Hegyen-völgyön át...
KDNP: Egy lépéssel előbbre a honvédelem ügyében! MSZP: Miért nem sikerül törvényesen? Jobbik: Tényleg magánszemélyekre tartozik? LMP: Miért nem lép fel a kormány az offshore adóelkerülés ellen? Fidesz: Hol tart a Vidékfejlesztési program végrehajtása?
2017. november 17. 12:44

Az azonnali kérdések órája a T. Házban párbajhoz hasonlatos: csupa szín, csupa legenda! A felszólalóknak az ügyvédek világából Cicero ajánlott mintát: „Tagadd a tényeket; ha ez nem lehetséges, akkor vond kétségbe a minősítést; ha ez sem működik, vitasd a cselekmény indítékát, hivatkozz rendkívüli körülmények fennforgására; ha ez sem válik be, jelentsd ki: sanda politika munkálkodik, koncepciós per az egész.”

Megtörtént! A mentelmi jog birtokában szabad volt keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és  szabad volt hazudni, sértegetni, vádaskodni. Amit lelket üdítő dalként üdvözöltek az egyik oldalon, károgásnak minősítettek a másikon.

A siker egyik oldalon sem volt kétséges: minden párt hálásan megtapsolta a szószóját! Szónoklataikból szolidan stilizálva – a „békésebb” bekiabálásokat udvariasan jelezve – tallóztunk.

 

Egy lépéssel előbbre a honvédelem ügyében!

 

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): - Tisztelt Ház! Örömmel értesültünk arról, hogy a közelmúltban újabb képességfejlesztési projektet jelentettek be a Magyar Honvédségnél. Ezúttal a haderő katasztrófavédelemmel összefüggő tevékenysége, hatékonyabb feladatellátása érdekében egy uniós projekt keretében valósultak meg nagyarányú fejlesztések több mint 2,2 milliárd forint értékben.

- A katasztrófavédelmi feladatok ellátása kiemelkedően fontos közbiztonsági feladat, s mint ilyen, elsősorban a Belügyminisztérium érdekeltségébe tartozik, ugyanakkor köztudomású, hogy a Magyar Honvédség amellett, hogy katonáik helytállnak a határon, közreműködik a természeti és egyéb katasztrófahelyzetben. Elég csak az ajkai vörösiszap-katasztrófára vagy a 2013-as dunai árvízre gondolnunk, ahol a mentésben és a védekezésben is jelentős részt vállalt a Magyar Honvédség. Biztos vagyok benne, hogy a most átadott új eszközök jó helyre kerülnek, a Magyar Honvédség hatékonyabban tud együttműködni a társszervekkel, hozzájárulva így az országos katasztrófavédelmi rendszer képességeinek fejlesztéséhez is. A fejlesztés során többek között a kétéltűszállító-kapacitás, a földmunkák, a vízi felderítés, az ipari balesetek gyors és szakszerű vegyi elemzése, valamint a személy-, anyagszállítás területén gyarapodik az eszközpark. A projektnek köszönhetően a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi képességei erősödnek, ezáltal a lakosság biztonsága fokozódik.

- Államtitkár Úr! Köztudott, hogy a tárca elindította a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési programot, amelynek keretében új eszközök beszerzésével új képességekkel gazdagodik a magyar haderő. Ez hosszú távú perspektíva, megfelel a NATO-elvárásoknak és a saját érdekeiknek is Ezért is kérdezem:

- Mit jelentenek a most beszerzett eszközök a haderőnek, azon belül is a katasztrófavédelmi területnek?

- Miért jelentősek ezek a fejlesztések?

- Lehet-e számolni újabb uniós támogatásokkal az ágazatot illetően?

***

VARGHA TAMÁS, (Honvédelmi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A technikai eszközöket „A Magyar Honvédség katasztrófavédelemmel összefüggő beavatkozási képességének fejlesztése” című kiemelt projekt keretén belül szerezte be a Magyar Honvédség 2 milliárd forintos európai uniós támogatási összeggel és 210 millió forintos önrésszel. Az Alaptörvény is kimondja, hogy a Magyar Honvédség alapvető feladata a haza védelme, de katasztrófavédelmi feladatokban való közreműködés is feladata a fő felelőssel, a Belügyminisztériummal egyetemben.

- A fejlesztés során modern eszközök beszerzésére került sor, a projekt végrehajtása folyamatos, és 2018 második negyedévében várhatóan további eszközöket vesz át a Magyar Honvédség. A katonák mindig készen állnak a segítségnyújtásra, a polgárok biztonsága érdekében minden helyzetre fel vannak készülve, és a kiképzett katonák mellett a korszerű technikai eszközökre is szükség van természetesen. A „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési programnak, egyre gyakrabban lesz majd olyan eseménye, amikor új eszközt, új eszközöket adunk át, hiszen feladatunk és vállalásunk, hogy a magyar haderőt megújítsuk. A magyar állampolgárok biztonságának ez az egyik alapfeltétele!

- Képviselő Úr! Haladunk a kitűzött cél felé, az út azonban azért rögös, mert a szocialista kormányok által egy végletekig tönkretett honvédelmi ágazattal, nagyarányú létszámleépítéssel és komplett fegyvernemi kultúrák eltűnésével találtuk szembe magunkat 2010-ben. De a magyar kormány eltökélt a haderő fejlesztésének kérdésében, hiszen a haza védelme nemzeti ügy! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

FIRTL MÁTYÁS: - Államtitkár Úr! Örömmel hallom, hogy a kormány elkötelezett a haderő modernizálása ügyében. A magam részéről és a Fidesz-KDNP-frakció részéről is biztosíthatom, hogy támogatunk minden olyan elképzelést, fejlesztést, ami a Magyar Honvédség hatékonyságának a növelését, az ágazat fejlesztését elősegíti és azt szolgálja.

- Bizakodva várjuk a további fejlesztéseket, az ezekről szóló beszámolókat, de itt is engedjék meg, hogy a frakciók nevében megköszönjük a katonáknak az eddig tanúsított helytállást, amit a határon tesznek, amit a katasztrófavédelem területén tesznek, hiszen számunkra az a legfontosabb, hogy biztonságot nyújtanak a magyar embereknek, biztonságot a magyar családoknak. Köszönjük ezt a tevékenységét a Magyar Honvédségnek! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VARGHA TAMÁS: - Képviselő Úr! A Magyar Honvédség katonái valóban kiemelkedően teljesítenek, és valóban a modernizáció az egyik elsődleges feladatunk és vállalásunk. Az elkövetkező időben, és köszönhetően a magyar gazdaság teljesítményének, a magyar emberek munkájának, erre az előrelépésre a lehetőségünk is megvan!

- A kormány számára a magyar emberek biztonsága az első, ezért építettünk kerítést, ezért erősítettük meg a határvédelmet, szemben azokkal, akik a bevándorlást segítenék, a határkerítést lebontanák, és Soros György kottájából játszva gyengítenék Magyarország biztonságát! (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Miért nem sikerül törvényesen?

 

SZAKÁCS LÁSZLÓ, (MSZP): - Miniszter Úr! A közbeszerzésekről szeretném kérdezni, de előtte picit tekintsük át, hogy hogyan történt ez a múltban. Itt az egészségügyről és annak a szervezéséről van szó. Önök államosították az egészségügyet, államosították az intézményeket, és államosították a beszerzéseket is. Létrehoztak egy hatalmas, monstre intézményt, az emberminisztériumot, és azon belül létrehoztak olyan intézményeket, amelyek azóta összevissza bukdácsolnak, legfőképpen egyébként a közbeszerzésnek az útvesztőiben. Így van ez egyébként akkor is, amikor gyógyászati segédeszközöket kell beszerezni, de így van ez akkor is, amikor műszereket kell beszerezni. Önök nagyon büszkék arra, hogy sikerült ezzel a központosítással észszerűbbé, olcsóbbá és jobbá tenni az eszközbeszerzéseket, no pláne az egészségügy működését! 

- Miniszter Úr! Másról sem lehet olvasni, akár a Közbeszerzési Értesítőkben akár az újságokban, hogy  az Állami Egészségügyi Ellátó Központot a nyáron 50 millió forinttal, most pedig 30 millió forinttal bírságolták meg, és nem sikerült a közbeszerzéseket lefolytatni sikeresen. Itt nemcsak arról van szó, hogy a büntetések miatt így természetesen drágábbak is lesznek ezek a műszerek, hiszen önök ezt a költségvetésből ki is fizetik, hanem arról is szó van, hogy ennyivel csúszik lélegeztetőberendezések, figyelőmonitorok beszerezése, gyógyszerekre, rákbetegek gyógyszereire megkötött szerződések teljesítése, hogy tudják folytatni a megkezdett terápiákat. A kérdésem:

- Miért nem sikerül ezt törvényesen végrehajtani, miniszter úr?

***

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a kérdését! Egy nagyon fontos ágazati szerkezeti reform konzekvenciáit kell majd megvonnia a következő parlamentnek, amikor is értékelni kell azt, hogy akár az egészségügyben, akár az oktatásban a korábban töredezett fenntartói struktúra összevonása, számos, talán hetven-egynéhány önkormányzati tulajdonban lévő kórházból egy fenntartói kézbe adni a magyar egészségügyi ellátó intézményrendszert, vagy önkormányzati fenntartásból a magyar köznevelést állami fenntartásba adni, ez helyes vagy helytelen lépés volt-e, illetve milyen eredményeket és milyen hátrányokat hozott. Erről beszélni, úgy gondolom, egyáltalán nem probléma, nem szégyen, hiszen ennek az eredményét értékelni kell.

- Képviselőtársaim! Én abban hiszek, úgy is, mint korábban polgármesterként dolgozó közéleti szereplő, hogy az a széttöredezett struktúra, amely korábban az egészségügyet jellemezte, nem tette lehetővé azt, hogy minden magyar polgártársunk, aki megbetegszik, egyforma és egyenlő elbánásban részesüljön. Amelyik gazdagabb önkormányzat, tudta a kórházát fejleszteni, ott szerencsésebbek voltak a választópolgárok, ahol fejlesztésre nem jutott forrás, ott pedig nem tudtak meggyógyulni időben és kellő hatékonysággal. Tehát önmagában azt az állítását, képviselő úr, ami egy nagyon fontos vita, hogy helyes volt-e egy fenntartói kézbe adni a kórházakat, ezt nagyon fontos kérdésnek tekintem, vitára alkalmasnak, de én magam azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy a magyar egészségügy helyzete javításának ez az egyik megoldása. A maradék egy percben fogok válaszolni a konkrét kérdésére is!

***

SZAKÁCS LÁSZLÓ:- Miniszter Úr! A Közbeszerzési Döntőbizottság, csak ezen a nyáron három alkalommal, a magyar állam legnagyobb minisztériumát millió forintokra, tízmillió forintokra büntette azért, mert valamelyik beszállítónak érdekében a pályázat közben módosítottak a pályázat kiírásán. Ezt már értékelte a szakma is! Átkozzák nagyjából-egészében ezt a fajta központosítást. Valójában arról van szó, hogy a korábbi - hogy is mondta? - széttöredezett fenntartói struktúrát önöknek sikerült megszépíteni az elmúlt időszakban.

- Miniszter Úr! Önök egyetlenegy dolgot tettek általánossá:  az esélyegyenlőtlenséget! Nem mindegy, hogy ma Magyarországon valaki hol lesz rosszul, hol lesz beteg, hol éri baleset, Kelet-Magyarországon, Dél-Dunántúlon vagy éppen Budapest valamely körzetében, vagy Pest megyében, mert nem ugyanazokkal az esélyekkel fog meggyógyulni. De úgy gondolom, hogy a törvényeket be kell tartani, jó struktúrát kell készíteni! (Taps az MSZP padsoraiból.)

***

LÁZÁR JÁNOS: - Képviselőtársam! Néha azzal büntetem magam, hogy a Szocialista Párt korábbi választási programjait és választási ígéreteit, valamint kormányprogramjait olvasgatom (Harangozó Tamás: Valósítsd meg, János! Ne olvasgasd!), ami lassan történelmi emlék, hiszen nem sok maradt a Szocialista Pártból. Tehát mint kortörténeti dokumentumot olvashatjuk. Ezekben rendszeresen felmerül, hogy a magyar egészségügy és a magyar oktatás legnagyobb hibája, hogy nincs egységes fenntartói struktúrában. Tehát olvasgassa ön is a saját politikai programjaikat, ami az egységes fenntartást illeti! (Szakács László: A tiétek rövidebb!)

- A beszerzésekről: sajnálom, hogy képviselő úr nem világít rá az érem jó oldalára, mármint arra. hogy vannak beszerzések. Végre hosszú évek után a magyar egészségügyben sok-sok tíz milliárdos fejlesztés indult el különböző eszközök beszerzése céljából. Ez szerintem nagyon jó hír. De ön pontosan tudja, ha a kérdéssel foglalkozik, hogy ebben a piaci világban a beszállítók folyamatosan versenyeznek, támadják egymást, és óriási a technológiai fejlődés is. Ez egy nagyon nagy finanszírozási kihívás a magyar egészségügy szempontjából. Ezért miben vagyunk érdekeltek? Hogy minél nagyobb verseny legyen, mert az lesz jó a társadalombiztosításnak, ahová az emberek befizetik a járulékokat. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 

Tényleg magánszemélyekre tartozik?

 

DÚRÓ DÓRA, (Jobbik): - Miniszter Úr! Az utóbbi időben számos olyan eset látott napvilágot, amely arról tanúskodott, hogy a szexuális zaklatások, illetve visszaélések elég gyakoriak a művészvilágban, de a múlt héten már a politikát is elérte ezeknek az ügyeknek a sodra. Ön a kormány képviselőjeként a múlt héten arról beszélt, hogy mindez magánszemélyekre tartozik, és hogy magánviszonyokban nincs a kormánynak felelőssége, illetve teendője. Most azonban szeretném meggyőzni önt arról, hogy e tekintetben nincs igaza. Ezek társadalmi jelenségek, ahol igenis a kormánynak és minden közszereplőnek nagyon fontos felelőssége és teendője is van! Ha csak a bűnüldöző hatóságok munkájának végzésére gondolunk, akkor azt olvashatjuk a Legfőbb Ügyészség egyik beszámolójában, hogy az egyéni és a társadalmi reakciók döntő kihatással vannak a büntetőeljárás megindulására és lefolytatására is. Tehát az, miniszter úr, hogy ön például a kormány képviseletében milyen nyilatkozatokat tesz ezen ügyek kapcsán, rendkívül fontos, akár a bűnüldöző hatóságok munkája szempontjából is.

- Miniszter Úr!  De van másik két olyan aspektus is, amire szeretném felhívni az ön figyelmét. Az egyik az áldozatok segítése, hiszen esetükben az ilyen sajnálatos események után ennek különböző pszichés, fizikai és egyébként társadalmi hatásai is vannak. Tudomásom szerint Magyarországon még nem készült arról felmérés, hogy ezeknek az eseteknek milyen társadalmi hatásai lennének vagy vannak. Ez például a kormánynak egyik teendője kellene hogy legyen! Illetve más bűncselekményekhez képest sokkal nagyobb a látencia ezekben az esetekben, amelyek megelőzésére és visszaszorítására szintén intézkedéseket kellene tennie a kormányzatnak is, hiszen a vádemelésig csak a töredéke jut el az ilyen eseteknek más bűncselekményekhez képest. Kérdezem ezért:

- Továbbra is úgy gondolja-e, hogy nincs a kormánynak teendője, illetve felelőssége ezen a területen? 

***

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő Asszony! Azt tapasztaltam, hogy bizottsági elnökként mindig korrektül idézi a különböző kormányzati nyilatkozatokat vagy megszólalásokat. Erre a tulajdonságára apellálnék most is, amikor azt kérem öntől, hogy legyen szíves, korrektül idézze, amit mondtam, hiszen az első pontban arra hívtam föl a figyelmet, hogy mi a Fideszben és a KDNP-ben az áldozatok oldalán állunk, semmiféle erőszakot, semmiféle hatalommal való visszaélést nem fogadunk el, nem tudunk tolerálni, és úgy gondoljuk, hogy az üldözendő és büntetendő. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az emberi méltóság soha, semmilyen körülmények között ne sérüljön! Azt gondolom, hogy ez nemcsak nálunk fontos, hanem a parlament minden pártjában!

- Azt is elmondtam a sajtótájékoztató alkalmával, hogy ha a parlament által meghozott törvények nem elég szigorúak, azt parlamenti vagy társadalmi vita keretében kell megbeszélnünk. De itt már az éremnek két oldala van, hiszen nagyon sokan, ha jól értem, az esetek döntő többségében éveken keresztül nem akartak, nem mertek, nem tudtak bejelentést vagy följelentést tenni. Viszont amikor az ELTE-n történt egy bejelentés, akkor a hatályos törvények fölhasználásával az ELTE etikai bizottsága fölmentette az egyik kar dékánját. Tehát a törvények ott alkalmasak voltak a szankciók megvalósítására. Ezért nem tudom azt eldönteni egyedül, törvényhozóként önök nélkül, hogy vajon ezek a törvények jók vagy rosszak.

- Képviselő Asszony! A végrehajtó hatalomra vonatkozó kritikáját abszolút akceptálom, mert valóban, ha ilyen följelentés érkezik, ilyen bejelentés érkezik, ilyen jelenségeket tapasztalnak az áldozatok, a sértettek oldaláról az állam szereplői, akkor a leghatározottabban, kompromisszumok nélkül kell föllépniük. A megjegyzésem csak arra vonatkozott, hogy általában gondolom azt, hogy az emberek magánviszonyaiba az államnak csak a szükséges és minimális mértékben kell beavatkoznia, és tartózkodnia kell attól, hogy emberek magánviszonyait befolyásolja bármilyen formában is. De ez nem azt jelenti, hogy ha valakit erőszak ér akár családon belül, akár bármilyen más körülmények között, például ebben az ügyben, akkor az államnak semlegesnek kéne maradnia. De ehhez arra is szükség van, hogy az áldozat védelemben részesüljön annak érdekében, hogy föl tudjon lépni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

DÚRÓ DÓRA: - Miniszter Úr! Nem akartam rosszindulatú lenni akkor, amikor mondandójának valóban csak egy részét idéztem, ugyanakkor ez a rész volt az, amit én kifogásoltam, ezért fektettem erre nagyobb hangsúlyt. Ugyanakkor abban a kontextusban és abban a politikai helyzetben, amelyben ön ezt a kijelentést tette - és itt szeretnék utalni akár a miniszterelnöknek, akár más fideszes politikusoknak korábban nőkkel kapcsolatos megjegyzéseire -, higgye el, hogy bizonytalanságra adott okot az a kijelentés, amit ön a múlt héten tett.

- Mindazonáltal a jogalkotáson kívül is nagyon sok olyan teendője lehet akár a kormánynak mint kezdeményezőnek, akár a törvényhozóknak, amely segítségére lehet a bűnüldöző hatóságoknak abban, hogy ezeket az eseteket hatékonyabban tudjuk megoldani. A Jobbik éppen ezért is kezdeményezett ötpárti egyeztetést ebben a témában; remélem, hogy a Fidesz képviselőit is látni fogjuk ezeken az egyeztetéseken. És szeretném azt, ha a döntéshozók tudatossága is javulna e tekintetben! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

LÁZÁR JÁNOS: - Csak annyit szeretnék mondani, hogy az Igazságügyi Minisztérium a kormány nevében egy ilyen ötpárti egyeztetést nyilván kész szakmailag támogatni és a kezdeményezéseket fogadni, illetve azokat a kormány és a törvényhozás munkájába beilleszteni segíteni, másrészről pedig nyitottak vagyunk minden ilyen kezdeményezésre vagy észrevételre. Én egyetértek a képviselő asszony megjegyzéseivel, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a végrehajtó hatalomban és a törvényhozó hatalomban a joggyakorlóknak is nyilvánvalóan példával kell elöl járniuk, ami az áldozatok védelmét, illetve a védelemre való esély biztosítását jelenti. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Miért nem lép fel a kormány az offshore adóelkerülés ellen?

 

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Miniszter Úr! Az elmúlt héten ismét iratok tízezrei kerültek napvilágra - ezek az úgynevezett Paradise Papers - arról, hogy hogyan rejtik el a vagyonukat és a jövedelmüket a világ leggazdagabb emberei és cégei. Ehhez nagyon jól értenek, és így az adóbevételek jelentős részétől megfosztják az országokat. Egyes számítások szerint Magyarországról az államadósság két és félszeresét vitték ki az elmúlt harminc évben! A mostani botrányban is feltűnnek egyébként magyar szereplők, például Nagy István, országunk svájci nagykövete.

- Miniszter Úr! Miközben a minimálbér nettója Magyarországon még mindig nem éri el a létminimumot, az adóztatható nyereségek egy része offshore számlákon tűnik el, és ez ellen a kormány nem tesz semmit, sőt a tétlenségen túl aktívan is támogatja! Nem zárja ki az offshore cégeket a közbeszerzésből, a közpénzek közeléből, sőt bevonja őket a letelepedési kötvényüzletbe, és nem lép fel ellenük a gazdaságban sem. Az adóoptimalizációnak nevezett folyamatot pedig azzal támogatja, hogy csökkenti a nyereségadót, ezzel próbálva megnyerni a lefelé tartó adóversenyt, pedig annak a versengő országnak nem lehetnek nyertesei, csak a multik! Az offshore-ozást a kormány időről időre, mint ahogy megtapasztaltuk, adóamnesztiával is támogatja, a nemzetközi együttműködésben pedig nem vesz részt, vagy csak alibizik.

- Miniszter Úr! Az LMP elszánt a tekintetben, hogy az offshore-ozást kisöpri a közpénzek közeléből és a gazdaságban is fellép ellene, ezért javasoltuk, hogy mindenféle offshore számlára történő utalást terheljen legalább 9 százalékos, a nyereségadóval megegyező nagyságú adó. Azt kérdezem:

- Hajlandó-e a kormány végre tenni valamit az ezermilliárdok kiszivattyúzása ellen, és az így megnyert összeget a bérek emelésére fordítani?

***

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő Asszony! A kérdésével kapcsolatban szeretném először is megjegyezni: 2010 után olyan Alaptörvényt fogadott el a magyar parlament, és ahhoz kapcsolódóan olyan gazdasági szabályokat, stabilitási törvényeket, amely a közpénzek közeléből, például a közbeszerzések területéről kiszorította az offshore hátterű cégeket. Szeretném fölhívni a figyelmét arra is, hogy 2002 és 2010 között a magyarországi közpénzek lényegében az offshore hálózatokat táplálták. 2002 és 2010 között volt az az időszak, amikor azok a pénzek, amiket ön keres, elhagyták az országot, egy olyan politikai kurzus segítségével, amely szándékosan úgy építette fel az ország pénzügyi rendszerét, hogy az offshore-ba, külföldre terelje a Magyarországon megtermelt gazdasági javakat. Mi ezzel szakítottunk, amikor az Alaptörvényben alkotmányos alapelvvé tettük az átláthatóság követelményét, példának okáért 44 ezer cégnek kellett vállalnia azt, hogy nincs offshore háttere. Ezek azok a cégek, amelyek európai uniós forrásból bármiféle támogatáshoz jutottak.

- Ebben a parlamentben is óriási vita volt arról, hogy ez erősíti-e a gazdasági versenyképességet vagy csökkenti. Másrészről pedig számos olyan intézkedést hoztunk, amely az átláthatóságot erősítette. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom önnek, hogy Közép-Európában a legtöbbet tettük annak érdekében, hogy az offshore hátterű cégek a közpénzek közeléből szoruljanak ki. Másrészről azt is szeretném megjegyezni önnek, hogy ellentmondás van abban, amit fölvet, mert nemzetközi gyakorlat van arra, és a nemzetközi együttműködés is  - amiben az ön állításával szemben részt veszünk - azt mutatja, hogy ezeknek a pénzeknek nemcsak az üldözését, az offshore cégháló kiszorítását kell megejteni, hanem olyan kedvező adózási föltételeket kell létrehozni, hogy egy vállalkozónak ne kelljen a pénzét elvinnie az országból. Ezért nagyon fontos a társasági adó csökkentése, és minden olyan adócsökkentés, amely a vállalkozók számára kedvező. És ezért tartom azt is fontosnak, hogy azokat az offshore-okat, akik adóamnesztiával hazatértek, utána Magyarországon az adókasszába egy adó vállalásával be tudtuk csatornázni. Tehát a pénz visszaszerzésében is tettünk lépéseket, nem csak az offshore tiltásában! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

SCHMUCK ERZSÉBET: - Miniszter Úr! Sejtettem, hogy ön az Alaptörvényre fog majd hivatkozni, de szeretném akkor idézni: az Alaptörvény csak a nem tisztázott hátterű cégeket zárja ki, az ismert tulajdonosú, de adócsaló és az államkasszát megrövidítő cégeket nem! Tehát itt azért még lenne mit tenni!

- Viszont a kérdésemnek van egy másik fele is. Ugye, általában azt a választ kapjuk, hogy azért nem lehet egy általános béremelés Magyarországon, csak a minimálbérnél vagy egyes helyeken, mert nincs rá forrás, a gazdaság azért annyit nem teljesít. Viszont azt látjuk, hogy Magyarországról nagyon komoly pénzeket visznek ki, utalnak ki offshore cégeknek! Éppen ezért éltünk azzal a javaslattal, hogy mindazokat a számlákat, amelyekről offshore cégekhez utalnak ki pénzeket ugyanaz a 9 százalékos nyereségadó terhelje, mint általában a többieket. Ez jelentős forrást biztosíthatna arra, hogy a béreket jobban meg lehessen emelni Magyarországon.

***

LÁZÁR JÁNOS: - Képviselő Asszony! A magyar állam a jelenlegi szabályok szerint csak átlátható vállalkozásokkal köthet bármilyen szerződést, amikor a munkáját végzi. Nem köthetünk olyan céggel szerződést, amelynek a háttere nem átlátható. Amikor mégis valami hiba elkövetésre kerül, amit nem zárhatunk ki egy államapparátus vagy egy állam működésében, ezt önök teszik rendszeresen szóvá egy-egy esetben. Na de ezek összehasonlíthatatlanul kisebb számban fordulnak elő vagy alig fordulnak elő, azzal ellentétben, ami 2002 és 2010 között zajlott az országban.

- Szeretném azt is megjegyezni: annak elérése, hogy a pénz visszajöjjön, kedvező adózási feltételekkel lehetséges. Nemzetközi együttműködésre van szükség, de nem Magyarország és más országok között kétoldalúan, hanem az Európai Unió összes tagországában. Európában kell olyan adózási feltételeket teremteni, hogy ilyen megoldásokra ne legyen szükség. Ezért kell folyamatosan adót csökkenteni, ezért vagyunk az adócsökkentés kormánya, hogy Magyarországról pénzt egy cégnek ne kelljen elvinnie. Sőt, inkább ide hozzanak pénzt annak érdekében, hogy a társadalompolitikai célokat teljesíteni tudjuk! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Hol tart a Vidékfejlesztési program végrehajtása?

 

FONT SÁNDOR, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Egyre többször tapasztalható, hogy az EU-s támogatások rendszerét a nyugati tagállamok politikai tényezővé kívánják tenni annak érdekében, hogy az Európát érintő migrációs válság kezelésében konszenzuson alapuló megoldások helyett az általuk elképzelt cselekvési terveket valósítsák meg. Egyre valószínűbb, hogy ez a jelenség a 2020-ban kezdődő uniós támogatási ciklus kereteinek kidolgozását is befolyásolni fogja, sőt olyan hírek is napvilágot látnak, melyek szerint egyenesen a mezőgazdasági támogatások és a vidékfejlesztés lesz a vesztese a migrációs válság kezelésére szóló politikai vitáknak. Fontos tudatosítani ugyanakkor, hogy szakmai szempontból a rendszer továbbtervezése során igen nagy jelentősége van annak, hogy az egyes tagállamok hogyan teljesítenek a források felhasználása terén. Ha csak ezt a két tényezőt vesszük figyelembe, már akkor is látszik, hogy a vidékfejlesztési támogatások felhasználása minden elképzelhető forgatókönyv szerint kulcsfontosságú esélyt jelent a magyar vidéknek.

- Nem indultunk rossz helyzetből, minden korábbinál több pénz, mintegy 1300 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás elbírálása van jelenleg folyamatban. Idén tavasszal, a támogatási ciklus elején felvázolt terveknek megfelelően az összes kiírható pályázat kiírásra került. A pályázatok benyújtása, elbírálása, a nyertesek értesítése és az elnyert összegek kifizetése jelenleg is folyamatosan zajlik. Kérdezem ezért államtitkár urat:

- Hány pályázat zárult le, hány van még nyitva?

- Melyek a legnépszerűbb kiírások?

- Hány pályázat esetén született már döntés?

- A rendelkezésre álló források mekkora részét képezik már a megítélt támogatásnak?

- Milyen ütemben folytatódik a döntéshozatal?

***

KIS MIKLÓS ZSOLT, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselőtársam! Sajnos meg tudom erősíteni: valóban vannak olyan brüsszeli elképzelések, amelyek az eredetileg az agráriumra szánt pénzösszegeket a migrációs válság kezelésére kívánják átcsoportosítani. Ez bizony nemcsak a 2020 utáni időszakra igaz, hanem már a 2014-20 közötti költségvetést is érintené. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a lehetséges összes fórumán, így a COPA-COGECA-ban, az agrár V4-ek ülésein elmondta, hogy mi nem hagyjuk ezt, és megengedhetetlen az, hogy az agrárpénzekből elvonjanak egy forintot is a migrációs válság kezelésére.

- Természetesen a kormányzat is ezt az elvet követte, és minden olyan lehetséges fórumon, ahol a döntés előkészítése megtörténik, ezt az álláspontot képviselte. A 2014-20 közötti költségvetési ciklusra vidékfejlesztési forrásokat vagy agrárpénzeket migrációs célokra nem kell átcsoportosítani, ugyanakkor az még rejtély, hogy a 2020 utáni időszakra milyen kötelezettségeink lesznek, de minden fórumon azt képviseljük, hogy ezeket a forrásokat csak és kizárólag a mezőgazdaságban élők kaphassák meg. Ami pedig a vidékfejlesztési pályázatokat és a programot illeti: szeretném elmondani, hogy az 1300 milliárd forintból 68 pályázati felhívást hirdettünk meg, amelyből már 36 darab, mintegy ezermilliárd forintnyi támogatás már le is zárult. Jelenleg 33 nyitott pályázatunk van, mintegy 330 milliárd forint értékben.

- Összességében eddig 890 milliárd forintra hoztunk kötelezettségvállalást, ami azt is jelenti, hogy az elméletileg is meghozható döntéseknek már a 76 százalékánál tartunk. 38 pályázati felhívásról tudtunk dönteni,  ami nyilván nagy népszerűségnek örvendett, lévén  az állattenyésztés, a kertészet, és az élelmiszeriparhoz köthető támogatások. Ezen túlmenően mintegy 180 milliárd forintnyi támogatási döntés zajlik még jelenleg, ami mintegy 7 ezer kérelmet jelent az év végéig. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

FONT SÁNDOR:  - Köszönöm, államtitkár úr, a megnyugtató válaszát! Remélem, hogy nem következik be az, ami 2008-2009-ben bekövetkezett, hogy a választási ciklus végéhez közeledve a szocialisták a lovak közé dobták a gyeplőt, óriási felfordulást hagyva maguk mögött a vidékfejlesztés és annak kifizetése terén. A jelenlegi kormánynak rendkívül nagy erőfeszítéseket kellett azért tennie, hogy végül százszázalékos mértékben le tudja hívni Magyarország a 2013-ig rendelkezésre álló forrásokat. Úgy tudom, hogy két másik uniós tagországnak sikerült csak ezt a bravúr. Mi arra készülünk, hogy a százszázalékos lehívás ebben a 2020-ig tartó ciklusban most is megtörténjen. Ugyanakkor most a felénél tartunk. Kérdezem államtitkár urat:

- Van-e valami összehasonlító adat, hogy most a felénél milyen adatokkal szolgálunk, és milyen adatok voltak az előző ciklus, a 2007-13-as szocialista időszak alatti lehívások ütemezésében.

***

KIS MIKLÓS ZSOLT: - Képviselőtársam! Az előző ciklushoz képest elmondható, hogy ugyanakkora időszak tekintetében a korábbi ÚMVP-s ciklusban 38 úgynevezett jogcímrendelet jelent meg, ami 39 százalékot jelentett az összeshez képest. Mi ehhez képest a tavaszi időszakig a 100 százalékát meghirdettük a vidékfejlesztési programoknak. A korábbi időszakban ez alatt a rövid idő alatt mindösszesen a teljes keret 54 százaléka történt meg. Talán még érdekes lehet, hogy a kifizetésekkel hogyan állunk, hiszen az is nagyon fontos, hogy a gazdák időben megkaphassák a pénzeiket. Jelentem: a 2016. évhez képest előleg kifizetése biztosított, még a tavalyi évet is meghaladó előlegről tudott a kormány beszámolni, és november végéig az összes lehetséges előlegtípusú kifizetések meg fognak történni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI