Vádak és remények...
KDNP: A Munkahelyvédelmi Akcióprogram tapasztalatai. MSZP: Teljesült-e az államtitkár öt pontja? Jobbik: Van értelme az intézményesített sarcolásnak? LMP: Mikor számolja föl a kormány az energiaszegénységet? Fidesz: Magyarországgal szemben kettős a mérce Brüsszelben, ha Soros György érdekeit kell védeni?
2017. november 16. 22:16

Megszokott dolog, hogy az Országgyűlés ülésein nem fukarkodnak az interpellációkkal a képviselők. Hangzatos üzenetek váltják egymást. A jó hír elillan, a rossz nem távozik!Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját!

Legutóbbi, hét eleji  szónoklataikból szolidan stilizálva – a „békésebb” bekiabálásokat udvariasan jelezve – tallóztunk.

 

A Munkahelyvédelmi Akcióprogram tapasztalatai…

 

FIRTL MÁTYÁS, (KDNP): - Államtitkár Úr! 2012-ben kerültek elfogadásra a munkahelyvédelmi akcióprogram megvalósításához kapcsolódó törvénymódosítások. Az akcióprogramot a Fidesz-KDNP-kormányzat azért nyújtotta be az Országgyűléshez, hogy a gazdasági fellendülést hatékony adópolitikai eszközök alkalmazásával segítse. Segítse  a munkahely megvédésével és újak teremtésével, továbbá az adórendszerben a kiszámíthatóság és az egyszerűség szerepének erősítésével járuljanak hozzá a kitűzött célok eléréséhez.

- A munkáltatói adóterhek célzott csökkentése azokban a munkavállalói csoportokban kínál kedvezményeket, ahol Magyarországon nagyságrendileg kisebb a foglalkoztatási szint, mint az Európai Unióban. Ezek a csoportok a 15-24 évesek, az 55-64 évesek, az alacsony képzettségűek, valamint a kisgyermekes nők. Az akcióprogram továbbá a 6 hónapon túli tartós munkanélküliek elhelyezkedését is segíti. A munkahelyvédelmi akcióprogram megvalósításához kapcsolódó törvénymódosítások a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak, a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében jelentős mértékű szociális hozzájárulásiadó-kedvezményt és szakképzési hozzájárulási kedvezményt is nyújtanak. Az akcióprogram már az első évben 650 ezer munkavállaló foglalkoztatását könnyítette meg, és a munkáltatók költségei közel 100 milliárd forinttal csökkentek.

- Államtitkár Úr! Az elmúlt öt évben a Fidesz-KDNP-kormányzat természetesen a tapasztalatok és a gazdaság teljesítőképessége függvényében a rendszert folyamatosan felülvizsgálta, és ennek fényében módosította. Éppen ezért kérdezem :

- Mik a munkahelyvédelmi akcióprogram tapasztalatai?

- Milyen segítséget nyújtott az elmúlt öt évben ennek a területnek, ennek az ágazatnak?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Magyarország az elmúlt hét évben komoly lépéseket tett a teljes foglalkoztatás felé vezető úton. Ennek eredményeképpen a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4 millió 450 ezer főt. A magyar foglalkoztatási ráta ma már magasabb az Európai Unió átlagánál, míg a munkanélküliségi mutató a negyedik legalacsonyabb a 28 tagállam rangsorában. A rendszerváltozás óta nem mért a KSH ilyen magas foglalkoztatottságot és ilyen alacsony munkanélküliséget Magyarországon! A hazai versenyszférában 560 ezerrel többen dolgoznak jelenleg, mint a kormányváltást megelőző időszakban, ugyanis 2010-ben még Európa sereghajtója volt Magyarország a foglalkoztatást tekintve.

- Képviselő Úr! A hazai foglalkoztatási sikerek alapvetően arra vezethetők vissza, hogy olyan kormányzati intézkedéseket vezettünk be, amelyek egyszerre élénkítik a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát. A gazdaságpolitikai intézkedések megteremtették a növekedés feltételeit, míg a hazai foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetű rétegek célzott támogatását helyezte az intézkedések középpontjába. Egyetlen program sem nyújtott eddig olyan komoly támogatást a munkahelyek megtartásához és teremtéséhez, mint a munkahelyvédelmi akció, amely a 2013-as bevezetése óta több mint 570 milliárd forinttal csökkentette a munkaadók terheit, és ma már az elhelyezkedés szempontjából folyamatosan havi több mint 900 ezer hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását segíti elő a versenyszférában.

- De nemcsak a meglevő munkahelyek megtartása, hanem a munkahelyteremtés szempontjából is sikeresnek tekinthető ez a támogatási konstrukció, amely differenciált adókedvezményt biztosít az egyes célcsoportoknak. A támogatott létszámon belül a legnagyobb arányt az 55 év felettiek teszik ki közel 40 százalékkal. Ebben az évben havonta átlagosan mintegy 350 ezer 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatása után vették igénybe a cégek az adókedvezményt. A második legnagyobb létszámú csoportot a szakképzettséggel nem rendelkezők teszik ki 350 ezer fővel, míg a harmadik helyen a 25 év alatti fiatalok állnak, 2017 első nyolc hónapjában átlagosan mintegy 165 ezer fiatal után vették igénybe a vállalkozások a támogatást. A támogatott fiatalok száma 2013 óta több mint 50 százalékkal nőtt.

- Képviselő Úr! Az elért eredmények önmagukért beszélnek! A képzetlen munkaerő esetében a nyolc általánossal sem rendelkezők foglalkoztatási rátája 7,8 százalékról 17,8 százalékra javult, a nyolc általánossal rendelkezőké 20,5 százalékról 30,8 százalékra, a 25 év alatti fiataloké 19,3 százalékról 28,1 százalékra, az 50 év feletti munkavállalóké pedig 45,1 százalékról 59,6 százalékra emelkedett a 2010-es kormányváltás óta eltelt időszakban. Ezen számok, adatok ismertetése után szeretném megerősíteni: a hazai vállalkozások a jövőben is számíthatnak a munkahelyvédelmi akció adókedvezményeire a munkahelyek számának bővítése és versenyképességük javítása érdekében! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

FIRTL MÁTYÁS: - Államtitkár Úr! Az ön által  elmondott számok igazolják a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikájában a kereszténydemokrata, keresztényszociális értékrend érvényesülését, amelynek a gyakorlatba ültetése nagy arányban benne van abban a gazdaságban, a gazdasági eredményben, ami Magyarországon létrejött. A munkaalapú társadalom megteremtéséhez is hasonlóan hozzájárult. Teszi ezt oly módon, hogy az elmúlt években folyamatosan ad és nem elvesz! Ez az a gazdaságpolitika, amit a Fidesz-KDNP-kormányzat visz, és ezt kell hogy továbbra is folytassuk úgy, ahogy államtitkár úr mondta: a jövőben is erre számíthatunk. Köszönöm a válaszát, elfogadom! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Teljesült-e az államtitkár öt pontja?

 

TUKACS ISTVÁN, (MSZP): - Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nem lehet azt mondani, hogy a hivatalba lépő egészségügyi államtitkár sokat bíbelődött volna egy hosszú távú koncepció felvázolásával, amely változtatna az egészségügy helyzetén. Nem sokat törődött azzal, hogy létezik a beteg és a gyógyító viszonyát megrontó hálapénz! Nem törődött azzal, hogy hatalmasak a területi ellátási különbségek! Nem törődött azzal, hogy nagy az elvándorlás az orvosok és szakdolgozók körében! Nem törődött azzal, hogy folyamatosan újratermelődik a kórházak adósságállománya, és azzal sem különösebben foglalkozott, hogy az összes egészségügyi költésnek most már több mint a harmada származik legális vagy féllegális módon magánzsebekből, egy egyébként ingyenes vagy térítésmentes egészségügyi rendszerben!  Ehelyett öt pontja volt. Csak, hogy felidézzük ezeket: legyenek kancellárok, akik vaskézzel felügyelik az egyébként kevés pénz elköltését és egyben ellátásszervezők is, legyen szuperkórház - pedig már azzal is elégedettek lennénk, ha néha a kórházban működne a fűtés -, törődjünk többet a háziorvosokkal - akiknek épp most raktunk a nyakába adminisztrációs terheket - egyébként adatvédelmi szempontból egészen aggályos módon kell információkat szerezni a beteg és hozzátartozóinak egészségügyi állapotáról és előéletéről -, és ezek között szerepelt még programok megalkotása is. Csak úgy mellékesen jegyezném meg: az egészségügynek, miután a Semmelweis-terv már nem létezik, nincs érvényes egészségügyi dokumentuma a fejlesztésről!

- Szóval, erről volt szó, amiben az államtitkár úr jeleskedni óhajtott. Pontjainak nagy részéből egyébként visszavonult. A nyilvánosság előtt ezt azzal indokolta, nem kívánta, hogy az ellenzék támadásainak legyen kitéve azáltal, hogy mondjuk, meg akar szüntetni olyan krónikus ágyakat a kórházakban, ahol az ott fekvőknek egyetlen bűne van, hogy nem elég, hogy öregek, hanem még betegek is! Úgy gondolom tehát, rákérdezni arra, hogy mi történt ezeknek a pontoknak az ügyében, minimálisan indokolt, még akkor is, ha nem érintették az egészségügy lényegi problémáit,- merthogy nem érintették. Illő tehát rákérdezni arra, hogy az államtitkár, aki nem foglalkozik az egészségügyet érintő fő problémákkal:

- Miért nem tudott előrejutni ezekben az ügyekben, miért tett le róla, és mi az oka?

- Mi a helyzet a szuperkórházzal?

- Miért kell kirugdosni a beteg és öreg embereket a krónikus ágyakról?

- Mi történik a háziorvosokkal, akiket épp most terheltünk meg újabb feladatokkal?

- Hol vannak az egészségügy érvényes dokumentumai?

- Miért nem törődünk inkább az elvándorlással, a kórházak kapacitásának jobb szervezésével?

- Miért nem törődünk azzal, hogy megszűnjön a hálapénz, ami mérgezi a viszonyokat az egészségügyben?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára):  - Tisztelt Ház! Nem kell olyan messzire visszamennünk, hogy ne emlékeznénk a szocialisták pontjaira az egészségügy kapcsán: vizitdíj - fizessen a beteg -, kórházi napidíj - fizessen a beteg -, kórházi széfek - járjon jól a koalíciós partner -, 600 milliárd forint kivonása - mert másra kell a pénz -, kórházak eladósítása - majd úgyis kifizetik 2010 után -, kórházak bezárása, 6 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátása. Ezek voltak azok a pontok, amelyeket a szocialisták valósítottak meg saját egészségügyi kormányzásuk alatt.

- Képviselő Úr! Számunkra az egyik legfontosabb feladat az egészségügyben a bérek emelése volt; azért, mert Magyarországon az 1950-es évek óta mesterségesen alacsony szinten tartották a béreket, akkor világnézeti büntetésből, és utána a rendszerváltás után sem sikerült ebből a nem jó arányú helyzetből jobb helyzetbe kerülni, nem tudott ezen változtatni semelyik korábbi kormányzat érdemben. Éppen ezért csak az idei költségvetés - amit persze önök nem támogattak - 82 milliárd forintot tartalmaz pluszforrásként, többletforrásként egészségügyi béremelésre. Ha pedig megnézem, hogy az egészségügyre jövőre mennyivel fogunk többet költeni, mint amennyit tavaly költöttünk: összességében 402 milliárd az egészségügyi költések többlete, és ennek a legnagyobb része pontosan az egészségügyi béremelés. Ennek köszönhető, hogy egy egészségügyi szakdolgozónak, akinek az alapilletménye 106 ezer forint volt 2010-ben, 226 ezer forint lesz már 2018-ra a bruttó bére. És ha nem az alapilletményt nézem, hanem a teljes keresetet, tehát a mozgóbér-elemekkel együtt, ügyelet, egyéb rárakódó túlmunkabérek is, akkor ez 340 ezer forintig is felmehet, miközben 2010-ben csak 172 ezer forintig mehetett föl egy ápoló. Ha egy szakorvost nézünk, aki 19-21 év munkaviszonnyal rendelkezik: neki az alapilletménye 197 ezer forint volt 2010-ben, ez most már 510 ezer forint.

- Képviselő Úr!  Ne feledjük! Ezek nagyon nagy mértékű előrelépések, és nyilván folytatni is fogjuk, hiszen ön is tudja, hogy az ápolói béremelés nem egy évre meg nem két évre szól, hanem négy éven keresztül folyamatosan emeljük, először 26,5 százalékkal, majd 12 százalékkal, később pedig még 8 százalékkal. Mindemellett  fontos, hogy az „Egészséges Budapest” program is elindult: 25 fővárosi és Pest megyei társkórházban valósulnak meg fejlesztések. Új szuperkórház épül Újbudán, és csak ebben az esztendőben 40 milliárd forintot fordítunk budapesti kórházfejlesztésekre. Ennek egy része tervezés, egy része pedig műszervásárlás. Az is fontos, hogy a gyermeksürgősségi és gyermekbaleseti ellátás fejlesztésére 14 milliárd forintot szánunk országos szinten. A várólistákat pedig 17,2 milliárd forintból tudtuk csökkenteni: 70 ezer helyett már alig 28 ezren szerepelnek a várólistákon.

- Képviselő Úr!  Ezek fontos eredmények. Ezt a szocialista kormányzás sosem tudta elérni, csak megszorítani  és bért tudott csökkenteni az egészségügyben. (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

TUKACS ISTVÁN: - Államtitkár Úr! Én tudom, hogy az önök korifeusai nagyon nagy szeretettel forgatják George Orwell „1984” című regényét, különösen azokat az oldalakat tanulmányozzák, hogy a múlt változtatható! Ezt azért mondom el, mert emlékezetébe szeretném idézni, hogy úgy csökkentettük a béreket, hogy a közszférában egyedülálló módon mi hajtottunk végre 50 százalékos béremelést! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Ön pedig azokat az oldalakat forgatja ebből a könyvből szívesen, ahol az a jelszó szerepel, hogy a tudatlanság erő! Mert ahhoz valami elképesztő tudatlanság kell, hogy egy nem működő rendszerre azt mondja, hogy ez minden világok legjobbika!

- Államtitkár Úr! Az önök szavazóinak több mint 50 százaléka elégedetlen az egészségügyi rendszer működésével. (Cseresnyés Péter: Ezt honnan tudod?) Az ellenzéknél ez több, de ez most lényegtelen. Ezért tehát azt állítani, hogy itt minden rendben van és az eredmények óriásiak, az tudatlanság. Igen tudatlanság, nem akarom másként nevezni! Nem fogadom el a választ! (Taps az MSZP soraiból.)

***

Az Országgyűlés a választ 96 igen szavazattal, 23 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

 

Van értelme az intézményesített sarcolásnak?

 

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): - Tisztelt Ház! El kell hogy mondjuk: az autóstársadalom Magyarországon olyan sarcolási formáknak van kitéve, amelyek évek óta borzolják az idegeket, 2010 óta mégsem látható rendszerszintű változás a tekintetben, hogy ezen visszataszító folyamatokon enyhítsenek! Nemcsak a traffipaxokra gondolunk, nemcsak arra gondolunk, hogy adott esetben államtitkári szinten is le lehet most már szólni, hogy a benzinár változzon meg - legalábbis a sajtóhírek erről szólnak, ne taglaljuk ezt részletesebben -, de leginkább arra, hogy a parkolás, parkolás felügyelete, parkolás szabályozása tekintetében a nagyvárosokban és a fővárosban tarthatatlan helyzet alakult ki. Egy fővárosi kerületet kiemelve: találni olyan parkolást szervező magántársaságot, amelynek a bevétele több száz milliós, adott esetben milliárdos nagyságrendű, az önkormányzati kasszában mindez mégis körülbelül nullszaldós módon jelenik meg. Tehát érdemi önkormányzati bevételt nem hoz az, hogy egy parkolótársaság, amely, még egyszer hangsúlyozom, magánkézben van, autósokat vegzál, indokkal vagy anélkül vet ki különböző díjtételeket és sarcokat.

- Államtitkár Úr! Az egész rendszer felülvizsgálatra szorul! A Jobbik pedig ezzel kapcsolatban természetesen sokadszorra osztja meg felvetéseit, amelyekre érdemi választ nem szokott kapni. Éppen ezért most a válaszoló államtitkár irányába én három, nagyjából „igen-nem” kérdést szeretnék szegezni. Ha ezt egy percben megválaszolja, még mindig marad három perce a szokásos politikai lózungok elsütésére. Tehát nem akarom elvenni a kenyerét vagy akár a prémium alapjául szolgáló teljesítményhez szükséges perceket, de azt el kell hogy mondjuk, hogy három felvetésre ”igen-nem” választ kellene hogy kapjunk. Ezek konkrét kérdések, tehát konkrét válaszokat igényelnek, mégpedig haladéktalanul!

- Az első: nyitott-e a kormányzat arra, hogy felülvizsgálja az egész parkolási szisztémát, és kinyissa a kaput, hogy az önkormányzatok saját illetékességükbe vonják a parkolás szervezését, felügyeletét, tehát ahol nincs szükség rá, ott megszüntessék azokat a magáncégeket, amelyek bár milliárdokkal húzzák le az autóstársadalmat, mégsem gazdagítják sem a helyi önkormányzatot, sem pedig igazából senkit a magyar társadalom tagjain belül saját magukon kívül?!

- A második nagyon fontos kérdés a fizetős parkolás, mint egész intézményrendszer forgalomszabályozó hatékonyságának vizsgálata, hiszen ahol ez forgalomszabályozó vagy forgalmat javító eredménnyel nem bír, ott adódik a kérdés, hogy milyen alapon kell Magyarországon vagy nagyvárosokban autósoknak parkolási díjat fizetniük, ha semmiféle ellenszolgáltatást nem kapnak mindezért?

- Harmadsorban pedig szeretném hallani az érintett államtitkártól, hogy P+R parkolók tekintetében nagyvárosokban, illetve Budapesten hány ezer  parkolóhelyet kívánnak a következő egy, illetve négy évben létesíteni, hiszen azt látjuk, hogy itt kétciklusnyi elmaradásban vannak, tulajdonképpen élhetetlenné teszik az autóstársadalom életét?

***

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Nem, nem, nem és nem! (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Képviselő Úr! Az ön kérdése ahhoz hasonlít, amikor az egyszeri ember kapott egy felhívást az adóhivataltól, hogy ez az utolsó felszólítás, és megörült, hogy megszűnik az adóhivatal! (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) A parkolás a világon mindenütt pénzbe kerül. (Gyöngyösi Márton: Nem mindenütt! - Közbeszólások a Jobbik soraiból. - Az elnök csenget.) Egyébként a szabályait Magyarországon is olyan területre és időtartamra rendelik el, ahol az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága meghaladja a 70 százalékot. Tehát ez nálunk is szabályozva van ilyen mértékben. Egyébként a szabályozás kerületi és fővárosi hatáskör, alapjaiban pedig - igazodva az általános európai szabályozási alapelvekhez - jogszabály határozza meg, felülvizsgálata legjobb meggyőződésem szerint jelenleg nem indokolt.

- Képviselő Úr! Én úgy gondolom, mi több, meggyőződésem, ha önnek ilyen határozott kérdéseket kell a gazda parancsára feltenni, akkor kérem, hogy keressen más témát, mert ez a téma nem alkalmas arra, hogy kárt okozzon! A jelenlegi parkolási rend, mi több, az egész úthasználati rendszer Magyarországon, én úgy gondolom, példamutatóan alkalmas arra, hogy az utakat igénybe vevők kedvező feltételekkel jussanak az általuk használt úthoz, elősegítve azt, hogy a forgalom lehetőleg a biztonságos és gyorsabb gyorsforgalmi utakra terelődjön.

- Képviselő Úr!  A jelenlegi matricakínálat minden felmérés szerint az úthasználói igényeket kimeríti. Hozzáteszem még: a bevételeknek a 70 százaléka a külföldi használókból ered, tehát alapvetően nem a magyar úthasználókat - ahogy ön mondja - sarcoljuk vagy kötelezzük díjfizetésre. Ez igaz a parkolási rendszerre, de mindenképpen az úthasználati díjfizetési rendszerre is.

- Képviselő Úr! Külön szeretném felhívni a figyelmét arra a területalapú, közismertebb nevén megyei matricarendszerre, amelynek a sikere bizonyítja azt, hogy az emberek vállalják a díjfizetést, ha számukra egy biztonságosabb és gyorsabb közlekedési lehetőséget biztosít a rendszer. A várakozási díj mértékét a törvényi szabályozás keretei között  a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza. Az érintett önkormányzatok a településeken jelentkező forgalmi körülmények és a várakozásra kijelölhető közterületek nagysága szerint alakítják ki a díjkerületeket, tehát azok, ha már a fővárosról beszélünk, kerületenként, és a kerületen belül is területenként teljesen indokolt mértékben eltérnek egymástól. Kérem ezek szíves értékelését a válaszom elfogadásának mérlegelésekor. Köszönöm, ha megteszi! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

Z. KÁRPÁT DÁNIEL : - Tisztelt Ház!  Államtitkár urat eddig egy elegáns emberként ismertük, de a most előadott különböző kiszólásai ezt legalábbis megkérdőjelezik!

- Államtitkár Úr! Ön konkrét kérdéseket kapott, legitim kérdéseket legitim szakmai fronton. Mi megkérdőjelezzük azt, hogy a jelenlegi parkolási szisztéma, ahol lehúzzák az autósokat milliárdokkal, betölti-e teljes körben a forgalomszabályozó szerepét. Ha ön azt mondja, hogy erről vitát sem lehet nyitni, azt nem nekem mondja, hanem az autós társadalomnak célozta. Én ugyan nem beszéltem autópályákról és pályamatricákról, de gondolom, hogy ön az előre megírt anyagában erre is kapott válaszokat. Amikor 24 órás pályamatrica hiányában embereket 10 napos megvásárlására kényszerítenek, az nem azt jelenti, hogy ők azért vállalják ezt a terhet, mert szeretnék, hanem azért, mert önök belekényszerítik őket egy igénybe nem vett szolgáltatás kifizetésére!

- Államtitkár Úr! Méltatlan önhöz, hogy gazdáról meg gazda parancsáról beszél! Önök paktáltak le az EBRD-vel, a Bankszövetséggel, önök dolgoznak külső megrendelésre, és most ebben az esetben megint a magyar emberek érdekei ellen még egy vitát sem hajlandók nyitni egy szakkérdésről. Szégyellje magát a válasz stílusáért! Nem fogadom el a válaszát!  (Taps a Jobbik soraiban.)

***

Az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 31 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

 

Mikor számolja föl a kormány az energiaszegénységet?

 

IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Államtitkár Úr! Magyarország olyan hely, ahol azok az emberek, akik kizárólag a munkájukból kénytelenek megélni, nagy valószínűséggel szegénységben fogják tölteni az életüket. A dolgozói szegénység a mai Magyarországon nem kivétel, hanem szabály, és addig, amíg ez így van  egyetlen kormány sem állíthatja magáról, hogy jó munkát végez! (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.)

- A munkavállalók és nyugdíjasok tömegeit érintő szegénység egyik fő oka és tünete is egyben az a jelenség, amelyet a szakértők energiaszegénységnek neveznek. A vonatkozó statisztikák szerint a magyar háztartások 30-40 százaléka energiaszegénységben él. Körülbelül négymillió honfitársunk a téli hónapokban anyagi okok miatt vagy fázni kényszerül, vagy a fűtőanyag kifizetése aránytalan mértékben megterheli, és a gyógyszer vagy akár az élelmiszer elől elvonja a pénzt, netán tartozások felhalmozására kényszeríti a fűtési szezonban. Amint azt bizonyára önök is tudják, a mi éghajlati övünkön a fűtött otthon olyan létszükséglet, amely az alkotmányban garantált alapvető jogaink, mindenekelőtt az egészséges környezethez való jog biztosításának alapfeltétele. Vagyis az államnak nincs döntési szabadsága abban, hogy ehhez hozzásegíti-e az embereket. Ha olyan viszonyokat teremt, hogy milliók élnek energiaszegénységben, akkor a kormány magyar emberek millióinak sérti meg ezt az alapvető jogát, jogait!

- Államtitkár Úr! Önök éveket töltöttek a rezsicsökkentésnek nevezett szemfényvesztéssel úgy, hogy közben az energiaszegénységben élők aránya nem változott kimutatható mértékben. Rengeteg olyan embernek csökkentették az energiaszámláját, akik erre nem szorultak rá - saját magukat is beleértve -, de a problémát nem oldották meg, a legszegényebb egyharmad kiszolgáltatottságát nem csökkentették. Hiszen hiába lett alacsonyabb például a vezetékes gáz ára, ha egyszer a legalacsonyabb jövedelműek nem vezetékes energiahordozóval fűtenek, a szén és a tűzifa ára pedig meredeken emelkedett. És hiába írják rá a számlákra színes grafikával, hogy milyen jó nekünk, ha közben az értelmetlen büntetőadókkal, meg az EU-tól kapott támogatások eltérítésével megakadályozzák a magyar családokat abban, hogy az otthonok hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, a fűtés korszerűsítése és a megújulók révén tartósan, fenntartható módon tudják leszorítani a fűtési költségeiket.

- Államtitkár Úr! Kérem tehát, hogy a rezsilózungokat (Rétvári Bence: Ez milyen szép magyar szó!) mellőzve szíveskedjék válaszolni a kérdéseimre:

- Önök szerint csak a gazdagoknak jár-e a meleg?

- Beletörődik-e a kormány abba, hogy 3-4 millió magyar ember az idei telet is hidegben fogja tölteni?

- Tesznek végre valamit azokért, akikhez az eddigi, jobbára csak a politikai reklámtevékenység kategóriájába sorolható lépéseik nem értek el?

***

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Önök folyamatosan megkérdőjelezik a rezsicsökkentés eredményét, folyamatosan megkérdőjelezik a kormány energiaprogramját. Önök, akik nem támogatták és ma sem támogatják a rezsicsökkentést, hiszen nem támogatják Paks II. megépítését, amely a rezsicsökkentés fenntartását teszi lehetővé. Ha önökön múlna, akkor tűzifaprogram sem lenne, hiszen önök egy zöldpárt, és a tanácsadójuk tanácsára nélkül  maguk sem tudják, hogy a tűzifaprogramot támogassák vagy pedig az erdőt védjék!

- Képviselő Úr! Minden szavából az derül ki, hogy önök azokkal értenek egyet, akik a külföldiek kezére játszották a magyar közműszolgáltatókat, a magyar erőműveket, és ezzel kiszolgáltatták a magyar családokat. Csak emlékezetébe szeretném idézni: több mint 1000 milliárdot vittek ki az országból!

- Képviselő Úr! A kormány az ön által szemfényvesztésnek nevezett rezsicsökkentésből 2013 januárjától sávhatárok nélkül csökkentette a villamos energia, a földgáz és a távhő fogyasztási árát. Ezzel akkor 170 ezer forintot hagyott évente a családoknál. Csak hogy ez mit jelent: ez azt jelenti, amit ön semmibe nem becsül, hogy 25 százalékkal lett az alapvető energiahordozók ára alacsonyabb. A magyar családok  2013. január 1-je és 2017. október 31-e között több mint 1133 milliárd forintot takarítottak meg. Ha önnek ez semmi, ha önnek ez szemfényvesztés, akkor kérem, ne hallgassanak a tanácsadójukra, mert rossz tanácsokat ad!

- Képviselő Úr!  A rezsiköltségek csökkentése egyébként a korábban felhalmozott adósságok mérséklésére is kedvező hatással volt. A rezsicsökkentési intézkedések eredményeként nemcsak a rezsiköltségek csökkentek: hanem nem emeltük a szolgáltatási díjakat sem, garantáljuk a megfizethető energiaellátást a hazai lakosság részére. A magyar családokat és a nyugdíjasokat a leghidegebb időszakban is védi a rezsicsökkentés!

- Képviselő Úr! Ön pontosan tudja, hogy a szociálistüzelőanyag-pályázat útján a helyi önkormányzatok a rászorultaknak, az elesetteknek, a krízishelyzetben lévőknek nyújtanak érdemi segítséget. A tűzifaprogram keretében tavaly még 3 milliárd, idén 4 milliárd forint összeg áll rendelkezésre. Következetesen arra törekszünk, hogy a hazai fogyasztók továbbra is megfizethető áron jussanak az energiához! A hatósági árszabályozás stabil végfogyasztói árakat garantál a magyar családok számára. A kormány családbarát és nemzeti érdekeket szem előtt tartó gazdaságpolitikát folytat. Az adócsökkentések és a béremelések következtében egyre több pénz marad a családoknál, erősödik a gazdaság, biztonságban vannak a magyar fogyasztók, biztonságban vannak a magyar családok! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

IKOTITY ISTVÁN: - Államtitkár Úr! Ön is teljesen tisztában van azzal, hogy a rezsicsökkentés azért is szemfényvesztés, mert közben a világpiacon az energiaárak zuhantak, és egyáltalán nem követte, még arányaiban sem követte a magyar energiaárak változása ezt a zuhanást! Ezek évente százmilliárdokat jelentenek, amelyek Fidesz-közeli cégek extraprofitját növelik ahelyett, hogy az emberek zsebében maradnának, vagy energiahatékonysági befektetésekre fordíthatnák, ha nem terelték volna el akár ezeket az uniós támogatásokat is.

- Államtitkár Úr! A tűzifaprogram pedig nem működik! Nem kapnak megfelelő mennyiségű fát az önkormányzatok, és ha kapnak, az is rossz minőségű, frissen vágott, nedves fa. Az Eurostat már kimutatja azt, hogy soha nem volt ekkora mértékű a falopás Magyarországon, és az elégetett, rossz minőségű, nedves tűzifa pedig nagyon komoly egészségügyi kockázatot jelent, hiszen rengeteg füstje keletkezik. Nem fogadom el a válaszát, államtitkár úr! Ön sem gondolhatja komolyan, hogy ezt el lehet fogadni!

***

Az Országgyűlés  az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 24 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

 

Magyarországgal szemben kettős a mérce Brüsszelben, ha Soros György érdekeit kell védeni?

 

VAS IMRE, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Mint ismert, a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény uniós joggal való összhangja vizsgálata tárgyában 2017 júliusában indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. 2017. október 5-én megérkezett a Bizottság indokolással ellátott véleménye, amely új szakaszba léptette a kötelezettségszegési eljárást. Az általános gyakorlat szerint a tagállamoknak két hónap áll rendelkezésükre a válasz kidolgozására. A Bizottság bevett gyakorlatával szemben a magyar álláspont kifejtésére egy hónapot írt elő a testület, így 2017. december 5. helyett 2017. november 5-éig kellett volna megküldeni részükre a választ.

- Soros György brüsszeli látogatását követően nem ez az első alkalom, hogy Magyarországgal szemben statáriális eljárást alkalmaz Brüsszel. A kötelezettségszegési eljárásoknál megszokott két hónapos válaszadási határidőt az Unió három ügyben, összesen hét alkalommal lerövidítette, hat esetben egy hónapra, egy esetben pedig két hétre. Ennek köszönhetően három különösen bonyolult kötelezettségszegési ügyben - a kvóta, a civil szervezetek átláthatósága és a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása ügyében - kellett párhuzamosan, indokolatlanul rövid határidők mellett megtennie Magyarországnak az észrevételeit.

- Államtitkár Úr! Mind a három ügy egyértelműen Soros Györgyhöz köthető: a felsőoktatási törvény érinti a CEU-t, a civiltörvény az általa is támogatott NGO-k átláthatóságát célozza, míg a kvótaügyben a kormány a Soros-tervben szereplő, felső korlát nélküli betelepítés megakadályozását kívánta elérni. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

- Ha Soros György érdekeit kell védeni, akkor Magyarországra más határidők vonatkoznak Brüsszelben, avagy ez a kettős mérce újabb megnyilvánulása?

- Mit tehet a magyar kormány annak érdekében, hogy a Bizottság által Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce alkalmazása megszüntetésre kerüljön?

***

VÖLNER PÁL, (Igazságügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselőtársaim! Mint ismert, az Európai Bizottság júliusban jelentette be, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt. A kormány álláspontja kezdettől az, hogy Brüsszel a Soros-szervezetek nyomására támadja ezt a törvényt is, így akarnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra azért, hogy hajtsuk végre a kvótahatározatot, és engedjük be a migránsokat. A törvény mellett kitartunk, mert a külföldi finanszírozású szervezetek átláthatóságára az Európát sújtó bevándorlási válságban igen nagy szükség van.

- Biztosak vagyunk abban, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény ügyében is politikai megrendelésre indult el a brüsszeli eljárás. Ezek a szervezetek élen járnak a migránspárti politika és a bevándorlás támogatásában. A magyar embereknek azonban joguk van tudni, hogy mely civil szervezetek kapnak jelentős támogatást külföldről. Az eljárást azért is tartjuk különösen felháborítónak, mert a brüsszeli Bizottság sorozatosan, Magyarországot hátrányosan érintve a megszokottnál jóval rövidebb határidőket szab az eljárások megválaszolására. Ez kettős mérce, amit elutasítunk! Magyarország, figyelemmel a lojális együttműködés elvére, illetve bízva a konstruktív dialógus eredményességében, eddig minden esetben erőforrást nem kímélve tartotta a rendkívül szigorú válaszadási határidőket. Minden alkalommal határidő-hosszabbítási kérelemmel fordultunk a Bizottsághoz, amely azt sommásan, érdemi indokolás nélkül elutasította. Álláspontunk szerint ez önkényesen alkalmazott nyomásgyakorlás, ami egyértelműen sérti Magyarország tisztességes eljáráshoz és védekezéshez való jogát!

- Mindezekre tekintettel a magyar kormány úgy döntött, hogy az indokolással ellátott véleményre adott válaszát az évtizedes gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidővel, 2017. december 5-éig küldi meg a Bizottság számára, amely ütemezés megfelelően biztosítja a magyar válaszlevélnek a szokásos rend szerinti megalapozott előkészítését és véglegesítését. Magyarország elkötelezett a dialógus folytatása iránt, de elvárja, hogy a védekezéshez való joga ne csorbuljon! A kormány tehát demonstrálni szeretné, hogy nem ért egyet a Bizottság most kialakított gyakorlatával, mert sérti a védekezéshez fűződő alapjogokat. Brüsszelnek tehát el kell fogadnia, hogy nem létezhet megkülönböztetés a tagállamok között!

- Azt pedig külön meg kellene indokolnia a Bizottságnak, hogy miért pontosan ebben a három ügyben, amelynek egyértelmű a politikai indíttatása, élt ezzel a statáriális eszközzel, és miért nem biztosítja azt a határidőt egyébként, amit az eddigi jól működő gyakorlat kialakított, ami lehetőséget biztosított arra, hogy a szakmai egyeztetések megvalósuljanak, a különböző bírósági precedenseket a szakemberek feltárhassák, és szakmai válaszok készülhessenek, és ne politikai megrendelésre küldött levelekre kelljen válaszolni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VAS IMRE: - Államtitkár Úr! Szerintem helyesen cselekedtek akkor, amikor az évtizedes hagyományoknak megfelelően két hónapon belül adják majd meg a választ. Én is úgy gondolom, hogy a fegyverek egyenlősége elve alapján jár Magyarországnak az, hogy kellően ki tudja dolgozni az álláspontját, és ezzel tudjon védekezni az adott eljárásban. Köszönöm a válaszát és elfogadom! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI