Alkotmánybíróság: mese van, mese nincs..!
Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok.
2017. december 12. 13:10

Unalom száműzve, a karácsonyi ünnep előtti  hajrában e héten „”csak” 29 alkotmányjogi panasz elbírálását tervezik. ”Mindössze” párezer oldalnyi több évre visszatekintő történetetek,   antik és az aktuális jogviszonyokhoz ismerete, összevetése szükséges hozzá.    Már az elolvasásuk, s főleg a megértésük is  ”hősi tett”, - az igazság ”megtalálása” pedig, ”észbontó” feladat. 

Az Alkotmánybíróság  teljes ülésének tárgyalandói

Csatornabírság

A Kúria Kfv.II.37.131/2016/4. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó társaság 2012. évben vízjogi engedélyt kapott egy ingatlanon belüli vízellátás és szennyvízelvezetés céljából kiépített vízi létesítmények fenntartására és üzemeltetésére. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet  alapján önellenőrzést végzett.

A határérték feletti koncentrációt kimutató vizsgálati eredmények alapján a szolgáltató szennyvíz bírság kiszabására tett javaslatot az elsőfokú környezetvédelmi hatóságnál. Az elsőfokú hatóság 2014. július 28. napján kelt határozatával csatornabírság megfizetésére kötelezte az indítványozót. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú hatóság a bírság összegét csökkentette.

Az indítványozó keresete nyomán eljárt Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a hatósági határozatot a bírság összege tekintetében megváltoztatta, egyebekben a keresetet elutasította. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a hatósági és bírósági határozatok sértik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárásához való jogát, mert olyan időpontban hozott a hatóság szankciót alkalmazó határozatot, amikor arra a jogszabályban meghatározott határidőre tekintettel már nem volt lehetősége.

Sajtó objektív felelőssége.

A Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.289/2014/7. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az indítványozó megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett internetes portálon közzétette az I. r. alperes valótlan nyilatkozatát.

Az indítványozó kifogásolja, hogy az ítélőtábla tényállításnak minősítette az I. r. alperes értékítéletét, és hogy a Ptk. híresztelési szabályát objektív felelősségi alakzatban alkalmazta, azt pedig, hogy a sajtószerv a szakmai és etikai szabályoknak megfelelően járt-e el, csak a kártérítési felelősség körében értékelte. Kifejti továbbá: az alapügyben a felperes egy politikai párt volt, mely közszereplőként szélesebb körben köteles tűrni a bírálatot. Álláspontja szerint az objektív felelősség a szabad véleménynyilvánítás túlzó, aránytalan korlátozását jelenti. Mindezekre tekintettel az indítványozó nézete szerint az ítélet sérti az Alaptörvény XI. cikk (1) bekezdésében foglalt szabad véleménynyilvánításhoz való jogát..

Egyházi jogállású intézményfenntartó.

A Kúria Kfv.II.37.124/2014/6. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó kérelmet terjesztett elő az általa fenntartott idősek otthona működési engedélyében az "egyházi fenntartó" fenntartói típus visszaállítása és az intézmény által nyújtott házi segítségnyújtás finanszírozási rendszerbe történő befogadása érdekében. Érvelése szerint egyházi jogállását nem veszítette el, ezért az általa nyújtott szociális ellátásokat az egyházi fenntartókra vonatkozó szabályok szerint kell a finanszírozási rendszerbe befogadni.

Az indítványozó kérelmét mind az elsőfokú mind a másodfokú hatóság elutasította, a jogerős hatósági döntéssel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmét pedig a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szintén elutasította, mert az indítványozó nem szerepelt a miniszter által vezetett egyházi nyilvántartásban. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során az ítéletet hatályában fenntartotta.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az indítványozónak az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében biztosított vallásszabadsághoz való jogát, valamint ezzel összefüggésben a XV cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció-tilalmát..

Büntetés kiszabása.

A Kúria Bfv.I.1456/2014/4. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a kiszabott szabadságvesztéssel szemben a Kúria előtt felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelynek előterjesztése alapjául - többek között - hivatkozott arra, hogy az Ítélőtábla nem a megfelelő Btk. rendelkezéseket alkalmazta.

A Kúria végzésében elutasította a felülvizsgálati indítványt, amelynek következtében - az indítványozó álláspontja szerint - sérült a jogállamiság elve [B) cikk (1) bekezdés], a szabadsághoz való jog [IV. cikk (2) bekezdés] és a jogorvoslathoz való jog [XXVIII. cikk (7) bekezdés]..

Jegyző, főjegyző különadó fizetési kötelezettsége.

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontja elleni nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró által támadott jogszabályi rendelkezés szerint a (fő)jegyzők is (hasonlóan az állami vezetőkhöz, országgyűlési képviselőkhöz, nemzetiségi szószólókhoz, polgármesterekhez, alpolgármesterekhez, európai parlamenti képviselőkhöz, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőihez, és felügyelőbizottsági tagjaihoz) különadó megfizetésére kötelesek a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett bevételükből.

Az indítványozó bíró előadta: a (fő) jegyző kinevezésének körülményei, az általa végzett feladatok jellege, az összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok és díjazásának áttekinthetősége miatt nem illeszkedik az Egptv. 9. § (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt személyi körbe. Álláspontja szerint az Egptv. támadott rendelkezése sérti a Római Egyezmény 14. cikkében foglaltakat, az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz való jog elvét, és a XV. cikke (1)-(2) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, mivel a (fő) jegyzőt hozzá képest eltérő helyzetben lévő személyi körben helyezi el, s számára a hozzá képest eltérő személyi körre vonatkozó szigorú rendelkezések alkalmazását írja elő.

Deviza alapú kölcsönszerződés semmissége.

A Fővárosi Törvényszék 57.Pkf.638.942/2016/3. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az indítványozó mint felperes keresetet terjesztett elő az alperessel kötött deviza alapú kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt. A bíróság hiánypótlásra hívta fel. A hiánypótlást követően a bíróság a pert megszüntette, és megállapította, hogy a felperes a bíróság felhívása ellenére nem jelölte meg, hogy a szerződés hatályossá nyilvánítását milyen tartalommal kéri, továbbá az alperes marasztalását iránt nem terjesztett elő kérelmet, és így az elszámolást sem közölte, melyen az általa kért összeg alapul. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzést helybenhagyta.

Az indítványozó szerint a bírósági végzések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek. Az Elszámolási törvény 37. §-a  pedig sérti az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdését (fogyasztói jogok), illetve a XV. cikk (1) bekezdését (egyenlő bánásmód követelménye).

Az Alkotmánybíróság  1. tanácsának tárgyalandói.

Szerződés érvénytelensége.

A Kúria Gfv.VII.30.358/2016/9. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli felperes - és a perbeli alperes kölcsönszerződést kötöttek személygépjármű vételárának finanszírozása céljából. A kölcsön biztosítására az alperes javára vételi jogot alapítottak. Az alperes a szerződést a felperes nem teljesítésére hivatkozva  felmondta. Az indítványozó keresetében meghatározott összeg megfizetésére, a gépjármű törzskönyvének kiadására, a vételi jog és az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére kérte kötelezni az alperest, mivel álláspontja szerint a kölcsönkötelem akarategyezőség hiányában nem jött létre.

Az elsőfokú bíróság a kölcsönszerződést érvényesnek nyilvánította, azonban megállapította, hogy egyes pontjait érvénytelenek. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította. 

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot..

Rágalmazás vétsége.

A Fővárosi Törvényszék 27.Bpkf.13.144/2016/2. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó rágalmazás vétségének elkövetése miatt tett feljelentést. Az elsőfokú bíróság a büntetőeljárást megszüntette azon indokolással, hogy a vád tárgyává tett nyilatkozatok a mai magyar társadalmi viszonyok között nem minősülnek büntetőjogi kategóriának. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróságok az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető jogbiztonság elvével ellentétes döntést hoztak. Sértik az Alaptörvény II. cikke szerinti emberi méltóságát és a VI. cikk (1) bekezdése szerinti jó hírnévhez való jogát, mivel a vád tárgyává tett nyilatkozatok alkalmasak voltak arra, hogy társadalmi megbecsülését negatív módon befolyásolják..

Rágalmazás vétsége.

A Fővárosi Törvényszék 27.Bpkf.13.194/2016/2. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó rágalmazás vétségének elkövetése miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. A bíróság a büntetőeljárást megszüntette azon indokolással, hogy az elkövető személye nem beazonosítható, és a bűnügyi jogsegély keretében adatszolgáltatás nem volt elvárható, mert az Amerikai Egyesült Államok büntetőjoga nem rendeli büntetni a rágalmazást. 

Az indítványozó szerint a bíróság eljárása nem volt tisztességes, a nyomozati tevékenység elégtelen volt, és a bíróságok nem tettek meg minden tőlük elvárható cselekményt, hogy az elkövető felelősségre vonása megtörténhessen. Állítja: az eljáró bíróságok megsértették az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdését, amely szerint az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek, és a XXVIII. cikk (3) bekezdésének második fordulatát is, amely szerint a védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt..

Feltételes szabadságra bocsátás.

A Kúria Bkpf.II.1676/2016/II. számú határozat elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy, a régi Btk. 47/A § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességét is állítja. A hivatkozott rendelkezés a kötelező életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a legkorábbi feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét harminc évben határozta meg.

Érvelése szerint a szabályozás nem felel meg az alkotmányos büntetőjogtól elvárt arányosság követelményének, indokolatlanul korlátozza a bíróságok alkotmányos működését azzal, hogy elvonja a bíró mérlegelési jogát és nem teszi lehetővé az egyéniesítést, továbbá kiüresíti a bíróságok ítélkezési tevékenységét. Sérelmezi, hogy a rendelkezés a büntethetőség elévülése szempontjából azonosan kezeli a befejezett emberölés minősített eseteit és a kísérletet, noha különböző tárgyi súlyú bűncselekményekről van szó. Mindez a diszkrimináció tilalmát és a tisztességes bírói eljáráshoz való jog sérelméhez vezetett.

Jogalap nélküli gazdagodás.

A Kúria Pfv.V.21.014/2016/5. számú ítélet, a Debreceni Törvényszék 9.G.40.165/2014/28. számú ítélet, és a Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.629/2015/6. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó gazdasági társaság előadta: jogalap nélküli gazdagodás jogcímen indított keresetet az alperes gyógyszergyár ellen. Álláspontja szerint a jogelődje több alkalommal ellenszolgáltatás nélkül, összesen 56.120.000,-Ft-ot utalt át az alperes részére. 

A bíróság a keresetet elutasította, arra hivatkozással, hogy az indítványozó mint jogutód a kereshetőségi jogát nem igazolta, másrészt nem jutott az alperes jogalap nélküli előnyhöz, csak tartozásátvállalás történt. A másodfokú ítélet az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, annyival kiegészítve, hogy tagi kölcsönként lett a perbeli összeg átutalva. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntések megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát, mert túlterjeszkedő jogértelmezésen alapulnak, nem bizonyított körülményt értékeltek a terhére..

Személyes adatok kezeléséről és védelméről.

Az egészségügyi és a hozzájuk kacsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eatv.) 7. § (2) bekezdés b) pontja, 10. § (3) bekezdés, 11. § (3) bekezdés és a 12. § (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó kifogásolja, hogy az állam az érintett egészségügyi adatait felvilágosítás, tiltakozás, beleegyezés és jogorvoslat nélküli eljárással, kényszerintézkedésként gyűjti, továbbítja. Különösen sérelmezi a társadalombiztosítás által nem támogatott ellátások adatainak továbbítását. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság elvét, az emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és a jogorvoslathoz való jogot.

Lakás kiürítése.

A Kúria Pfv.V.20.855/2016/8. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozót az eljáró bíróság a szolgálati lakás elhagyására kötelezte. A Kúria a jogerős döntést hatályában fenntartotta. 

Az indítványozó sérelmezte, hogy a lakás kiürítésére kötelezés olyan jogszabályon alapult, amely később született, mint a szolgálati lakás használatára vonatkozó lakásbérleti szerződés. Álláspontja szerint a bírósági döntések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, a XV. cikk (1) bekezdése szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog alapvető elvét.

Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, túlterjeszkedés felülvizsgálati kérelem.

A  Kúria Pfv.I.20.709/2016/6. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli felperes - gazdasági társaság jogelődjének a per tárgyát képező ingatlanokon földhasználati joga volt. A földhivatal a perbeli alperes - Magyar Állam - kérelmére az állam tulajdonjogát jegyezte be az ingatlanok vonatkozásában, és törölte az indítványozó földhasználati jogát. Az indítványozó keresetet nyújtott be, amelyben kérte a bíróságot, hogy rendelkezzen az eredeti állapot, a földhasználati jogának visszaállítására.

Az elsőfokú bíróság ítéletében fölszólította a földhivatalt, hogy az indítványozó földhasználati jogát az eredeti állapotba jegyezze be téves bejegyzés kiigazítása jogcímén. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az indítványozó keresetét elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogát, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát, mivel olyan kérdésben döntött, amire a felülvizsgálati kérelem nem terjedt ki, illetve az indítványozó jogutódi minőségét is kétségbe vonta. 

Közteherviselési kötelezettség.

A Kúria Pfv.III.21.111/2016/8. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - I. r. perbeli alperes - egészségügyi szolgáltató gazdasági társaság, akinek ambuláns kezelésére utalta a háziorvos a perbeli felperest bokasérülése kivizsgálására. A vizsgálatot követően felállított diagnózisban törést nem állapítottak meg, így ennek megfelelő kezelést javasoltak. Mivel a perbeli felperes fájdalmai nem enyhültek, lábát használni és munkáját ellátni nem tudta, a II. r. perbeli alperes a perbeli felperesnél műtétet végzett el, akinél csökkent terhelhetőséggel járó maradandó fogyatékosságként értékelhető állapot alakult ki.

A perbeli felperes keresetében a perbeli alpereseket egyetemlegesen vagyoni és nem vagyoni kárának megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság az indítványozót a perbeli felperes részére jövedelemveszteség jogcímén járadék fizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta, annak csak összegszerűségére vonatkozó rendelkezésein változtatott. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések a közteherviselési kötelezettség elvét, a Nemzeti Hitvallásban foglaltakat, az M) cikk (1) bekezdésében, az R) cikk (1) és (2) bekezdésében és a XII. cikk (1) bekezdésében foglaltakat sértik, mivel a perbeli felperes olyan baleset előtti tevékenysége után tart igényt kártérítésre, amely után bevallottan sem adót, sem járulékot, sem egyéb közterhet nem fizetett..

Szerződés érvénytelenségének megállapítása, kérelemhez kötöttség elve.

A Kúria Gfv.VII.30.659/2016/9. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó, mint a per alperese előadta: elsődlegesen nemzetközi árufuvarozással és szállítmányozással foglalkozik. A felperesi hitelintézet a társaság hitelezője és számlavezetője. Az indítványozó kérelmezte csődeljárás elrendelését. A felperes pénzintézet a csődegyezség révén felmerült kárának megtérítését kérte az alperesektől, az indítványozó és a többi alperes között létrejött szerződések és tartozás elismerésére,  "jóerkölcsbe” ütközésére hivatkozva.

A Kúria ítélete - ellentétben az elsőfokú- és a jogerős másodfokú ítélettel -, az indítványozó által kötött szerződések "jóerkölcsbe” ütközésére hivatkozással állapította meg az indítványozó felelősségét a szerződések megkötésével a felperes által elszenvedett kárért. 

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete megsértette az indítványozó gazdasági társaság saját vagyona feletti rendelkezési jogát, amely az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jog részjogosítványa, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való jogát is, amikor a kérelemhez kötöttség elvét kiterjesztette a felülbírálati jogkörére. .

Az Alkotmánybíróság  2. tanácsának tárgyalandói.

Jogorvoslathoz való jog, - Kúria felülvizsgálati eljárása.

A Kúria Bfv.III.1.518/2016/5. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozót emberölés bűntettének kísérlete miatt 10 év szabadságvesztésre ítélte az elsőfokú bíróság. Fellebbezésére lefolytatott másodfokú eljárásban a bíróság az indítványozó cselekményét könnyű testi sértés vétségének és aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének minősítette, a kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 évre csökkentette, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészségi indítványra lefolytatott felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős döntést megváltoztatta, az indítványozót aljas indokból elkövetett emberölés kísérlete miatt 8 év szabadságvesztésre ítélte.

Az indítványozó szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogát. Állítja: az ügyészi indítvány a bizonyítékok felülmérlegelésére irányult, ezért a Kúria az eljárást nem is folytathatta volna le. Azáltal, hogy hatáskörét túllépve, kvázi harmadfokú fórumként járt el és döntött ténykérdésekben, megsértette a jogerő tiszteletben tartásának elvét, így megfosztotta az indítványozót attól, hogy az alaptörvény-ellenesen megszületett döntést érdemben vitassa. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése szerinti, az ártatlanság vélelmének részét képező in dubio pro reo elvet pedig az sérti, hogy a Kúria bizonytalan tényállás alapján tartotta megállapíthatónak az emberölés kísérletének bűncselekményét..

Pedagógus, öregségi nyugdíjkorhatár.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 39/K. §-a elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A sérelmezett rendelkezés szerint az a pedagógus, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év, vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. 

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, mivel annak hatályba lépése nem felel meg a jogszabály hatályba léptetésével szemben támasztott követelményeknek, a normavilágosság követelményének, továbbá a visszamenőleges hatályú szabályozás tilalmába is ütközik..

Közös szülői felügyelet megszüntetése.

A Kúria Pfv.II.22.108/2016/2. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó közös szülői felügyelet megszüntetését kérte a bíróságtól, keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. A Kúria a jogerős döntést helybenhagyta, mivel indoklása szerint a Pp. 271. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyekben nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta. 

Az indítványozó állítja: a támadott döntés sérti a családi élet tiszteletben tartásához való jogát, a gyermekek és szülők jogait, a testi és lelki egészséghez való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot is..

Panasz elleni jogorvoslat kizárása.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 21. § (5) bekezdésének utolsó mondata elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: jelenleg büntetés-végrehajtási intézetben tölti fogvatartását. Orvosi vizsgálat elvégzése miatt kérelmezte a szabadságvesztés büntetésének a félbeszakítását, melyet a BVOP Országos Parancsnok Biztonsága és Fogvatartási Helyettesének határozata elutasított, hangsúlyozva hogy a határozat ellen a 2013. évi CCXL. törvény 21. § (5) bekezdés utolsó mondata értelmében jogorvoslatnak nincsen helye.

Az indítványozó szerint e rendelkezés a jogorvoslatot számára kizárja, mellyel sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való alapjoga. A jogszabályi rendelkezés továbbá sérti a II. cikk szerinti emberi méltósághoz való alapjogát, és az XX. cikk (1) bekezdése szerinti testi és lelki egészséghez való alapjogát is..

Birtokvédelmi ügy, - méhészet.

A Szeghalmi Járásbíróság 2.P.20.156/2016/9. számú végzése  és a Gyulai Törvényszék 9.Pkf.25.096/2017/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozót az illetékes jegyző az ingatlana területén folytatott méhtartás miatt birtokháborítási eljárás keretében eltiltotta a tevékenység gyakorlásától.
Az indítványozó keresetlevelet nyújtott be, melyben a határozat semmisségének megállapítását kérelmezte. Az elsőfokú bíróság az I. r. alperest (a birtokvédelmi ügyben eljáró jegyzőt) a perből elbocsátotta, és a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A bíróságok a keresetlevélben megjelölt kérdést nem birtokvédelmi kérdésnek ítélték, hanem a jegyző határozatának megváltoztatására irányuló perként bírálták el, és megállapították, hogy párhuzamos jogérvényesítésre nincs lehetőség.
Az indítványozó állítja: az ügyben felmerült hatásköri vitát sem közigazgatási hatóság, sem pedig a bíróságok nem bírálták el, ezért sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Nézete szerint téves a bíróságok álláspontja, hogy a hatásköri és illetékességi kérelmet, valamint a semmisségi eljárás lefolytatását megtagadták, valamint téves jogalkalmazást folytattak, ezáltal sérült a hátrányos megkülönböztetés tilalma..

Ingatlan-nyilvántartási határozat bírósági felülvizsgálata.

A Kúria Kfv.II.37.341/2016/8. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó 2011. március 3-án adásvételi szerződést kötött ingatlan megvásárlására, a tulajdonjog fenntartással történő eladásának ténye a tulajdoni lapon bejegyzésre került, később törölték.. Az indítványozó az ingatlan tulajdonjoga megállapítása iránt pert indított, a bíróság a perindítás tényének feljegyzését elrendelte, ezt a tényt a földhivatal 2012. március 19-i ranghelyen feljegyezte. Ugyanakkor ezt megelőzően, 2012. március 2-i ranghellyel a földhivatal végrehajtási jogot jegyezett be a lakóingatlanra. A végrehajtási árverés során tulajdont szerző árverési vevő tulajdonjogát 2013 márciusában jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.

A tulajdonjog bejegyzése tárgyában lefolytatott hatósági eljárást követően az indítványozó a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát kérte, és annak megállapítását, hogy a kérdéses lakóingatlanon a tulajdonjoga fennáll.

Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetének helyt adott, a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra utasította. A hatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős döntés ellen, amelyet a Kúria alaposnak talált, így a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte.
Az indítványozó érvelése szerint a perfeljegyzést követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a per eredményétől függő hatállyal szerezhet csak tulajdonjogot. Mivel a perindítás ténye előbb került feljegyzésre, mint az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzése, azt csak a per kimenetelétől függő hatállyal jegyezhette volna be a földhivatal. Mindezek alapján sérül a tulajdonhoz, a tisztességes eljáráshoz való alapjoga.

Földgázelosztás, rendszerhasználati díjak, rendeleti szabályozás, rezsicsökkentés.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvénynek és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények árszabályozási célú módosításáról szóló 2016. évi CLXXXIII. törvénnyel módosított rendelkezései, és a földgáz rendszerhasználati díjak, a külön díjak és a csatlakozási díjak mértékéről szóló 13/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: a jogalkotó az Árszabályozási Célú Módosító Törvénnyel módosította a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény rendelkezéseit. A módosítás lényege és kifejezett célja az volt, hogy a korábban a MEKH által határozatban megállapított rendszerhasználati és egyéb díjakat 2016. december 21-től kezdődően a MEKH rendeletben állapítsa meg.

A módosítás eredményeképpen a MEKH a közigazgatási hatósági eljárásban meghozott, egyes elosztói engedélyesre külön-külön meghatározott rendszerhasználati díjakat egyedi, eseti határozatok helyett, valamennyi elosztói engedélyesre irányadó, több egyedi határozatot magában foglaló normatív aktiusba (rendeletbe) foglalja, ezáltal elvonva az indítványozó (és valamennyi elosztói engedélyes) jogorvoslathoz való jogát.

Minderre tekintettel az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezések azért alaptörvény-ellenesek, mert a jogszabály-módosítással a jogalkotó törvényhozói hatalmával visszaélve egyik napról a másikra megfosztotta az indítványozót az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslati jogától, ezzel közvetve megsértette az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogát, továbbá megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében biztosított jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság és az ahhoz kapcsolódóan a joggal való visszaélés, a kellő felkészülési idő, és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának követelményeit is. Mindemellett az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésében foglalt alkotmányos alapelv is sérült, miszerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik..

Nyomozási bíró kizárása a büntetőügy további elintézéséből.

A Veszprémi Törvényszék 2.Bf.559/2015/49. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, hogy a jogerős ítélet meghozatalában olyan bírók vettek részt, akik a büntetőeljárás korábbi szakaszában, az előzetes letartóztatást elrendelő illetve fenntartó végzést helybenhagyó másodfokú végzés meghozatalában jártak el. Kifogásolja, hogy a Veszprémi Törvényszék 2.Bf.5932012/11. számú ítéletének meghozatalában (melyet a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezett) két olyan bíró is részt vett, aki a megismételt eljárásban a Veszprémi Törvényszék 2.Bf.559/2015/49. számú ítélete meghozatalában szintén részt vett..

Bíró kizárása az ügy további elintézéséből.

A  Kúria Bfv.III.907/2016/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, és a pártatlanság követelményét az, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, aki a büntetőeljárás korábbi szakaszában az előzetes letartóztatás során megállapította a megalapozott gyanú meglétét, tehát az indítványozó előzetes letartóztatásáról másodfokon döntött. 

Személyhez fűződő jogok megsértése.

A Kúria Pfv.IV.21.906/2016/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadta: egy országos napilap és a hozzá kapcsolódó internetes portál vele kapcsolatos tudósítást tett közzé, amelyben hozzájárulása nélkül hozta nyilvánosságra a nevét, korábbi munkahelyeinek megnevezését, élettársi kapcsolatának tényét, élettársának nevét. E közlésekkel a magánélethez, illetve személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogai sérültek.

A bíróság - jogerős döntésében – megállapította: a nyilvánosságra hozott adatok, az indítványozó neve, családi kapcsolatai, szerelmi viszonyának ténye és párjának neve az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és a Ptk. 2:43. § által védett magánélet részét képezik.

Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntés mégis alaptörvény-ellenes, sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, illetve a VI. cikk (1) bekezdése szerinti jó hírnévhez való jogát, mivel a jogerős ítélet nem foglalt állást a szükségesség-arányosság kérdésében, vagyis hogy szükséges volt-e és milyen indokok alapján az adott ügyben a közvélemény tájékoztatása során felfedni és nyilvánosságra hozni a legbensőbb magánéleti vonatkozásait.

Álláspontja szerint a jogerős döntés abban sem foglalt állást, hogy az okozott sérelem arányos volt-e a magánéleti adatok közreadásával okozott nyilvánvaló hátrányhoz képest. Az adott alapjogi tesztet az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróságok az ítélet indokolása szerint nem végezték el, ezzel megsértették az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti, az alapvető jogok korlátozhatóságának általános elveit.

Az Alkotmánybíróság  3. tanácsának tárgyalandói.

Bíró szakmai alkalmatlanság miatti felmentése.

A Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfÉ.10/2016/6. számú határozata elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó 2012-től volt határozott időre kinevezett bíró. Bírói munkája vizsgálatát és értékelését rendelte el a bíróság elnöke, amelyről összefoglaló jelentés készült. Az értékelés - álláspontja szerint - homályos, hiányos, önmagával ellentétben álló volt. A szolgálati jogviszonya "nem alkalmas" minősítésű szakmai vizsgálat eredményeként törvényi rendelkezés okán szűnt meg 2015. március 31. napjával.

Az elsőfokú szolgálati bíróság az indítványozó minősítését módosította és megállapította: határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas. A másodfokú szolgálati bíróság a döntést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú szolgálati bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.  A megismételt eljárásban az elsőfokú szolgálati bíróság az indítványozó minősítését módosította és megállapította, hogy határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas. A másodfokú szolgálati bíróság a határozatot megváltoztatta, megállapította, hogy a bíró határozatlan időre szóló kinevezésének feltételei nem állnak fenn és az értékeléssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett határozat sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel a határozat kihirdetése kapcsán, annak szóbeli indokolásából nem derül ki, hogy miért és mennyiben tartotta a másodfokú szolgálati bíróság megalapozatlannak az elsőfokú határozatot, miért járt el ténybíróságként, mire alapította eltérő tényállás-megállapítási jogosultságát és miért sértette meg súlyosan, indokolatlanul a felülmérlegelés tilalmának - ezzel pedig a bizonyítékok szabad értékelésének és a közvetlenség - elvét.

Alkotmányjogi panasz indítvánnyal szembeni követelmények.

Az Abtv. 52. § (1) bekezdés c) pontja elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó korábban alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.B.V.11.678/2013/53. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 20.Bf.10.322/2015/15. számú ítélete és a Kúria Bfv.I.1058/2016/3. számú végzése ellen. A panaszt az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva visszautasította, mert az nem tartalmazott kellő, alkotmányjogi érvekkel alátámasztott indokolást.

Az indítványozó álláspontja szerint az Abtv. 52. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panaszt benyújtó indítványozóktól elvárt szakszerű indokolás követelménye sérti a törvény előtti egyenlőség követelményét, és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Szövetkezeti hitelintézet megszűnése, elszámolás.

A Kúria Gfv.VII.30.018/2016/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó, takarékszövetkezet szövetkezeti tagja, a szövetkezet zrt.-vé történő átalakulásakor úgy döntött, hogy nem kíván a zrt. részvényesévé válni, ezért számára az akkor hatályos Hpt. (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény; régi Hpt.) 216/A. §-a alapján a részjegyei névértékével azonos összeget fizetett ki a szövetkezet. Ezt követően keresetet terjesztett elő kártérítés megfizetése iránt, arra hivatkozva, hogy az elszámolást nem a régi Hpt., hanem a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti tv.) 88. §-a alapján a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) alapján kellett volna végrehajtani.

Az indítványozó szerint sérül az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerinti megkülönböztetési tilalom alapkövetelménye azáltal, hogy a szövetkezet átalakulásakor a jogutód társaságban részt venni szándékozók és nem szándékozók elszámolását más-más jogszabályi rendelkezésekre alapítják, méghozzá úgy, hogy a bent maradni kívánók esetében alkalmazzák a régi Hpt. 216/A §-a szövegének eltérést engedő részét, míg azok esetében, akik a jogutód társaságban nem kívánnak részvényessé válni, az idézett rendelkezés eltérést engedő részét nem alkalmazzák. Nézete szerint a jogszerű eljárás szerint a szövetkezeti hitelintézet megszűnésekor bármely taggal a Szövetkezeti tv. erre vonatkozó rendelkezései szerint történne az elszámolás. Továbbá, a XV. cikk (2) bekezdésének sérelmével jár az is, hogy a Kúria jogértelmezése más és más esemény bekövetkeztéhez köti az elszámolási igény keletkeztetését anélkül, hogy ennek törvényi alapja lenne, mivel mind a régi Hpt., mint a Szövetkezeti törvény azt egyetlen eseményhez, a tagsági viszony megszűnéséhez köti. Végül, a Kúria döntése a tulajdonhoz való joga és a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga sérelmével is járt..

E-cigaretta ízesítésének tilalma.

A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) kormányrendelet egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó által sérelmezett rendelkezések az ízesítő anyagot tartalmazó elektronikus cigaretta forgalomba hozatalának tilalmát írják elő. Álláspontja szerint a szabályozás szükségtelenül, és az elérni kívánt céllal aránytalan módon korlátozza az e-cigaretta használóinak Alaptörvényben biztosított testi és lelki egészséghez, valamint egészséges környezethez való jogát. Tudományos kutatásokkal, és nemzetközi szakértők véleményével alátámasztott indokolás keretében cáfolja, hogy a szabályozás kiindulópontja (az e-cigaretta ízesítése a fiatalkorúakat és a nemdohányzó felnőtteket a dohányzásra motiválja) téves..

Bartha Szabó József
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
  • Orbán: Antall József nem adta fel sosem a célját
    Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban.
  • Szirt a habok közt
    Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a KDNP tiszteletbeli elnöke Antall József kormányában népjóléti miniszterként szolgált. Személyes visszaemlékezésével tisztelgünk a szocialista diktatúra időszaka utáni első szabadon választott kormány 25 éve elhunyt miniszterelnöke előtt.
  • Megszavazták a humanitárius vízum bevezetését
    Az Európai Parlament (EP) kedden, strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
MTI Hírfelhasználó