Kard ki..!
Mit tesz a kormány az internetes vásárlások biztonsága érdekében? Magukban már semmi emberség sem maradt?! Valami bűzlik Balatonfűzfőn, de mit tesz a kormány? Miért nyomja el a kormány az önkormányzatokat a központi beruházásokkal is? Tesznek-e intézkedéseket azért, hogy a 112 tárcsázásakor tényleg gyorsan érkezhessen a segítség? Tervezi-e a kormány az interneten vásárolt vasúti menetjegyek árának csökkentését?
2017. december 7. 17:41

Bőséggel sorakoztak az egyszerű „mezítlábasnak” becézett kérdések. A mentelmi jog birtokában hangzatos üzenetek váltották egymást. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lett a menetnek, minden párt tapssal köszöntve győztesként ünnepelte szószólóját.

 

 

Mit tesz a kormány az internetes vásárlások biztonsága érdekében?

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, (KDNP): - Miniszter Úr! A digitalizáció fejlődése a kereskedelmet sem hagyta érintetlenül, az internet fejlődésének és az interneten történő kártyás fizetésnek köszönhetően a webáruházak szerepe, forgalma évről évre rendkívüli ütemben növekszik. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a korszerű kereskedelmi eszközöket, de ugyanakkor fontosnak tartja felhívni a fogyasztók figyelmét a veszélyekre is, nehogy nem várt kellemetlenségek érjék a vásárlókat.

- Miniszter Úr! Az e-kereskedelemben a fogyasztónak nincs lehetősége a vásárlás előtt a konkrét terméket ténylegesen megtekinteni és konzultálni az eladóval. A webáruházaknak ezért szigorú feltételeknek kell megfelelni, és a vásárlókat elállási jog illeti meg. A magyar nyelvű honlap, a „.hu” végződés, valamint a magyar nyelvű reklámok azonban nem garantálják, hogy a rendelés hazai webáruházból történik. Ez azért fontos, mert az utólagos terméktámogatás és igényérvényesítés külföldi kereskedőkkel szemben jóval nehezebb.

- Miniszter Úr! A karácsonyi vásárlási szezon megkezdődött, ezekben a hetekben ugrásszerűen emelkedik a webáruházakban történő vásárlások száma. Az előzetes tájékoztatás nemcsak fontos, hanem számos esetben a vásárlási döntést is elősegítheti. Online vásárlás esetén tudatos döntések meghozatalával, pár pluszkattintással számos későbbi problémát meg lehet, meg lehetne előzni. Mindezek tükrében kérdezem:

- Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a vásárlók az internetes vásárlások esetében is élhessenek jogaikkal?

- Milyen eszközökkel segíti az internetes vásárlókat a kormány?

***

SESZTÁK MIKLÓS, (nemzeti fejlesztési miniszter): - Képviselő Úr! Az internetes kereskedelem valóban robbanásszerűen növekszik, és ez főleg igaz ilyenkor ünnepek közeledtével, hiszen a hazai fogyasztók mindennapjaivá vált az ilyen módon történő vásárlás. Azt kell mondjam, hogy az idei évben a fogyasztóvédelem fókuszában az elektronikus kereskedelem állt. Jó eredményekről tudunk beszámolni: 14 százalékra esett vissza a fogyasztóvédelmi jogsértést ismételten elkövető webáruházak aránya a korábbi években tapasztalt 54 százalékról! A jelentős javulás az Országgyűlés által tavaly decemberben elfogadott törvénymódosításnak köszönhető, amely az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit szigorította. Az internetes kereskedelemben bevezetett magasabb fogyasztóvédelmi bírságnak jelentős visszatartó ereje van.

- Képviselő Úr! A Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium internetlaboratóriuma az elmúlt évben együttesen több mint félezer webáruházat vizsgált. A tapasztalat az, hogy a jogsértés elkövető webáruházak többsége a hatósági figyelmeztetést követően együttműködő, a feltárt hibákat gyakran már az eljárás folyamán, a határozat jogerőre emelkedése előtt javítják. A hatóság folyamatos piaci jelenléte mellett azonban szükséges a vásárlók és a kereskedők megfelelő tájékoztatása is. 2017-től a kormány honlapján megtalálható adatbázis, az e-kereskedelem területén jogsértést elkövetett vállalkozásokat tartalmazza. A tudatos vásárlói döntések meghozatala érdekében a hatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján több alkalommal, legutóbb például a black fridayt megelőzően tájékoztattuk a vásárlókat arról, hogy mire figyeljenek az online vásárlás előtt.

-  Képviselő Úr! 2018-ban is kiemelt figyelmet fordítunk az elektronikus kereskedelemre, ezzel védve a családokat és a magyar vásárlókat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Magukban már semmi emberség sem maradt?!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP): - Államtitkár Úr! Az önök kormánya a legkegyetlenebb kormány az elmúlt 27 évben! Ott tartunk, hogy rendeleti úton akarják megállítani, hogy a civilek ételt oszthassanak! Az elmúlt időszakban több fideszes önkormányzat próbálta ellehetetleníteni, hogy civil szervezetek önkéntes adományokból ételt osszanak rászoruló honfitársainknak. Volt is, ahol ez sikerült, ugyanis nem adtak területfoglalási engedélyt. Érdekes módon ha pálinkafesztiválról, mangalicafesztiválról van szó, adnak engedélyt, de amikor másokon kell segíteni, akkor nem!

- Államtitkár Úr! Adventről, várakozásról, szeretetről beszélnek. Komolyan ki merik még ezeket a szavakat ejteni a szájukon? Önök csak azt nem akarják most már, hogy megint lássák az emberek a választások előtt, hogy a Blaha Lujza téren, vidéken, falvakban, kisvárosokban tömegével állnak sorba gyerekek, családos emberek, nyugdíjasok, rokkantak az ételért! Tudja, tegnap Novák Katalin államtitkár azt mondta, hogy megerősödött az emberekben a segíteni akarás, és a szándék mellett a képesség is ott van, hogy odafigyeljünk egymásra. Képmutató, sunyi és alattomos, amit nyilatkoznak nap mint nap!

- Államtitkár Úr! Nemcsak beszélni kell arról, hogy segítenek a rászorulókon, hanem tényleg úgy is kellene viselkedniük! Tudja, azok után, ami az elmúlt két hétben történt, hogy hogyan akarják megtiltani nekünk, politikai pártoknak és civileknek, hogy segíthessünk a rászorulókon, nemhogy evidens, hanem kötelességük december 24-én, 25-én, 26-án maguknak, fideszeseknek, KDNP-seknek ott állni és ételt osztani! Az Istent meg a szájukra ne vegyék! Ez után a nyolc év után maguknak nincs joguk az Isten nevét a szájukra venni!

- Nem elég, hogy a kormány tétlenül nézi, hogy ma Magyarországon emberek éheznek, még azt is megtiltja, hogy a civilek ételt osszanak nekik?

- Magukban már semmi emberség sem maradt?!

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! . Csak emlékeztetném a tízparancsolatból „az Úr nevét hiába ne vedd!” részre!

- Ami a kérdését illeti: nehéz olyan felszólalást találni öntől, amelyik nem olyan cáfolt álhírre épül, mint például ez is. Senki nem akarja szűkíteni az ételosztás lehetőségeit, sőt a kormány bővítette azt az elmúlt években, ön pedig még mindig úgy szólal föl most a parlamentben, mint ha nem született volna meg a cáfolat ezzel kapcsolatban, pedig megszületett! Közben egyébként napvilágot látott az Eurostatnak a szegénység felmérésével kapcsolatos éves jelentésének az eredménye is, amely örvendetesen azt mondja, hogy Magyarországon tovább csökkent a mélyszegénységben élők száma. Amikor önök kormányoztak, ez 465 ezer ember volt, most az Eurostat számításai szerint 114 ezer.

- Képviselő Asszony! Ön ugyan nem szavazta meg itt a parlamentben, de mi az elmúlt években a gyermekétkeztetésre fordítható forrásokat 29 milliárd forintról 2008-ra 79 milliárd forintra emeltük. A nyári szünetben az egynapi támogatás összegét 370 forintról 570 forintra növeltük. A szünetben igénybe vehető napok számát állami finanszírozásból 54 napról 70 napra emeltük. A szociális alapszolgáltatásban az ételosztás állami támogatását 61 százalékkal, 7,8 milliárdról 12,6 milliárdra emeltük. Ön ugyan nem vette észre, de a saját megyéjében is elindult az ételosztási program, amely keretében 62 809 ételcsomagot osztottak ki, és elindult már korábban a hajléktalanok számára is a meleg ételek kiosztása, amelyben eddig összesen 791 290 adagot osztottak ki. Köszönet érte annak, aki ebben közreműködött. S természetesen ezek a lehetőségek csak bővülni fognak, és ezt Magyarországon minden rászoruló meg fogja kapni a Fidesz-KDNP-kormánytól! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Valami bűzlik Balatonfűzfőn, ‑ de mit tesz a kormány?

KEPLI LAJOS, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Gyakorlatilag a Veszprém megyei királyszentistváni hulladéklerakó átadása óta probléma a környező településeken a meglehetősen erős bűzhatás. Az idei nyáron a környékbeli lakók türelme most már teljesen érthető módon végleg elfogyott, amikor azt látták, hogy sem a hatóság, sem más illetékesek nem tesznek semmit azért, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön. Az okok kiderítésére és pláne azok megszüntetésére a jelen pillanatig sem történt semmi! A mai napig érzékelik a lakók a bűzt, és a mai napig is jönnek a panaszok folyamatosan hozzám is!

- Államtitkár Úr! A depónia több mint 150 település hulladékát fogadja be, és már az üzembe helyezése óta problémás, hiszen a 2011-ben a frissen átadott létesítmény leégett. A Balatonfűzfőn, Litéren, Vilonyán, Királyszentistvánon és Papkeszin élők folyamatosan panaszkodnak a sokszor elviselhetetlen bűzre, ami a telepről jön. Az üzemeltetők ugyan azt állítják, hogy minden a szabályok szerint történik, azonban a környékbeliek által készített fényképfelvételeken jól látszik, hogy a depóniára az előírásoktól eltérően válogatás nélkül rakják le a háztartási hulladékot, szemetet, ami természetesen jócskán tartalmaz lebomló szerves anyagot, ami a bűz egyik fő okozója. Utóbb már a környékbeliek elégedetlenségét látva a térség egyéni képviselője, Kontrát Károly államtitkár úr is a helyszínre érkezett, sajtótájékoztatón ígért fűt-fát, amiből aztán végül semmi nem valósult meg a mai napig sem. Kérdezem tehát:

- Az ön tárcája és a kormány mit kíván tenni ebben az ügyben?

- Az összeomló hazai hulladékgazdálkodási rendszernek ön szerint normális eleme‑e egy szabálytalanul működő szeméttelep?

- Valóban van‑e tennivalója a kormánynak, ha egy hulladékkezelő nem megfelelően működik, és a környékbeliek ezreinek életét keseríti meg?

***

BITAY MÁRTON ÖRS, (Földművelésügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Egy létező problémára hívta fel a figyelmet. Nagyon sok bejelentés érkezett a hulladéklerakóval kapcsolatosan, és valóban nem stimmelnek dolgok. Amit különbözően látunk: történik‑e valami ebben a kérdésben avagy sem? Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal, a környezetvédelmi hatóság külön eljárásban foglalkozott ennek a hulladéklerakónak az állapotával. Hál’ Istennek most már saját hatáskörben van,  - nem úgy, mint korábban, amikor Fejér megyéből kellett ezt a feladatot ellátni ‑, és ellenőrzésnek az eredményeként három részletben több mint 8 millió forint bírságot szabott ki a hulladéklerakóra.

- A hulladéklerakóval kapcsolatosan egyébként egy intézkedési terv elkészítésére is kötelezte a hulladéklerakással foglalkozó kft.-t, amire határidőket is szabott. Ezzel a bírsággal a cég természetesen nem értett egyet, fellebbezett. Azt hiszem, azt el kell fogadnunk, hogy a jogszabályi környezetnek megfelelően erre lehetősége van. Remélem, hogy a másodfokú hatósági eljárásban is ugyanezt fogják megállapítani, vagy ha esetlegesen bírósági eljárásra kerül sor, akkor a magyar állam, a hatóság számára szintén kedvező döntéssel zárul az ügy, és azt az illegális tevékenységet, amit ott végeznek, be kell hogy fejezzék.

- Képviselő Úr! Külön örömömre szolgál, hogy a Balaton térségével ilyen kiemelten és lelkiismeretesen foglalkozik! Pár évvel ezelőtt még „Simicskáék bekebelezik a Balaton-partot” címmel tartott sajtótájékoztatót. Úgy látom, hogy az érdeklődése erről a területről elfordult, ami lehet, hogy azzal van összefüggésben, hogy Simicska kebelezte be a Jobbikot! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Miért nyomja el a kormány az önkormányzatokat a központi beruházásokkal is? 

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! A Fidesz-kormány alapelve a minél nagyobb központosítás, ennek a következménye pedig a helyi érdekek, a polgárok és közösségeink elnyomása, érdekeik és szándékaik semmibevétele. Megszenvedték és megszenvedik az önkormányzatok azt is, amikor káros központi beruházásokkal ütköznek.

- A saját holdudvarnak kedvező, sokszor megalomán projektek tipikus példája a Városliget. Itt egy egész 100 hektáros területet vettek ki törvényileg a jogos tulajdonosai, a főváros és a kerületek kezéből. Így hiába ellenzi a fővárosiak túlnyomó többsége a Liget elpusztítását, beépítését, mégis keresztül akarják verni, hiszen ezen a projekten keresztül lehet a Fideszhez közel állóknak osztogatni majd a jó helyen fekvő épületeket és éttermeket. Eközben elpusztítják a polgárok számára fontos pihenő- és felüdülőhelyet!

- Államtitkár Úr!  A központi elnyomás egyik fő eszköze a kiemelt beruházási törvény! A Gyurcsány Ferenc által a sukorói beruházás keresztülverése miatt hozott törvényt a Fidesz továbbfejlesztette! Az értékhatárt extrém módon levitték, és kiterjesztették nemcsak közösségi, hanem magánberuházásokra is. Így lett Gyurcsány Ferenc törvénye a fideszes kiváltságos, járadékos osztály eszköze arra, hogy a közérdekeket sértő beruházásaikat ne tudják a jogosan felháborodott polgárok és önkormányzatok megakadályozni vagy abba egyáltalán beleszólni. Számtalan példa van erre a kisvárdai stadiontól a kaposvári gumiégetőig, a Városligettől a Kopaszi-gát felhőkarcolójáig. Mindezek miatt kérdezem:

- Miért és meddig nyomja el a kormány az önkormányzatokat a központi beruházásokkal is?

***

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Asszony! Azt szeretném kérni öntől, hogy ne Ron Werberre hallgasson, hanem a tényekre, hiszen ha egy kicsit nézőpontját vagy horizontját a papírnál magasabbra emeli, akkor a saját tapasztalata mást fog mutatni, mint az önnek leírtak! Konkrétan azt, hogy úgy a második, mint a harmadik Orbán-kormány sokkal többre tartja a vidék Magyarországát és az önkormányzatokat annál, mintsem hogy az akár a fővárosnak, akár az uniós tagságból fakadóan nyugat-európai nagyvárosoknak biztosítsa a gazdasági, demográfiai hátterét.

- Képviselő Asszony! Három számot szeretnék itt önnek idézni, amely ezt igazolja. Egyrészt azt az adósságkonszolidációt, ami 2082 települést érintett Magyarországon, és amelynek következtében a magyar kormány 1369 milliárd forint adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat. Ezt követően, szeretném önnek idézni, a terület- és településfejlesztési operatív program, ami pont a vidéki önkormányzatok új funkcióját, a településfejlesztést  ‑ ahogy a nevében is benne van – szolgálja: 1231 milliárd forint értékben 19 megye fejlődését szolgálja. Ezen túlmenően 23 megyei jogú város fejlesztésére szánt a kormány 3400 milliárd forintot a „Modern városok” programnak köszönhetően!

- Képviselő Asszony! Valóban újra kellett definiálni a kormányzati és az önkormányzati feladatokat. Mi azt gondoljuk, hogy az önkormányzati feladatok lényege a települések fejlesztésében van, annak érdekében, hogy az állami szolgáltatásokat, beszéljünk szociális ellátórendszerről, egészségügyről, oktatási rendszerről, kiegészítve a helyi önkormányzatok olyan fejlesztéseket tudjanak végrehajtani, amelyek egyrészt gazdasági értelemben élhetővé tesznek egy települést, másrészt pedig az ott elérhető közszolgáltatások minősége tekintetében megszüntetik a területi különbözőségeket Magyarországon. Végső soron ha ez a program megvalósul, akkor valóban a minőségi élethez való hozzáféréshez nyújtunk lehetőséget minden magyar állampolgárnak. Kevesebb pártpropaganda és több tényszerűség! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tesznek‑e intézkedéseket azért, hogy a 112 tárcsázásakor tényleg gyorsan érkezhessen a segítség?

HORVÁTH IMRE, (MSZP): - Államtitkár Úr! Az elmúlt évek egyik kiemelt projektje volt a 112-es számon elérhető egységes segélyhívó rendszer kiépítése. A rendszernek az a lényege, hogy a segélyhívások az egész országból két hívásfogadó központba érkeznek, Szombathelyre és Miskolcra, majd az e központokban felvett adatok alapján kerül sor a rendőrség, a tűzoltók vagy a mentők riasztására.

- A projektet már a tervek bejelentésekor is éles szakmai viták övezték: elméleti megfontolások alapján helyes‑e a segélyhívások ilyen központosítása? Ez a szakma kérdése, döntse el a szakma! Azonban a tapasztalatok fényében biztosan kijelenthető, hogy a kiépített rendszer gyakorlati működésében súlyos problémák vannak. Szinte hetente lehet történeteket hallani arról, hogy a 112-n keresztül csak rengeteg időveszteség árán lehet segítséget kérni. Azonban amikor a projektet beharangozták, az egyik fő érv az volt, hogy ezekben a központokban pontosan tudják majd azonosítani, hogy honnan érkeznek a hívások.

- Ezzel szemben a legfőbb panasz éppen arra van, hogy az ország másik végében ülő, értelemszerűen nulla helyismerettel rendelkező operátorok pontos cím- és helymeghatározást követelnek a telefonálóktól, ami szintén időveszteséggel jár. Nemcsak a segélykérő állampolgárok, hanem a szakma képviselői is aggódva figyelik a rendszer működését! A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete nyílt levélben hívta fel a figyelmet a segélyhívó rendszer működésének problémáira. Mindezekre figyelemmel kérdezem államtitkár urat:

- Tesznek‑e intézkedéseket azért, hogy a 112-es tárcsázásakor tényleg gyorsan érkezhessen segítség?

***

POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! 1991 óta működik az Európai Unió területén a 112-es segélyhívó szám, amely minden tagállamban egységes elvek alapján, ingyenesen biztosítja a segítséget, a segítséget nyújtó készenléti szervekkel történő kapcsolatfelvétel lehetőségét.

- A katasztrófavédelem 2012. április 1-jétől alakította ki a területi szintű műveletirányítási rendszert, amely a korábbi években a helyi szinten működő ügyeleti rendszert alapvetően átalakította. A tűzoltóságokon működő ügyeletet 22 területi szintű műveletirányító ügyelet váltotta fel, lehetőséget teremtve a rendelkezésre álló eszközök hatékony alkalmazására.

- Vitathatatlan, hogy a 112-es segélyhívó működésével kapcsolatban előfordulnak hibák, azonban ez a rendszer még mindig biztosabb segélyhívónak számít, mint az azt megelőző. A 112-es rendszer digitálisan megtámogatott, többszörösen lebiztosított rendszer, ahol 15 másodpercen belül élőhangos kapcsolathoz juthatnak azok, akik segítségkérés miatt telefonálnak.

Képviselő Úr! Felelőtlen minden olyan elbizonytalanítás, amely a bajba jutott embereket elbizonytalanítja abban, hogy ezt a segélyhívó számot hívják! A műveletirányítási rendszer valós időben mutatja a rendelkezésre álló erők helyzetét, elhelyezkedését, képességeit, valamint másodpercre pontosan leköveti és megjeleníti a folyamatban lévő eseményeket, így visszaellenőrizhetővé teszi azokat. A rendszer alkalmas az integrált katasztrófavédelmi tevékenység irányítására, magában foglalja az események tűzoltósági, polgári védelmi, iparbiztonsági szakterületek aspektusainak komplex kezelését is. A hívásfogadók részére a katasztrófavédelem szakmai kikérdezési protokollt állított össze, amelyet az eljárási rend rögzít is. Az állampolgári bejelentéseket szakemberek fogadják, legalább középfokú tűzoltósági végzettséggel rendelkezők kezelik ezeket a műveletirányító ügyeleteket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tervezi‑e a kormány az interneten vásárolt vasúti menetjegyek árának csökkentését?

MANNINGER JENŐ,  (Fidesz): - Államtitkár Úr! A hazai helyi közlekedés alaptarifái 2010 óta változatlanok, ‑ ez nagy eredmény, köszönhetően a kormány közlekedési és gazdaságpolitikájának. Úgy sikerült elérni, hogy ezzel együtt a kormány stabilizálta a vasúti cégek működését, és meg kell említeni, hogy 2010-től 2020-ig 1500 milliárd forinttal támogatja a különböző vasúti beruházásokat.

- A vasúti utazás a nagyberuházások mellett természetesen akkor lesz vonzó, ha az utasok kényelmét is szolgálja. Ezt szolgálja az internetes jegyvásárlás lehetősége, amit a MÁV-START még 2008-ban vezetett be, 2012 decemberétől pedig előbb csak az IC-ken, majd a gyorsvonatokon, 2016-tól pedig valamennyi belföldi járaton is lehetővé vált a nyomtatás nélküli, okoseszközön történő vonatjegy-bemutatással történő utazás.

- Az e-vonatjegyek népszerűsége folyamatosan nőtt az utasok körében. Tavaly az előző évihez képest 18 százalékkal több, összesen 1,4 millió vásárlás történt, a teljes belföldi értékesítés 7 százalékát tette már ki. Az idei év első félévében pedig már 925 ezernél is több volt az online jegyvásárlások száma, ami 35 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az utasok jelenleg 3 százalékos kedvezményt kapnak, ha a menetjegyüket elektronikus úton váltják meg. A kérdésem az államtitkár úrhoz:

- Tervezik az interneten vásárolt vasúti menetjegyek árának további csökkentését?

- Milyen további kedvezményeket tudnak biztosítani?

***

FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Magyarország vasútbarát kormányának elvi alapvetése, hogy a vasút nem egy üzemi kérdés, a vasút egy alapvető társadalompolitikai tényező, amely a mobilitási igények első számú kiszolgálójaként erősíti a vidék lakosságmegtartó képességét. A kormány az elmúlt időszakban úgy erősítette meg a közösségi közlekedés finanszírozási helyzetét, hogy a családok közlekedési rezsije nem növekedett, a közösségi közlekedés alaptarifái 2010 óta változatlanok. A hazai személyszállító vasúttársaságok a minisztérium jóváhagyásával 2013 óta kínálják 3 százalékkal olcsóbban az otthon nyomtatott vonatjegyeket.

- A korszerű értékesítési csatornák népszerűségének növelése érdekében a MÁV-START Zrt. és a GYSEV újabb, még nagyobb mértékű kedvezményeket vezet be 2017. december 10-étől. Az intézkedéscsomag eredményeként az automatás vásárlások 5, az otthon nyomtatott vagy mobileszközökön bemutatott menetjegyek 10 százalékkal lesznek olcsóbbak most vasárnaptól. A MÁV-START Zrt. az egyes járataira szóló elektronikus vonatjegyeik árát a járatok jobb kihasználása érdekében ötödével csökkentheti. Az elővétel lehetőségét a vasúttársaságok már december 8-án megnyitják. A díjcsökkentés kosárkedvezmény-jellegű, azaz nemcsak az alaptarifákra, hanem az egyéb kedvezményekre, felárakra is vonatkozik.

- Képviselő Úr! A kormány a vasúti regionális tarifák és a megyei matrica bevezetése után újabb kedvezménnyel mérsékli a családok közlekedési terheit, a jegyértékesítő megoldások még kényelmesebbé, vonzóbbá válnak, csökken a pénztárak zsúfoltsága. A jelentős mértékű árkedvezmény pedig reményeink szerint hozzájárul a vasúti szolgáltatások igénybevevői számának növeléséhez! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Bartha Szabó József
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI