Aftenposten: indulnak haza a kelet-európaiak
Norvégiának, a hazai balliberálisok egyik imádott mintaországának legnagyobb példányszámú lapja, az Aftenposten szombati, vezető cikkével e balliberálisok füleibe szörnyű harsonaszót durrantott.
2017. november 6. 12:20

Már maga ennek a lapnak a léte is kihívás azon haladó hazai felfogással szemben, miszerint a nyomtatott sajtónak vége, hiszen a népességet tekintve nálunk majdnem kétszer kisebb és a hírek szerint internettel egészen jól ellátott Norvégiában ezt a nyomtatott napilapot 210 000 példányban adják el, ami nálunk egy igazán „combos”, négyszázezres példányszámnak felelne meg. Mely négyszázezer is persze csak fele a nyolcszázezer példányszámban megjelenő Kronen Zeitungnak, amely napilapból egy internettel állítólag ugyancsak rendelkező Ausztriában ennyi kél el.

A norvég lap balliberálisan szalonképtelen, udvariatlanul ordító címe: „Mennek haza a kelet-európaiak. Lengyelország komoly munkaerő beáramlással számíthat az elkövetkező 15 évben”.

Mely cím nyilván relaxációs kényszerkezelést vált ki a magyarok égő elvándorlási vágyáról naponta többször tudósító és őket erre ösztönző Klubrádiótól a 444-ig, e médiumokban beszéd- és íráshebegést okozva.

Megkezdődött a lengyelek és litvánok hazaindulása, mert jók az otthoni munkakilátások és kedvezőek az ingatlanárak, írja az Aftenposten.

Adrian Haugen Ordemann (norvég statisztikai hivatal munkatársa) elmondta, a legtöbben 2012-ben jöttek dolgozni, de most már kevesebben érkeznek Kelet-Európából.

Az elmúlt években a svéd, litván és lengyel állampolgárok „nettó beáramlása” Norvégiába 16 ezer emberrel csökkent.

2016-ra a svédek, lengyel és litvánok emigráltak a legnagyobb számban Norvégiába.

Amihez zárójelbe kell tennünk azt a hazai balliberális médiaprostituáltaknak szintén égően fájó svédországi felmérést, amelyről három napja a svéd közszolgálati televízió számolt be: a megkérdezett 18 és 36 év közötti svédek egyharmada mondta, hogy szeretne külföldön dolgozni.

Az Aftenposten cikke ezután ismerteti, milyen szépen esnek a munkanélküliségi mutatók a kelet-európai országokban.

Így érthető, olvasható, hogy Norvégiában az elmúlt évben mérték a legkevesebb odaérkezőt.

Az Economist szerint egyébként 1992 és 2015 között 18 millió kelet-európai keresett munkát határaikon túl, jegyzi meg a cikk.

Az írás ezután Magyarországra fordítja a figyelmét. Ott a fiatal, szakképzett embereket magasabb bérekkel, alacsonyabb adókkal, jelentős vásárlóerővel és szinte garantált munkahellyel várják.

A „Gyere haza fiatal” programmal és az EU-ban a legalacsonyabb vállalati adóval vonzzák a magyar hatóságok a fiatalokat. Arról nem is szólva, hogy a minimál bér Magyarországon az elmúlt két évben 30 százalékkal nőtt.

Olvasható a populista, rasszista, idegengyűlölő, erőszakra felbujtó norvég cikk a norvégok hazájában megjelenő norvég napilapban.

Lovas István

magyaridok.hu
  • Az EU-ban egy szűk kör kezében van a valódi hatalom
    „Az európai intézmények működése a gyakorlatban meglehetősen különbözik attól, amit a szerződésekben vagy a könyvekben olvashatunk" - jelentette ki Trócsányi László. Rámutatott, hogy az Európa Parlamentben elvileg ugyan minden tagállam egyenlő, de . "a valódi hatalom egy szűk kör kezében van", s a döntések meghozatala "zárt ajtók mögött történik".
  • Meghosszabbítja a kormány az oltási akcióhetet
    Egy héttel meghosszabbítja a kormány a hétfőn indult oltási akcióhetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel.
  • Brutális erejű választási beavatkozásra készülhetünk
    Horváth József: Közép-Európán söpört végig egy furcsa, kormányokat és politikusokat buktató hullám. Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia és legutóbb Bulgária. Ami közös bennük, hogy az európai balliberális fősodorral szemben álló politikusokat, pártokat járattak le és szorítottak ki kormányzati pozícióból.
MTI Hírfelhasználó