Magyarország a fekvése miatt lehet kiemelkedő partner
Számos eredmény született a Kína-Közép-Kelet-Európa (KKE) csúcstalálkozón.
2017. november 27. 22:14

Kínai-magyar tőkealap létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot az MFB

A Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó egyik elemeként aláírták a Kínai-Közép-Kelet-Európai Bankközi Szövetség megalapításáról szóló megállapodást. A Budapesten zajló tárgyalásokkal párhuzamosan a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában álló MFB Invest Zrt. és a kínai tulajdonban álló Chi Fu Investments képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá egy közös magántőkealap létrehozásáról.

Az MFB hétfői, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Chi Fu Investments és az MFB Invest közös alapja a tervek szerint magyar vállalatokba fektet tőkét, jelentősen hozzájárulva a vállalkozások nemzetközi versenyképességének növeléséhez. Az alap tőkéjéhez 50-50 százalékban járul hozzá a Chi Fu és az MFB.

A szándéknyilatkozat aláírását követően véglegesítik a tőkealap létrehozásának részleteit, az alap várhatóan 2018 közepén kezdheti meg működését.

Az MFB közleménye kitér arra is, hogy a China Development Bank (CDB) 2015-ben tett javaslatot a Kínai - Közép-Kelet-Európai Bankközi Szövetség létrehozására. A Kína és 16 térségbeli ország között már létező együttműködés alapján a szervezetbe az adott országok fejlesztési bankjait, intézményeit hívták meg a gazdasági-pénzügyi együttműködés erősítése, valamint további üzleti alapú együttműködési lehetőségek kidolgozása érdekében.

Az előkészítő folyamat lezárásaként az együttműködési megállapodást hétfőn írták alá az MFB és a CDB képviselői. A szervezet egyéves elnökségi feladatait annak az országnak a fejlesztési intézménye látja el, amelyik a Kína, valamint a közép-kelet-európai országok éves vezetői találkozójának házigazdája volt, így most a sort az MFB elnöksége nyitja meg. A tisztség a fejlesztési intézmények munkájának összehangolása mellett ráirányítja a figyelmet a hazai fejlesztési prioritásokra, az MFB-nek magyar gazdaságban betöltött szerepének fontosságára is. A tervek szerint Budapesten nyílik egy koordináció központ is, amely az operatív irányításban nyújthat segítséget CDB számára - közölte az MFB.

Fazekas Sándor: idén 25 százalékkal nő a Kínába irányuló magyar agrárexport

Idén az előzetes adatok szerint újból mintegy 25 százalékkal nő majd a Kínába irányuló magyar agrárexport - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Kína és 16 közép-kelet-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának mezőgazdasági és környezetvédelmi szekció ülésén hétfőn Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium (FM) MTI-nek eljutatott közleménye szerint.

A miniszter hozzátette: a növekedéshez hozzájárul, hogy Közép-Kelet-Európa országai közül ma Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra, sertésre-, libára-, kacsára-, marhára-, nyúlhúsra, tejtermékekre, élő lóra, búzára és tejre vonatkozó kiviteli engedéllyel Kínába.

A miniszter felidézte, hogy a Kínai Népköztársaság Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere, tavaly a Kínába irányuló összes magyar export meghaladta az 500 milliárd forintot.

Fazekas Sándor közölte: a magyar külkereskedelem komoly tényezője a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, Kína érdeklődése a magyar termelők és áruk iránt egyre nő. Ezt támasztja alá, hogy  Magyarország az elmúlt öt évben az ázsiai országba irányuló agrárexportját megtízszerezte.

A miniszter kiemelte: a 16+1 és az Egy övezet, egy út kezdeményezések is jól mutatják, hogy Kína fejlődése Közép-Kelet-Európa számára nagy lehetőség. Kína hatalmas piac, amely igényli a közép-kelet-európai térség hagyományosan kitűnő minőségű élelmiszereit, italait, innovációt.

Fazekas Sándor beszédét követően 6-6 magyar és kínai vállalat, illetve intézmény kötött együttműködési megállapodást.

Szijjártó: növelni kell a kkv-k szerepét Kína és Közép-Kelet-Európa együttműködésében

Növelni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) szerepét Kína és a közép-kelet-európai országok gazdasági együttműködésében - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína és 16 közép-kelet-európai ország csúcstalálkozója keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen, hétfőn Budapesten.

A gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi fórum kis- és közepes vállalkozásokról rendezett panelbeszélgetésén a tárcavezető hangsúlyozta: új világrend kezdődött, amelyben megdőlt az a korábbi tézis, hogy a tőke Nyugatról Keletre áramlik az olcsó munkaerő miatt, hiszen ma már legalább annyira érkezik a tőke Keletről Nyugatra is, nagy, sikeres távol-keleti cégek jelennek meg az európai és amerikai piacokon. Ezt az új helyzetet nem fenyegetésnek, hanem lehetőségnek kell tekinteni, amelyet a közép-kelet-európai országoknak ki kell használniuk - jelentette ki.

Szijjártó Péter kifejtette:  a kkv-k adják a magyar nemzetgazdaság gerincét, és az egyik legjobb módja a támogatásuknak, ha egyre több nagy céget győznek meg, hogy itt fektessenek be, mert beszállítóik közé a kkv-k is bekerülhetnek.    

Mint mondta, a 16 közép-kelet-európai ország barátja, de versenytársa is egymásnak a beruházásokért folytatott küzdelemben. Magyarország egyebek mellett alacsony társasági adót, az új technológiák alkalmazásának és a kutatás-fejlesztésnek a támogatását kínálja a külföldi befektetőknek - közölte.    

A tárcavezető kitért rá: fontos kérdés a magyar cégek megjelenése is Kínában, gondosan kell megválogatni, hogy mely területeken lehetnek sikeresek a magyar vállalatok az ázsiai országban. Ilyen terület lehet például a vízgazdálkodás, az élelmiszeripar vagy az IT- szektor - sorolta.

Megjegyezte: Kína és a közép-kelet-európai országok együttműködését segítheti az a számos megállapodás, amelyet a csúcstalálkozó alkalmával aláírnak.    

San Csung kínai kereskedelmi miniszter arról beszélt, hogy a 16+1 jelentős együttműködési keretté nőtte ki magát az elmúlt években, és ebben az együttműködésben jelentős hajtóerőnek számítanak a kkv-k.    

Mint mondta, az érintett országok kormányai nagy jelentőséget tulajdonítanak a 16+1 együttműködési keretnek. 2011-ben rendezték az első ilyen üzleti fórumot, és azóta egyre fontosabbá, hatékonyabbá  vált az együttműködés, amelyen a mostani csúcstalálkozó is sokat lendíthet - vélekedett. Hozzátette: a kínai és közép-kelet-európai cégek szoros kapcsolatokat alakítottak ki az elmúlt években. A kínai tárcavezető közölte: kínai és magyar cégek képviselői több együttműködési megállapodást írnak alá, ezek teljes értéke meghaladja a 800 millió dollárt.

A magyar-kínai pénzügyi kapcsolatok fejlesztése közös érdek

Számos lépést tett a magyar jegybank az elmúlt években a magyar-kínai pénzügyi kapcsolatok fejlesztése érdekében, amely közös érdek, és remélni lehet, hogy segíteni fogja az Európa és Ázsia közötti gazdasági együttműködés elmélyítését - mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a Kína és 16 közép-kelet-európai ország csúcstalálkozójának keretében az EXIM által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Az exporthitel-ügynökségi feladatokat ellátó állami szerv rendezvényén a tőzsde vezérigazgatója kiemelte: 2013 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank kínai partnerével kétoldalú devizaswap megállapodást kötött, amelyet további beruházási együttműködés támasztott alá.

Az MNB 2015 februárjában, a gazdasági és pénzpiaci folyamatok felmérését követően bevezette a Jegybanki Renminbi Programot - emlékeztetett Végh Richárd.

A program részeként, egy hónappal később indult útjára a Budapesti Renminbi Kezdeményezés, amelynek célja a finanszírozási források és befektetési lehetőségek bővítése - hangsúlyozta a BÉT vezérigazgatója.

Végh Richárd a további lépéseket sorolva arra is kitért, hogy az MNB a kínai jegybank kötvényeibe fektetett be, ezen felül tudományos és kutatói együttműködés is zajlik a magyar pénzügyi közösségek és kínai egyetemek között.

A kíni pénzpiacra vezető első ajtók akkor nyíltak meg, amikor két évvel ezelőtt sor került Kína hivatalos pénznemében, a renminbiben egy 15 milliárd renminbi értékű kvóta kijelölésére - hívta fel a figyelmet a BÉT vezérigazgatója. Az MTI kérdésére Végh Richárd elmondta, hogy a magyar befektetők, főként intézményi szereplők ilyen összegben férhetnek hozzá a kínai részvény- és tőkebefektetési lehetőségekhez.

"Az előttünk álló út a gyorsan növekvő kapcsolatok útja" - összegezte Végh Richárd. Szerinte a kínai Egy övezet egy út nevű stratégia, azaz az új selyemút és a régiós csúcstalálkozó is tovább fogja növelni a kereskedelmi kapcsolatokat a két ország között.  

A kerekasztal beszélgetésen Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy Magyarország az első külföldi kötvénykibocsátó, amely a hongkongi és a belső kínai, azaz panda piacon is bocsátott ki kötvényt renminbiben. Az MTI azon kérdésére, hogy várható-e újabb tranzakció, Barcza György megjegyezte: a 3 milliárd renminbi, vagyis 0,4 milliárd euró értékű programból egymilliárdos keretet használtak fel, "a piaci lehetőségektől függően jövőre és 2019-ben is sor kerülhet újabb kibocsátásra".

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója arra kérte a fórumon részt vevő érdekelteket, hogy azok kérjék a kereskedelmi bankoktól az igényeiknek megfelelő renminbi-alapú termékek kidolgozását. Az MNB ilyen téren csak csekély mértékben képes hatni a pénzintézetekre - mutatott rá Palotai Dániel.

Waylon Yeh, az International Business Settlement Holdings Limited globális elnökhelyettese azt hangoztatta, hogy Magyarország vonzó befektetési célpont Kína számára. Az információs és kereskedelmi központként működő társaság elnökhelyettese szerint az európai szabályozás "talán a legjobb, ami befektetők számára elképzelhető". Komoly segítség, hogy amint elkezdődnek a befektetések Közép- és Kelet-Európában, abban a pillanatban egész Európa számára nyitva állnak az ajtók - fűzte hozzá Waylon Yeh.

Kínai-magyar vegyesvállalatot alapít a Magyar Posta

Kínai-magyar vegyesvállalatot hoz létre a Magyar Posta Zrt. két kínai logisztikai társasággal közösen, 3 millió eurós (900 millió forint) törzstőkével, az erről szóló megállapodást a felek hétfőn írták alá a Budapesten megrendezett kínai-kelet-közép-európai csúcstalálkozó üzleti fórumán - közölte a Magyar Posta az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a közös vállalattal lehetőség nyílik arra, hogy a Kínából érkező küldemények gyorsabban érjenek célba Európában és Magyarországon, a tervek szerint az első küldemények a közös vállalaton keresztül 2018 első negyedévének végén érkeznek Magyarországra.

A létrejövő vegyes vállalat, a Chinese-European Supply Chain Zrt. 35 százalékos tulajdonosa a Magyar Posta Zrt., szintén 35 százalékos tulajdonos a sanghaji székhelyű ZTO Express és 30 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik a Ningbo Talents IT Co. Ltd.

A vegyesvállalat célja egy európai logisztikai bázis kialakítása, amelynek feladata a Kínából érkező küldemények hatékony kezelése és a magyar címzettekhez, valamint más európai országokba való továbbítása. Az ügyfelek legfőbb igénye az, hogy minél gyorsabban megérkezzen a megrendelésük, és ezzel a lépéssel nagymértékben lerövidülhet a szállítási idő Kína és Európa, illetve Magyarország között.

A Magyar Postának nem csupán jelentős árbevétel-növekedést hozhat az együttműködés, illetve az új vállalat megalakulása, hanem lehetőséget ad arra is, hogy növekvő piaci részesedésével a kelet-közép-európai áruszállítási piac meghatározó szereplője legyen - mondta a közleményben Illés Zoltán, a vállalat elnök-vezérigazgatója.

A Magyar Postánál egyre jelentősebb szerepet kap a nemzetközi tevékenység. A nemzetközi forgalomhoz köthető bevételek nagysága és aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt, jelenleg a bevételek 11 százaléka származik ebből. A Kínából Magyarországra érkező levélküldemény mennyisége a teljes import levélvolumen 36 százalékát teszi ki. A Magyar Posta Zrt. a belföldi CEP (Currier-Express-Parcel, magyarul futár-expressz-csomag) piacon piacvezető 34 százalékos részesedéssel.

A ZTO Express küldeményvolumen alapján 2., árbevétel alapján piacvezető szereplő a kínai CEP piacon. Tavalyi évben az összes küldemény 14 százalékát a ZTO szállította Kínában, olyan partnerekkel működve együtt, mint például az Alibaba vagy a JD.com.

A Ningbo Talents IT Co. Ltd. logisztikai technológiával foglalkozik, tevékenysége kiterjed monitoring rendszerek hardver- és szoftverfejlesztésére, intelligens nyomkövető termékek tervezésére, gyártására és értékesítésére is.

Magyarország a fekvése miatt lehet kiemelkedő partnere Kínának

Megérkezett Magyarországra a kínai miniszterelnök, Budapest ugyanis a házigazdája az úgynevezett 16+1-es csúcsnak, vagyis 16 közép-kelet-európai állam, valamint Kína találkozójának. Kína egy új gazdasági világrend kiépítésén dolgozik, ebben kellene megtalálni a legkedvezőbb helyet Magyarország számára.

Melyik ország ma a világ vezető gazdasági nagyhatalma? Egyes vélemények szerint Kína előzni készül, de az is lehet, hogy már beérte az Egyesült Államokat. Az M1 Ma este című műsorának Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója volt a vendége.

„Amikor a világ közvéleményét kérdezik, folyamatosan változik a tendencia, és egyre többen mondják azt, hogy a világ vezető gazdasági nagyhatalma ma már Kína” – hangsúlyozta Matura Tamás.

A valós adatok azonban azt mutatják, hogy Kína lemaradása még nagy, évtizedekig eltarthat, ha egyáltalán képes lesz az Egyesült Államokat behozni – vélekedett a szakértő.

Száz éves lemaradást hozott be Kína

Matura Tamás elmondta: a felfogásban is sokat kell még a kínaiaknak tanulnia ahhoz, hogy egy modern, fejlett, tudásalapú gazdaságot építsenek ki.

„Ugyanakkor ha megnézzük, hogy Kína az elmúlt harminc év alatt száz éves lemaradást hozott be, akkor feltételezhetjük, hogy esetleg a következő harminc évben is ilyen fejlődési ütemet tudnak diktálni” – fogalmazott Matura Tamás.

Újabb kétpólusú világrend felé tartunk

Bő tíz évvel ezelőtt sokat hallhattunk az úgynevezett BRICS-országokról, amely a legnagyobb feltörekvő országok csoportját jelenti. Ebbe Brazília, India, Oroszország és Kína mellett Dél-Afrika tartozott bele – magyarázta a szakértő.

Hozzátette: ebből az öt országból négy erősen lemaradt, sőt, akár vissza is fordult a gazdasági fejlődés útján. Egyedül Kína maradt, úgy tűnik, hogy egy újabb kétpólusú világrend felé tartunk – tette hozzá.

A közép-európai régió gazdasági összefogásában érdekeltek a kínai befektetők

Kína a közép-európai államok versengése helyett a térség gazdasági összefogásában érdekelt, hiszen csak a régiós szintű lehetőségek elég nagyok a távol-keleti állam befektetői számára – mondta Matura Tamás.

A szakértő szerint a kínaiak elsősorban nem munkahelyteremtő beruházásokkal érkeznek – emiatt az olcsó munkaerő sem érdekli őket –, inkább infrastruktúrát fejlesztenének és nagyvállalatokat vásárolnának.

Magyarország a globális ellátási láncok része

Úgy vélte, Magyarország elsősorban a fekvése miatt lehet kiemelkedő partnere Kínának, hiszen árui innen juthatnának tovább a nyugati piacokra.

A magyar kivitel elsősorban más államok – elsősorban Németország – döntésein múlik, hiszen Magyarország a globális ellátási láncok része, a magyar kivitel túlnyomó része nemzetközi nagyvállalatokhoz kapcsolódik – tette hozzá.

Elindultak az első exportvonatok Budapestről Kínába

Hétfőn elindult az első két exportvonat Kínába, a szerelvények egyike Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon át visz árut a távol-keleti államba, a másik vonat konténereit a görögországi Pireusz kikötőjéből hajón szállítják tovább.

A vonatok indítása alkalmából Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára fölhívta a figyelmet Magyarország tranzitszerepére, ennek előnyeit - mint fogalmazott - a közlekedési hálózat és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésével lehet kiaknázni. A kedvező földrajzi fekvés az Európa és a Távol-kelet közötti hatalmas áruforgalom szempontjából is előnyös adottság - tette hozzá. Mosóczi László kiemelte, hogy az áruk gyors, olcsó és nagy tömegű szállítása a magyar vállalatok versenyképességét erősíti, a további bővülés érdekében pedig a logisztikai szolgáltatások fejlesztését szorgalmazta. A szállítás és raktározás részesedése a munkahelyteremtésben az egészségügyével vagy az építőiparéval azonos, a magyar GDP-hez pedig 2 ezer milliárd forinttal járulnak hozzá évente, ezzel az összes ágazat közül az ötödik legjelentősebb teljesítményt érik el - mondta.

Felidézte, hogy a Kínába irányuló magyar kivitel tavaly csaknem 2,25 milliárd dollárral rekordot döntött, az élelmiszerexport pedig több mint másfélszeresére nőtt 2015-höz képest. Az első nyolc hónap adatai szerint újabb - több területen ismét kétszámjegyű - bővülés következhet - közölte. A helyettes államtitkár szerint a keleti nyitás sikerét mutatja az is, hogy a tavalyi adatok alapján a Kínai Népköztársaság Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere, az Európán kívüli országok között pedig az első helyen áll.

A rendezvényen Hunan tartomány kereskedelmi hivatalának főigazgatója, Csen Hsziang-csün fontos lépésnek nevezte a vonatok indítását a Selyemút által érintett országok hatékony összekötése, a gazdasági kapcsolatok fejlődése szempontjából, a fordított irányú fuvarozás megkezdése - mint mondta - a kínai tartomány és Magyarország kapcsolatait is erősíti.

Csen Hsziang-csün, Hunan tartomány kereskedelmi hivatalának főigazgatója és Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára az első Kínába induló exportvonat ünnepélyes elindításán a Rail Cargo Terminal - BILK Zrt. fővárosi székhelyén 2017. november 27-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Erik Regter, a Rail Cargo Austria igazgatósági tagja kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében nemzetközi összefogást és új utak építését, valamint a vasúti szolgáltatások színvonalának javítását sürgette. Közölte, hogy több kínai vasúttársasággal az elmúlt hetekben is tárgyaltak a menetidő lerövidítésének lehetőségeiről. Erik Regter történelmi pillanatnak nevezte, hogy Budapestről egyszerre indult el a tengeri és a szárazföldi áruszállítás Kínába.

Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kínai kormányfő a Kína-Közép-Kelet-Európa (KKE) csúcstalálkozó gálaestjén a fővárosi Bálnában 2017. november 27-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

MTI
megmondó
Ezek a hétpróbás világharcosok hisztérikusan reagálnak mindenre, ami kritikus, ami állítólag az érdekeiket sérti.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI