Vándorkiállításon a közmédia archívumának fotói
Iskolai vándorkiállításon mutatják be a közmédia archívumának médiatörténeti fotóit, hogy a diákok megismerkedhessenek a televíziózás és rádiózás történetével – tájékoztatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-t.
2017. november 11. 15:12

A Hogy volt?! – Pillanatképek a magyar közmédia történetéből című kiállítás az egykori Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda múltjából mutat be számos emblematikus mozzanatot és médiatörténeti kuriózumot.

A kiállítással a szervezők azt szeretnénk elérni, hogy a tizenévesek tisztában legyenek a ma már mindennapos tevékenységüknek számító televíziózás, rádióhallgatás kezdeteivel és ezek korai eszközeivel, valamint a műsorok „születésének” helyeivel.

Igazi ritkaságokat mutatnak be

A médiatörténeti képek között megtalálhatók azok az 1958-ban készült fotók, amelyek a Magyar Televízió rendszeres próbaadásainál használt egyik közvetítő kocsit és a kamerákat ábrázolják. Bemutatják a Kossuth rádió 1968-as új műszerszobáját és egy 1953-as felvételen a Magyar Távirati Iroda akkor felavatott székházának egyik munkaszobáját is.

Budapest, 1968. december 28. Az új Kossuth adó műszerszobája. A 40 éves Lakihegyi rádióállomás rekonstrukciója csaknem 100 millió forintba került. Az új adó Tófalvi Gyula Kossuth-díjas főmérnök irányításával készült (MTI-fotó: Mező Sándor)

A kiállításon a diákok megtekinthetnek korabeli készülékeket ábrázoló felvételeket, például egy 1957-es fotót az Orion-gyár akkori újdonságával. Látható lesz a Magyar Televízió 1958-as első monoszkópjáról készült fotográfia is.

Az egykori legendás sportriporter,Szepesi György több fotón is látható: egy 1952-es felvételen a Magyar rádió mikrofonja mögött közvetít egy mérkőzést, míg egy 1980-ban készült képen a labdarúgó-világsztárt, Pelét kíséri a Népstadionban.

Budapest, 1952. január 20. Szepesi György újságíró, sportriporter a pálya szélén, közvetítés közben, a Magyar Rádió mikrofonja előtt (MTI-fotó: Samai Antónia)

Az anyagban szerepel egy 1959-ben készült fénykép, amelyen a kor gyereksztárja, Kovács Eszti, a rádióból közismert A pancsoló kislány című dal énekese látható felvétel közben az egykori Hanglemezgyártó Vállalat stúdiójában.

Budapest, 1959. október 13. Kovács Eszti, a rádióból közismert és közkedvelt Pancsoló kislány című dal énekese felvétel közben a Hanglemezgyártó Vállalat stúdiójában (MTI-fotó: Tormai Andor)

A kiállításon mindezek mellett a korszak hírességeit ábrázoló képek is megtekinthetők, például Ruttkai Éva ésLatinovits Zoltán színművészek, Czigány György zongoraművész, Kodály Zoltán zenetudós vagy Karinthy Ferenc író.

 

A képeket először a fennállásának 111. évfordulóját ünneplő Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskola diákjai tekinthetik meg november 15-től, utána januártól több budapesti oktatási intézményben állítják majd ki az anyagot. A kiállítást befogadó iskolák lehetőséget kapnak arra, hogy az MTVA kiállítóközpontjába, valamint a Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumba kedvezményesen ellátogathassanak a diákjai.

hirado.hu - MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Morricone: Remélem, imáim meghallgatásra találnak
    Július 6-án, 91 éves korában elhunyt a Ferenc pápa által is nagyra becsült, Oscar-díjas olasz zeneszerző, Ennio Morricone. Rá emlékezve korábbi interjúját közöljük újra, amelyben hitéről, a zene földöntúli erejéről nyilatkozott.
  • Átveheti a kormány a Lánchíd felújítását
    A kormány kész fontolóra venni, hogy átvegye a Lánchíd felújításának felelősségét, amennyiben a főváros vezetése továbbra sem lesz hajlandó megkezdeni a lassan életveszélyessé váló híd rekonstrukcióját – értesült lapunk. A hazánk nemzeti jelképének számító híd egyelőre a főváros tulajdonában áll, így a felújításról is a városvezetésnek kellene gondoskodnia.
  • Az élet nagy kérdéseiről
    Pár éve múlva a „Black LGBT+ Lives Matter” mozgalom nevében még a fehér embert is betiltják hatóságilag.
MTI Hírfelhasználó