőre

Ha meg akarjuk tartani és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a 21. században is szükség lesz arra az erőre, amelyet a reformációban kaptunk - mondta az emberi erőforrások minisztere kedden a reformáció emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában.

Balog Zoltán kiemelte: Európa a posztkrisztiánus korba kíván lépni, mi pedig Közép-Európában, a Kárpát-medencében újra felfedezzük a keresztény és azon belül a református, evangélikus, baptista, pünkösdi, újprotestáns hit gazdagságát.

Szobrokat állítunk Luthernek, Kálvinnak, Bocskainak, miközben Kálvin városában, Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban pedig tucatjával zárják be a templomokat - tette hozzá.

A miniszter rámutatott: a hit, a vallás nem magánügy, hanem az egyik legszemélyesebb közügy, amely a publikus térbe tör, nyilvánosságot akar, közösségi, társadalmi, nemzeti következménye van.

Úgy fogalmazott, az igaz hit sosem marad meg az egyes ember lelkének belsejében, nem marad a templom négy fala között, hanem kiárad, formálja, alakítja, gazdagítja maga körül a világot. Az igaz hit mindig kultúrát teremt, az igaz kultúrában pedig mindig benne lakik a hit - mondta.

"Ne engedjük privatizálni a hitünket, mintha az másra nem tartozna, inkább részesítsünk belőle másokat. Ne engedjük, hogy kiszorítsák a családok életéből, az iskolából, a média világából, az országok, a települések vezetéséből, a házasság intézményéből, a közterekről, a közösségi szimbólumok közül, Európából" - szólított fel Balog Zoltán.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnöke beszédet mond a reformáció jubileumi emlékévének központi ünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában 2017. október 31-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A központi ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelynek kezdetén Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt: a reformáció lényegét tekintve nem más, mint megtérési, ébredési mozgalom, lelki forradalom. Igazi Krisztus-ünnep, amelyen Isten bűnbánatra és megtérésre szólít, és "egész életünket átfogó megújulásra hív".

Ez a megújulás helyreállítja, "reformálja éltető közösségünket a teremtővel", és "ennek gyümölcseként új kapcsolatba kerülhetünk a másik emberrel is, akiben felfedezhetjük a teremtménytársat, a testvért, akit Isten ugyanúgy szeret, mint minket, és akit útitársként, segítőtársként, munkatársként ad mellénk" - fogalmazott Gáncs Péter.

Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke igehirdetésében kiemelte: az élő Isten mindig az élet, pontosabban az örök élet pártján áll. Isten örök, maradandó tágasságba helyezte az ember életét, és ez az a bizonyosság, amely egyedül képes rendezni a földi életet. Ez a bizonyosság képes értelmet, célt, erőt adni és örömöt ajándékozni az embernek, "megszabadítva bennünket a hiábavalóság átkától".   

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az istentisztelet végén mondott hálaadó imádságában kiemelte: a keresztyén élet hálás élet. Hálát adni azt jelenti, hogy a hitünk mély ismeretre és tudásra jutott, megismerte Jézus Krisztusban Isten örökkévaló szabadítását. Hálát adni az tud, akinek a jövője Jézus Krisztusban biztosan meg van alapozva - fogalmazott a református püspök.

A megemlékezés délután gálaműsorral folytatódik. A program részben a reformáció emlékévben lezajlott programokra, bemutatókra épül, részben pedig új, kifejezetten erre az alkalomra készült zenei, irodalmi, színházi produkciókból áll.

A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én függesztette ki - a hagyomány szerint - a wittenbergi vártemplom kapujára az egyházi megújulást követelő 95 tézisét. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.
   


   

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Novák Katalin Bagdadban
    Novák Katalin személyében első alkalommal látogatott magyar köztársasági elnök Irakba - közölte a Sándor-palota az MTI-vel.
  • Vakond a titkosszolgálatok világában
    Nem fogadhatjuk el, hogy az amerikai titkosszolgálati közösség egyik nyíltan deklarált fedőszervezete, a Natio­nal Endowment for Democracy (NED) továbbra is aktívan dolgozzon a magyar belpolitika számukra kívánatos irányba befolyásolásán, megváltoztatásán. Mert miként lehet értelmezni azt, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester a mai napig ennek a szervezetnek az ösztöndíjasa? – veti fel Horváth József.
  • Wolfgang Schüssel kapta idén a Petőfi-díjat
    Wolfgang Schüssel, Ausztria volt szövetségi kancellárja vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány Petőfi-díját csütörtökön, a budapesti Terror Háza Múzeumban rendezett ünnepségen.
MTI Hírfelhasználó