Brüsszel tovább vacakol a Balkánnal
A horvát Jutarnji List e heti exkluzív tudósításában számol be arról, hogy betekintést nyertek olyan titkos európai uniós dokumentumokba, amelyek a közeljövőben meghatározzák majd az EU Balkán-stratégiáját.
2017. december 11. 22:16

Kiszivárgott hírek szerint a horvát határvitákat Szerbiával és Montenegróval közösen kell a három érintett országnak megoldania. Ez lesz az egyik feltétele annak, hogy 2023-ban Montenegró és Szerbia lezárhassa az Európa Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat, majd 2025 végére teljes jogú tagjává válhassanak az európai közösségnek.

„Reményteljes perspektíva” 

Noha Horvátországgal különösebb módon nem foglalkozik a dokumentum, az Európai Bizottság felvázolt stratégiája világos. „Reményteljes perspektíva a nyugat-balkáni bővítés folyamata.” Ezzel együtt az Európa Unió vezetése egy csöppet sem titkolja, hogy nem kívánják az unió ajtaján kopogtató balkáni országokkal együtt azok feszültségforrásait, különösen a „határvitákat importálni”. Mindenesetre a jelenleg megszellőztetett információk még csak egy tervezet részleteit képezik, ám ezt a jövő év februárjában jó eséllyel véglegesítve elfogadják és közzéteszik majd, ahogy azt Jean Claude Juncker évértékelő beszédében már jelezte.

 Szavak helyett tetteket követelnek 

„Valamennyi államnak egyértelműen el kell köteleznie magát. Szavakkal és tettekkel is igazolniuk kell, hogy a múltbeli örökséget maguk mögött hagyták, leküzdötték egymás iránti ellenszenvüket, és a megbékélésre törekszenek, valamint a nyitott kérdések megoldásában érdekeltek az EU-hoz való csatlakozásuk előtt.” A belépés előtt a határvitákat – ha másként nem megy – a Nemzetközi Bíróság ítéletére kell bízni, amely kötelező érvényű lenne minden érintett félre. Nem kétséges, hogy a Nyugat-Balkán merre tekint a jövőt illetően, de ezt egyértelműen tettekkel is bizonyítani kell. Ez utóbbi kiszólás már leginkább Belgrádnak szólt, ugyanis a szerb politika – ha az érdekei megkívánják – előszeretettel pozicionálja magát az EU és Oroszország közé, pontosabban fogalmazva sokkal szorosabb a viszonyra törekszik Moszkvával, mint azt Brüsszelből megengedhetőnek gondolnák.

Koszovóval meg kell békélni a szerbeknek 

Szerbia esetében a legfontosabb kritérium, hogy meg kell oldani kapcsolatait Koszovóval, mert a legfontosabb, hogy a stabilitás a régió egészére kiterjedjen. A dokumentum felsorolja azokat a lépéseket, amelyekkel Montenegró és Szerbia az EU-ban 2025-ig teljesíthet. A táblázat szerint 2019 végére ezeknek az országoknak a jogállamiság területén az átmeneti referenciaértékek teljesítésére kell összpontosítaniuk. „Szerbiának és Koszovónak legkésőbb két éven belül el kell érnie az átfogó kapcsolatok normalizálását, amely utána már megnyitja az utat az európai integráció felé.”

Bosznia nem nagyon teljesít

Bosznia-Hercegovinának 2019-ben kellene tagjelölt státust nyernie, persze, kérdéses, addigra befejezi-e a Brüsszel által feltételként megszabott reformintézkedéseket. Albániának még meg kell győznie az EU-t, Macedónia pedig akkor kap lendületet a csatlakozási tárgyalásokon, ha megoldja a névkérdés körüli vitáját Görögországgal.

Lebegtetett lehetőségek

Bár a dokumentumból kitűnik, hogy az uniós integrációs folyamat befejezésére vonatkozó indikatív határidők egyértelműen csak Montenegró és Szerbia számára jelennek meg, hiszen ebben a pillanatban a csatlakozási folyamatban élen járnak, ám ugyanakkor a tervezet kijelenti, hogy ez a perspektíva mindenki számára nyitott, következetesen „partnerek” szóval illeti a tagjelölteket a régióból, és továbbra is hangsúlyozza Brüsszel: egyedi érdemeken alapul a csatlakozás időpontja. A dokumentum szándékosan nem említ „hat államot”, hanem „hat partnert” Koszovó miatt, amelyet még nem ismer el öt uniós tagállam – írja a zágrábi napilap.

hirado.hu - Jutarnji List
megmondó
Hagyjuk az elemzéseket és a véleményeket, fókuszáljunk egyetlen személyre, akinél nagyobbat még senki sem bukott az újkori magyar politikában.
  • Csodálatos Együtt-érzés
    De most történt valami. Olyan, amit nehéz a magyar nép bölcsességével azonosítani.
  • Az Európai Unió tulajdonosa
    A kisrészvényesek megzabolázásához rendelkezésre állnak az eszközök: a Nagytestület tagjainak többsége a tulajdonos zsebében van.
  • Elnökjelölt rovott múlttal
    Azaz a baloldali politika továbbra sem óhajt megtisztulni: benne hagyja a szennyeződést a magyar közéletben.
  • Aztán eljött az este
    Most várhatjuk, hogy a gender-Macron, a kvóta-Merkel és a whisky-Juncker mikor és milyen őszintén gratulál.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI