Példátlan sikerszériában a Fidesz
Az ellenzék két ciklus alatt sem tudta beérni a Fideszt
Miközben a balliberális ellenzék permanens válságba került, s kudarcot vallott a Jobbik fordulata, a Fidesz–KDNP minden közvélemény-kutató szerint tartós népszerűségnek örvend a választók köré­ben, amin egyelőre a korrupciós vádak, a Soros-hálózat ténykedése és a nemzetközi nyomás sem tudott változtatni. Elemzők szerint a siker titka a következetesen képviselt néppárti politika.
2017. november 13. 09:15

Erős és egységes pártként készülhet a Fidesz a 2018-as országgyűlési választásra; hét év kormányzás után sem látszik rajta, hogy megfáradt, megcsontosodott volna, s példátlanul tartós népszerűségnek örvend a választók körében – derült ki a lapunk által megkérdezett politikai elemzők értékeléséből. – A siker kulcsa többek között az, hogy az utóbbi hét év kormányzása alatt egy igazságos tehermegosztás érvényesült, ebben ma már a bankok és a multicégek is részt vesznek – közölte lapunkkal Kiszelly Zoltán.

Az emberek pártján

A politológus kiemelte, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányokkal szemben az Orbán Viktor vezette kabinet 2010 és 2014 között a devizahitelek kivezetésével és a rezsicsökkentéssel egyértelműen az emberek oldalára állt a multinacionális cégekkel szemben. A jelenlegi terminusban pedig az látható, hogy a Fidesz–KDNP-s vezetés a magyar családok támogatását helyezi előtérbe az idegen népesség betelepítése helyett. ­

– Nem meglepő, hogy az emberek a kormány álláspontját favorizálják, látják a kabinet erőfeszítéseit és értékelik azokat – közölte, emlékeztetve: a Fidesz 2006 nyara óta folyamatosan vezeti a közvélemény-kutatásokat.

Hasonlóan vélekedett Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője is. Szerinte a kimagasló támogatottság mögött elsősorban a munkahelyteremtés, a családtámogatás, a közteherviselés átalakítása, valamint a biztonság kérdésében elért eredményeket lehet keresni. – Orbán Viktor személye is kulcsfontosságú a siker szempontjából, a Nézőpont Intézet legutóbbi felmérése alapján a miniszterelnököt a kormánypártoknál is többen támogatják.

Ráadásul kormányváltó hangulat sincs: a teljes felnőtt népesség közel fele, míg tíz biztos szavazóból hat nem szeretné, ha megbukna 2018-ban a jelenlegi kormány – tette hozzá. Aztán felidézte, hogy egy most vasárnapi választás esetén újból stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP a parlamentben.

Csakugyan, az októberi felmérések szerint egy most vasárnap megtartott választáson a kormánypártok 43–61 százalék közötti eredményre számíthatnának. Az MSZP-közeli Publicus 49 százalékra mérte a Fidesz–KDNP-t, 17-re a Jobbikot, 15-re az MSZP-t, hétre az LMP-t és mindössze négy százalékra Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalícióját.

A Jobbikkal szoros kapcsolatban álló Iránytű Intézet pesszimista becslése szerint is majdnem kétszer annyian szavaznának bizalmat a kormánypártoknak, mint Vona Gábor pártjának, amely 21 százalékkal lemaradva követi a 43 százalékos támogatottságú Fidesz–KDNP-t.

Nemzetközi nyomás

– A következő időszakban egyébként a belpolitikai csaták mellett a brüsszeli bürokráciával is zajosabb lehet a vita. Mint ismert, nemrég újból napirendre került a kötelező betelepítés kérdése. Ráadásul a nemzetállami hatásköröket is meg kell védeni az unió jövőjéről szóló, a közeljövőben ismét felélénkülő vitában. Fontos rámutatni, hogy ezekben a konfliktusokban nem az uniós tagság kérdése a tét, hanem Brüsszel megváltoztatása – szögezte le a Nézőpont Intézet ügyvezetője.

Fodor szavai rávilágítanak arra, miért áll ki a zömében EU-párti magyar választópolgárok többsége a kormány mögött: értékelik, hogy a korábbi szocialista–szabad demokrata koalícióval szemben kiáll a nemzeti érdekek védelmében, ugyanakkor nem adnak hitelt a balliberális sajtó és az ellenzéki politikusok gyakorta hangoztatott vádjának, miszerint Orbán Viktor ki akarja vezetni Magyarországot a közösségből.

Kiszelly is hangsúlyozta, hogy a magyar lakosság körében is népszerű, a békét és a jólétet szolgáló Európai Uniót fontos elkülöníteni a brüsszeli bürokraták rossz döntéseitől, például a migránskvótáktól.

Érdemes itt felidézni, a hazai ellenzék mellett az uniós politikára is jelentős befolyással van Soros György, aki a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) hálózatától kiszivárgott adatok szerint a 751 európai parlamenti képviselő közül 226-ot megbízható szövetségesének tudhat.

A feljegyzésekből az is kiderült, hogy a 2014-es európai parlamenti választások előtt a nemzetközi tőzsde­spekuláns hatmillió dollárt adományozott kilencven szervezetnek annak érdekében, hogy befolyásolják az európai döntéshozatalt. De jelentős összegekkel támogat hazai szervezeteket is. A végső cél mindkét esetben ugyanaz: a nemzetállamokkal és a hagyományos értékkel szemben álló erők megerősítése, döntési pozícióba emelése.

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán beszélt arról, hogy az országban nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van. Ezt a közvélemény-kutatási adatok ugyancsak vitathatatlanul igazolják. Miközben az MSZP és a DK évek óta próbál egymás kárára erősödni, támogatottságuk egyre csökkent. A Jobbikot pedig a néppártosodás vitte lejtőre.

Összeomlott az ellenzék

– Úgy tűnik, jelenleg az ellenzéki szereplők leginkább saját magukat és nem a kormánypártokat készülnek legyőzni jövő tavasszal. Minden lépésük elsősorban a saját térfélen – különösen a balliberális oldalon – zajló pozícióharcról szól – mutatott rá Fodor. Szerinte még a szimpatizánsaiknak is úgy tűnhet, az ellenzék számára nem az ország a fontos, hanem a pozíciók.
A felmérések szerint a Momentum is gyorsan kifulladt.

Az olimpiaellenes kampányukkal szerzett kétes hírnév mindeddig kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a parlamenti küszöböt tartósan átlépjék. S szinte láthatatlanok a 2014-ben feltűnt új pártok, az Együtt és a Párbeszéd is.

– Az ellenzék jelenlegi állapotában nem lenne képes kormányozni az országot, kormányzásképtelenségük épp a fentebb említett területeken elért eredményeket sodorná veszélybe. A balliberális oldal helyzetéről sokat elmond, hogy Botka László bukása után Gyurcsány Ferenc került előnyösebb pozí­cióba, bár az MSZP megingásából valamelyest az LMP is tudott profitálni – mondta a Nézőpont Intézet ügyvezetője.

Fodor kiemelte: Vona Gábor pártja is tartós válságban van, a Jobbik támogatottsága a biztos szavazók körében továbbra sem haladja meg a 2014-ben elért eredményt, a párt identitása egyre zavarosabb. Mindez persze nem lehet megnyugtató a kormánypárti tábornak: a vereségtől való félelem ugyanis még inkább kiszámíthatatlanná teheti az ellenzéket és finanszírozóit – tette hozzá.

A baloldali szavazókért folytatott harcban az LMP-t erősítheti az MSZP és a DK hitelességi válsága. Utóbbiak sorra állnak elő korrupciós vádjaikkal, de az utóbbi évek legnagyobb botrányai, a 4-es metró, Simon Gábor titokzatos bankszámlái és a Czeglédy-ügy mind hozzájuk köthetők, s a tiltott pártfinanszírozás gyanúját is felvethetik – akárcsak a Jobbik és Simicska Lajos kapcsolata, a párt plakátügyei.

Magyar Idők
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
MTI Hírfelhasználó