Verhofstadt velük, ki ellenük
A Momentum célkitűzése arra irányul, hogy a külföldről támogatott politikai tevékenység továbbra is álcázható legyen a „civil szervezeti” működéssel.
2017. december 6. 00:50

„Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője is aláírta a Momentum népszavazás iránti aláírásgyűjtési kezdeményezését”. Öt hónappal a 2018-as országgyűlési választások előtt keresve sem találhatnánk jobb szimbólumot e pár napos hírnél a Momentum – és úgy általában a teljes baloldali ellenzék – politikai hitvallásának bemutatásához.

Az Index-444-HVG tengely által felemelt celeb, Fekete-Győr András stabilan 3 százalék alatt mért pártja annak érdekében gyűjti az aláírásokat, hogy a Parlament vonja vissza a külföldi pénzekből támogatott aktivista szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A szükséges kétszázezerből már huszonötezer összegyűlt, így „matematikai esély” még van. Bár a híradásból nem derül ki, hogy ebbe a huszonötezerbe Verhofstadt aláírását is beleszámolták-e.

Sokatmondó ugyanakkor, hogy a Momentum célkitűzése arra irányul, hogy a külföldről támogatott politikai tevékenység továbbra is álcázható legyen a „civil szervezeti” működéssel, ehhez pedig eszközként egy külföldi – Magyarországgal szemben legendásan ellenséges – liberális politikus támogatását választják. Akivel egy olyan okiratot irattatnak alá, mely rendeltetése szerint a magyar törvények módosítására szolgáló alkotmányjogi eljárás egyik szükséges eleme. A gesztus üzenete a következő: „mindegy, hogy Ti magyarok a szabadon választott képviselőitek útján milyen törvényeket alkottok, Mi külföldi aktivisták a szuverenitásotokat semmibe véve törekedni fogunk azok megváltoztatására.

A Momentum tehát a magyar választópolgárok támogatása hiányában külföldi politikai szereplőktől – a brüsszeli turné során útba ejtett Timmermans biztostól és Verhofstadt liberális képviselőtől – várja a hatalomba kerülést. Az elképzelés nem példa nélküli – gondolhatunk akár az 1945 utáni történelmünkre, akár a baloldali pártok 2010 óta tartó Brüsszel felé fordulására – , mégis sajátos viszonyt tükröz a magyar szuverenitás és alkotmányosság irányában.

A Momentum nemzeti érdekekhez és alkotmányos berendezkedéshez való viszonyulását illető kérdőjelek csak sokasodnak, ha a törpepárt egyéb közéleti megnyilatkozásait nézzük:

1. A pártvezető Fekete-Győr András többéves párizsi tartózkodása – és állítólagos politika iránti érdektelensége – ellenére hazaérkezve pillanatok alatt totális baloldali médiatámogatást élvező mozgalmat gründol, mellyel azt a 2024-es budapesti olimpiarendezési pályázatot fúrja meg, melyet korábban a budapesti választók által hatalomba juttatott pártok mindegyike támogatott.

2. Az Olimpia elsüllyesztésével kapcsolatban Fekete-Győr szükségesnek tartotta leszögezni, hogy ők nem azt akarták elérni, hogy Budapest soha ne tarthassa meg a világversenyt, hanem hogy ne a Fidesz-kormány rendelkezzen az Olimpia-előkészítés körében elköltött pénzekről. Az állítás nyilvánvaló hazugság, hiszen a NOB idén döntött a 2024-es és a 2028-as olimpiai helyszínekről, a tizenöt év múlva esedékes 2032-es és azt követő olimpiák pedig mind politikai, mind történelmi távlatokban olyan messzire esnek, hogy a nolimpia-mozgalom szervezőinek legalább az eshetőleges szándéka ki kellett terjedjen arra, hogy a magyar főváros soha ne rendezzen olimpiát.

3. De még az állítás valótlanságától eltekintve is szembeszökő, hogy Fekete-Győr állítása szerint a fő félelme az volt, hogy az Orbán-kormány nem megfelelően költi majd el az Olimpia-rendezésre szánt pénzeket. Tegyük fel a kérdést: melyik Orbán-kormány? Akár a 2024-es, akár a 2028-as Olimpiát nyerte volna el Budapest, az előkészítésének fő időszaka a 2018-ban megválasztandó kormány regnálása alá esett volna. A Párizsból hazatérő Fekete-Győr András mégsem azt a természetesnek tűnő politikusi reakciót adta erre, hogy akkor csapatával együtt mindent feltesz a 2018-as választások megnyerésére, hanem elsüllyesztette a budapesti Olimpiát – Párizs javára.

Az elemzés végére csak két kérdés maradt nyitva. Ha Fekete-Győr András ennyire nem bízik a 2018-as választások megnyerésében, miért indul egyáltalán a pártjával? Ha pedig mégis beleáll a választási kampányba, vajon a hátralévő öt hónapban követi-e Medgyessy Pétert azon baloldali politikusok sorában, akik külföldi államnak tett szolgálataikért cserébe külföldi becsületrenddel imponálhatnak a magyar szavazóknak?

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

mozgasterblog.hu
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI