Autonómiát követelnek a szerbiai bosnyákok
Egy 1991-es népszavazás alapján apróznák tovább a teljesen széttöredezett térséget.
2017. november 11. 14:02

Autonómiát követelnek Szerbiában a bosnyákok? Mindez a katalán események kapcsán tapasztalható felbuzdulás vagy hosszabb távú, beláthatatlan következményekkel járó folyamatok kezdete? Ez egyelőre még a jövő titka. Valószínűleg sok függ attól, hogy mindez milyen reakciókat vált ki majd Szerbiában és a gyakran csak puskaporos hordóként emlegetett egész balkáni térségben.

A szerbiai szandzsáki Bosnyák Nemzeti Tanács elnöke, Szulejmán Ugljanin az 1991-ben megtartott szandzsáki népszavazás eredményére hivatkozva követeli, hogy az illetékes állami szervek írják ki a dél-szerbiai Szandzsák régió területi autonómiájának gyakorlati megvalósulását eredményező választásokat.

A szerb kormányt és az Európai Unió illetékes szerveit is felszólította, hogy módosítsák a csatlakozási tárgyalások 23. fejezete akciótervének elemét képező kisebbségi akciótervet úgy, hogy abban helyet kapjanak az 1991-es referendum eredményei.

A szerb rendőrség és katonaság, a belügyi szervek és a titkosszolgálatok képviselőinek távozását is követeli. Azt kéri, hogy Szandzsákra is terjedjen ki az európai biztonsági erők és igazságügyi szervek hatásköre, tehát, hogy ezek vonják fennhatóságuk alá Szerbia kérdéses déli régióját. Az 1991 októberében megtartott szandzsáki referendumon az akkor szavazásra jogosult 264 156 polgár közül 185 473 élt szavazati jogával, ami 71,19 százalékos részvételi arányt jelent.

Az érvényes szavazólapok száma 185 284 volt, a régió területi autonómiáját pedig a szavazók 98,98 százaléka támogatta. Ezt követően a szandzsáki Bosnyák Nemzeti Tanács közgyűlése elfogadott egy Szandzsák különleges státusáról szóló határozati javaslatot, olyan alapon, hogy a szóban forgó területen a bosnyák nemzet őshonosnak tekinthető.

Az 1992-es szerb alkotmányban ugyanis a bosnyákok már nem szerepeltek önálló nemzetként. A Bosnyák Nemzeti Tanács emiatt döntött úgy 1992. április 28-án, hogy nem ismeri el sem az alkotmányt, sem azt a Szerbiát, amely tagadja a bosnyák nemzet létezését.

Ugljaninnak a sajtóban megjelent érvelései szerint a bosnyák nemzettel Szerbiában úgy bánnak, mint egy idegen testtel. A katonaság és rendőrség köreiben jelentősen alulreprezentáltak. Ugljanin szerint Szandzsák határai a berlini kongresszus dokumentumai alapján nemzetközileg elismert határoknak tekinthetőek. A szóban forgó terület 8678 négyzetkilométeren terül el. Tartós megoldást szerinte csak az eredményezhet, ha az ENSZ békefenntartó erői veszik át ideiglenesen a terület irányítását.

Szandzsák mint Szerbia délnyugati csücske, határos Koszovóval, Bosznia-Hercegovinával, egy része pedig (etnikai-lag) átnyúlik Montenegróba is. Az Oszmán Birodalom részeként közigazgatási egységet képezett. Az 1878-as berlini kongresszus döntése szerint továbbra is Törökországhoz tartozott. Számos szandzsákinak máig is vannak Törökországban élő hozzátartozói, hiszen amikor az 1912–1913-as Balkán-háború során az Oszmán Birodalom végérvényesen hanyatlani kezdett és a terület szerb fennhatóság alá került, sokan kivándoroltak.

Ma egy jórészt elszegényedett, társadalmi problémákkal sújtott vidék. Lakossága többségben bosnyák nemzetiségűnek vallja magát és muzulmán vallású, erős török kötődéssel, az anyanyelvük azonban szerb. A török elnök október közepén járt Szerbiában, amikor a szandzsáki fővárosnak tekintett Novi Pazarba is ellátogatott és azt mondta, nem támogatja a nacionalista törekvéseket. Erdogan szerint Szandzsák a hidat jelenti a két ország között.

Nem hivatalos értesülések szerint a szerbiai török nagykövetség is levélben figyelmeztette Ugljanint, hogy nem támogatják tetteit.

Az államvezetés részéről egyelőre a belügyminisztérium államtitkára reagált csupán a fejleményekre. Biljana Popovic Ivkovic szűkszavúan azt mondta, Szerbia polgárainak semmi okuk az aggodalomra, Ugljanin nem veszélyeztetheti Szerbia stabilitását és a polgárok biztonságát.

A szélsőjobboldalinak számító Dveri párt képviselői viszont Ugljanin azonnali letartóztatását követelik.

Szulejmán Ugljanin „civilben” fogorvos, politikusként pedig a Szandzsáki Demokratikus Akciópárt elnöke. A Bosnyák Nemzeti Tanács elnöke is egyben, egy mandátumban pedig 2007-től pártjának parlamenti képviselője volt.

Tóth Péter (Vajdaság)

magyaridok.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Politikai háború bontakozik ki
    Az idei európai parlamenti választásokon erősödtek a szuverenisták: a Nemzet és Szabadság Európája frakció duplájára növelte képviselőinek számát, a frakció új neve: Identitás és Demokrácia.
  • A siker titka, hogy sikerült lejönni az izmus alapú politizálásról
    Azért sikeresek a mai napig a rendszerváltó politikusok Magyarországon, mert nem absztrakt elvek mentén, hanem az ország érdekében politizálnak - mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szombaton Balatonszárszón.
  • Kampányrajt - Megszólaltak a pártok
    Az ellenzék teljes összefogásra vonatkozó stratégiája megbukott, hatalmas kudarccal indulnak az önkormányzati választáson, és míg a kormánypártokat az építkezés, addig az ellenzéket háborúskodás, békétlenség, gyűlölet jellemzi - jelentette ki Kósa Lajos.
MTI Hírfelhasználó