Alkotmánybíróság: mese van, mese nincs..!
Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.
2017. november 5. 12:54

Már az elolvasásuk, s főleg a megértésük is ”hősi tett”, - az igazság megtalálása pedig, észbontó feladat. Íme, a hétfőn és kedden döntésre váró panaszok serege.

 

 

Teljes ülés tárgyalandói

Közfoglalkoztatás, szociális ellátás.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. § (7), 132. § (4) bekezdés a) pontja, 38. § (9) bekezdése, 132. § (4) bekezdésének e) pontja, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a)–(4g) bekezdése, 2. § (5) bekezdés g) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll vizsgálata.

Az indítványozó - az alapvető jogok biztosa - szerint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény sérti az Alaptörvénybe  B cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét és a belőle levezetett jogbiztonság követelményét, mivel azok az aktív korúak ellátása nyújtásának feltételeként általános, túlságosan széles, bizonytalan megfogalmazásukkal olyan követelményeket írnak elő a rászoruló személyekkel szemben, amelyek ellenőrzése során szubjektív értékelésre, önkényes jogalkalmazásra kerülhet sor. E rendelkezések tartalmilag ellentétesek az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével, mivel megfelelő alkotmányosan legitim indok nélkül, szükségtelen módon és aránytalan mértékben korlátozva avatkoznak be az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi és magánélethez való jogába. A szabályozás nem egyeztethető össze az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdésébe foglalt szociális biztonsághoz való joggal sem, mert a támogatásra szorultak egy, a szociális szempontrendszertől, rászorultságtól független körülmény miatt esnek el az emberi méltósághoz való jogból következő megélhetési minimumot biztosító támogatástól.

Az alapjogi biztos állítása szerint az Alaptörvény II. cikkének sem felelnek meg a rendelkezések, mivel az érintettek emberi méltósága is sérül azáltal, hogy a szabályok lehetőséget teremtenek az önkormányzatoknak arra, hogy a szociális ellátást kérelmezők életmódját, életvezetését a belső magánszférájukban ellenőrizzék, ezzel összefüggésben szenzitív adatokat gyűjtsenek. Emellett sértik az Alaptörvény B cikk (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével is, mivel legitim alkotmányos indok nélkül, szükségtelen és aránytalan módon korlátozza a jogosult személyek családi és magánélethez való jogát. Nem felelnek meg e szabályok továbbá az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkeiben foglaltaknak sem, mert az automatikus döntéshozatallal aránytalan mértékben korlátozódik a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve formálissá válik a jogorvoslathoz való jog. Az egyenlő bánásmód követelménye is sérül, mivel alkotmányosan indokolható cél nélkül különböztetik meg hátrányosan a közfoglalkoztatottakat más munkaviszonyban álló személyekhez képest. Ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésében meghatározott ártatlanság vélelmének elvével is, és alkotmányellenes módon korlátozza a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Kábítószer mennyiség meghatározása.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 461. § (4) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A büntető ügy vádlottját különösen jelentős mennyiségű kábítószer tartással elkövetett bűntettel vádolják. A vádlottnál bűnjelként lefoglalt anyagokról a bíróságnak meg kell állapítania, hogy a lefoglalás időpontjában kábítószernek vagy új pszichoaktív anyagnak minősülnek-e, majd ezt követően rögzítenie kell, hogy az csekély, jelentős vagy különösen jelentős mennyiségű-e.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint azzal, hogy a jogalkotó nem határozta meg pontosan valamennyi kábítószer vonatkozásában a jelentős és a különösen jelentős mennyiségnek megfelelő tömeget, sérült a hatalommegosztás elve, a jogbiztonság követelménye, a tisztességes eljáráshoz való jog és a diszkrimináció tilalma.

Személyhez fűződő jog megsértése.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.677/2013/10. számú ítélet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó és házastársa között házassági bontóper volt folyamatban, amelynek során - az indítványozó szerint - a házastársa a magánlevelezését (elektronikus leveleket) mások számára hozzáférhetővé tette, ezzel megsértette személyhez fűződő jogait. Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság az első fokon eljáró bíróság ítéletét helybenhagyva megsértette a magánszférához, a magántitok továbbá a levéltitok védelméhez, illetve a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő, az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint biztosított alapjogait.

Közúti szabálysértés.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.22.380/2015/3. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a közúti közlekedés szabályainak megsértése miatt indult szabálysértési eljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős döntését sérelmezi. Nézete szerint a hatósági és bírósági eljárás során sérült a tisztességes eljáráshoz való joga azáltal, hogy a bíróság döntését nem indokolta megfelelően, a szabálysértési hatóság pedig az igazságügyi műszaki szakértői véleményt indokolás nélkül figyelmen kívül hagyta. Ezen kívül, azzal, hogy a végzés kiegészítésére vonatkozó kérelmét a bíróság - szerinte önkényesen - perújítási kérelemként bírálta el, olyan szabálysértési költséget kell viselnie, amely valójában az államot terhelné, ugyanis a szabálysértési hatóság két szabálysértés miatt folytatott vele szemben eljárást, a bíróság pedig azért a szabálysértésért, amely kapcsán a szabálysértési költség keletkezett, nem állapította meg a felelősségét. Így a perújítási kérelemét elutasító végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti alapjogát.

Eljárási bírság, - Kehi.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló  kormányrendelet egyes rendelkezései, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.30.417/2013/55. számú ítélet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az ügy előzményeként a Kehi  ellenőrzést folytatott a Budapest Airport Zrt. privatizációjával összefüggésben ezért bizonyos iratok megküldését kérte az indítványozótól. Az indítványozó válaszlevelében tájékoztatta a Kehi-t, hogy a megkeresésnek nem tud eleget tenni, illetve, hogy az iratok ügyvédi titkokat tartalmaznak. A Kehi ezt követően eljárási bírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezés során a bíróság támadott ítéletében nem döntött a Kehi eljárásáról, illetve az adatkérés jogszerűségéről. 

Az indítványozó szerint a Kehi, valamint a bíróság eljárása, továbbá a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság elvét, a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a tisztességes hatósági és a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot.

OBH utasítás.

OBH elnöki utasítás alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó állítja: a bírói függetlenség eleme, hogy a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak törvényben lehet megállapítani. Az OBH elnökének utasítása ennek a követelménynek semmilyen módon nem felel meg, hiszen kötelezettségeket és ahhoz kapcsolódó eljárást állapít meg a bírákra nézve, holott kötelezettségeket, valamint a bírói tisztség megszüntetését eredményező eljárási rendet csak sarkalatos törvény tartalmazhatná. Ráadásul az OBH elnöki utasítás jövőbeli felhatalmazást is ad az OBH mindenkori elnökének, akinek így a még nem ismert utasításai is a törvény erejével bírnának. 

Az indítványozó szerint a támadott utasítás sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésben, a VIII. cikk (2) bekezdésben, a IX. cikk (1) bekezdésben, X. cikkben, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében, a 25. cikk (8) bekezdésében és a 26. cikk (1) bekezdésében foglaltakat.

Egyházi jogállású intézményfenntartó.

A Kúria Kfv.II.37.124/2014/6. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó kérelmet terjesztett elő az általa fenntartott idősek otthona működési engedélyében szereplő "egyházi fenntartó" típus visszaállítását az intézmény által nyújtott házi segítségnyújtás finanszírozási rendszerbe történő befogadása érdekében. Érvelése szerint az általa nyújtott szociális ellátásokat az egyházi fenntartókra vonatkozó szabályok szerint kell a finanszírozási rendszerbe befogadni.

Az indítványozó kérelmét mind az elsőfokú mind a másodfokú hatóság elutasította, a jogerős hatósági döntéssel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével elutasította, mert az indítványozó nem szerepelt a miniszter által vezetett egyházi nyilvántartásban. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során az ítéletet hatályában fenntartotta.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében biztosított vallásszabadsághoz való jogát, valamint ezzel összefüggésben a XV cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció-tilalmát.

Tárgyalás tartásának elmaradása.

A Kúria Pfv.VI.21.031/2016/2. számú közbenső ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés azért sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a Kúria a peres feleknek küldött korábbi saját határozatával ellentétesen nem tűzött ki tárgyalást a tárgyi ügyben, továbbá erről a körülményről nem értesítette előzetesen az indítványozót és nem hívta fel nyilatkozattételre abban a körben, hogy kéri-e tárgyalás tartását.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátása.

A Kúria Mfv.III.10.682/2015/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 Az indítványozó állítja: a sérelmezett jogszabályi rendelkezés - szó szerinti értelmezésben - alaptörvény-ellenes, mert kizárja a rokkantellátásra való jogosultak köréből azokat, akik egyéni vállalkozói tevékenységüket szüneteltetik, miközben tényleges keresetük a vállalkozói tevékenységükből nem volt.
Az indítványozó szerint a bíróságok alaptörvény-ellenesen értelmezték a Mmtv. 1. § (2) bekezdés 4. pontját, mivel helyes értelmezéssel az alaptörvény-ellenesség elkerülhető lett volna. A jogszabályi rendelkezés és az ítélet sérti a szociális biztonsághoz való jogot (Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdés 2. mondat) és a XV. cikk (2) bekezdés szerinti diszkrimináció tilalmát..

Becsületsértés.

A Fővárosi Ítélőtábla 13.Bhar.154/2016/15. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozót az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében és megrovásban részesítette, a másodfokú bíróság bűncselekmény hiányában felmentette, a harmadfokú eljárásban eljárt Fővárosi Ítélőtábla viszont ismét bűnösnek mondta ki.

Az indítványozó állítja: a harmadfokú, jogerős ítélet sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítási szabadságát, mivel az ítélőtábla a büntetőjogi bűnösség megállapítása során nem vette figyelembe az Alkotmánybíróság döntéseiben kifejtett alkotmányossági követelményeket. Nézete szerint jogszabály-ellenes és egyben alaptörvény-ellenes a nagy nyilvánosságnak - az ítéletben kifejtett - értelmezése, amely a Btk. 227. § (1) bekezdés b) pontjának meghatározó tényállási eleme, s amely nélkül a becsületsértés legfeljebb szabálysértésnek minősülhet.

Gazdasági társaság átalakulása, alapítói jogok.

A Kúria Pf.IV.24.933/2015/3. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadta: jogelődje több más alapítóval közösen alapítványt hozott létre. Ezt követően az indítványozó gazdasági társaság általános jogutódlással Zrt-vé alakult át. Az átalakulás időpontjában az alapítványokra vonatkozó szabályokat rögzítő Ptk. az alapító személyében bekövetkező jogutódlásról nem tartalmazott rendelkezéseket, tilalmakat.

Az alapító és az alapító jogok gyakorlója kérelmet terjesztett elő az alapítvány adataiban bekövetkezett változások nyilvántartásba vétele iránt, amely kérelemnek a bíróság eleget tett.

Az indítványozó állítja: jogutódként ő jogosult az alapító jogok gyakorlására, és a módosítások a hozzájárulása nélkül nem lehettek volna átvezethetőek.
A sérelmezett bírói döntések szerint az átalakulással létrejött gazdasági társaságok alapítói jogok tekintetében viszont nem jogutódai az alapítóként szerepet vállalt állami vállalatoknak.

A Kúria indokolása rögzíti: az indítványozó nem minősül alapítónak, így fellebbezés benyújtására sem jogosult, ez ugyanis csak a felek számára biztosított, alapító jog hiányában pedig az indítványozó nem minősül félnek.

Az indítványozó szerint a döntések sértik az Alaptörvény XIII. cikke alapján a tulajdonhoz való jogát, mivel a végzés elvitatta az alapítói jogát..

1. öttagú tanács tárgyalandó témái

Ingatlanközvetítői díj, tisztességes eljáráshoz való jog.

A Fővárosi Törvényszék 117.Pf.637.814/2016/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - mint ingatlanok közvetítésével foglalkozó gazdálkodó szervezet – előadta: ingatlan eladására megbízási szerződést kötött a sérelmezett eljárás alperesével. Az indítványozó bemutatta a vevőjelöltet az alperesnek, aki meg is állapodott vele, azonban az adásvételi szerződés nem született meg, mert az eladó végül egy másik vevő részére értékesítette az ingatlanát. Az indítványozó álláspontja szerint a megkerülésével történt az adásvétel, azért, hogy a megbízási díjat ne kelljen kifizetni, tehát valójában a tényleges vevő és a vevőjelölt ismerték egymást.

A bíróság az indítványozó keresetét elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság határozata megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogát,  mert a  semmisségre vonatkozóan nem volt lehetőségük védekezésre, és nyilatkozatok megtételére. Sérült  a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való alapjoga is, mert a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság elé kellett volna visszautalnia az ügyet, mikor a szerződés semmisségét észlelte, annak érdekében, hogy a felek tudjanak a jogorvoslati jogukkal élni. .

Álláskeresők nyilvántartásából való törlés.

A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.126/2016/7. számú ítélete, és az 1991. évi IV. törvény (Flt.) 25. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: regisztrált álláskereső volt a Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatalánál, mely visszamenőlegesen törölte a nyilvántartásból, ugyanis nem fogadott el egy számára felajánlott munkát arra hivatkozással, hogy nem volt a képesítésének megfelelő. A bíróság a keresetét elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezés és bírósági ítélet megsértette az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében foglalt foglalkozás szabad megválasztásához való alapjogát, és a XVII. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt alapjogait. .

I. Kártérítés.

A Pécsi Törvényszék 2.Pf.20.116/2016/5. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: magánvádas eljárást kezdeményezett jelen per felperese ellen. A könnyű testi sértés miatt indult eljárás során a felperes bűnösségét nem állapította meg a bíróság. A felperes azonban az ügyvédi költségének megfizetése miatt kártérítés iránt nyújtott be keresetet az indítványozó ellen. A Mohácsi Járásbíróság kártérítésre kötelezte az indítványozót, melyet a sérelmezett jogerős ítélet helybenhagyott.

Az indítványozó a kártérítés összegét megalapozatlannak találja. Állítja: a másodfokon eljárt bíróság az előadott tényeket nem vette figyelembe, tény és iratellenes ítéletet hozott, továbbá indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Álláspontja szerint sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való alapjoga, és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, valamint a (7) bekezdés szerinti jogorvoslathoz való joga. 

II. Kártérítés.

A Pécsi Törvényszék 2.Pf.20.146/2016/6. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: több ízben magánvádas eljárást kezdeményezett jelen per felperese ellen, amelyekben 3 kivételével eljárási cselekményre nem került sor. A felperes az alaptalan vádak miatt kártérítés iránt nyújtott be keresetet az indítványozó ellen. A Mohácsi Járásbíróság kártérítésre kötelezte az indítványozót, melyet a sérelmezett jogerős ítélet helybenhagyott.

Az indítványozó a kártérítés összegét megalapozatlannak találja. Állítja: a bíróságok megállapításaikat olyan büntetőügyre alapozva tették, mely folyamatban volt, és nem képezte az eljárás tárgyát. Véleménye szerint sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való alapjoga, és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, valamint a (7) bekezdés szerinti jogorvoslathoz való alapjoga. 

Perújítási indítvány elutasítása, ingóértékesítés adójogi szabályai.

A Székesfehérvári Törvényszék 3.Kpkf.31/2016/3. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a perújítási kérelmét arra hivatkozással utasította el, hogy az Alkotmánybíróság a lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát rendelte el, azonban nem rendelkezett a közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról.

Az indítványozó álláspontja szerint a perben már eldöntött jogkérdésben egy utóbb meghozott alkotmánybírósági határozat nem adhat alapot a perújítás megengedhetőségére. A bírósági végzések megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogát, mert jogilag releváns, hogy a közigazgatási ügyekben alkalmazni kell a közigazgatási jogegységi döntéseket, illetve azok megsemmisítését figyelembe kell venni. Továbbá sérült a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga is, mert a megsemmisített jogegységi döntés után csak a perújítás volt az egyetlen jogorvoslati lehetősége. .

Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata.

A Kúria Mfv.III.10.599/2015/11. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - felperesi jogutód - néhai férje külföldi gyógykezelése költségeihez nyújtandó támogatás iránti kérelmet terjesztett elő az OEP-nél. Kérelmét elutasították, mivel az Országos Onkológiai Intézet a külföldi gyógykezelést nem támogatta. A másodfokú szerv az elsőfokú határozatot megsemmisítette, a hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt eljárásban a külföldi gyógykezelésnek a belföldi költség mértékéig történő támogatásáról döntöttek. A másodfokú szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az indítványozó férje keresetében a határozat megváltoztatását kérte, mivel álláspontja szerint magasabb összegű támogatásra lett volna jogosult. A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte, a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A döntés ellen minkét fél felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben az indítványozó férje a jogerős ítélet kiegészítését kérte. A felülvizsgálati kérelem elbírálása során az indítványozó férje elhunyt, az indítványozó perbelépését a bíróság felperesi jogutódként végzésben megállapította. A Kúria a felülvizsgálat tárgyát képező ítéletet hatályon kívül helyezte és az indítványozó keresetét elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése sérti a testi, lelki egészséghez való jogot, valamint a tisztességes és ésszerű határidőn belüli ügyintézéshez való jogot, mivel az indítványozó férjének külföldi egészségügyi ellátását nem olyan mértékben térítették meg, mintha arra Magyarországon került volna sor.

.Bíróság indokolási kötelezettsége.

A Kúria Mfv.II.10.505/2016/4. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó felperesként keresetet indított szabadság pénzbeni megváltása iránt. Keresetének az elsőfokú bíróság részben helyt adott, a megjelölt összeg töredékét, valamint az összeg után késedelmi kamatot szabadságmegváltás címén a felperesnek ítélt. Az indítványozó fellebbezésére eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet megváltoztatta, a marasztalás tőkeösszegét az indítványozó által eredetileg kért, jóval magasabb összegben állapította meg. Az alperes felülvizsgálati kérelme során eljáró Kúria a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet hagyta helyben.

Az indítványozó szerint a Kúria nem tett eleget indokolási kötelezettségének, mivel nem fejtette ki részletesen, hogy miért tartotta indokoltnak a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. Ítéletével nem oldotta fel az I. és II. fokú ítélet közti ellentmondást, nem fejtette ki maradéktalanul, hogy milyen indokok alapján jutott arra a megállapításra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítást helyesen vette fel és a tényállást megfelelően derítette fel. Álláspontja szerint a Kúria az eljárás adatai alapján téves ténymegállapításokat is tett. Döntésével tehát sérült a tisztességes eljáráshoz való alapjoga és a tulajdonhoz való joga is. Az indítványozó továbbá indokoltnak tartja, hogy a szabadságmegváltás, mint vagyoni értékű jog alkotmányos jogvédelmének határát az Alkotmánybíróság meghatározza..

Egyezség jóváhagyása.

A Kúria Gfv.VII.30.766/2016/9. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - hitelező - és a perbeli adós között egyezség jött létre, amelyet az elsőfokú bíróság tárgyaláson jóváhagyott és amelyre tekintettel a felszámolási eljárást megszüntette. A döntés ellen a hitelezők, így az indítványozó is, fellebbezett. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az egyezség jóváhagyását megtagadta, mivel az adós nem tudta határidőben igazolni, hogy a hitelezői igények kielégítésre elkülönítette a megfelelő összeget. A döntés ellen az adós felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú végzést helybenhagyta. 

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntés sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, mivel a Kúria a felülvizsgálati indítványát érdemben nem bírálta el, döntésével a felszámolás jogellenesen lezárult..

Képmáshoz fűződő személyiségi jog megsértése.

A Kúria Pfv.IV.21.840/2015/5. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozóról 2009. augusztusában olyan kép jelent meg a sajtóban, mely véleménye szerint személyiségi jogait megsértette. Az illusztráció az indítványozót vezető száron és bilincsben ábrázolta.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon megállapította: a cikk illusztrációja az indítványozó hozzájárulása nélkül készült, így annak megjelenése személyiségi jogait megsértette, ezért a lapkiadót, és a szerkesztőséget nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte. A Fővárosi Ítélőtábla a kártérítés összegének tekintetében megváltoztatta az elsőfokú ítéletét, egyebekben a határozatot helybenhagyta. A Kúria a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a lapkiadó vonatkozásában a keresetet elutasította.  Ítéletének indokolása szerint a közéleti szereplő képmása az adott eljárásról szóló tudósítás körében az adott személy hozzájárulása nélkül is felhasználható, továbbá az indítványozó a képen öltönyben látható, a bilincs, illetve a vezetőszíj közvetlen rátekintéssel nem észlelhető, tehát a felvétel az indítványozót nem megalázó helyzetben mutatta meg, személyi jogsértés ezáltal nem történt. 

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (2) bekezdése szerinti ártatlanság vélelméhez való alapjogát, továbbá az ítélet nemzetközi szerződésben foglalt jogait is megsértette. .

2. öttagú tanács tárgyalandó témái.

Adóügy.

A Kúria Kfv.V.35.197/2016/10. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli felperes - gazdasági társaságnál az illetékes adóhatóság vizsgálata során adókülönbözetet állapított meg és adóbírság megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú határozatot a másodfokú szerv helybenhagyta. A bíróság a megismételt eljárásban az indítványozó keresetét elutasította. A Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések sértik a jogorvoslathoz való jogát, az abban foglaltak ellentétesek az EUB esetjogával, mivel a Kúria eljárása során az indítványozó kérelme ellenére sem kezdeményezte az előzetes döntéshozatali eljárást. .

Visszavásárlási jog.

A Kúria Pfv.VI.20.841/2016/9. számú ítélet elleni alkotmányjog panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli alperes - és a felperes közötti ingatlanvitában a perbeli felperes kereseti kérelmében kérte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében pótolja az indítványozónak a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát. A bíróság a megismételt eljárásban a kereseti kérelemnek helyt adott. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította.
Az indítványozó szerint a Kúria döntése sérti a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot..

Pótmagánvádló jogi képviselete.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.B.26.200/2012/95. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó mint pótmagánvádló jogi képviselője útján pótmagánvád indítványt terjesztett elő. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletében felmentette a vádlottat. Az ítélet ellen a törvényes határidőben fellebbezést nyújtott be írásban a pótmagánvádlót képviselő jogi képviselő. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a fellebbezést - a Be. 324. § (1) bekezdésére hivatkozással, mint nem jogosulttól származót - elutasította.

Az indítványozó szerint a végzés sérti a jogorvoslathoz való jogot, mert a pótmagánvádló részére a törvény kötelezően előírja a jogi képviseletet, és a fellebbezést is az érvényes meghatalmazással rendelkező jogi képviselője útján terjesztette elő, a bíróság azt mégis - mint nem jogosulttól származót - elutasította.

Bíróság eljárása.

A Kúria Pfv.V.21.540/2016/2. számú végzés elleni alkotmányjogi  panasz  befogadhatóságának  vizsgálata.

A rendőrségi szakszervezetként működő indítványozó előadta, hogy a sérelmezett bírósági eljárás alperese a szakszervezetnél országos hatáskörű jogi ügyvivőként járt el. Titoktartási nyilatkozatot írt alá, melyben vállalta, hogy a megbízatásával összefüggésben a tudomására jutott bizalmas adatokat a rendőrségi szakszervezeten kívül harmadik személy irányába nem közölheti, ennek megszegése esetén kártérítés megfizetésére köteles, valamint 3 évig más szakszervezetnél nem helyezkedhet el. Az alperes azonban a tisztségviselői jogviszonya megszűnését követően 3 éven belül egy rendészeti szakszervezetnél helyezkedett el, ahol az indítványozó érdekeivel ellentétesen járt el.

Az indítványozó keresetét a Fővárosi Törvényszék elutasította, melyet a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyott. Álláspontja szerint a bíróságok határozatai megsértették az Alaptörvény I. cikkében foglalt alapvető jogok tiszteletben tartásához való elvet. Sérült a II. cikk szerinti emberi méltósághoz való joga, és a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez való alapjoga, mert a bíróság nem vette figyelembe a viszontkeresetét, és a jogszabályi rendelkezést az alperesre előnyösebben értelmezve alkalmazta. Sérült továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való joga is, mert az eljárás során új bíró járt e,l aki az iratok áttekintése nélkül hozott ítéletet. .

Akciószolgálati pótlék.

A Kúria Mfv.II.10.094/2016/4. számú ítélete és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 28. §-a elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli felperes - hivatásos szolgálati jogviszonyban állt a perbeli alperesnél. Szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben kérte akciószolgálati pótlék kifizetését. A panaszát az illetékes rendőrkapitányság vezetője, majd az illetékes előljáró parancsnok elutasította.

Az indítványozó keresetében kérte kötelezni a perbeli alperest az akciószolgálati pótlék megfizetésére. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az ítéletet részben megváltoztatta. A Kúria a jogerős döntést hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések sértik a jogegyenlőség elvét, a diszkrimináció tilalmát és a tisztességes eljáráshoz való jogát. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés pedig nem illeszkedik a jogrendszerbe, és nem tesz eleget a jogbiztonság követelményének, illetve a jogállamiság elvének..

Szolgálati járandóság; kereseti korlát.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (1)-(2) bekezdése, a 11. §-ának (1) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1)–(2) bekezdései és a Kúria Mfv.III.10.193/2016/4. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozatában az indítványozó felperes szolgálati járandóságként folyósított nyugdíját szüneteltette, mert az elérte a Tny. 83/B. § (1) bekezdése szerinti keretösszeget. A másodfokú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, majd a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

Az indítványozó a bírói eljárásban alkalmazott jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességét állítja. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések ellentétben állnak az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, a jogállamiságból származó jogbiztonság követelményével, sértik a bizalomvédelemből fakadó követelményeket, a szerzett jogok alaptörvényi védelmét, nem felelnek meg továbbá az Alaptörvény XV. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint sértik az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való jogot is. 

Nsztv. -párhuzamossági moratórium megszűnésének időpontja.

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Kúria Knk.IV.37.718/2015/3. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott kúriai határozat, amely az indítványozó által benyújtott népszavazási kérdés hitelesítését megtagadta - azért sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésben foglaltakat, mert a Kúria döntése során a jogszabályi alappal nem rendelkező NVB határozatot vette alapul, figyelemmel a párhuzamossági moratórium megszűnése időpontjának kérdésére. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?"

Az indítványozó előadja: álláspontja szerint az NVI döntésén múlik, hogy közzéteszi-e, és ha igen, mikor, a párhuzamossági moratóriumot megszüntető kúriai döntést, mivel arra jogszabály nem kötelezi, ezért az érintettek számára nem egyértelmű és nem látható előre a Kúria döntése jogerőre emelkedésének időpontja, figyelemmel a párhuzamossági moratórium megszűnése időpontjának kérdésére.

Bartha Szabó József
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI