Ötvennégy éve ölték meg John Fitzgerald Kennedyt
Merénylet áldozata lett 1963. november 22-én Dallasban John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke. A hivatalos verzió szerint Lee Harvey Oswald lőtte le, akit később hasba lőttek, és meghalt. Idén október 26-án járt le az egyesített Kennedy-akták 25 éves titkosítása; az Egyesült Államok országos levéltára a honlapján nyilvánosságra hozott 2800 dokumentumot a Kennedy-gyilkosságról, amely néhány új információt is tartalmaz. Mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos maradt.
2017. november 22. 10:36

John Fitzgerald Kennedy az Amerikai Egyesült Államok harmincötödik elnöke volt, aki november 22-én Dallasba érkezett egy közszereplésre.

Az elnöki küldöttség dél körül érkezett Dallas Love Field repülőterére, a gépkocsikonvoj pedig innen indult a városba. Fél órával később a járművek az Elm Streetre fordultak.

 

A képen: a lövés utáni pillanat, Kennedy felesége az ülésről alábukó férje után nyúl, egy ismeretlen férfi a kocsi lökhárítójára ugrik fel (MTI-fotó/AM)

A nyitott autóban feleségével és a texasi kormányzóval utazó Kennedyt ekkor találták el a lövések, előbb a torkán, majd a fején. Az elnököt a Parkland kórházba szállították, ám belehalt sebesüléseibe.

A merényletben megsebesült John Connally, Texas állam kormányzója is.

Kennedyn és Connallyn kívül még egy ember megsérült: egy arra járó gyalogos, James Tague, akit betontörmeléktől származó sérülés ért, amit az első, elhibázott lövés járdaszigetbe csapódott golyója vert fel.

A gyilkosság elkövetésével Lee Harvey Oswaldot gyanúsították meg, akit le is tartóztattak, azonban pontosan 48 órával és 7 perccel később a dallasi rendőrség épületében a kamerák előtt, élő tévéadásban lőtte le Jack Ruby bártulajdonos a férfit.

A Warren-jelentés

A Kennedy-gyilkosság kivizsgálására felállítottak egy kongresszusi bizottságot, amelynek élére Earl Warren, a legfelsőbb bíróság elnöke került.

Mintegy tíz hónapos munka után készült el az úgynevezett Warren-jelentés, amely azt állapította meg, hogy Oswald „magányos tettes” volt.

A jelentésben a többi között az is szerepel, hogy a szemtanúk nagy többsége három lövést hallott. Egy részük felismerte, hogy az első lövés által keltett hang lőfegyvertől származott, és később sokan közülük azt mondták: azt hitték, petárdarobbanást vagy az egyik jármű kipufogójának durranását hallották.

A merényletet az úgynevezett Zapruder-film örökítette meg: Abraham Zapruder amerikai állampolgár saját kézi kamerájával vette fel a néma, színes mozgóképsorozatot arról, amint Kennedyt eltalálja a lövés.

Vita a golyó becsapódásának időpontjáról

A film 155. és 169. kockája között az látszik, ahogyan Kennedy és felesége, Jacqueline, valamint Connally kormányzó is hirtelen jobbra fordítja a fejét. A Warren-bizottság szerint az első lövedék a Zapruder-film 220. és 225. kockája közötti időben csapódott be, a merényletet kivizsgáló képviselőházi bizottság szerint azonban a 190. kockán. A Warren-bizottság szerint az elnököt eltaláló második lövedék a Zapruder-film 313. kockája pillanatában találta el az elnököt.

A konvojban utazó világháborús veterán Connally tanúvallomásában azt mondta, hogy ő felismerte egy nagy erejű lőfegyver hangját, ezért jobbra fordította a fejét, és testtel is elfordult, hogy lássa a mögötte ülő elnököt. Mivel ez nem sikerült, ismét előre, majd balra fordult.

Nellie Connally, a texasi kormányzó felesége szintén az autóban ült, és azt mondta, a zajt követően az elnök felé fordult, és látta, hogy az már mindkét karját és könyökét felemelte, kezei pedig az arca és a nyaka előtt voltak. Újabb lövést hallott, és Connally kormányzó kiáltozni kezdett.

Újabb lövés hallatszott, és Nellie Connallyt, valamint a limuzin hátsó ülését vér, koponya- és agydarabok borították be.

A felvételen is jól látszik, hogy a lövések után az elnök felesége felmászott a csomagtartó fedelére. Miután visszamászott az ülésére, Connelly és feleségének beszámolója szerint is többször azt mondta:

„Megölték a férjemet”, valamint, hogy„a kezemben van az agya”.

Kennedy felesége később nem emlékezett arra, hogy felmászott a csomagtartóra.

Rekonstruálták az eseményeket

Számos televíziós csatorna és könyv foglalkozott már a Kennedy-gyilkossággal.

Az egyik fontos bizonyítékot a Discovery Channel szolgáltatta, amelynek szakértői 2008-ban rekonstruálták a merénylet körülményeit. Ebben megállapították – a vérminták elemzésével és egy háromdimenziós számítógépes szimuláció segítségével –, hogy a gyilkos lövéseket a tankönyvraktár ötödik emeletéről adták le.

Ugyanerre jutott a National Geographic Channel JFK: The Lost Bullet című filmje is, amelyben az eseményről készült amatőr felvételek digitálisan feljavított változatai alapján reprodukálták az eseményeket.

A John F. Kennedy Elnöki Könyvtár által 2017. május 26-án közreadott képen John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök vitorlázik a parti őrség Manitou hajóján a Maine állambeli Johns Island partjainál 1962. augusztus 12-én. (MTI/EPA/John F. Kennedy Elnöki Könyvtár)

A döntő bizonyíték – baleset volt?

JFK: A döntő bizonyíték (JFK: The Smoking Gun) című dokumentumfilmet 2013-ban mutatták be a Discovery Channelen. Ebben Colin McLaren ausztrál nyomozó és Howard Donahue volt amerikai katona és fegyverszakértő ballisztikai vizsgálatokra és tanúvallomásokra alapozva tesznek megállapításokat, amelyek szerint Kennedy halála egy fatális baleset miatt következhetett be.

Elméletük szerint Oswald valóban rálőtt Kennedyre, de csak kétszer: az első lövés az úttestbe csapódott, ám innen felpattanhatott a szilánk, ez pedig eltalálhatta az elnököt. Az elmélet úgy hiszi, hogy a második lövés már valóban eltalálta őt és Connellyt is: ezt a lövedéket nevezték „mágikus golyónak” is, de a vizsgálat ezt cáfolta (A mágikus golyó elmélete szerint a golyó az elnök hátán hatolt be, lefelé, 17 fokos szögben).

A teória szerint a harmadik, halálos lövést nem Oswald, hanem George Hickey, a titkosszolgálat ügynöke adta le véletlenül a Kennedy mögötti autóból, amellyel az ügynökök követték az elnök kocsiját. Az ügynök még újonc volt, és amikor észrevette a lövéseket, azonnal kibiztosította AR–15-ös gépkarabélyát. A konvoj gázt adott, Hickey pedig elveszítette egyensúlyát, és a fegyver elsült, eltalálva az elnököt.

A dokumentumfilmben elhangzik az is, hogy titkosszolgálat ezután mindent megtett, hogy eltussolja a „hibát”, és a Warren-bizottság sem firtatta igazán a titkosszolgálat esetleges mulasztásait; Hickey-t – aki 2005-ben hunyt el – soha nem hallgatták meg.

A fentieken túl rengeteg más összeesküvés-elmélet született az ügyben; egyesek szerint a nagyvállalatok lobbijának áldozata lett az elnök, másik úgy tartják, CIA-nak a maffiával szövetkezett szélsőségesei gyilkolták meg. Más teóriák szerint egyenesen Fidel Castro vagy Lyndon B. Johnson adott parancsot, illetve idősebb George Bush.

A gyilkosság szinte minden pontját vitatják: sokak számára továbbra is kérdés, valóban három lövés dördült-e, ahogyan azt is, hogy pontosan honnan érte a lövés az elnököt.

De több elmélet foglalkozik a gyilkos személyével is. Már olyan elmélet is napvilágot látott, miszerint a sofőr lőtt Kennedyre – ám ezt később cáfolták –, illetve, hogy nem csak Oswald lőhetett Kennedyre.

Trump a Kennedy-merénylet csaknem összes dokumentumát közzéteszi

Idén október 28-án Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy nyilvánosságra hozatja az 1963-as Kennedy-gyilkosság összes, még mindig titkosított dokumentumát azok kivételével, amelyek olyan személyek nevét és lakcímét tartalmazzák, akik még ma is élnek.

A  JFK-feljegyzések törvényét George H. W. Bush írta alá 1992-ben. Ez kimondta, hogy a Kennedy-gyilkosság több mint 3600 dokumentumát legkésőbb 2017 októberéig nyilvánossá kell tenni.

Trump szokásához híven, Twitter-üzenetekben tudatta, hogy döntése előtt behatóan tanácskozott a Központi Hírszerző Ügynökséggel, a CIA-val és más szervezetekkel.

Új információk a nyilvánosságra hozott dokumentumokban

Az Egyesült Államok országos levéltára a honlapján nyilvánosságra hozott 2800 dokumentumot a Kennedy-gyilkosságról, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos maradt.

Trump elrendelte, hogy fél év alatt alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok között tallózva a Politico című lap több új információt talált.

Ezek közé tartozik, hogy Edgar Hoover, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatója mennyire aggódott azt illetően, hogy sikerüljön meggyőzni az amerikai közvéleményt Lee Harvey Oswald bűnösségéről.

Lee Harwey Oswald (Fotó: Wikipedia, dallasi rendőrség, Warren-bizottság)

Hoover 1963. november 24-én, azon a napon, amikor Jack Ruby agyonlőtte Oswaldot, feljegyzést írt arról, hogy Oswald meggyilkolása kétségeket ébreszthet az amerikaiakban arról, hogy valóban ő ölte meg Kennedy elnököt. Az FBI-igazgató konkrét bizonyítékokat sürgetett.

Hoover egy másik feljegyzésében „megbocsáthatatlannak” nevezte, hogy a dallasi rendőrség „lehetővé tette” Oswald meggyilkolását, annak ellenére, hogy a szövetségi kormányzat felhívta a figyelmet az elnök meggyilkolása miatti lehetséges bosszú veszélyeire.

Oswald egy KGB-ügynökkel beszélt

Az országos levéltár honlapján közzétett dokumentumok között szerepelnek azok a leiratok, amelyek Oswald és egy KGB-ügynök telefonbeszélgetéseinek lehallgatásai nyomán készültek. Egyértelművé vált, hogy Oswald két hónappal a gyilkosság elkövetése előtt telefonon egyeztetett a mexikói fővárosban lévő szovjet nagykövetség egyik KGB-ügynökével. Oswald – az amerikai CIA dokumentuma szerint – „tört oroszsággal” beszélt.

A CIA korabeli feljegyzése hozzáteszi: teljességgel szokatlan volt, hogy a rettegett szovjet titkosszolgálat ilyen jellegű beszélgetést nagykövetségről bonyolítson.

Az iratokban sok szó esik ifj. Martin Luther Kingről is, akit az FBI folyamatosan megfigyelt. Az erről nyilvánosságra hozott dokumentumokat alaposan megszerkesztve közölték.

1966-ban keltezett feljegyzések arról tanúskodnak, hogy kapcsolatban állt a kommunista mozgalommal, köztük az olasz kommunista párttal is.

Az ismertté vált egyik dokumentum arról tanúskodik, hogy Jesse Helms, aki a Johnson-kormányzat, majd Nixon elnöksége idején a CIA igazgatója volt, egy 1975 áprilisában kelt feljegyzésében azt rögzítette: Johnson elnöknek az az álláspontja, hogy Kennedyt külföldi ösztökélésre gyilkolták meg, azért, mert megölette a dél-vietnami elnököt, Ngo Dinh Diemet.

A dél-vietnami államfőt 1963-ban tartóztatták le és ölték meg egy, az Egyesült Államok által támogatott puccs során.

Kennedy halála egész Amerikát sokkolta.

A rejtély a mai napig nem oldódott meg.

Kennedy halála után az elnöki különgép fedélzetén tette le az esküt az örökébe lépő Lyndon B. Johnson alelnök. Kennedyt, az egyik legnépszerűbb amerikai elnököt az arlingtoni katonai temetőben helyezték végső nyugalomra.

„Ha velem történik valami, ott lesz Bobby. Ha Bobbyval is történne valami, akkor ott lesz Ted” – mondta egy alkalommal.

A Kennedy-átok azonban nem szakadt meg: az elnökségért induló Bobby Kennedyt 1968-ban szintén megölték, az 1962-től 2009-ben bekövetkezett haláláig szenátorként tevékenykedő Ted Kennedyt sem kerülték el a szerencsétlenségek, JFK fia, ifjabb John pedig repülőgép-szerencsétlenségben hunyt el 1999-ben.

hirado.hu - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Új lendület az európai jobboldalnak
    A neomarxista, globalista hullám és politikai erők olyan támadás alá vették az Isten, haza, család hármas egységét a nyugati civilizációban, hogy annak egységes válaszreakciót kell szülnie a jobboldal részéről – szögezte le Szánthó Miklós.
  • Őcsény lovasa nyerte a 15. Nemzeti Vágtát
    Németh János, Őcsény lovasa nyerte Galaxy nevű lovával a 15. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap a budapesti Hősök terén.
  • Megújult a Bakáts téri templom Budapesten
    Felújították a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplomot Budapest IX. kerületében. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap szentmise keretében áldotta meg az épületet és szentelte fel a templom új oltárát.
MTI Hírfelhasználó