Díjakat adtak át a főváros egyesítésének évfordulóján
Több mint negyven díjat adott át Tarlós István főpolgármester és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes pénteken, a főváros egyesítésének 144. évfordulója alkalmából az Új Városháza dísztermében.
2017. november 17. 17:27

A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján, az idén hatan vehették át a Budapest életében jelentős szerepet betöltő, a városnak dicsőséget szerző teljesítmények elismerését jelentő Pro Urbe Budapest Díjat.

Az elismerést Béres Ilona, a Nemzet Művésze, Kossuth-, Jászai Mari- és Príma díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja; Pusztainé Zsidi Paula régész, főmuzeológus; Hajnal György protonotárius kanonok, a Regnum Marianum Plébánia nyugalmazott plébánosa; Hatala József rendőr altábornagy, volt országos rendőrfőkapitány, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, miniszteri biztos; Lőrinczy György művészeti menedzser; valamint a magyar Bocuse D'or csapat tagjai: Hamvas Zoltán, Szabó Kevin, Széll Tamás, Szulló Szabina és Vomberg Frigyes vették át.

A Budapestért Díjnak huszonegy kitüntetettje volt: Bányász Józsefné, a XIII. kerület szociális szolgáltató központjának vezetője, Friedrich Katalin gyermekorvos, Harsányi Mária, az Óbudai Társaskör igazgatója, Kocsy Ildikó, a Főpolgármesteri Hivatal főosztályvezetője, Kovács Zsuzsa, a XII. kerületi Süni óvodák vezetője, Kovácsné Sankó Gyöngyi, a Főpolgármesteri Hivatal szakreferense, Radich Katalin tüdőgyógyász főorvos, Schell Judit Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Szántó Éva, a Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. ügyvezetője, Czigány György Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és József Attila-díjas író, költő, zenei szerkesztő, érdemes művész, Csóti József, az Alkotmánybíróság gazdasági főigazgatója, Hermann Zsolt szobrászművész, restaurátor, Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, Kenyeres István, a Budapest Főváros Levéltára főigazgatója, Kozma Tamás, a Fővárosi Önkormányzat állategészségügyi szolgálatának vezető állatorvosa, Módos Márton, az InfoRádió ügyvezető igazgatója, főszerkesztője, Rátonyi Gábor, a Kertvárosi Sportlétesítményeket Üzemeltető Kft. ügyvezető igazgatója, Rhorer Ádám, a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. fejlesztési igazgatója, Schalkház István klinikus szakállatorvos, Schrödel Norbert, a Főpolgármesteri Hivatal főosztályvezetője, valamint az Aranytíz Kultúrház és Széphárom Közösségi Tér.

A budapestiek esélyegyenlőségéért járó elismerést, a Zalabai Gábor-díjat Gallóné Nagy Judit, a III. kerület szociális szolgáltató főosztályának vezetője; a Csepeli Mozgássérültek Önálló Egyesülete; valamint a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék Biztos Kezdet Gyerekház képviselői vehették át.

A rendezvényen - Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok jelenlétében - a Fővárosért Emlékzászló Díjat kapott a BRFK VIII. kerületi rendőrkapitánysága.

A főváros közbiztonságáért adományozott Barna Sándor-emlékérmet Galgócz Deák Antal XXI. kerület tűzoltóparancsnok, Hermann Gábor, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság igazgatóhelyettese és Szarka Csaba, a fővárosi védelmi bizottság titkára vehette át.

Papp László Budapest-Sportdíjat adományoztak Angyal Éva olimpiai bronz- és világbajnoki ezüstérmes kézilabdázónak, Baji Balázs világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnoki ezüstérmes, Universiade-aranyérmes atlétának, Kausz István olimpiai és világbajnok párbajtőrvívó, öttusázónak, Király István hatdanos kick-box nagymesternek, a Magyar Kick-box Szövetség alelnökének, valamint Vaskuti István olimpiai bajnok kenusnak, a Magyar Kajak-kenu Szövetség szakfelügyelőjének.

A főpolgármester Főváros Szolgálatáért Díjat adott át Árvainé Burik Évának, a Főpolgármesteri Iroda gazdálkodási ügyintézőjének; Damu Krisztinának, az üzemeltetési főosztály jogi csoportvezetőjének; Deák Krisztina Erzsébetnek, a városépítési főosztály csoportvezetőjének, Mézes Rózsának, a Pénzügyi Főpolgármester-helyettesi Iroda főtanácsadójának; Schuszterné Háklár Piroskának, a Főjegyzői Iroda szakreferensének.

Tarlós: Magyarország biztonságosabb, mint jó pár nyugati ország

Magyarország és Budapest jóval biztonságosabb, mint jó pár, terrorizmusnak kitett nyugati ország és nagyváros – mondta Tarlós István főpolgármester, a főváros napja alkalmából az Új Városháza dísztermében rendezett ünnepélyes díjátadón.

A városvezető beszédében kifejtette, Magyarország és Budapest eddig nem került a terroristák célkeresztjébe, a kormány és a városvezetés elszántsága alapján pedig itt nem is lesznek könnyen radikalizálható társadalmi csoportok. A brit külügyminisztérium elemzése Magyarországot a tíz legbiztonságosabb turista célpont között tartja számon – mutatott rá Tarlós István. Hozzátette ugyanakkor, hogy “soha ne kiabáljuk el kedvezőbb sorsunkat, és soha ne legyünk elbizakodottak”.

“Reális veszélyekről van szó, amiket nem szabad alábecsülni, különösen pedig elbagatellizálni” – mondta a főpolgármester. Tarlós István a főváros egyesítésének 144 évfordulója alkalmából tartott rendezvényen úgy fogalmazott, Budapest a magyar nemzet politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja, ezáltal “behelyettesíthetetlen szíve” is.

Szólt arról is, hogy 2010-től “két évtizednyi megkérdőjelezhető szervezettséget, átláthatóságot, létező működési zavarokat, súrlódásokat” kellett leküzdeniük. ”Új szellemiséggel, új lendületet kellett adni a fővárosnak” – mondta, aláhúzva, azt a célt tűzték ki, hogy befejezik azokat a beruházásokat, amelyekkel hosszú ideje hitegették a budapestieket, akik egy élhetőbb, kellemesebb és biztonságosabb várost kaphatnak.

Négy év komoly erőfeszítése a 4-es metró

A főpolgármester az elmúlt hét év eredményeit sorolva elsőként említette a 4-es metró befejezését, amit szerinte négy év komoly erőfeszítései árán, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) szerint nem egy esetben szabálytalanul megkötött szerződések módosításával, a városnak tízmilliárd forintokat visszaszerezve tudtak megtenni.

Tarlós István felsorolását a Széll Kálmán tér felújításával, a budai fonódó villamos kialakításával, az 1-es és a 3-as villamos meghosszabbításával, illetve korszerűsítésével, a világ leghosszabb villamosának forgalomba helyezésével, a környezetkímélő, alacsony padlós buszok és felsővezeték nélküli trolik beszerzésével, valamint a főváros szinte száz százalékos csatornázásának megvalósításával folytatta.

A városvezető emlékeztetett a hároméves faültetési programra, amelynek eredményeként 10 ezer új fával gazdagodik a város, emellett szólt az állatkert és a Margitsziget fejlesztésének folytatásáról, továbbá több, a városrészekkel együttműködésben megvalósult kerületi városrehabalitációs programokról.

„Legtöbbjük erősíti a sorsközösséget, együttműködő”

Tarlós István külön köszönetet mondott a kerületi polgármestereknek, úgy fogalmazva, hogy “legtöbbjük erősíti a sorsközösséget, együttműködő”. “Érdekes és egyelőre nehezen megmagyarázható kivétel ez alól a III. kerület, amely 2010 óta sok támogatást kapott a fővárostól, de valamilyen okból az óbudaik erről évek óta nem értesülhetnek a helyi újságból” – fejtette ki a főpolgármester, hozzátéve, a kerületben lakók ezután majd a főváros honlapjáról értesülhetnek minderről.

A kormánypárti politikus szerint a ciklus két legnagyobb beruházásban, a 3-as metró felújításában és a Csillaghegyi öblezet árvízvédelmében is sikerült előre lépniük. Előbbiről szólva hangsúlyozta, a beruházás végén a budapestiek olyan metrót kapnak vissza, amely biztonságosan szállítja az utasokat a következő 25-30 évben. “Vannak persze ennek a felújításnak is esküdt ellenségei” – jegyezte meg, kitérve arra is, hogy lehetőségeikhez képest gondoskodnak a vonal akadálymentesítéséről.

“A falig elmegyünk” – mondta, azt kérdezve, ha nem sikerül a teljes akadálymentesítés, akkor nem is kellene felújítani a 3-as metrót. “Amikor elődeink a 2-es metrót felújították a 8 mélyállomás közül összesen egybe építettek liftet, nálunk ez az arány lényegesen magasabb” – tette hozzá.

Tarlós István a Csillaghegyi öblözet árvízvédelmével kapcsolatban jelezte, a tiltakozók kedvéért újra kinyitották a szakmai vitát a parttal párhuzamos védekezésről. “Bár megkérdőjelezhető az indokoltsága, de a főváros újabb részletes összehasonlító szakvéleményt készíttet a Nánási út vonatkozásában is” – fejtette ki a főpolgármester, megjegyezve, a rendszerváltás óta nem volt még olyan projekt, amelyben ennél több vita volt.

MTI
  • Vakulástól látásig
    Mondom, 1998-ban a világ még boldog (?) volt. De eltelt harminc év és most nem vagyunk annyira boldogok. És talán azért nem, mert felébredtünk. Azt nem mondanám, hogy buták voltunk, de mégsem láttunk semmit.
  • Rágalmazás mint politikai művelet
    Egy jelöltet undorító rágalmakkal illetni – ez a „demokrácia” része.
  • Migránskártyák: Szervezett politikai akció zajlik
    A migránsoknak osztogatott anonim bankkártyák egy újabb olyan eszközt jelentenek, amelynek valódi célja, hogy meggyorsítsa az emberek beszállítását az Európai Unióba – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című adásában.
  • Morzsabál
    Ez most ugye egy félreértés?- kérdezte Mesterházy Attila, az MSZP egykori elnöke (és jelenleg is erős embere) Karácsony Gergelytől, akinek pártja, a Párbeszéd, a legfrissebb adatokat nézve, ott lohol a Kétfarkú Kutya egyszerre mindkét farka nyomában.
  • Ki lövi magát lábon?
    Hónapok óta nemzetközi és hazai háború dúl a budapesti Soros-egyetem körül. Sok az indulat, kevés a tény. Mi a cél? Magyarország rossz hírének keltése vagy az egyetem megmentése? A nagy CEU-rejtély nyomába eredtünk.
MTI Hírfelhasználó