Alkotmánybíróság: szemben az árral…
Változatlanul dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Már az elolvasásuk, s főleg a megértésük is ”hősi tett”! Íme, a kedden döntésre váró panaszok serege.
2017. november 13. 12:33

Teljes ülés tárgyalandói

 

Közúti szabálysértés.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.22.380/2015/3. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a közúti közlekedés szabályainak megsértése miatt indult szabálysértési eljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős döntését sérelmezi. Nézete szerint a hatósági és bírósági eljárás során sérült a tisztességes eljáráshoz való joga azáltal, hogy a bíróság döntését nem indokolta megfelelően, a szabálysértési hatóság pedig az igazságügyi műszaki szakértői véleményt indokolás nélkül figyelmen kívül hagyta. Ezen kívül, azzal, hogy a végzés kiegészítésére vonatkozó kérelmét a bíróság - szerinte önkényesen - perújítási kérelemként bírálta el, olyan szabálysértési költséget kell viselnie, amely valójában az államot terhelné, ugyanis a szabálysértési hatóság két szabálysértés miatt folytatott vele szemben eljárást, a bíróság pedig azért a szabálysértésért, amely kapcsán a szabálysértési költség keletkezett, nem állapította meg a felelősségét. Így a perújítási kérelemét elutasító végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti alapjogát.

Eljárási bírság, - Kehi.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló  kormányrendelet egyes rendelkezései, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.30.417/2013/55. számú ítélet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az ügy előzményeként a Kehi  ellenőrzést folytatott a Budapest Airport Zrt. privatizációjával összefüggésben ezért bizonyos iratok megküldését kérte az indítványozótól. Az indítványozó válaszlevelében tájékoztatta a Kehi-t, hogy a megkeresésnek nem tud eleget tenni, illetve, hogy az iratok ügyvédi titkokat tartalmaznak. A Kehi ezt követően eljárási bírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezés során a bíróság támadott ítéletében nem döntött a Kehi eljárásáról, illetve az adatkérés jogszerűségéről. 

Az indítványozó szerint a Kehi, valamint a bíróság eljárása, továbbá a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság elvét, a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a tisztességes hatósági és a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot.

Sajtó objektív felelőssége.

A Kúria Pfv.IV.20.624/2016/9. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A Kúria ítéletében megállapította, hogy az indítványozó megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett internetes újságban közzétette az I. r. alperes valótlan nyilatkozatát.

Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt szabad véleménynyilvánításhoz való jogot és a IX. cikk (2) bekezdésében biztosított sajtószabadságot, mert a Kúria nem vette figyelembe, hogy az indítványozó hivatalos sajtótájékoztatón alapuló, közérdekű problémát érintett, szöveghű volt, és abból egyértelműen felismerhető volt, hogy a közlés kitől származik, valamint a másik felet is megkereste és nyilatkozatát közzétette. Az indítványozó szerint az a kiterjesztő értelmezés, ahogy a Kúria a valótlan tény híresztelésében való felelősséget megállapította, ellehetetleníti a sajtó szabad működését és csorbítja a társadalom azon jogát, hogy értesüljön a közélet ügyeiről.

Véleménynyilvánítás szabadsága.

A Siófoki Városi Bíróság 4.B.113/2012/14. számú ítélet, a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.615/2012/8. számú végzés, a Kúria Bfv.I.1222/2013/4. számú végzés alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a 2010-es önkormányzati választáson polgármester jelöltként indult. Az általa írt választási füzetben egy másik polgármester-jelöltre tett kijelentése miatt indult ellene eljárás becsületsértés miatt. A bíróság pénzbüntetésre ítélte, amelyet a törvényszék végzése helybenhagyott, illetve a kúriai ítélet hatályában fenntartotta. Véleménye szerint az ítéletek megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát. Az elsőfokú bírósági eljárás során lefolytatott bizonyítási eljárás pedig megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát. A Kúria pedig alaptörvény-ellenes döntést hozott, amelyet az Alkotmánybíróság határozataival támasztott alá.Mindezek alapján sérült az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságához való joga, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való joga, és (3) bekezdése szerinti védőhöz való joga.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátása.

A Kúria Mfv.III.10.682/2015/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 Az indítványozó állítja: a sérelmezett jogszabályi rendelkezés - szó szerinti értelmezésben - alaptörvény-ellenes, mert kizárja a rokkantellátásra való jogosultak köréből azokat, akik egyéni vállalkozói tevékenységüket szüneteltetik, miközben tényleges keresetük a vállalkozói tevékenységükből nem volt.
Az indítványozó szerint a bíróságok alaptörvény-ellenesen értelmezték a Mmtv. 1. § (2) bekezdés 4. pontját, mivel helyes értelmezéssel az alaptörvény-ellenesség elkerülhető lett volna. A jogszabályi rendelkezés és az ítélet sérti a szociális biztonsághoz való jogot (Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdés 2. mondat) és a XV. cikk (2) bekezdés szerinti diszkrimináció tilalmát.

Kettős adóztatás tilalma.

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/B-7/D. §-a elleni nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A bíróság előtt folyamatban lévő közigazgatási perben a per felperesére - egy Írországban nyilvántartásba vett gazdasági társaságra - a per alperese, a NAV Kiemelt Adó és Vámigazgatósága mulasztási bírságot szabott ki a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint  a Magyar Köztársaság és Írország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, 1999. évi XI. törvény 24. cikkében foglalt egyenlő bánásmód követelménye alapján nem írható elő mulasztási bírság egy ír székhelyű adóügyi illetőségű társasággal szemben, ezért atámadott ítélet nemzetközi szerződésbe ütközik. 

1. öttagú tanács tárgyalandó témái

Kuruzslás, - védelemhez való jog.

A Kúria Bfv.I.685/2016/9. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a bíróságok alaptörvény-ellenes módon való jogalkalmazása révén sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog. Nézete szerint a másodfokú bíróság a felülmérlegelés tilalmába ütköző módon, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1), (3) és (7) bekezdéseit megsértve állapította meg a kuruzslás tényállását, anélkül, hogy bizonyítást vett volna fel. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét látja abban is, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, és azt a másodfokú bíróság pótolta.

Jogorvoslathoz való jog.

A Kúria Kfv.III.38.040/2016/2. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó kisajátítási eljárást kezdeményezett a Heves Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya előtt a perbeli ingatlan egy részének az állam javára történő kisajátítása érdekében. Az eljáró kormányhivatal az ingatlantulajdonos javára 1 millió forint alatti kártalanítási összegről rendelkezett. A határozat ellen az ingatlantulajdonos többletkártalanítási igény iránt nyújtott be keresetet, az eljáró bíróság a bizonyítási eljárás során a kártalanítási összeget megváltoztatta, amelynek összege így az 1 millió forintot már meghaladta. Az indítványozó a bírósági döntés kúriai felülvizsgálatát kezdeményezte, a Kúria azonban érdemi vizsgálat nélkül keresetét elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntéséből fakadó jogsérelem téves jogszabályi értelmezésből ered, így sérti az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakat. Azzal pedig, hogy a Kúria nem vizsgálta érdemben az indítványát, sérült a jogorvoslathoz fűződő alapjoga is..

Rágalmazás.

A Fővárosi Törvényszék 31.Bpkf.12.891/2016/2. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést, mert álláspontja szerint az ellene garázdaság vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben a tanú valótlan tényeket állított, mellyel becsületét sértette. A PKKB végzésében az eljárást megszüntette, mert az objektíve becsület csorbítására alkalmas tényállítások vonatkozásában a jogellenességet kizártnak találta, tekintettel arra, hogy a feljelentett tanúként állampolgári kötelezettségének tett eleget. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú végzést helybenhagyta.

Az indítványozó állítja: a végzések sértik az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz való jogát, a VI. cikk (1) bekezdésében foglalt jó hírnév védelméhez és a tisztességes eljáráshoz való jogát.

3. öttagú tanács tárgyalandó témái.

Kártérítés.

A Kúria Gfv.VII.30.303/2015/2. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozóval szemben jelenleg is kártérítési per van folyamatban 4 milliárd forintot meghaladó értékben. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős közbenső ítélettel megállapította az indítványozó kártérítési felelősségének jogalapját. A kérelmező ezen jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította tekintettel arra, hogy az nem felelt meg a Pp. 272. § (2) bekezdésében előírtaknak, (határozottság követelménye). 

Az indítványozó állítja: a Kúria elutasító végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát,  a felülvizsgálati kérelme ugyanis kellő konkrétsággal utalt arra, hogy milyen okból látja jogszabálysértőnek a felülvizsgáltatni kért határozatot.

I. Tiltott prostitúció szabálysértése.

A Fővárosi Törvényszék 32.Szef.42/2016/3. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott bírói döntés azért sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát (Alaptörvény XXVIII. cikk), mert úgy foglaltak állást, hogy védett övezeten belül megvalósította a tiltott prostitúció szabálysértését. Álláspontja szerint sérült a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való joga, mert az önkormányzat elmulasztotta kijelölni a kerületben a türelmi zónákat, így elindulhatott ellene a szabálysértési eljárás.

II. Tiltott prostitúció szabálysértése.

A Fővárosi Törvényszék 27.Szef.45/2016/2. számú végzés és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.Sze.3004/2016/3. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott bírói döntések azért sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát (Alaptörvény XXVIII. cikk), mert úgy foglaltak állást, hogy védett övezeten belül megvalósította a tiltott prostitúció szabálysértését. Álláspontja szerint sérült a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való joga, mert az önkormányzat elmulasztotta kijelölni a kerületben a türelmi zónákat, így elindulhatott ellene a szabálysértési eljárás.

Deviza alapú kölcsönszerződés semmissége.

A Fővárosi Törvényszék 57.Pkf.638.942/2016/3. számú végzése, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. §-a elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - felperes -  keresetet terjesztett elő az alperessel kötött deviza alapú kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt. A bíróság hiánypótlásra hívta fel. A hiánypótlást követően a bíróság a pert megszüntette, és megállapította, hogy a felperes a bíróság felhívása ellenére nem jelölte meg, hogy a szerződés hatályossá nyilvánítását milyen tartalommal kéri, továbbá az alperes marasztalását iránt nem terjesztett elő kérelmet, és így az elszámolást sem közölte, melyen az általa kért összeg alapul. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzést helybenhagyta,

Az indítványozó szerint a bírósági végzések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel a bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek. Állítja: az elszámolási törvény 37. §-a sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredeztethető visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, mivel azt a hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. Nézetes szerint az Elszámolási tv. 37. §-a sérti az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdését (fogyasztói jogok), illetve a XV. cikk (1) bekezdését (egyenlő bánásmód követelménye).

Építési ügy.

A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.50.068/2016/21. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó tulajdonában álló ingatlannal szomszédos ingatlanra annak tulajdonosa lábon álló kerti tetőt épített. Az indítványozó a szomszéddal szemben hatósági eljárást kezdeményezett, mivel a tető alatt gépkocsik parkoltak. Az építésügyi hatóság a szomszédot a kerti tető rendeltetésszerű használatára kötelezte. A szomszéd ezt nem teljesítette, így eljárási bírságot szabtak ki vele szemben. A bírósági felülvizsgálati eljárás során az eljárási bírságokat kiszabó határozatokat hatályon kívül helyezték, mivel a tető alá eseti jelleggel, rövid ideig tartóan való beállás nem meríti ki a kerti építmény rendeltetésellenes használatának fogalmát. Az új eljárásban az illetékes jegyző a szomszédot ismételten megbüntette a kerti tető nem rendeltetésszerű használata miatt, mivel annak vendégei ott hosszabb időn át parkoltak. A másodfokú hatóság a döntést megsemmisítette, a bíróság az indítványozó felülvizsgálati kérelmét pedig elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntésben a bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, ezáltal sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, a jogorvoslathoz való joga, a tulajdonhoz való joga, a családi élet tiszteletben tartásához való joga és a jogegyenlőség elve.

Bartha Szabó József
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI