Kifejezetten jók a magyar-német kapcsolatok
Gulyás Gergely kifejezetten jónak tartja a magyar-német kapcsolatokat, ugyanakkor a Fidesz frakcióvezetője szerint a német sajtóban koncepciózus lejáratási kampány folyik Magyarország ellen.
2017. november 16. 17:53

Gulyás Gergely a Nézőpont Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodája csütörtöki budapesti rendezvényén kijelentette: a magyar-német kapcsolatok „élőek és működőek”. Magyarország legfontosabb partnere Németország, és a rendkívül erős gazdasági kötődések mellett különös kulturális és emberi kapcsolatok is vannak a két ország között – mutatott rá.

A kormánypárti politikus ugyanakkor úgy értékeli, hogy a német sajtó jelentős részében lejáratás folyik Magyarország ellen. Ha valaki figyeli Magyarországot és látja azt a képet, amit a német sajtóban megrajzolnak róla, akkor pontosan tudja, hogy „a kettő köszönőviszonyban nincs egymással” – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a Magyarországgal szembeni lejáratási kísérlet hét éve zajlik, és erre „a migráció csak rátett egy lapáttal”.

Gulyás Gergely azt mondta: a német sajtó ma nem szabad, „jó esetben korlátozottan szabad”. Kitért arra is, hogy a német sajtóban Magyarországgal szemben megjelenő gyűlöletben „nagyon erősen” benne van az is, hogy eltérő értékfejlődésről lehet beszélni a két ország tekintetében.

Ez nyilvánvalóan megvan, vannak eltérő társadalmi fejlődések és ebből eltérő értékvilág is következik – mondta Gulyás Gergely rámutatva arra, hogy például a németországi társadalom a migrációs hátterű emberek aránya 22 százalék.

Mint mondta, mindezzel önmagában nincsen feltétlenül baj, az a kérdés, hogy ezt kirekesztően szemléljük, mint teszi ezt a német sajtó vagy pedig képesek vagyunk elfogadni azt, hogy a tőlünk eltérő, másként működő világ is lehet teljes és működőképes.

A migrációs vita lényege is ebben van. Mi abban nem fogunk egyetértésre jutni egymással, hogy a bevándorlás jó vagy rossz – tette hozzá Gulyás Gergely.

Rámutatott, a német gazdaságnak szüksége van a bevándorlásra, ebből következnek társadalmi folyamatok, és ennek a megítélése sokféle lehet. „Nem gondolom, hogy nekünk Magyarországról jogunk van ezt megítélni, főleg kormányzati szinten erről ítéletet mondani” – fogalmazott.

„Mi a tolerancia pártján állunk a kirekesztéssel szemben” – jelentette ki.

Gulyás Gergely közös célként jelölte meg, hogy a magyar-német kapcsolatok társadalmi támogatottsága mindkét országban még teljesebb legyen.

Kijelentette: minden probléma, vita és nehézség ellenére a magyar-német kapcsolatoknak van jövője.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, azt várja, hogy az új német kormány a migrációügyben azt a politikát folytatja, amivel az előző kormány befejezte a tevékenységét. A két ország kormányának álláspontja közeledett egymáshoz. Ennek örülünk, a magyar kormány álláspontja változatlan maradt, és azt reméljük, hogy éppen ezért a külső határvédelemnek a fontossága, számonkérhetősége és betartatása az új német kormány számára is kulcsfontosságú lesz.

A rendezvény kezdetén ismertettek egy Magyarországon és Németországban, országonként ezer ember telefonos megkérdezésén alapuló reprezentatív közvélemény-kutatást. A felmérés alapján mindkét országban többségben vannak a másik országáról pozitív véleménnyel bírók. A magyar kormány migrációs politikája kapcsán viszont ellentét mutatkozik, a magyarok kétharmada támogatja azt, míg a németek többsége (55 százalék) ellenzi.

A felmérés ismertetett adatai adtak alapot a kerekasztal-beszélgetéshez, amelyen Gulyás Gergely mellett Czukor József egykori németországi nagykövet arról beszélt, hogy a német közszolgálati média évek óta egyoldalú véleményt alkot Magyarországról.

Mint mondta, noha vannak a két országnak politikai vitái, de összességében „amilyen képet látunk az részben a német közszolgálati média által generált kép”. A korábbi pozitív adatok kevésbé pozitívra formálódásában elsősorban a német közmédia játszott egy negatív szerepet – tette hozzá Czukor József.

Kifejtette, szerinte nemcsak arról van szó, hogy Magyarországot nem értettek meg és rosszindulatúan jelentenek róla, hanem van egy politikai szándék a német közszolgálati médiában.

Szerinte erősíteni és láthatóvá kellene tenni a két ország együttműködését sikertörténeteken keresztül.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodavezetője meglepőnek nevezte, hogy a magyar és német fiatalok lényegesen jobb véleménnyel vannak a másik országáról mint az idősebbek.

Szerinte a magyarországi német és a németországi magyar kisebbségeket jobban fel lehetne használni hídként a két ország között.

Kijelentette: Németországban a sajtószabadság „száz százalékban adott”. Szerinte figyelni kellene arra, hogy mindkét országban pozitív hírek jelenjenek meg a másikról, és arra kellene koncentrálni, hogy a kapcsolatok jók.

A hallgatóság soraiban volt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, aki hozzászólásában elmondta, hogy elkötelezett a magyar-német jogászi együttműködés mellett.

Németország az alkotmánybíráskodásban a világ vezető hatalma, és a magyar Alkotmánybíróság 2012-ben megkapta a német alkotmánybíróság hatásköreit, és azon dolgoznak, hogy ezt a lehető legjobban ki tudják aknázni – mondta.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó