Rekontra..!
Összességében azt mondhatjuk: a devizahitelesek az ellenzékre nem, de a Fidesz-KDNP-re számíthattak eddig is, és számíthatnak a jövőben is!
2017. november 11. 10:14

Politikai vitát tartott a T. Ház. Öt órán át győzködték egymást. A devizahitel-károsultak érdekében szükséges lépésekről  elmélkedtek. Az LMP kezdeményezte, s csatlakoztak hozzá a Jobbik és a függetlenek harcosai. Nem okoztak meglepetést. Félreérthetetlenül rögzítették: „Hiába tekinti a kormánytöbbség a devizahitelesek ügyét lezártnak, a korábbi devizahitelesek közül jelenleg több ezren várnak kilakoltatásra, mindennaposak az elkeseredett tüntetések és egyéb figyelemfelhívó akciók, a törlesztő-részletek ugyanis továbbra is elviselhetetlenek, az adósságállomány kezelhetetlen méretű, esélyt sem adva arra, hogy az érintettek ebből a csapdahelyzetből önerőből bármikor kikerüljenek.” Egységesen szidták a kormányt, s lendületesen ígérték: más lesz a világ, a tavaszi választási győzelmüket követő kormányváltás után.

E harci tűzbe beékelve, közbeszólásokat, bekiabálásokat nem közvetítve, idézzük a szidott oldalról a  KDNP álláspontját.

 

 

„A jó időben végrehajtott forintosítás jelentős további terhektől óvta meg a magyar lakosságot!”

 

HOLLIK ISTVÁN: -  Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet felelősen beszélni a devizahitezésről anélkül, hogy a 2010 előtti helyzetet ne tárnánk föl! Fontos beszélnünk arról is, hogy 2002 előtt az első polgári kormány milyen intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a magyar családok otthonteremtését segítse, és egyébként milyen helyzetben adta át a lakástámogatási rendszert a szocialistáknak.

- Láthatjuk, hogy a mai kedvezményrendszerhez egyébként nagyban hasonlító lakástámogatási rendszert épített ki az első Orbán-kormány. Ha visszaemlékszünk, 2000 után kamattámogatott lakáshiteleket vezetett be a kormány. Ez azt jelentette, hogy az akkor hatályos szabályozás alapján jelzáloglevél-támogatású kölcsönt lehetett igénybe venni új lakás építéséhez, vásárlásához, használt lakás vásárlásához is. A legfeljebb 30 millió forint összegű hitel forrásául kibocsátott jelzáloglevelek kamataihoz az állam adott támogatást. Emellett az otthonteremtési támogatások sorát bővítette a személyijövedelemadó-kedvezmény. Áfa-visszatérítéssel támogatta a családokat, az új ingatlanok esetében illetékkedvezményt vezetett be a kormány, az akkor működő családtámogatási szocpolrendszert  pedig kibővítette.

- Mik voltak ezeknek az intézkedéseknek az eredményei? Az, hogy 2002-ben azt lehetett tapasztalni, hogy a forintalapú lakáshitelek felfutottak, a kamatszintek radikálisan mérséklődtek: amíg a Horn-kormánynál 1998-ban közel 26 százalék volt az átlagos lakáshitelek kamata, addig ez 2002-re összesen 6 százalékra csökkent. Azt is láthattuk, hogy 2002-ig a devizahitek egyáltalán nem terjednek el, a lakossági hitelek csak 15 százaléka volt devizaalapú, túlnyomórészt ezek is inkább vállalati hitelek voltak, és nem ingatlanhitelek. 2002-ben ennek a lakástámogatási rendszernek köszönhetően is a GDP 5 százalékkal nőtt, és az építőipar az egyik húzóágazat volt, több mint 10 százalékos növekedéssel. Tehát összességében azt tudjuk mondani: 1998 és 2002 között kialakított lakástámogatási rendszer jelentősen támogatta a magyar családokat, ráadásul az arra fordított költségvetési kiadások megtérültek.

- A rendszer fenntarthatósága biztosított volt 2002 utánra is, mivel magasabb kiadási szint esetén a realizált adó- és járulékbevételek is arányosan nagyobbak voltak. Azt lehetett mondani tehát, hogy a 2002-ben kialakított lakástámogatási rendszert tovább lehetett volna vezetni. A szocialista kormányok azonban nem így döntöttek. Nagyon sokatmondó, hogy a devizahitel-probléma fő felelősei nincsenek ma itt a teremben, hiszen az MSZP frakciója el sem jött erre a vitára. 2002-ben tehát a szocialisták nem úgy döntöttek, hogy a polgári kormány lakástámogatási rendszerét tovább bővítik, annak ellenére, hogy a rendszer biztos lábakon állt, hanem a felelőtlen pénzszórás részleges fedezetét a korábbi lakástámogatási rendszer teljes leépítésével teremtették elő! Igen, a leépítésével!  2003 közepétől a lakáshitelek jogosultsági feltételeit jelentősen megszigorították. A kamattámogatásokat két lépcsőben 2003-ban teljesen leépítették, az szja-kedvezményeket  szűkítették, sőt 2007-re teljesen megszüntették.

- És mi volt ennek a politikának az eredménye? Az, hogy a lakástámogatási rendszer felszámolása egyértelműen a devizahitelek felé nyomta a magyar lakosságot. Míg 2002-ben még alig több mint 15 százalékát tették ki a devizahitelek a lakosság hiteleinek, addig 2007-re, tehát szűk 5 év alatt a lakosság hiteleinek közel 60 százaléka devizaalapú volt, összegszerűen pedig meghaladta a 4300 milliárd forintot! Sőt, 2008 végére a devizahitelek tartozásállománya már 6500 milliárd forintra nőtt, vagyis a lakosság hiteleinek 70 százaléka devizahitel volt! Ráadásul a Gyurcsány-kormány katasztrofális válságkezelése és a 2008-as gazdasági krízis miatt drasztikusan megváltoztak az árfolyamok, és ezzel jelentősen megemelkedtek a magyar családok törlesztőrészletei is. Mindezt súlyosbították a baloldali kormányok megszorító intézkedései és az adóemelések! Több százezer magyar család került kilátástalan helyzetbe, sokakat a kilakoltatás veszélye fenyegetett.

- A szocialista kormányok egyáltalán azonban nem foglalkoztak a családok eladósodásával, és semmilyen támogatást nem adtak nekik. A Bajnai-kormány részéről is csupán egy banki etikai kódexre futotta 2009-ben, azonban ez ‑ nyugodtan kimondhatjuk ‑ fabatkát sem ért a bajba jutott devizahiteleseknek! Éppen ezért teljesen hiteltelen, hogy ma ugyanazok védik látszólag a devizahiteleseket, akik a devizahitel-csapdába kergették a magyar családokat,  mert mi úgy gondoljuk, hogy az ellenzék felelős a magyar családok eladósodásáért!

- És azért itt van még egy felelős, akit meg kell említeni: az akkori pénzügyi felügyelet és az akkori Nemzeti Bank, ‑ ez akkor még külön működött, nem integráltan, ahogy ma. Egyik hatóság sem hívta fel a figyelmet megfelelő mértékben a devizahitelek kockázataira, illetve nem szankcionálták azt a bevett gyakorlatot, hogy a devizahitel-szerződések nagy részét a bankok közvetítőkön keresztül kötötték meg. A közvetítők pedig a legtöbbször nem tettek eleget a tájékoztatási kötelezettségeknek, nekik az volt a lényeg, hogy minél nagyobb mennyiségű hitelt tudjanak kihelyezni a lakossági piacon, és részint ez is odavezetett, hogy a magyar lakosság nem volt tisztában a devizahitelezés kockázataival. Éppen ezért gondoljuk azt, hogy a Nemzeti Bank, illetve az akkori pénzügyi felügyelet vastagon felelős e helyzet kialakulásában!

- Így jutottunk el 2010-ig! Tehát az Orbán-kormány nehéz helyzetet örökölt: körülbelül 1 millió devizahiteles szerződést 7000 milliárd forint értékben, és emellett teljesen elszaladó államadósságot és magas költségvetési hiányt. Ezt még csak fűszerezte a magas munkanélküliség is. Szerencsére az Orbán-kormány felismerte azt, hogy a devizahitelezés egyrészt a magyar gazdaság sérülékenységéhez is nagymértékben hozzájárul, másrészt pedig társadalmi problémává nőtt, ezért segítséget nyújtott a devizahitelezés miatt bajba jutott családoknak. A 2010-es választásokat követően a Fidesz-KDNP-kormány egyik első intézkedéseként kilakoltatási moratóriumot hirdetett, illetve betiltotta a jelzálogalapú devizahitelek folyósítását. Ezt követően bevezetésre került az árfolyamgát, és lehetővé vált a végtörlesztés is. Létrehozta a Nemzeti Eszközkezelőt, amely több mint százezer embernek nyújtott biztonságos otthont.

- A kormány intézkedései másfél millió devizahiteles családnak nyújtottak segítséget! A jelzálogalapú hitelek betiltása meggátolta azt, hogy tovább tudjon növekedni a devizahitelek száma. Ezt a törvényjavaslatot Jobbik, Vona Gábor és az MSZP nem támogatta! A végtörlesztés 170 ezer adósnak segített: közel 1400 milliárd forint értékben fizették vissza kedvezményes árfolyamon a devizahitelüket! Az erről szóló törvényjavaslatot nem támogatta az MSZP, de nem szavazta meg az LMP sem! Az árfolyamgát közel 180 ezer adósnak segített! Az árfolyamgátas ügyfelek mintegy 60 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek. Ezt a törvényjavaslatot szintén nem támogatta szavazatával sem Vona Gábor, sem a Jobbik frakciója, ahogy az MSZP-frakció sem!

- A bankok elszámoltatásával kapcsolatban 750 milliárd forintot írtak jóvá a bankok az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt. Az adósoknak csökkent egyrészt a fennálló tőketartozása, de az átlagos fizetendő törlesztőkötelezettségük is mintegy 25 százalékkal mérséklődött, és sor került a devizahitelek forintosítására is. 2015. február 1-jén lépett hatályba a forintosítást szabályozó törvény, amely biztosította mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású jelzáloghitelek forintosítását. Ez közel félmillió adós hitelét váltotta át forintra!

- Külön kiemelendő: a jó időben végrehajtott forintosítás jelentős további terhektől óvta meg a magyar lakosságot, akik a devizahiteleket nagy részben svájci frankban vették fel. Az átváltás 2014 novemberében rögzített 256 forintos árfolyamon történt a svájcifrank-hiteleknél. A frank árfolyama két hónappal később elszabadult a svájci jegybank döntésének köszönhetően, és 30 százalékos emelkedéssel egészen 321 forintig emelkedett. A frankhitelek törlesztőrészlete a szakértők szerint akár ezt meghaladó mértékben, 50 százalékkal is emelkedhetett volna Magyarországon, de a jó kormányzati időzítésnek köszönhetően ettől megmenekültek a magyar adósok. Nem véletlen, hogy éppen ebben az évben Varga Mihály miniszter úr éppen ezért a lépésért megkapta „Az év pénzügyminisztere” díjat! Azt lehet tehát mondani, hogy a Fidesz-KDNP intézkedéseinek köszönhetően csökkent a magyar devizahitelesek tőketartozása, csökkentek a törlesztőrészletek, a devizahitelek pedig szinte teljesen eltűntek a magyar piacról! 2015 végére 100 milliárd forint alá csökkent a devizahitelek állománya, vagyis a teljes lakossági hitelállomány alig 1 százaléka volt már csak devizaalapú...

- Tisztelt Ház! Összességében tehát azt mondhatjuk: a devizahitelesek az ellenzékre nem, de a Fidesz-KDNP-re számíthattak eddig is, és azt tudjuk mondani, hogy számíthatnak a jövőben is! (Taps a kormánypárti padsorokból.)

„Nem volt könnyű..!”

GAAL GERGELY: - Tisztelt Ház! Néhány ellenzéki képviselőtársam részéről tapasztalt forradalmi hevület és kormányváltást vizionáló frusztráció helyett, azt gondolom, hogy ebben a kérdésben is érdemes indulatoktól mentesen, higgadtan tárgyalnunk!  Az elmúlt évek kormányzati intézkedései nyomán a több mint egymillió devizahitel-szerződés legalább 90 százalékára megoldás született. Így ma már korántsem beszélhetünk egy tömegeket érintő problémakörről, mint néhány évvel ezelőtt. Ezeknek az embereknek a lakhatása megoldott. A kormány ugyan nem  az adósságot kívánta helyettük visszafizetni, hanem a helyzetüket akarta rendezni, és ez 95 százalékuk esetében sikerült is. Úgy gondolom, hogy ezt nem lehet elvitatni!

- Hölgyeim és Uraim! Mi, kereszténydemokraták abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy a legtöbb politikai kérdésben a következetes véleményformálásunkat segíti a történelmi elődeink által ránk hagyományozott és máig érvényes stabil világnézet. Így vagyunk ezzel a sok százezer magyar család életét érintő devizahitelezés kérdésével is. Itt egy olyan kérdéssel állunk szemben, ami nem egyedülálló a nyugati demokráciák történetében sem, hogy azt a hordalékot, amit az úgynevezett baloldali kormányok hagytak maguk után, azt egy polgári konzervatív felelős kormányzatnak kell eltakarítania. Nemegyszer láthattuk a receptet: a Kádár-rendszer óta tapasztalt szocialista logika szerint hitelekből kell finanszírozni az osztogató politikát, aztán a nemzet jövőjéért is felelősséget vállaló politika kell, hogy helyrehozza az okozott károkat és visszafizesse a felvetett hiteleket. Ilyen helyzetbe sorolta a 2002 és 2010 közötti szocialista felelőtlen kormányzás nemcsak az államháztartást, hanem több százezer magyar család háztartását is. Most persze érthető, hogy nincsenek itt, amikor erről beszélünk!

- Tisztelt Ház! Nem volt könnyű a devizahitelezések mennyiségének megduzzadásával kialakult helyzet megoldása, hiszen egyszerre kellett megfelelni a szolidáris, a bajbajutottakon segíteni kívánó állam és a felelős állampolgári gondolkodásra ösztönző állami intézkedés alapelveinek. A kormány intézkedései, a kilakoltatási moratórium, az árfolyamgát, a végtörlesztés lehetősége, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása mintegy másfél millió devizahitelesnek nyújtottak segítséget.

- Szeretném megemlíteni a KDNP által előterjesztett javaslatokat is. Az egyik a családi csődvédelem. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényt az Országgyűlés 2015. június 30-án fogadta el, és szeptember 1-jén lépett hatályba. Az állami adósmentő eszköztárból ugyanis hiányzott egy olyan, magánszemélyekre vonatkozó adósságrendezésre irányuló eljárás, amely egyaránt alkalmas a fizetőképesség helyreállítására, másfelől a már adósságcsapdában lévő magánszemélyek és családok számára a védelem biztosítására, a hitelezőknek az adós számára káros versengésével szemben. Az adósságrendezési eljárás a fizetési nehézségekkel küzdő családok, elsősorban a hiteladósok problémáinak megoldását tudja elősegíteni, amennyiben legalább minimális vagyonnal és törlesztőképességgel rendelkeznek.

- A törvény elfogadását követően annak hatálybalépéséig a kormány tucatnyi jogszabályt alkotott a végrehajtása érdekében. Felállította a Családi Csődvédelmi Szolgálatot, amelynek központi szerve az Igazságügyi Hivatal, területi szervei pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységei. Időközben megtörtént a családi vagyonfelügyelők kiképzése, a szükséges informatikai rendszerek felállítása is. Ezzel kapcsolatos friss információk: a természetes személyek adósságrendezési nyilvántartásának adatai alapján 2017. október 30. napjáig összesen 1056 adósságrendezési eljárást kezdeményeztek, amelyből 921 eljárás van jelenleg is folyamatban. A folyamatban lévő eljárásokban összesen 2714 személy volt érintett, és ebből 2388 személyt segítettek.

- A KDNP javaslatai közé tartozik még a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása is; a becsérték-megállapítás, amely szerint a lakóingatlanok legalább becsértéken kerüljenek értékesítésre, elkerülve ezzel a túl alacsony áron történő értékesítést, valamint a fennálló követelések is a lehető legnagyobb mértékben térüljenek meg. A törvénymódosítás biztosítja, hogy a fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelések behajtása iránt indult végrehajtási eljárás során a lakóingatlan árverése esetén legalább a kikiáltási áron, vagyis becsértéken ‑ a kikiáltási ár 70 százaléka helyett ‑ tehető érvényes vételi ajánlat. Szeretném még megemlíteni a KDNP-nek a másik javaslatát, a kilakoltatási moratórium 2018. április 30-ig történő meghosszabbítását is.

- Hölgyeim és Uraim! Egy felelős magyar kormánynak  meg kell védenie a magyar embereket, és fel kell hogy hívja a magyar emberek figyelmét az őket fenyegető veszélyekre, és egy felelős magyar ellenzéknek ebben partnernek kell, kellene lennie! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Bartha Szabó József
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI