Ma van advent első vasárnapja
Ma kezdődik advent, a karácsonyra történő lelki felkészülés négy vasárnapon át tartó időszaka. Sokan – többek között a katolikusok – ilyenkor böjttel, bűnbánattal és jó cselekedetekkel készülnek Jézus születésének ünnepére, és ebben az időszakban egyes népi hagyományok is újjáélednek.
2017. december 3. 10:37

Az áruházak polcai már vagy egy hónapja roskadoznak az akciósnak meghirdetett mikuláscsokoládéktól és szaloncukroktól, ám hivatalosan a karácsonyi ünnepkör advent első napjával veszi kezdetét. Advent az András naphoz legközelebb eső vasárnappal kezdődik, így 2017-ben december 3-án kezdjük meg az ünnepi készülődést. Adventben – a húsvétot megelőző nagyböjt időszakához hasonlóan – nem tartottak lakodalmakat és zajos mulatságokat sem.

Idén egyébként advent negyedik vasárnapja és a szenteste egybeesik. Az adventi időszak mára szinte megkerülhetetlenné vált jelképe az adventi koszorú. A nagyvárosokban a főtéren az advent kezdetével hatalmas adventi koszorút állítanak, de a televíziót bekapcsolva is, szinte minden műsorban elhelyeznek egyet a karácsony előtti négy hétben.

 

Adventi gyertyagyújtás Nagykarácsonyban. MTI Fotó: Illyés Tibor

Oktató jelleggel készült el az első adventi koszorú

„Amióta az adventi koszorú népszerűvé vált, azóta teljesen beivódott a köztudatba az előkészület. Magyarországon csak a 20. század vége felé kezdődött el az adventi koszorú népszerűsége” – részletezte a Hirado.hu-nak a néprajzkutató. Tátrai Zsuzsanna elmondta azt is, hogy az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern, német evangélikus lelkész készítette el 1840-ben egy árvaházban, oktató jelleggel. A lelkész 23 gyertyát helyezett el egy felfüggesztett szekérkeréken, amelyen advent minden napján eggyel többet gyújtott meg karácsonyig, és a szokás hamar követőkre talált.

Ma az advent jellegzetes jelképévé vált az adventi koszorú, mely felfüggeszthető vagy asztalra helyezhető fenyőből, örökzöldből és négy gyertyából készül. Advent négy vasárnapján szokás meggyújtani egy-egy újabb gyertyáját.

„A négyes szám a karácsonyt megelőző négy hetet jelzi. Minden héten eggyel több gyertyát meggyújtva a növekvő fényt szimbolizáljuk, hiszen ez az év legsötétebb időszaka. Másrészt a gyertya Krisztus jelképe, a koszorú pedig az örökkévalóságot jelképezi, így hát nem véletlen, hogy ennyire népszerű lett” – vélekedett a néprajzkutató.

Magyarországra ez a szokás katolikus közvetítéssel jutott el. Ez azt jelenti, hogy a katolikusoknál három lila és egy rózsaszín gyertya van a koszorún, így jelképezik, hogy a harmadik vasárnap az öröm vasárnapja. Tátrai Zsuzsanna hozzátette, más felekezetek azonban a fehér, halvány rózsaszín gyertyáktól egészen a sötétkékig mindenféle színt használnak.

Adventi koszorú az egri Dobó téren. MTI Fotó: Komka Péter

Kutatták is a koszorú népszerűségét

„Amikor a szokás Magyarországon is egyre népszerűbb lett, készítettem egy kutatást, hogy mi lehet ennek az oka. Elsősorban iskolákban osztottam szét a kérdőíveket, és nagyon érdekes eredményre jutottam. Egyrészt, vitathatatlan, hogy azért szeretjük ennyire a koszorút, mert nagyon esztétikus, és meghitt érzést kelt bennünk a gyertyafény” – mondta Tátrai Zsuzsanna.

Másrészt, a kutatás során az is kiderült, hogy közösségépítő hatása is van a koszorúkészítésnek. Sokszor ugyanis a család együtt készíti el a koszorút, közben énekelnek, imádkoznak, és így rendkívül meghitt atmoszféra jön létre ilyenkor.

„Ennek az időszaknak fantasztikusan jó jelképe lett a koszorú. Egy jelkép sok mindent el tud indítani, akár egy közösség életében, akár egy nagyobb társadalmat tekintve is. Ma már óvodákban, iskolákban is készítenek koszorút, ezt egy nagyon jó közösségépítő ötletnek tartom” – vélekedett Tátrai Zsuzsanna.

Fénygömb az egri Dobó téren 2016. december 18-án, advent negyedik vasárnapján MTI Fotó: Komka Péter

Advent, a néphagyományok időszaka

A néprajzkutató felhívta a figyelmet arra, a karácsonyt megelőző négy hétben több, a néphagyományok szempontjából fontos nap is van. December 6-án Szent Miklós, 13-án, Luca napja, 21-én Tamás napja, 24-én pedig Ádám és Éva napja meghatározók az adventi időszakban, de a karácsony előtti négy hét azért is fontos, mert a betlehemes csoportok és a kántálók ilyenkor kezdenek el szerveződni és megtanulni a szövegeiket.

A kántálókhoz nagyon érdekes szokás fűződik például – világított rá a néprajzkutató. Ők ugyanis karácsonyi énekekkel látogatnak el házról házra. Ha egy családban nézeteltérés alakult ki, és meghallották a kántálók énekét, az egyenlő volt a bocsánatkéréssel, ami azt jelenti, hogy nem kellett bocsánatot kérniük egymástól a feleknek.

A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Szent Miklós napját, december 6-át nagyjából a 6. század óta ünneplik, azonban a köztudatba igazán a Mikulás csak a 19. század végén került be. A Mikulás a Miklós név szlovák névváltozata, és maga a szokás osztrák eredetű.

„Gyerekként tanúja voltam annak, hogy a Mikulás helyett a Télapó elnevezést vezették be az orosz mintára. Az egészben az az érdekes, hogy az énekek többsége még ma is a Télapóról szól” – emlékezett vissza Tátrai Zsuzsanna.

Joulupukki, a lappföldi Mikulás egy kislánnyal Budapesten. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Újjáélednek a régi szokások?

A néprajzkutató hozzátette, a Mikulás ma már mindenhol megtalálható. Általában az éj leple alatt érkezik, de a gyerekek találkozhatnak vele személyesen is a bevásárlóközpontokban, óvodákban, iskolákban.

Emellett rávilágított, jön hozzánk a svéd Mikulás is, de van már magyar is, egy Fejér megyei faluban, Nagykarácsonyban. Hozzá lehet levelet írni, sőt, meg is lehet látogatni.

A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak.

A magyar hagyományban a Dunántúlon a láncos Miklósok voltak híresek. Ennek a lényege, hogy a legények felöltöztek, bekormozták az arcukat és ijesztgették a lányokat és a gyerekeket, és a láncaikat csörgették. Ezzel a gonosz, ártó hatalmakat akarták elűzni a sötétségből. Szent Miklós ünnepének kapcsán a legősibb mágikus szokások keverednek egymással, részletezte a néprajzkutató.

Gyerekek búzát ültetnek egy Luca-napi rendezvényen. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A fény napján megtudhatjuk, ki a boszorkány

December 13., Luca napja, a téli napforduló kezdőnapja. A Luca név a „lux lucis”, a fény szóból ered. A néprajzkutató szerint ezen a napon mérhetetlenül sok varázslás, jóslás van a néphagyományban.

Többek között ilyen a Luca-kalendárium. Ez azt jelenti, hogy Luca-naptól karácsonyig 12 nap van, és ez az időszak jelzi a következő esztendő 12 hónapját. Ilyenkor minden nap feljegyzik, hogy milyen az időjárás, és ebből következtetnek a következő időszakra. Például, ha december 13-án havazott, az a jóslat szerint azt jelenti, hogy az év első hónapja, január havas lesz.

A Luca-cédula is rendkívül népszerű volt a fiatal leányok körében régen. A jóslás lényege az, hogy a lányok 12 cédulára fölírnak különböző fiúneveket. Ezek közül minden nap el kell dobni egyet anélkül, hogy megnéznék, milyen név van ráírva, és a – varázslat szerint –, amelyik név megmarad, úgy fogják hívni a lány jövendőbelijét.

„Lassan készül, mint a Luca széke” – tartja a mondás. A széket Luca-napján kezdik el készíteni 9 vagy 13-féle fából. A hiedelem szerint ha erre a székre az éjféli misén rááll a készítője, akkor meglátja a falu boszorkányait. Elmenekülni előlük csak mákszórással lehet, mert a monda szerint a boszorkánynak fel kell szedegetnie a mákszemeket. „Hogy mi kényszeríti erre a boszorkányokat, azt nem lehet tudni, mindenesetre így tartják” – mondta a néprajzkutató.

Halloween – tökfaragás felső fokon. Illusztráció. Fotó: SIPA

A tökfaragás nem mai hagyomány, és nem is feltétlenül amerikai

Tátrai Zsuzsanna beszélt a halloweenkor szokásos tökfaragásról is, hiszen az szorosan kapcsolódik régi, Luca-napi hagyományainkhoz is. December 13-án ugyanis Luca-tököt faragtak, és azzal ijesztgették éjszaka a ház lakóit.

Tamás napjához is tartozik egy érdekes hagyomány. Ekkor – december 21-én – gyakran vágtak disznót, és zsírjáról azt gondolták, gyógyító hatású. Ezt nem ritkán fogyasztották, inkább megtartották szükséghelyzetekre.

A karácsony előtti kilenc napban elkezdődik a Szent Család-járás is, Tátrai Zsuzsanna szerint ez a hagyományunk kezd újraéledni. Ennek lényege, hogy a szálláskereső szent család tiszteletére minden nap más házhoz mennek a szent családnak beöltözött emberek egy szentképpel, és eléneklik a Szállást keres a Szent Család kezdetű éneket, és áhítatot tartanak.

hirado.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Orbán Viktor: Meghosszabbítjuk a kijárási korlátozást
    A miniszterelnök a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében korábban március 28-ai hatállyal rendelt el kijárási korlátozást, április 11-ig. Orbán Viktor a Facebook-oldalán közzétett videójában bejelentette, hogy ezt a korlátozást meghosszabbítják határozatlan ideig, de hetente döntenek ennek a felülvizsgálatáról.
  • Püspöki üzenetek nagycsütörtökre
    Több magyarországi főpásztor is úgy határozott, hogy külön, nagycsütörtökre szóló üzenettel is segíti egyházmegyéje híveit, hogy a szent három napban annak ellenére jól fel tudjanak készülni a húsvét ünnepére, hogy a plébánia közösségében nem, kizárólag a saját szűk családjuk körében tehetik ezt.
  • Több mint 100 fertőzött és öt halott egy fővárosi idősotthonban
    Immár több mint százan megfertőződtek és öten meghaltak a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthonában - jelentette be az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó