I. Vádak és remények!
KDNP: A baloldal szerint nincs kvóta, mégis megszavazták! MSZP: Miért pont erre nincs pénz? Jobbik: Ki állítja meg az ország kiürülését?
2017. november 22. 11:35

Híven a hagyományokhoz, látványos napirend előtti ütközetekkel „köszöntötték” e héten is egymást. Népszerűséget, hangulatot, irigységet és sanda utálatot egyaránt jeleztek. Nem volt meglepetés, hogy kormánypárti és ellenzéki szónoklók ugyanazt egészen másként látták. A mentelmi jog birtokában szabad volt keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad volt tévedni,  hazudni, sértegetni, vádaskodni. Szenvedélyes mondataikat a hagyományokhoz híven, hangos közbeszólások kísérték.  Szerényen stilizálva,  egy-egy alkalommal  a ”szolidabb” zajokat, is jelezve, ”közvetítjük” szózataikat.

A baloldal szerint nincs kvóta, mégis megszavazták!

MÓRING JÓZSEF ATTILA, (KDNP): - Tisztelt Országgyűlés!  A nyílt társadalom támogatói, az eszmeiség szimbolikus figurája, Soros György és egyes brüsszeli vezetők meg akarják nyitni Európa kapuit a migránsok előtt. Céljuk egy globális nyílt és multikulturális társadalom létrehozása, ahol nincsenek nemzetek és nincsenek határok. Soros ”A nyílt társadalom” című könyvében a következőket írja: ”Azt javaslom, hogy a világ demokratikus országai tömörüljenek szövetségbe a globális társadalom létrehozása céljából.” Szövetségesei a múlt héten megszavazták a Soros-terv”több pontját. A dublini szabályok módosításáról rendezett szavazás eredménye megmutatta, mekkora befolyása van a spekulánsnak és hálózatának a brüsszeli döntéshozatalra és ezen belül az Európai Parlamentre.

- A migránspárti javaslatok egyre magasabb szintű támogatást kapnak Brüsszelben. Ez rendkívül veszélyes Európára és a keresztény értékekre. A javaslatban szerepel a migránsok automatikus kötelező, felső létszámhatár nélküli szétosztása, az ezt elutasító államok megbüntetése politikai és pénzügyi eszközökkel, a ”Soros-féle” civil szervezetek aktív bevonása a bevándorlás szervezésébe és végrehajtásába, a családegyesítések felgyorsítása. Előbb osztanák szét a bevándorlókat, és csak ezt követően vizsgálnák, jelentenek‑e biztonsági kockázatot. Tovább csökkentenék a nemzeti hatásköröket, és egy központi, brüsszeli hatósághoz telepítenék a döntési jogköröket. Ezek a javaslatok egytől egyig mind szerepelnek a ”Soros-tervben”.

- Különösen érdekes, hogy Soros néhány napja járt Brüsszelben, és mások mellett Cecilia Wikströmmel is találkozott. A svéd politikus volt az, aki a határozat alapját adó jelentést előterjesztette az Európai Parlamentben, és az egyik leghangosabb bevándorláspárti képviselő Brüsszelben. Beszédes tény, hogy eredetileg nem is akartak szavazni a javaslatról, azt akarták elérni, hogy a bizottsági szinten megszavazott szöveg váljon automatikusan az EP mandátumává. Végül ‑ többek között a Fidesz-KDNP-s EP-képviselők aláírásával ‑ elértük, hogy a plénum elé vigyék ezt a szöveget, és nyílt szavazásra kerüljön sor. Szégyen, hogy a magyar baloldal képviselői, Niedermüller Péter, Molnár Csaba, Szanyi Tibor és Jávor Benedek is megszavazták ezt a veszélyes bevándorláspárti javaslatot, és ezzel elárulták a magyar embereket!

- Látjuk, a migránspárti javaslatok egyre magasabb szintű támogatást kapnak Brüsszelben. Sorra valósulnak meg azok a lépések, amelyeknek a létezését is vitatják a baloldali politikusok, holott biztonságunkat, kultúránkat veszélyeztetik!  Soros Györgynek kiterjedt hálózata működik Brüsszelben. A belső adatbázisukból kiszivárgott kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel Soros embereként, vagyis az anyag szerint a ”Soros-hálózatnak” több megbízható szövetségese van a brüsszeli parlamentben, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció összlétszáma. Nem meglepő így az sem, hogy az Európai Unió egyes vezetői számos kérdésben, így a migráció kezelésének kérdésében is egyetértenek a milliárdossal. Mind az Európai Bizottság elnöke, mind a bevándorlásért felelős biztos támadja a magyar határkerítést. Érdekes továbbá az is, hogy pont azon a héten látogatott Brüsszelbe Soros György, és találkozott az Európai Bizottság elnökével, Junckerrel és másik két biztossal, amikor a magyar ügyeket tárgyalta a Bizottság.

- Képviselőtársaim! A bevándorlásnak súlyos következményei vannak! Szinte mindennaposak Nyugat-Európában a terrortámadások, a legtöbb nyugati politikus mégsem lát összefüggést a terror és a bevándorlás között, és ugyanígy vélekednek a magyar baloldali politikusok is. Ez ellen minden téren fel kell emelnünk a szavunkat! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

MAGYAR LEVENTE, (Külgazdasági és Külügyminisztériumi államtitkára):  - Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Egy parlamenti képviselőt azért választanak meg, hogy képviselje az embereket, képviselje a választóit, ugyanakkor ez a magyar baloldali és liberális képviselőknek ezúttal sem sikerült. Néhány nappal ezelőtt az Európai Parlamentben vallottak e téren kudarcot. A magyar kormány évek óta azt mondja, hogy az illegális bevándorlás a kultúránkat, veszélyezteti a civilizációnkat, növeli a terrorveszélyt és a bűnözést! Sajnos az elmúlt években számos példa bizonyította, hogy a kormánynak e tekintetben igaza van, hiszen több száz ártatlan európai ember halt meg és sérült meg bevándorlók által elkövetett terrortámadásokban, és akkor a különböző egyéb bűncselekményekről, a nőkkel szembeni tömeges zaklatásokról még nem is beszéltünk. Azonban a magyar balliberális képviselők ezt a veszélyt nem ismerték fel, döbbenetes módon bagatellizálni próbálták!

- Az Orbán-kormány kerítést épített, megerősítettük az élőerős védelmet a határon, szigorítottuk a vonatkozó jogszabályokat, és mindennek köszönhetően megállítottuk az illegális bevándorlást, azonban ebben a munkában a magyar ellenzék támogatására nem számíthattunk. Ezt követően Brüsszel más módon, ha úgy tetszik, kerülőutakon akart illegális bevándorlókat betelepíteni Magyarországra, hiszen Brüsszelben döntöttek a kötelező betelepítési kvótáról. A magyar kormány azonban a kezdetektől elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, harcolunk ellene. A baloldal támogatására viszont ebben a harcban sem számíthattunk, és nem is számíthatunk!  Emlékezhetünk ugyanis például arra, hogy Molnár Gyula, az MSZP elnöke 2016 szeptemberében ezt mondta: ”Nincs ma olyan komolyan vehető politikusa Európának, aki arról beszélne, hogy a menekültkérdés megoldásának érdekében kötelező betelepítési kvótákat szeretnének bevezetni!” Afrakcióvezető úr, Tóth Bertalan pedig szintén tavaly szeptemberben ezt állította: ”Kötelező betelepítési kvóta nincs, és nem is lesz!”  Mindezzel szemben a mindannyiunk által tapasztalható valóság az, hogy a kötelező kvóta intézménye nagyon is létezik! Olyannyira létezik, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben azért, mert nemet mondtunk a betelepítési kvótára!

- A helyzet tovább súlyosbodott. A magyar balliberális oldalnak egyre nehezebb lesz tagadni a kötelező betelepítési kvóta létezését, ugyanis a múlt héten magyar baloldali és liberális politikusok az Európai Parlamentben megszavazták, támogatták a kötelező betelepítési kvótát előirányzó indítványt! Egy olyan javaslatot fogadott el az Európai Parlament, és fogadtak el, sőt támogattak a magyar balliberális képviselők, amely rendkívül veszélyes, mert felső korlát nélküli kötelező betelepítést ír elő, megkönnyíti a családegyesítést, és büntetni akarja azokat az országokat, amelyek a kötelező betelepítésben nem kívánnak részt venni!

- Szeretném jelezni: a tét óriási, ugyanis nem kevesebbről van szó, mint hogy van‑e jogunk, lesz‑e a jövőben jogunk eldönteni nekünk, magyaroknak, hogy a saját országunkban kikkel akarunk együtt élni és milyen számban? A magyar emberek erről a kérdésről világosan és egyértelműen, félreérthetetlenül jelezték a véleményüket egy népszavazás során: több mint 3 millió ember mondott nemet az illegális bevándorlásra és a betelepítési kvótára! A magyar kormány pedig a magyar emberek érdekeit, a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt akkor is, ha az ellenzékre ebben a harcban nem számíthat!

- Érdemes és szükséges feltenni a kérdést: mi történne Magyarországgal, ha a balliberális oldal vezetné? Ebben az esetben hazánk pillanatok alatt bevándorló-országgá válna. Azonban a magyar emberek ezt nem akarják, és ezt illene a balliberális képviselőknek is tudomásul venni! Adódik persze a kérdés: vajon miért nem teszik, vajon miért nem törődnek sem itt a magyar parlamentben, sem az Európai Parlamentben a magyar emberek akaratával, miért képviselnek valami egészen mást? Ideológiai meggyőződésből? Anyagi megfontolásból? Vajon miért képviselnek a magyar emberek helyett egy nemzetközi milliárdost, és miért az ő tervét hajtják végre?

- A lelkiismeretükkel mindenesetre nekik kell elszámolniuk, mi pedig regisztráljuk újfent, hogy nem számíthatunk a támogatásukra! Ez azonban nem változtat semmit azon, hogy a magyar kormány kitart az álláspontja mellett, és minden lehetséges eszközzel szembemegy a kötelező betelepítési kvóta intézményével! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Miért pont erre nincs pénz?!

SZAKÁCS LÁSZLÓ, (MSZP): -Tisztelt Ház! Most egy olyan problémáról szeretnék beszélni, amely nagyon sok kutatás alapján a legfontosabb probléma a magyar emberek, a magyar családok életében. Nem a második, nem a harmadik, hanem az első helyen áll, és ez a legfontosabb probléma! Én úgy gondolom, hogy ebben a Házban erről kellene sokkal többet beszélni, ez pedig az egészségügy kérdése!

- Államtitkár Úr! Az önök szintén államtitkára, Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, hogy ő nagyon bátor volt, amikor készíttetett egy olyan kutatást, amiből kiderült az, hogy 32 ezerrel többen halnak meg ma Magyarországon az egészségügyi ellátás hiányosságai miatt, mint ahányan meg kellene hogy haljanak. 32 ezer emberrel többön lehetne segíteni, és ő úgy gondolta, ez az ő részéről csak egy egyszerű bátorság volt, hogy egy ilyen kutatást megrendelt, és önök bőszen neki is láttak annak, hogy az egészségügyet rendbe tegyék. Na, nézzük, mit tettek!

- Nézzük, mit tettek azért, ami az egyik vezető halálozási ok, a rákbetegek tekintetében, az onkológiai ellátások tekintetében milyen intézkedéseket hoztak! Aki 74 évesnél idősebb, nem kap majd kezelést! Önök szerint ez lesz a megoldás. Miért, államtitkár úr, - mert már nem éli meg a következő választást így ez nem célcsoport?  Aztán: most hoztak egy olyan döntést, amely alapján nem a személyre szabott, nem a legjobb, nem azt a terápiát kaphatja egy rákos megbetegedésben szenvedő, ami neki személy szerint a legjobb, hanem a legolcsóbbat kell adni. Erre nincsen pénz, államtitkár úr? (Rétvári Bence: Nem igaz!)

- Államtitkár Úr! A PET-CT alkalmazását, ami a korai felismeréshez a legközelebb visz, önök úgy megkönnyítették, hogy azóta alig lehet igénybe venni. Rohamosan fog csökkenni azoknak a szűrővizsgálatoknak a száma, ahol a leghamarabb fel lehetne azt ismerni, hogy valaki rákos megbetegedésben szenved. Ezekhez mi nyújtottunk be módosító indítványokat. Miért nem támogatták? Azt a módosító indítványt nyújtottuk be, hogy 77 milliárd forinttal több jusson a rákbetegek gyógyszerére, ne kelljen a költségvetésnek azzal szenvednie, hogy a legolcsóbb gyógyszert kell a rákbetegeknek adni. (Rétvári Bence közbeszól.) Hogyha erről van szó, ha ez egy egyszerű költségvetési kérdés, ott volt bent a módosítónk, miért nem szavazták meg? Ültek csendben a Költségvetési bizottság ülésén az önök képviselői, egy szót nem mertek szólni. Aztán amikor itt a parlamentben megszólaltak, akkor annyit mondtak, hogy már adtak 27 milliárdot, legyen az elég. És akkor arra gondoltam, hogy jobb volt, amikor nem mondtak önök semmit sem!

- Államtitkár Úr! A hospice-szolgáltatásokhoz is nyújtottunk be módosító indítványt. Ott sokkal kevesebb pénzről volt szó, 160 millió forintról volt szó. Azokról a hospice-házakról beszélünk, ahol az utolsó napjaikat, hónapjaikat tölthetik el azok a betegek, akik sajnos sok jóra már nem számíthatnak. 160 millió forintot vettünk volna el a propagandaminisztériumtól, de önök egyetlenegy plakátról sem hajlandóak lemondani azért, hogy akár a hospice-szolgáltatást, akár mondjuk, a rákbetegek gyógyszerét, akár mondjuk, a szűrővizsgálatok hozzáférhetőségét jobbá tegyék!

- Azt mondta nekem nem olyan régen Lázár miniszter úr, hogy végre vannak itt közbeszerzések és vannak beszerzések. Na, nézzük! Önök segítettek az egészségügyön, monitorokat akartak beszerezni a nyáron, figyelőmonitorokat. Tudják, a beteg embereket ezek figyelik, és szólnak, ha baj van. Annyira jól sikerült ez a közbeszerzés, hogy 50 millió forintos bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság, majd a lélegeztetőgépeknél 30 millió forintos bírságot kapott. A magyar kormány ugyanis nincs arra felkészülve, hogy lefolytasson egy közbeszerzést! Na, mi erre az önök logikája és mi erre az önök válasza? Az, aki ezeket a közbeszerzéseket bonyolította, az, aki elfelejtette például azt, hogy le fog járni a rákbetegek gyógyszereinek a szerződése, az a Gajdácsi József most majd helyettes államtitkár lesz. Felfelé bukik, hiszen ez az önök logikájában egy megfelelő dolog! Azért nem tesznek önök semmit sem az egészségügyért, mert nincs benne pénz, nincs, amit önök ebből ki tudjanak venni, és így nem teremtődik meg az az érdek, ami ebben a kormányban mindig benne van, hogy kérem szépen, ahonnan le lehet nyúlni valamennyi pénzt, akkor abban nagyon sokat tesznek, másban pedig nem! 

- Államtitkár Úr! Én úgy gondolom, hogy olyan egészségügyre van szüksége Magyarországnak egy kormányváltás után, amely felismeri azt, hogy a rákos betegeknek nincsen még négy éve arra, hogy valaki felismerje azt, hogy ők betegek. Olyan egészségügyre van szükség ahol a  megelőzés, a szűrés megfelelő hangsúlyt kap, és tudja, hogy uniós bérszinttel meg kell gátolni az orvosok elvándorlását. Mai hír, hogy megint kevesebb, 324 orvossal megint kevesebb van,  száz fogorvossal megint kevesebb van az országban!  (Taps az MSZP padsoraiból.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! A biztonság kedvéért az elején elmondom, hogy amit ön akár a hospice-ról, akár a rákgyógyszerekről mondott, az úgy ahogy van, valótlanságokra épül, álhírekre épül! Ezekre ön a választ itt a parlamentben megkapta szóban, ön is, a frakciótársai is megkapták egyébként írásban is, de teljesen mindegy, hogy mit kaptak válaszként, hiszen ön ugyanazt mondja. (Szakács László: Elmúlt nyolc év..!) Ugyanakkor azért hadd emlékeztessem önt arra,, hogy mit köszönhet a szocialista korszaknak a magyar egészségügy: a svábhegyi gyerekkórház bezárását, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárását, a Szabolcs utcai kórház bezárását, a Schöpf-Merei Kórház bezárását, 16 ezer aktív ágy felszámolását, 6 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátását, egyhavi bér elvételét minden magyar egészségügyi dolgozótól. És akkor még ezeken kívül vannak azok a jótétemények, mint a vizitdíjfizetési kötelezettség minden betegnek minden orvostalálkozás után, szegénynek, gazdagnak, nyugdíjasnak, fiatalnak egyaránt, a kórházi napidíj bevezetése, hogy a nyugdíjasok azt számolgassák a kórházban, hogy hány napja fekszenek itt, és hány napi napidíjat tudnak kifizetni. Ez csak így röviden, amit az önök tevékenységéről az egészségügy kapcsán el lehet mondani!

- Képviselő Úr! Nézzük, mi a valóság azzal szemben, amit ön állított itt az elmúlt percekben! Az önök időszakában 600 milliárd forint forráskivonás volt az egészségügyből; a betegek gyógyítására fordítható Egészségbiztosítási Alap összegét 1500 milliárd forintról 1300 milliárd forintra csökkentették. Rákérdezett, hogy mennyi van most: a Fidesz-KDNP-kormány 2000 milliárd forint fölé emelte azt, amit önök 1500-ról 1300-ra vittek le. Így biztosítjuk a betegeknek a biztonságosabb ellátást. (Szakács László közbeszól.)

- Képviselő Úr!  Álhír az, hogy 75 év fölött ne kapnának rákgyógyszert! Álhír az, hogy bárkinek a rákgyógyszerét pénzügyi alapon döntenék el! (Kunhalmi Ágnes: Dehogynem!) A rákos betegek gyógyítására fordítható tétel ezelőtt pár évvel még csak 137 milliárd forint volt a költségvetésben, most pedig közel 180 milliárd. Az elmúlt években a rákbetegek gyógyítására fordítható tételeket 30 százalékkal növeltük, azért …(Szakács László: Az Onkológiai Intézet vezetője miért állítja ezt?)… hogy minél több beteg tudjon meggyógyulni, és bízunk benne, hogy az az eljárási, beszerzési rend, amit ön itt említett, 2,2 milliárd forintból további 300 betegnek tudja idén a gyógyulását megalapozni. Az is valótlan, amit a hospice-ellátásról mondott, hiszen az elmúlt években 1 milliárd forinttal, 24 százalékkal nőtt a hospice-házak finanszírozása, az a pénz, amit hospice-ra fordíthatunk, tisztelt képviselő úr. Az elmúlt években tehát ezek a források bővültek. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.)

- Képviselő Úr!  Abban minden jóérzésű ember egyetért, hogy ezeket a forrásokat érdemes tovább növelni. Ez így van. Csak voltak Magyarországon olyan kormányok, amelyek ezeket a tételeket csak csökkenteni tudták! Ez az önök időszaka, mert elvették az összes egészségügyi dolgozó egyhavi bérét! (Kunhalmi Ágnes: Nem igaz!)  Mondja azt, hogy nem igaz! (Szakács László: Nyolc éve nem adtátok vissza!) Mondja azt, hogy nem igaz! Nem mondja, mert nem tudja ezt mondani, mert önök valóban mind a 95 ezer egészségügyi dolgozótól elvették. Mondja azt, hogy nem igaz, hogy az Egészségbiztosítási Alap összegét csökkentették, holott így van! De vannak olyan kormányok, amelyek önökkel szemben növelni tudják ezeket a tételeket. Ön mosolyog, természetesen, mert önnek ez csak egy politikai támadási kísérlet, nem valóban a betegekre gondol, nem valóban a kezelésekre gondol, csak keres valami hírt, keres valami álhírt, amelynek kapcsán itt a parlamentben fel tud szólalni.

- Képviselő Úr!  Természetesen bőven vannak megoldandó feladatok a magyar egészségügyben. De két állítást senki sem mondhat: az egyik az, hogy az egészségügyben nem történt előrelépés az elmúlt hét-nyolc évben, a másik pedig hogy minden rendben van a magyar egészségügyben. E kettő között kell az optimumot megtalálnunk!. Mi úgy gondoljuk, azzal, hogy növeltük az egészségügyben dolgozók bérét, az orvosoknak tavaly és az idén összességében 207 ezer forinttal, az ápolóknak négy év alatt 65 százalékkal, és hogy ezek a folyamatok továbbra is ebbe a pozitív irányba tudjanak fordulni, annak a Fidesz-KDNP a biztosítéka. Igen, mert ha önök jönnek vissza, akkor csak az elbocsátás, a megszorítás és a privatizáció lesz az egészségügyre jellemző, mint ahogy 2010 előtt is az volt! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ki állítja meg az ország kiürülését?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): - Tisztelt Ház! Miközben a kormányzat rendre dicshimnuszokat zeng a magyarországi bérszínvonal nagyon lassú, szerintük mérhető felzárkózásáról, ha euróban mérjük a magyar keresetek alakulását, akkor sajnálatos módon azt tapasztaljuk, hogy még a régióbéli versenytársakétól is elmarad a magyar fizetések növekménye. Bizony azt látjuk, hogy a Jobbik béruniós kezdeményezésének létjogosultsága erősebb, mint valaha. Erősebb, hiszen ha ezeket a béreket, fizetéseket akár csak forintban nézzük, és összetételüket vizsgáljuk, akkor is azt látjuk, hogy a magyarországi társadalmi csoportok elképesztő nyomás alatt kell hogy küzdjenek azért a nagyon minimális kereseti szintért is, ami éppen hogy a megmaradást teszi lehetővé. Ha pedig a kormányzati dicshimnuszokkal szembeállítjuk azt a mintegy 600 ezer honfitársunkat, aki már elhagyni kényszerült ezt az országot, akkor bizony látszik, hogy egy álvalóságban él a kormány, és olyan álhírekkel, áladatokkal próbálja fertőzni a közvélekedést, amelyek egyértelműen torzítják a valóságról szóló képet!

- Tisztelt Ház! A kis- és közepes vállalkozások adják a legtöbb munkahelyet Magyarországon, az ő problémáikra folyamatosan rezonálunk, jelenítünk meg programpontokat a helyzetük könnyítése érdekében, ugyanakkor nem lehet megfeledkezni egy igen széles rétegről, - a multinacionális cégek dolgozóira gondolok. El kell, hogy mondjuk: a Jobbik nem tekint ellenségként a multicégekre, még akkor sem, ha ezermilliárdos nagyságrendű adózatlan nyereségtömeget visznek ki ebből az országból minden évben! A Jobbik egyértelműen úgy látja, hogy a közteherviselés hatálya alá kell vonni őket tisztességes módon, tehát ugyanolyan versenyfeltételek vonatkozzanak minden hazai és külföldi szereplőre, adott esetben kicsire és nagyra is, de senki ne tudjon kitérni a közteherviselés alól, úgy, ahogy a Fidesz regnálása alatt ez sikerült az érintett multicégeknek! Sikerült nekik, hiszen az általam nagyon nem tisztelt szociálliberális kormányzati időszakhoz képest is több dotációval jutalmazza ez a kormány az érintett multicégeket, legyen szó munkahelyteremtési támogatásokról, infrastrukturális beruházásokról vagy adókedvezményekről! És arra is emlékezhetünk, hogy miniszterelnöki szinten, Orbán Viktor szájából hangzott el, adott esetben Szaúd-Arábiában, ha emlékeim nem csalnak, hogy bizony a magyar munka törvénykönyve meglehetősen rugalmas, a bérszínvonal alacsony, tehát ennek ürügyén jöjjenek a befektetők Magyarországra.

- Tisztelt Ház! A Jobbik elutasítja ezt a vérlázító indoklást! Nem lehet versenyhelyzeti előnyt kovácsolni abból, hogy a magyar emberek nem kapják meg a munkájuk ellenértékét sem, még azt a minimális összeget sem, ami adott esetben egy német vagy egy brit fizetéshez képest eltörpül! Azt is látjuk, hogy a kormányzat a pluszkedvezmények folyósítása mentén stratégiai szerződéseket nem a magyar kis- és közepes méretű vállalkozásokkal kötött, hanem pont az érintett multicégek tömegével! Információink szerint ennek egy jó részét titkosította, titkosította. Viszont egyetlen áruló momentumban biztosak lehetünk a kormányzat tevékenységét illetően. (Zaj, az elnök csenget.)

- Államtitkár Úr! Nem annyira vicces, mint ahogy ön gondolja, mert önök a stratégiai szerződéseikben egyetlen alkalommal sem kötötték ki a magyar munkabérek lassú felzárkóztatásának szándékát. Tehát kiszolgáltatták a magyar dolgozókat ezen cégeknek, és tulajdonképpen hagyták, hogy azt tegyék ezen magyar dolgozókkal, amit csak akarnak! A Jobbik éppen ezért haladéktalannak tartja a stratégiai szerződések újratárgyalását, egyetlen nagyon fontos vezérfonal mentén: a bérek lassú, de biztos felzárkóztatását igenis ki kell kötni minden esetben!.

- Államtitkár Úr! A Jobbik első lépcsőben azt akarja, hogy legalább amennyire a termelékenységünk lassan, alacsony mértékben, de nő, legalább annyira nőjenek a fizetések és a bérek Magyarországon. Hiszen ettől messze elmaradunk jelen pillanatban. Ennek árát a magyar családok, a magyar dolgozók fizetik meg, végeredménye pedig az az elképesztő kivándorlási spirál, aminek következtében már minden hatodik gyermek a jelenlegi határainkon kívül születik. Legalább ekkora hangsúllyal kéne hogy latba essen a dolgozói képzés, hiszen az érintett multicégek 40-45 százaléka egyetlen forintot sem költ dolgozói kompetenciájának szélesítésére. Ide kell értsük a közbeszerzések újragondolását is, ahol az önök érájától eltekintve mi nem előre kiírt pályázatokat akarunk egy Jobbik-kormány győzelme esetén, egy Jobbik-kormány megalakulása esetén keresztülvinni, hanem egyértelműen azokat a magyar társaságokat akarjuk kedvezményezett helyzetbe hozni, akik vagy nem érik el a 200 millió forintos bevételi szintet, vagy 10-20 fő alatti a munkavállalói létszámuk, de mindenképpen lenne helyük ebben a rendszerben. Végül pedig: a szakképzési rendszer átalakításával lassítani kell a kivándorlási spirált, és Magyarországon kell megfelelő klímát teremteni minden magyar dolgozó számára, aki itt kíván érvényesülni. Ezen a területen elképesztő árulásokkal halmozott a kormányzat utóbbi évekbeli cselekvési sora! Éppen ezért adódik a kérdés, hajlandóak‑e változtatni az eddigi önfeladó magatartáson? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Azt lehet mondani ez után a felszólalás után is, hogy a Jobbik szájából egyszerre fújnak hideget és meleget. Éppen amit gondolnak, adott pillanatban mondják, aztán lehet, hogy a következő pillanatban egy másik dolgot mondanak. Akkor, amikor számonkérik a kormányon, hogy milyen eredményes intézkedések történtek a foglalkoztatáspolitika, béremelés területén az elmúlt időszakban, és szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy vannak olyan települések, ahol önök adják a polgármestert. Ott bizonyíthatták volna… (Z. Kárpát Dániel: Miről beszélsz?)… hogy egyébként, ha hatalomban vannak, ha az önök kezében van az irányítás… (Gyöngyösi Márton: A gazdaságot nem a polgármester irányítja! ‑  Rétvári Bence: Ózdra gondol!)… tudnak‑e valamit tenni az ott élő emberek érdekében. (Gyöngyösi Márton: A minisztérium dolga lenne!) Tiszavasváriban például az ország egyik legnagyobb munkanélküliségét tudjuk megállapítani. Ez természetesen az önök hibája is, mert önök tudnának ott legjobban segíteni az ott élő embereknek. (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.)

- Képviselő Úr! Visszatérve az ön által felvetett kérdésre és témákra szeretnék reagálni. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Például arra, hogy mekkora a Magyarországról való kivándorlás munkaszerzés okán. Többször ajánlottam már az önök figyelmébe is egy 2016-os ENSZ-felmérést, ahol bemutatták azt, hogy az Európai Unió országaiból hányan mennek külföldre munkát vállalni, vagy éppen hányan élnek időlegesen, hosszabb-rövidebb ideig egy másik országban. (Gyöngyösi Márton: Csak nem kényszerből, államtitkár úr!)

- Képviselő Úr! A térség egyik olyan országa Magyarország, amelyik a legkevesebb embert bocsátotta ki külföldre azért, hogy munkát vállaljanak! ENSZ-felmérésről van szó természetesen. (Gyöngyösi Márton: Csak nem kényszerből!)  Amikor vitatkoznak velem most itt bekiabálva a mögöttem lévő sorokból, nem velem vitatkoznak, hanem egy ENSZ-felméréssel. A térségben nálunk a legalacsonyabb az országot munka szempontjából elhagyók száma, sőt azt lehet mondani, hogy Nyugat-Európában is jó néhány olyan ország van, ahonnét többen elmentek munkát vállalni más országba, mint Magyarországról. Tehát nem igaz az, hogy tőlünk rohamosan növekedő módon és mennyiségben mennek el az emberek dolgozni! (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) Sőt, az adatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt időszakban, köszönhetően a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek, az emelkedő béreknek, jelentős mértékben jönnek vissza az emberek azok közül, akik munkát vállaltak Nyugat-Európában.

- Képviselő Úr! A különbség a kifelé menők és a visszajövők között jelentős mértékben csökkent, lassan azt lehet mondani, hogy ez a különbség kiegyenlítődik. Ez többek között annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben emelkedtek a bérek. Amíg a 2013-2014-2015-ös évben csak 4-6 százalékkal emelkedtek Magyarországon a bérek, az elmúlt másfél-két évben  ezt a mértéket jóval meghaladó mértékben emelkedtek, és nem a bruttó bérek, nem a nominálbérek, hanem a reálbérek! Ez azt jelenti, hogy 2010-2016 között körülbelül 24 százalékkal emelkedett a reálbér Magyarországon, ez már sokakat itt tartott vagy éppen visszahívott. Az utóbbi egy évben, köszönhetően a 2016-os év végi hatéves bérmegállapodásnak, több mint 10 százalékkal növekedtek a reálbérek. Így azt lehet mondani, 2010 óta egészen 2017 szeptemberéig közel 34-35 százalékos reálbér-emelkedés következett be Magyarországon: egyrészt a versenyszférában, másrészt például a pedagógusbér-emeléseknél és más olyan területeken is ahol a kormányzatnak ráhatása volt. Így a rendvédelmi dolgozóknak, az egészségügyben dolgozóknak, a szociális területen dolgozóknak a bére is emelkedett az elmúlt időszakban.

- Képviselő Úr! És a foglalkoztatás! 2010 óta több mint 700 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint előtte, és több mint 500 ezer fővel növekedett a versenyszférában foglalkoztatottak száma. Úgyhogy cáfolom mindazt, amit ön mondott. (Z. Kárpát Dániel: Az nem ugyanaz!) Azt gondolom, saját udvarukban kellene rendet tenni, tisztelt jobbikos képviselő úr, és ne bennünket számonkérni… (Moraj a Jobbik soraiban. ‑ Z. Kárpát Dániel közbeszól.)azoknak a pozitív eredményeknek a tekintetében, amiket az elmúlt időszakban a statisztika kimutat, és egyébként európai uniós államok… (Z. Kárpát Dániel: Stadion, nem statisztika!)… az Európai Unió és a hitelminősítő intézetek is elismertek! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI