Hangzatos üzenetek..!
Népesedési fordulattá válik-e a családbarát fordulat? Versenyképességünk úgy fog nőni, hogy előtte csak zuhan? Csőbe húzta a kormány az elektromos autósokat? Miért hagyja cserben a kormány a családok kétharmadát? Mi az igazság a hídberuházással kapcsolatban? Levonták-e a Quaestor-ügy tanulságait, avagy biztosított-e az önkormányzatok hatékony törvényességi felügyelete? Felszámolja-e a kormány a 4-es főút legveszélyesebb kereszteződését Fegyverneknél? Hajlandó-e a kormány kiterjeszteni a családi adókedvezményt a felsőoktatásban tanulókra is?
2017. november 8. 13:08

Bőséggel sorakoztak az egyszerű „mezítlábasnak” becézett kérdések. A mentelmi jog birtokában szabad volt e héten is keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad volt hazudni, sértegetni, vádaskodni. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lett a menetnek, - minden párt hálásan megtapsolta, győztesként ünnepelte a szószóját. Szolidan tallózunk közöttük.

 

 

Népesedési fordulattá válik‑e a családbarát fordulat?

PÓCS JÁNOS, (Fidesz): - Államtitkár Úr! A kormány célja, hogy Magyarországon olyan családbarát környezet legyen, amely támogatja a magyar családok gyermekvállalását. A kormány 2010-ben ígéretet tett arra, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt az országban. Ebben a Jászság is jelentős szerepet vállalt. Az évtized elején még jellemző volt a munkanélküliség, ehelyett most már inkább munkaerőhiányról lehet beszélni. Jászberény és Jászfényszaru városokban a legnagyobb beruházók által a legkomolyabb fejlesztések valósultak meg.

- A gazdaság erősödésével és a munkahelyteremtő beruházások támogatásával párhuzamosan a családtámogatások rendszere is folyamatosan fejődött. Azok után, hogy a szocialista-liberális koalíciók lebontották az addigi támogatási rendszereket, a polgári kormányzat újraépítette azokat. Csak a legfontosabbakat hadd említsem: kiépült a családi adókedvezmények rendszere, kibővült a gyes biztosításának rendszere, és életbe lépett a gyed extra intézkedéscsomagja is. A családi otthonteremtési kedvezmény programja soha nem látott mértékű segítséget nyújt a családoknak; például a családok lakáshitel-, illetve a diákok hiteltartozásának csökkentését célzó program is kiegészíti mindezt.

- Ezen erőfeszítéseket a családalapítási kedv növekedésében és a születésszám emelkedésében lehet igazán mérni. Egy jelentős jászsági gazdasági példa is mutatja ezt a fejlődést: a közelmúltban a megnövekedett igényeknek megfelelően Jászfényszaru városban egy új, 9 csoportos óvodát adtunk át, 105 millió forintos állami támogatással, 695 millió forintos összköltséggel. Államtitkár úr, kérdezem tisztelettel:

- Hogyan folytatja a kormány a családok támogatását?

- Milyen ösztönzőket lehet még kihasználni annak érdekében, hogy a magyar népesség hosszú időtávon jellemző csökkenése megálljon és növekedésnek induljon?

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ezen kormányzati intézkedések örömteli következménye, hogy a termékenységi ráta a 2010-es 1,25-ről most már 1,49-re emelkedett, tehát érezhetően több gyermeket vállalnak a magyar családok. Bízunk benne, hogy a támogatások révén is és amúgy is ez a tendencia folytatódni fog. Az is fontos, hogy a családtámogatásokon belül a munkaalapú támogatások aránya 24 százalék volt 2010-ben, tehát 24 százalék járt akkor, amikor valaki munkát is és gyermeket is vállalt, a kedvezményeket úgy bővítettük, hogy most már 58 százalék azon kedvezmények aránya az összes kedvezményen belül, amelyek munkához kötött támogatások.

- Az is lényeges, hogy az egykulcsos adórendszer és a családi kedvezmény összességében 2010 óta már 3000 milliárd forintot hagyott a családoknál, ez egy óriási összeg, ennyivel vannak előrébb, ennyivel vannak beljebb a családok. Ha azt nézzük, hogy egy családra vetítve ez mekkora összeg, nos, ez évi 240 ezer forint most átlagosan, illetőleg több mint másfél millió forint, ami a családoknál maradt az elmúlt esztendőkben, és ehhez még ki-ki hozzá is számíthatja, mondjuk, a rezsicsökkentésen megspóroltakat.

- Képviselő Úr! Tovább növekszik a kétgyermekesek adókedvezménye! 2018-ban ez már 35 ezer forint lesz havonta, 2019-től pedig 40 ezer forint, hiszen a kormány vállalta, hogy négy év alatt megduplázza a kétgyermekesek adókedvezményét. A kormányzat nem régi döntése nyomán a harmadik és további gyermeket vállalóknak a jelzáloghitel-tartozása is csökken, az állam ezt átvállalja egy-egy millió forint erejéig. Az is fontos jövőbeni intézkedés, hogy a kormányzat elkötelezett a bölcsődefejlesztés mellett. 2018-ban közel 37 milliárd forint költségvetési támogatást fog kapni a bölcsődei ellátás és a bölcsődék fejlesztése, ha pedig összességében nézem az EU-s és hazai támogatásokat, akkor 100 milliárd forint az az összeg, amiből új bölcsődék, új óvodák építésével próbáljuk a családok életét ezen a módon is segíteni! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Versenyképességünk úgy fog nőni, hogy előtte csak zuhan?

JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - Államtitkár Úr! A magyar versenyképesség alakulásáról szeretném önt kérdezni, ugyanis a tapasztalat az, hogy folyamatosan csökken a magyar versenyképesség ahelyett, hogy nőne. A Magyar Nemzeti Bank napokban bemutatott versenyképességi jelentése megcáfolni látszik a kormánynak, illetve a Nemzeti Bank elnökének az optimizmusát. Már maga a Nemzeti Bank is ellentmond saját vezetőjének, Matolcsy Györgynek, amikor a magyar tündérmeséről olyan értelemben lerántja a leplet, hogy a valóságban a versenyképesség zuhan, ellentétben azzal, amit a kormány állít.

- Államtitkár Úr! 2016-ban a Világgazdasági Fórum egyszer már figyelmeztetett az aggasztó jelekre, amikre Varga Mihály miniszter úr annyit mondott csak, hogy egy vélemény még nem sokat számít, majd más lesz ez hamarosan. Ezen a héten, illetve a múlt héten megjött 2017-es mutatók is azt mutatják, hogy nem javult a helyzet, hanem visszafelé esik. Hét helyet csúsztunk visszafelé a versenyképességi mutatókban; úgy néz ki, hogy a jogbiztonság hiánya, az adminisztrációs terhek továbbra is nyomják a magyar versenyképességet!

- Államtitkár Úr! Tudjuk jól, hogy már több törvényt hoztak a versenyképesség növelésére, de úgy néz ki, hogy ez önmagában nem elég, mert egyedül Bulgáriánál jobb jelenleg a versenyképességünk. Az egyik döntő probléma a képzett munkaerő hiánya, ennek az oka pedig a hihetetlen mértékű társadalmi leszakadás. A tudásalapú társadalomra kellene fókuszálni, ehhez pedig befektetést kellene tenni az oktatásba, a jövőbe! Kérdezem államtitkár urat:

- Mikor szánják el magukat, hogy tényleges befektetést tegyenek a versenyképesség javítása érdekében?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Sajnos azt kell mondanom, hogy ön összekeveri a Fidesz-kormányzást a szocialisták kormányzásával! Önök voltak azok ugyanis, akik csődközeli helyzetbe sodorták az országot, önök voltak azok, akik a magyar vállalkozásokat és a béreket agyonadóztatták, akik a teljes önkormányzati rendszert eladósították! Az önök kormányzása idején nőtt a munkanélküliség és csökkentek a bérek! A brutális megszorító intézkedéseknek köszönhetően Magyarország versenyképessége az önök idejében zuhant folyamatosan, és tovább mélyült az önök kormányzásának ideje alatt.

- Képviselő Úr! A szocialistáktól, tehát önöktől, éppen ezért a kioktatást nagyon nehezen tudom én elviselni, ugyanis a magyar gazdaság versenyképességének elsődleges fokmérője a gazdaság dinamikus növekedése, a beruházások bővülése, a 2010 óta létrejött több mint 740 ezer új munkahely, az egyensúlyban lévő költségvetés és a csökkenő államadósság. A 2010-ben megalakult kormány súlyos terheket örökölt önöktől, 3 százalékot messze meghaladó költségvetési deficitet, egekbe szökő államadósságot, devizában végletekig eladósodott háztartásokat, és a növekedési lendületét teljesen elvesztő gazdaságot! Ezzel szemben a magyar gazdaság jelenleg egyértelműen erősödik, gazdaságunk teljesítménye az EU-tagok között is figyelemre méltó, 2017 első félévében a GDP 3,6 százalékkal növekedett.

- Képviselő Úr! Cáfolom önt: a Világgazdasági Fórum egy hónapja közzétett versenyképességi összevetésében ugyanis Magyarország kilenc helyet lépett előre. Különösen nagy mértékben javult Magyarország megítélése a bankrendszer stabilitása és a munkaerőpiac hatékonysága területén, de összességében megállapítható, hogy a rangsor által vizsgált 12 terület közül nyolcban javult Magyarország helyezése. Említette, hogy csak Bulgáriát előzzük meg az Európai Unióban. Én szeretném mondani, hogy több országot is: Horvátországot, Belgiumot, Ciprust, Görögországot és Luxemburgot, sőt Máltát is megelőzzük a versenyképességi mutatóban. Úgyhogy cáfolom mindazt, amit ön elmondott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Csőbe húzta a kormány az elektromos autósokat?

KEPLI LAJOS, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Több sajtóorgánum is közölte tényként, hogy az ön által vezetett minisztérium év végéig elkészíti az elekromobilitást szabályozó átfogó törvénytervezetet, amely tartalmazza majd azt is, hogy hogyan alakul át a villamosenergia-termékből üzemanyagtermékké az elektromos autók töltésére felhasznált áram. Európai uniós direktívának próbálnak látszólag megfelelni, ezzel azonban, úgy tűnik, túllőttek a célon, hiszen erről nem szól az európai uniós direktíva.

- Évről évre egyre nagyobb mértékű a levegőszennyezés, és minden kormány alatt téma volt, hogy hogyan lehetne ezt csökkenteni, és hogyan lehet a közlekedési eredetű légszennyezést csökkenteni, hogyan lehet a hagyományos hajtású járműveket egyre inkább alternatív, hibrid vagy tisztán elektromos hajtású járművekkel felváltani. Különböző módon próbálják előnyhöz juttatni az elektromos hajtású járművek használóit, illetve büntetni a hagyományos járművek használóit. Ilyen az, amikor szmoghelyzetben például nem hajthatnak be Budapest útjaira az alacsonyabb normáknak megfelelő járművek.

- Államtitkár Úr!  Most, amikor az autógyártók is elkezdték egyre szélesebb körben gyártani a tisztán elektromos üzemű, illetve hibridautókat, és elkezdhet talán kiépülni az infrastruktúra is Magyarországon, akkor találják ki azt, hogy üzemanyagtermékként jövedéki adóval sújtanák az elektromos autók töltésére használt elektromos áramot. Nyilván ma is van olyan, hogy parkolási díjnak vagy más egyéb díjnak álcázva pénzt kérnek az elektromos autók töltéséért ‑ parkolási díjba beépítve ‑, ez azonban még messze áll attól, hogy hagyományos üzemanyagként jövedéki adó terhelje ezt a villamos áramot. Legtöbbször azért vásárolják meg ezeket a járműveket, mert jelentős előnyök járnak vele, pontosan azért, mert környezetbarátok, és nem szennyezik a városaink levegőjét. Kérdezem államtitkár urat:

- Mi a kormány szándéka?

- Hogyan kívánja segíteni a jövőben ezeknek a járműveknek az elterjedését és a levegőtisztaság-védelem további javulását?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Szeretném azt kérni öntől, hogy ne vezesse félre az embereket, a bennünket hallgatókat, vagy hogy az ön szavaival éljek, ne húzza csőbe őket; ugyanis a kormány és azon belül az NGM eltökélten támogatja az elektromobilitás fejlesztését! Ezt mutatják azok a kedvezmények, amelyeket az elektromosautó-tulajdonosok kapnak már most is.

- Szeretnék néhányat felsorolni közülük. Ezek közé tartozik például az adómentesség. Nincs regisztrációs adó és nincs forgalomba helyezési illeték. Nem kell fizetni továbbá cégautóadót és helyi gépjárműadót sem. Az elektromos meghajtású jármű a visszterhes vagyonszerzési illeték alól is mentes. Továbbá szintén támogató tényező a zöld rendszámos ingyenes parkolás ösztönzése. A parkolási szabályozás ugyan helyi rendelet, ahogy ön is említette, de a töltőtelepítési pályázaton feltétel volt az ingyenes parkolás biztosítása.

- Harmadikként szeretném megemlíteni: az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. alapításával saját tulajdonú céget alapított a tárca az elektromobilitási fejlesztések, így például a töltőtelepítések kivitelezésére. Továbbá az elektromos autók vásárlására is kedvezményt vezettünk be, amely 2016 szeptembere óta folyamatosan működik, magánszemélyeknek egy, cégeknek 35 autó vásárlása támogatott, autónként akár másfél millió forintos értékben.

- Támogatjuk a töltőtelepítési programokat is. Az önkormányzati töltők létesítésének költségeit teljes egészében finanszírozzuk. Továbbá innovációs és fejlesztési támogatásokat adunk az elektromobilitási háttéripar fejlesztésére, egyebek mellett az Electric Mobility Europe nemzetközi kutatási együttműködésen keresztül.

- Mindezeket összegezve elmondható: a kormányzat kiemelten támogatja az elektromobilitás fejlesztését! A nemzetgazdasági tárca az elektromos autók otthon töltésével kapcsolatban nem tervez módosításokat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Miért hagyja cserben a kormány a családok kétharmadát?

DEMETER MÁRTA, (LMP): - Államtitkár Úr! Nemrég jelent meg a „Jó Állam Jelentés”, amelynek keretében készült egy átfogó kutatás is arról, hogyan látja a lakosság a kormány teljesítményét, az ország állapotát. A jelentés lesújtó képet fest a családok helyzetéről. A megkérdezett gyermekes családok több mint 67 százaléka nem rendelkezik egy hónapnál hosszabb időre elegendő tartalékkal. 62 százalékuk szerint ma két keresetből sem lehet tisztességesen felnevelni három gyermeket. Elsöprő többség szerint óriási kockázatot jelent, ha az egyik szülő bármilyen oknál fogva kiesik a munkaerőpiacról, vagy ha valamelyik szülő egyedül marad a gyermekekkel, mert egy keresetből borzasztóan nehéz gyermeket nevelni.

- Minél kevesebb a gyermek egy családban, annál rosszabb a gyermekvállalás állami támogatásának megítélése. Az egy gyermeket nevelők a legelégedetlenebbek a kormány politikájával. Az emberek közel 60 százaléka elégedetlen a családi pótlék mértékével; 61 százalékuk gondolja azt, hogy igazságtalan az adórendszer, és ennél is többen vannak, akik szerint csökkenteni kellene az adókat.

- Államtitkár Úr! Mindez azt mutatja, hogy nem olyan kedvező a kormány családpolitikájának és adórendszerének a megítélése, mint ahogy azt önök folyamatosan állítják!  A családok többségének ma is anyagi gondot okoz a gyermeknevelés, és csak a magaskeresetűek elégedettek a kormány családpolitikájával. A Fidesz kormányzásának hetedik évében az anyagi biztonság a magyar családok többsége számára elérhetetlen állapot! A Fidesz által ígért erős középosztály helyett hónapról hónapra tengődő tömegeket, elszegényedő középosztályt és megélni nem tudó családokat látunk, államtitkár úr!

- Miért hagyják cserben a családok kétharmadát?

- Egyáltalán szándékukban állna‑e felülvizsgálni az igazságtalan családtámogatási rendszert és adórendszert, azt, amivel a magyarok többsége egyértelműen elégedetlen?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Tudja, a magyar családok mindig gyanúsan tekintenek azokra a politikusokra, akik adóváltozásokról beszélnek úgy, hogy a családok 92 százaléka tudja a családi kedvezményeket igénybe venni, tehát a családi típusú adózást és a családi típusú járulékkedvezményeket (Józsa István: 67 százaléka szegény!), átlagkeresettel rendelkező két szülő, átlagkeresettel rendelkező szülő esetében, három gyerek esetében nem fizetnek sem adót, sem járulékot, majd az LMP politikusa feláll, és azt mondja, hogy ő változást szeretne a családok támogatásában. (Demeter Márta közbeszól.)

- Képviselő Asszony! Az ön mostani pártjának a programjában az szerepel, hogy növelni fogják a személyi jövedelemadót, növelni fogják az adókat. (Demeter Márta: Ne hazudjon, államtitkár úr!) Ez a családok számára rendkívüli hátrányt jelent! Az ön korábbi pártja pedig elvett egyhavi gyest, csökkentette a családok támogatását, a második-harmadik gyermek után elvette a családi adókedvezményt, tehát a gyakorlatban megvalósította azt, amitől a családok rettegtek, akár a szocpol elvételét, akár a családi típusú kedvezmények elvételét.

- Képviselő Asszony! Ma Magyarországon családbarát adózási rendszer van! A feladatunk, hogy egyre családbarátabbá tegyük Magyarországot! Ebben még valóban van feladatunk, de az adórendszer kiemelten tudja egyrészről támogatni a családokat, másrészről Eurostat- és más adatok alapján is csökkenteni a szegénység kockázatát a családosok körében, hiszen korábban egy gyermek vállalása vagy két-három gyermek vállalása szegénységi kockázatot jelentett. Ma már ez sokkal kisebb mértékben igaz, sőt valamelyest kezd ez el is tűnni.

- Éppen ezért fontos számunkra, hogy ezt az adózási rendszert megőrizzük! Láthatólag ezt az LMP támadja. Az LMP személyi jövedelemadót akar emelni, az LMP a családok adóját akarja emelni. (Demeter Márta: Ne hazudjon, államtitkár úr!) Nem tudjuk pontosan, hogy mire fordítaná ezeket az összegeket. De ön sem tudott most sem egy másik olyan országot mondani az eurózónán belül, az Európai Unión belül vagy az OECD-országokon belül, ahol a GDP 4,5 százalékánál nagyobb mértékben támogatnák a családokat.

- Képviselő Asszony! Ha összeadjuk a családok számára nyújtott kedvezményeket, támogatásokat, ez 4,5 százaléka a teljes nemzeti összterméknek. Nem hiszem, hogy ön vagy bármelyik párttársa későbbi felszólalásaiban tud ennél magasabb fokú támogatást mondani bármelyik ország költségvetésében! (Józsa István: Dehogynem! - Taps a kormánypártok soraiban.)

Mi az igazság a hídberuházással kapcsolatban?

FONT SÁNDOR, (Fidesz): - Államtitkár Úr! 2015-ben hozta meg a kormány azt a döntést, amely szerint a paksi erőmű-beruházással összefüggésben hazai költségvetési forrásból hidat épít a Dunán Kalocsa és Paks között. A térségben élők már régóta vártak egy ilyen beruházást, hiszen a híd várhatóan erősíteni fogja a két térség közötti gazdasági kapcsolatokat: a Duna bal partjának lakosai és vállalkozói bekapcsolódhatnak a Paksi Atomerőmű következő ütemének építésébe és akár majd annak üzemeltetésébe is; a Duna jobb partján élők pedig közelebb kerülhetnek a bács-kiskuni mezőgazdasági feldolgozóüzemekhez, így például a Glencore növényolaj-előállító üzemhez, valamint a kalocsai kórházhoz, amely kórházat folyamatosan fejlesztettünk az elmúlt hét évben.

- Nyilván nem véletlen, hogy éppen az erőmű-beruházással kapcsolatban merült fel a híd építése, hiszen ha valóban el akarjuk érni, hogy magyar legyen az építkezésben érintett beszállítók és kivitelezők 40 százaléka, akkor az egész térség minden gazdasági erejét majd latba kell vetni a Duna mindkét partján. Végre a kalocsaiak és a környékbeliek is hozzátehetnek majd ahhoz az atomerőműhöz, amellyel annak ellenére, hogy a Duna miatt megközelíteni most még csak nehezen tudják, de már évtizedek óta együtt élnek.

- Amekkora várakozás övezi a hidat a térségben, olyan nagy erőfeszítéseket tesz a helyi ellenzék a beruházás hitelének rontása érdekében. Az elmúlt két évben már mindenféle rémhírt terjesztettek, legújabban a hídberuházás teljes elmaradását vizionálják az érintett választókörzetekben. Ez igencsak zavaró, hiszen a helyiek bíznak a kormány döntésében, és várják a híd építkezésének kezdetét. Kérdezem ezért az államtitkár urat:

- Hogyan áll jelenleg a hídépítkezés előkészítése?

- Hogyan alakul a beruházás tervezett ütemezése?

***

ARADSZKI ANDRÁS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Nagyon köszönöm a kérdését, mert amikor a Paks II. beruházással kapcsolatban a környezetvédelmi kérdések miatt közmeghallgatáson vettem rész Gerjenben, Kalocsán és környékén, szinte érezhető volt az elementáris igény arra, hogy Kalocsa és Paks között legyen híd. Örömmel jelentem önnek és örömmel mondom el önnek és a térségben élőknek, hogy a tervezett Duna-híd megvalósítása kiemelt jelentőségű beruházása Magyarország rövid és középtávú közútfejlesztési programjának.

- A híd és a projektben megépülő kapcsolódó utak az 51-es számú főutat kötik össze a 6-os számú főúttal és az M6-os autópályával kétszer egy sávon. A tervezési feladatok végrehajtására kiírt közbeszerzési eljárásban 2017. május végéig négy ajánlat érkezett be, tehát a közbeszerzés elindult. Az elvégzendő feladatok köre kiterjed a környezetvédelmi hatástanulmányra, a Natura 2000-es hatásbecslési dokumentáció, az engedélyezési és pályázati terv elkészítésére és a környezetvédelmi, építési engedély megszerzésére.

- A nyertes ajánlattevő a Kalocsa Híd 2017 Konzorcium lett, a tervezési szerződést 2017. október 5-én kötötték meg. A kivitelezés a munkaterületek rendelkezésre bocsátása után, 2020 első negyedévében indulhat meg, a beruházás várható befejezése 2022 első felében várható.

- A projekt lebonyolítása során jelentős mértékű teherszállítási kapacitás megjelenése várható a Paks térségi országos közúthálózaton, ennek következtében a kormány tizenkét útszakasz megújítását is tervezi Tolna és Bács-Kiskun megyében mintegy 153 kilométer hosszúságban. Az útfelújításoknak vagy az útfejlesztéseknek köszönhetően nyilvánvaló, hogy a térség gazdaságfejlesztése előtérbe kerül, és a munkahelyteremtő beruházások száma várhatóan gyarapodni fog. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Levonták-e a Quaestor-ügy tanulságait, avagy biztosított-e az önkormányzatok hatékony törvényességi felügyelete?

HORVÁTH IMRE, (MSZP): - Miniszter Úr! 2015 tavaszán bedőlt a kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező Tarsoly Csaba által fémjelzett Quaestor-csoport. A brókercég csődje nem csupán kisbefektetők ezreit, hanem számos önkormányzatot is nehéz helyzetbe hozott.

- Miniszter Úr! Ön 2015 áprilisában egy sajtótájékoztatón nevesítette, hogy Újpest önkormányzata is e körbe tartozik. Ezt követően az Állami Számvevőszék is vizsgálta Újpest önkormányzatának befektetésekkel kapcsolatos döntéseit, az erről szóló jelentés több súlyos megállapítást is tartalmaz. Eszerint az önkormányzat egyes befektetéseivel kapcsolatos döntés-előkészítés és döntéshozatal nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak és a vagyongazdálkodási rendeletben foglaltaknak.

- A szabálytalanságok sorát hosszan tudnám sorolni, de egy több mint 50 oldalas ÁSZ-jelentésből csak idéznék. „A Quaestorral annak ellenére kötöttek szerződést, hogy az nem minősült átlátható szervezetnek, de nem felelt meg az önkormányzat helyi szabályozásának sem. A forgalmi célú értékpapír analitikus számviteli elszámolása sem volt szabályszerű, az éves beszámolókban a vagyont nem a valóságnak megfelelően vallották be, hibás volt a számviteli politika, számlarend is, 25-45 százalékos korrupciós index volt, ami magas.”  Kérdezem miniszter urat:

- A kormányhivatalok folyamatos törvényességi felügyelete miért nem volt képes kiszűrni ezeket a szabálytalanságokat?

- Levonták‑e a Quaestor-ügy tanulságait?

- Tetettek‑e intézkedéseket a törvényességi felügyelet hatékonyságának növelése érdekében?

***

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselőtársam! Köszönöm a kérdését, és köszönöm, hogy az ügy szóba került, bár kétségtelen tény, hogy az emberből ilyenkor kikívánkozik, hogy az önkormányzatok eladósításában és abban, hogy az önkormányzatok ennyi hitelt fölvehettek, annak a frakciónak és annak a kormánynak, amit ön és az a frakció is, ahol ön ül, támogatott, döntő szerepe és feladata volt. Döntő, hiszen a Magyar Szocialista Párt kormánya tette szükségessé, hogy minél több hitelt fölvegyenek az önkormányzatok 2002 és 2010 között, és ez a szocialista kormány tette lehetővé jogszabályokkal, hogy eladósodjanak az önkormányzatok. Ennek volt az egyik következménye, hogy nagyon sokan kockáztatták az önkormányzatoknak, akár kerületeknek is a vagyonát, vagy kockáztatták pénzügyi biztonságát is.

- A konkrét ügyben jegyzem meg: a kormányhivatal mindent megtett, amit a jogszabályok adta keretek között megtehetett. Az Állami Számvevőszék meggyőződésem szerint korrekt vizsgálatot folytatott le. 2010 után pedig a törvényhozás, részben az önök támogatásával és segítségével is, módosította azokat a jogszabályokat, amelyek az önkormányzatok eladósodásával, pénzügyi kötelezettségvállalással, pénzügyi tranzakcióival kapcsolatosak. Ezért azt tudom önnek mondani: ami akkor előfordulhatott egy szocialista szabály miatt, az ma már lényegében kizárt! Kizárt, hiszen ma ilyen tranzakciót az önkormányzatok nem folytathatnak, adósságot is csak abban az esetben keletkeztethetnek, ha a gazdasági minisztérium és a kormány ehhez hozzájárul! Pénzügyi kötelezettséget sem vállalhatnak hitel formájában más törvényi körülmények közepette, mint amit az előbb említettem.

- Képviselőtársam! Fontos viszont az a fölvetése, hogy a 2010-14 közötti időszakhoz képest tovább szigorítsuk a kormányhivatalok ellenőrzési jogkörét, és az önkormányzatok gazdálkodása tekintetében ezt kiszélesítsük. Amennyiben van ilyen szocialista támogatás egy kétharmados törvénymódosításhoz, azt köszönettel vesszük! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszámolja‑e a kormány a 4-es főút legveszélyesebb kereszteződését Fegyverneknél?

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, (Jobbik): - Államtitkár Úr! A 4-es számú főút egyik legveszélyesebb kereszteződése a Fegyvernek-Szapárfalu és a Fegyvernek-Örményes lehajtónál van. Sajnos, a címbeli kereszteződésben a kihelyezett figyelmeztetések ellenére szinte naponta történik komoly anyagi kárral járó baleset. A kereszteződésben talán a legrosszabb megyebeli, de országos statisztikák uralkodnak, ezzel büszkélkedhet, ami megkeseríti Fegyvernek város lakóinak mindennapjait, biztonságát és egyébként a 4-es utat használó több ezer átutazó életét. A kereszteződésben való átkelés a gyalogosok számára egyáltalán nem biztosított, miközben a településen átmenő tömegközlekedési megállóhelyek viszont mind itt vannak, amelyeket így kénytelenek rendszeresen, akár szabálytalanul vagy veszélyesen megközelíteni a munkába, illetve iskolába járók.

- A vagyon- és életveszélyes kereszteződés felszámolására és biztonságossá építésére a lakosság már gyűjtést szervezett négy évvel ezelőtt, ahol pillanatok alatt ezres számban gyűltek össze az ezt kérő és az ebben segítséget kérő aláírások, azonban ez a döntéshozókat nem hatotta meg, a kereszteződésnek, illetve a 4-es útnak a sorsa nem változott meg. A hírek szerint a helyzetet most már az önkormányzat is megoldaná, azonban ők sem jutottak egyezségre az út fenntartójával.

- Államtitkár Úr! Sajnos, a lakosok azt is tudják, hogy a 4-es számú főút felújítása a jelen kormány álláspontja szerint ‑ és ez a kereszteződésre is vonatkozik ‑ még hosszú távon sem fogja érinteni a 4-es főútnak ezt a szakaszát, így hosszú távon sem szerepel a fegyverneki útvonal felújítása, esetleg négysávossá tétele. Éppen ezért javaslatot tettem arra, hogy a gyalogos alul- és felüljáró megépítésére sor kerüljön, biztonságosabbá váljon, pontosan azért, hogy ez biztonságot teremtsen a lakosoknak, azért, mert a lakosok abban reménykednek, hogy az egyetlenegy lehetőség az, hogy a kormány meggondolja magát. Éppen ezért kérdezem:

- Mi az akadálya annak, hogy a kormány biztonságossá tegye a 4-es számú út egyik legveszélyesebb, Fegyvernek-Szapárfalu kereszteződését Fegyverneknél?

- Mikorra várható a kereszteződés biztonságossá tétele?

- Mikor folytatódik a 4-es főút Fegyvernek és Karcag közötti útszakaszának építése?

***

ARADSZKI ANDRÁS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Én úgy gondolom és úgy látom, hogy az ön kérdését két dolog motiválhatja. Az egyik az, hogy az orvosexporthoz megfelelő logisztikai háttér kell (Rig Lajos: Zseniális!), tehát hogy az orvosokat tudja exportálni Magyarország, ahhoz megfelelő utak is kellenek, hogy el tudják őket juttatni Nyugat-Európába. A másik az, hogy ön mint egy reménytelen helyzetben lévő párt, a tulajdonosának az érdekét képviseli. A helyzet az, hogy a Jobbikot felvásárló és dróton rángató, lecsúszófélben lévő milliárdos a frakción keresztül akarja megbízásokhoz juttatni a nem kis bajban lévő útépítő vállalkozását. A kép tehát tiszta: ha a Jobbikon múlna, akkor a közútfejlesztés is egy felvásárolt párt kezébe kerülne, amely a magyar emberek érdekei helyett kizárólag a tulajdonosok zsebének kitömésével foglalkozna. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)

- Képviselő Úr! Az utóbbi időben megszokhattuk önöktől, ahogy a politikai érdektől vezérelten igyekeznek kedvezőtlen színben feltüntetni a hazai közlekedés egyes ágazatait, eltagadni az elmúlt évek eredményeit. Hazai költségvetési forrásból a komplex útfelújítási program keretében valósult meg a 4-es számú főút fegyverneki és kenderesi szakaszainak felújítása. Tájékoztatom, hogy a kérdéses csomópontban a Magyar Közút Zrt. 70 kilométer/órás sebességkorlátozást vezetett be 2014-ben, és veszélyt jelző táblákat helyezett ki. Az intézkedések eredményeképpen 2015-ben és 2016-ban nem történt személyi sérüléses baleset a kereszteződésben. A folyamatos biztonság fenntartása érdekében a közútkezelő rendszeresen egyeztet az illetékes szervekkel és az önkormányzattal, szükség esetén pedig további óvintézkedéseket tesz majd. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Hajlandó‑e a kormány kiterjeszteni a családi adókedvezményt a felsőoktatásban tanulókra is?

IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Államtitkár Úr! A gyerekek után járó adókedvezmény fontos eleme annak a rendszernek, ami a gyereknevelés költségeit csökkenti egy család számára. Ugyanakkor az adókedvezmény akkor szűnik meg, épp akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, amikor a gyerek felsőoktatási tanulmányokat kezdene. Tudott, hogy ennek a költségei magasabbak, mint a korábbi oktatási lépcsőknél, mégis ekkor esik ki egy jelentős összeg a családi költségvetésből. Márpedig a felsőfokú tanulmányokat túlnyomórészt a család fedezi, mivel a gyerek még nem kereső legtöbb esetben.

- Sok esetben a forráshiány, a csökkenő családi bevételek meg is akadályozzák, hogy egy gyermek továbbtanuljon, mert nem tudják fedezni a tandíjat, az étkezést, a kollégiumot, az albérletet, az utazást. Rendes és átfogó ösztöndíjrendszer nincs, ami ezen pedig segíthetne, pedig az, hogy minél többen kerüljenek be a felsőoktatásba és minél többen legyenek magasabban képzettek, nemzeti és társadalmi érdek. Ráadásul épp a szegényebbek, a hátrányból indulók esnek el a továbbtanulás lehetőségétől. Nemcsak a gyerekeket, de az egész családot elvágják így a felemelkedés lehetőségétől!

- Államtitkár Úr! Az LMP már többször javasolta, hogy a családi adókedvezményt terjesszék ki a felsőoktatásban tanulókra. Ezt a fideszes többség mindig elutasította, legutóbb tavasszal, a költségvetés tárgyalásakor. Ez sajnos nem meglepő, hiszen a kormányzat oktatásellenes, bérmunkaalapú társadalom-elképzelésébe nem illik bele a felsőoktatás kiterjesztése, minél szélesebb réteg számára megnyitása! Mégis fel kell tennünk a kérdést:

- A jövő generációk boldogulása érdekében hajlandó‑e a Fidesz megfogadni az LMP javaslatát és kiterjeszteni a családi adókedvezményt a felsőoktatásban tanuló gyerekekre is azok 24 éves koráig?

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Mielőtt az érdemi válaszra rátérünk, tisztázzunk valamit: most az LMP támogatja a Fidesz-kormány családi személyijövedelemadó-politikáját, a családtámogatási rendszert, vagy nem? Támogatja, vagy nem? (Ikotity István: Szabad válaszolnom?) Hát hogyne! Bólogasson! (Derültség a Jobbik soraiban.) Eddig úgy tudtuk, hogy (Ikotity István: Államtitkár úr, én kérdeztem, legyen szíves válaszolni. Ne engem kérdezzen!) az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert az LMP nem támogatja, hanem többkulcsost szeretne. Úgy tudtuk, hogy a családi adókedvezmény rendszerét nem támogatja. Ehhez képest most a Fidesz által kialakított rendszerhez, mivel az most népszerű dolog, mégis szeretne egy bővítést és egy kiegészítést.

- Előbb azt kell eldönteni, tisztelt LMP, (Ikotity István: Államtitkár úr, válaszoljon a kérdésemre! Ne tőlem kérdezzen, a hétszázát! - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Cseréljetek helyet!), önök most a kormány családi adókedvezmény-politikáját támogatják, vagy nem támogatják. Ez az alapkérdés. (Ikotity István: Én kérdezek, államtitkár úr, maga válaszoljon! Szereptévesztésben van! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Ha támogatják, akkor onnantól kezdve lehet kiegészítést javasolni. Az alapkérdés az, hogy az ön kérdése, bármennyire is kiabál meg ordít itt, hiteltelen, mert ön nem támogatja a családi adókedvezményt, most meg szeretné kibővíteni! Úgy gondolom, ez így nem működik.

- Képviselő Úr! Nem a valóságot állítja akkor sem, amikor azt mondja, hogy a felsőoktatásban nincs teljes, komplex ösztöndíjrendszer. Felolvasok önnek ebben a 20 másodpercben néhányat: „Nemzeti kiválóság” program, „Új nemzeti kiválóság” program, „Klebelsberg képzési ösztöndíjprogram”, „Magyar csillagok” ösztöndíjrendszere, Mihalicza-ösztöndíjprogram, „Jogi karok támogatása nemzeti kiválósági és tanulmányi jogász ösztöndíjprogram”, „Nemzeti tehetség” program, doktori ösztöndíjak ösztönzésének növelése, nemzeti felsőoktatási ösztöndíj, „Út a diplomához” program. (Ikotity István tapsol.)

-  Képviselő Úr! Az ösztöndíjakon keresztül tökéletesen támogatva van a felsőoktatási rendszer a jelenlegi rendszerben! (Taps a Fidesz soraiból.)

Bartha Szabó József
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI