Emlékeznünk kell a kommunista rendszer áldozataira
Emlékeznünk kell azokra, akiket elpusztított egy gyilkos rendszer, egy átkozott gondolat - hangsúlyozta Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) által szervezett szombati budapesti megemlékezésen.
Utoljára frissítve: 2017. november 25. 16:55
2017. november 25. 15:12

Azt mondta, a mintegy 800 ezer elhurcolt magyar, akiknek többsége távol hazájától halt meg az embertelen körülmények és bánásmód miatt, a Szovjetunió mintegy 30 millió lakójával együtt esett áldozatul a kommunista rendszernek.

Utalt arra, hogy a 20. század a történelmünk legembertelenebb évszázada volt, akkor ugyanis "több embert pusztított el az államilag szervezett erőszak, mint az azt megelőző évezredek összességében".

Kucsák László hangsúlyozta: a túlélők máig mementói egy sötét kornak, amely mára helyére került a magyar emberek szívében, de elégtételt kell adni nekik saját életünkkel, gyermekeink tanításával.

A 20. század megtanított minket arra, nem lehetünk bátortalanok, csüggedtek és túlságosan fáradtak ahhoz, hogy mindennap megpróbáljuk megváltoztatni a világot; a legtöbbször nem válogathatunk a feladatok sokaságából, hogy mi az, amit ma elvégzünk, mi az, amit holnapra hagyunk - fogalmazott a szónok, hozzátéve, "mi csak egymásra számíthatunk".

Kiemelte azt is, nem várhatjuk külső szereplőktől, hogy megértsék céljainkat, útjainkat. "Csupán azt várhatjuk, hogy munkánkat becsmérelni fogják, sokszor meghurcolnak közös hitünkért, és legszívesebben kitörölnék emlékezetünkből közös múltunkat" - fogalmazott.

Hozzátette, ez ellen pedig csak egységgel felelhetünk hatékonyan, azzal a meggyőződéssel, "hogy a gyengék széthullnak, az erősek összefognak, hogy együtt meg tudjuk változtatni a világot".

A Honvéd téri Gulág emlékkőnél kigyúltak a mécsesek Fotó: MTI

Az emléknapot fideszes országgyűlési képviselőként 2012-ben kezdeményező Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke az ünnepségen Alekszandr Szolzsenyicin, a Gulág-rendszert a világgal megismertető írót idézve kijelentette: egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista.

Mint mondta, a több éves meghurcoltatásból hazatérve az egykori raboknak a hallgatás kényszerével is számolniuk kellett, hiszen a történteket hol államtitoknak minősítették, hol újabb retorziókkal fenyegette őket a kommunista hatalom. A szociálliberális kormányok később is csak "kegyesen tudomásul vették a szigorúan magánjellegű megemlékezéseket" - fűzte hozzá.

Rámutatott arra, hogy a hallgatás falát csak 2012-ben sikerült áttörni, azóta lehet méltó módon megemlékezni azokról, "akik túlélték a látogatást a pokolban", ugyanakkor Nyugaton még mindig gyakran kell elmagyarázni, hogy a kommunista rendszer éppúgy kegyetlen népelnyomó volt, mint a nácizmus és a fasizmus.

Rétvári: a málenkij robot a 20. századi rabszolgaság

A 20. század rabszolgaságának nevezte a málenkij robotot Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyén rendezett állandó kiállítás szombati megnyitóján. Az emlékhelyet idén február végén avatták fel a ferencvárosi vasútállomáson, ahonnan a Szovjetunióba indultak az elhurcoltakat szállító vonatszerelvények.

Emlékeztetett arra: a lakosság tizenkettedét elhurcolták, ez akkora tömeg, mint Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc és Nyíregyháza mai teljes lakossága. "A magyar családok többsége elvesztett valakit", és csak a szerencsésebbek térhettek vissza - mondta.

Rétvári Bence rámutatott, nincs olyan kommunista diktatúra, amelyiknek ne lenne meg a maga Gulágja, hiszen amint ezek az erők hatalomra jutottak, kezdődött az emberek lágerekbe zárása. Ezért is elfogadhatatlan, ha bárki relativizálni akarja a kommunizmus bűneit - fogalmazott az államtitkár.

Az államtitkár azt mondta, a málenkij robotnak már a neve is hazugság volt, hiszen az utcán összefogdosott embereknek azt mondták, pár órányi, napnyi, esetleg hétnyi munkára viszik őket, majd évekre nyomuk veszett a teljes létbizonytalanság uralta földi pokolban.

Közülük több százezren nem kerültek haza élve, de áldozatokká váltak az elhurcoltak családjai is, amelynek tagjait másodrendű állampolgárként kezelték; "a múltat át akarták írni, a hagyományokat el akarták törölni, aki a nemzethez vagy keresztény hitéhez ragaszkodott, azt ki akarták rekeszteni" - mondta Rétvári Bence.

Ártatlan embereket ítéltek pusztulásra, milliószámra - mutatott rá az államtitkár, megemlékezve arról is, hogy a szovjet hadvezetés a vártnál hevesebb ellenállással indokolta, miért nyomulnak előbbre lassabban Kelet-Európában, ezt viszont "óriási hadifogoly-tömeggel" kellett később igazolni.

Rétvári Bence kitért arra is: az emlékhely - egy egykori óvóhely - a szűk tereivel a kommunista diktatúra nyomasztó levegőjét is idézi, hiszen az ember csak lehajtott fejjel, behúzott nyakkal tudja végigjárni.

Azért is fontos emlékhely ez a számunkra, mert mi nem fogadjuk el, hogy mások azt mondják nekünk: tűrnünk kell a vörös csillagot, mert az nem egy diktatúra jelképe, hanem egy szakszervezeti szimbólum - fogalmazott.

Hozzátette: "nem fogadjuk el, hogy valaha is ne mi döntsünk a saját sorsunkról, hanem más országokból próbálják meghatározni Magyarország történelmi lépéseit. És mi nem fogadjuk el, hogy kettős mérce legyen a 20. századi diktatúrák áldozatai között".

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapnak a 60-70 éven keresztül kibeszéletlen traumák a közbeszédben, azaz birtokba vesszük történelmünket.

A most megnyitott, A pokol bugyrai... - Málenkij robot - Kényszermunka a Szovjetunióban című kiállítás a hazai és a külföldi közönségnek is szól, célzottan megrázó erejű, hogy kézzelfogható közelségbe hozza, átélhetővé tegye a látogató számára az elhurcoltak által túlélt szenvedéseket - mondta a főigazgató.

Az emlékhelyet idén február végén avatták fel a ferencvárosi vasútállomáson, ahonnan a Szovjetunióba indultak az elhurcoltakat szállító vonatszerelvények.

A ferencvárosi pályaudvarnál található Málenkij robot-emlékhely 2017. november 25-én, ahol A pokol bugyrai... - Málenkij robot - Kényszermunka a Szovjetunióban címmel kiállítás nyílt ezen a napon. MTI Fotó: Mohai Balázs

MTI
MTI Hírfelhasználó