I. Harsogtak mellette és ellene..!
Az év utolsó ülésnapján sok száz oldalnyi javaslatot lapozgatva tengernyi pénz sorsáról is döntöttek a képviselők.
2017. december 12. 17:41

Parlamentünk fő eseményét  - változatlanul - a törvényjavaslatok, határozatok zárószavazásai alkották.Voltak akik örömmel, s voltak akik bánattal fogadták, s voltak akik el sem olvasták, az iránymutató emberükre figyelve nyomkodták az ”igen”, ”nem” vagy a ”tartózkodom” gombját.S volt egészen ritka pillanat is, amikor ellenszavazat nélkül fogadta el a Tisztelt Ház a kormány oldalról érkező javaslatot. És megtörtént az is, hogy az MSZP s a Jobbik tüntetően távol tartotta magát a szavazástól.

 

 

A fiatalok életkezdési támogatásának kiterjesztésével kapcsolatos törvénymódosításokról.

A kormány a Gyermekvállalást Ösztönző Akcióterv részeként az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitás lehetőségét a nem Magyarországon élő magyar gyermekekre is ki kívánja terjeszteni. Ennek megfelelően a törvénymódosítás elsősorban a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény rendelkezéseit módosítja.

A jogosultak körének bővítésén túl tartalmaz egyéb, többségében adatszolgáltatási eljáráshoz kapcsolódó egyértelműsítő és egyszerűsítő módosításokat is. Ehhez kapcsolódóan a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény egyes rendelkezéseit is módosítja.(T/17997,  szövege: PDF.)

Előterjesztő: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  177 ”igennel”, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP-MSZ-Jobbik-LMP- függetlenek:

- 0 -

- 0 -

 

A pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról.

A szabályozás célja, hogy megteremtse a jogszabályi hátteret a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletével összefüggő eljárásainak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alól történő kikerülése vonatkozásában. (T/18317,  szövege: PDF .)

Előterjesztő: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  120  ”igennel”,  33”nem” és  24 ”tartózkodás” kíséretében elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz:-KDNP

MSZP-LMP-függetlenek

Jobbik:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosításáról.

Indoklása szerint, a kormány határozott és egyértelmű törekvése, hogy a családok minél egyszerűbben és könnyebben jussanak lakáshoz. Ezt szolgáló intézkedés különösen a Családi Otthonteremtési Kedvezmény és a Nemzeti Otthonteremtési Közösség intézményének bevezetése, valamint az egyes lakásértékesítések után fizetendő általános forgalmi adó 5%-ra csökkentése.

A javaslat a kormány céljával összhangban a cserét pótló vétel illetékkedvezményére vonatkozó szabályozást (magánszemélyek lakásvásárlásakor érvényesíthető illetékalap kedvezmény a magánszemély egy éven belüli lakáseladása-lakásvásárlása esetén), illetve a korábbihoz képest kisebb forgalmi értékű lakás illetékmentességét rögzítő rendelkezést módosítja úgy, hogy a lakásvásárlást megelőző 3, illetve a lakásvásárlást követő 1 éven belül értékesített másik lakás eladását engedi figyelembe venni. A javaslat így lehetővé teszi azon családok számára is az illetékkedvezmény érvényesítését, akik – akár önhibájukon kívül – 1 éven belül korábbi lakásuk eladása után nem tudják másik lakásukat tulajdonba venni. A módosított rendelkezés alkalmazható mind a használt, mind az új építésű lakások vásárlásakor.(T/18539,  szövege: PDF.)

Előterjesztő, Fidesz: Balla György, Kucsák László.

***

Az Országgyűlés a beszámolót 148 ”igennel”, ellenszavazatok nélkül, 30 tartózkodás kíséretében elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP-MSZ-függetlenek

- 0 -

Jobbik-LMP

 

Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról.

A dinamikusan fejlődő magyar gazdaság, a gyors gazdasági, technológiai változások folytonos változásra kényszerítik a szakképzési rendszert, amelynek alapvető célja, hogy folyamatosan képes legyen jól képzett, megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező, a munkahelyi, munkaerő-piaci kihívásokhoz önállóan is alkalmazkodni képes szakemberek kibocsátására. A törvénymódosítás a szakképzési rendszer folyamatos változásának, reagálásának újabb szakaszához tartozó javaslatokat fogalmaz meg, amelyek elsősorban a szakképzés rendszerének rugalmasságát, a gyakorlati képzés lehetőségeinek szélesítését, a gazdaság szereplői részéről felmerülő változó vagy új képzési igények közvetlenebb, gyorsabb érvényesülését kívánják lehetővé tenni.

A változó gazdasági igényekre, elvárásokra tekintettel az elmúlt évek során megújult mind a szakképző intézmények, mind a megszerezhető szakképesítések struktúrája. Ennek eredményeképpen a szakgimnáziumban jelentősen emelkedett a munkaerő-piacon közvetlenül alkalmazható szakmai képzési tartalom aránya, azonban ennek pozitív hatásai a különböző ágazatokban eltérő mértékben jelentkeznek.

Erre tekintettel célszerű továbblépési lehetőségként jelenik meg a szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelése, a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tétele. Olyan lépésekre van tehát szükség, amelyek bővítik a szakképzést választók lehetőségeit, szélesítik és még inkább a gazdaság igényeihez igazítják az elérhető ismeretek körét, dinamizálják és még rugalmasabbá teszik a képzés rendszerét.

A javaslat a joggyakorlatból eredő, illetve jogtechnikai pontosító, koherencia zavart megszüntető, továbbá technikai, valamint deregulációs módosításokat is tartalmaz az érintett törvények átláthatóbb, megfelelő struktúrájú normatív tartalmának biztosítása érdekében. (T/18309,  szövege: PDF.)

Előterjesztő: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  118 ”igennel”,  2” nem” és  56 ”tartózkodás” kíséretében elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP

független: 2

MSZP-Jobbik-LMP+független: 3

 

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosításáról.

1972. november 16-án született az UNESCO Világörökség Egyezménye. Olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért. A világ egyik legelfogadottabb és legsikeresebb nemzetközi egyezményévé nőtte ki magát: már 191 állam a tagja, Magyarország 1985-ben csatlakozott. hozzá.

Az egyezményben megállapított céloknak az egyezményben részes államok saját nemzeti jogalkotásukkal kötelesek megfelelni. A védelmet tehát a nemzetközi és a nemzeti

jogszabályok csak együttesen képesek garantálni. Erre tekintettel született jelen törvénymódosítás.  Fontosnak tartja, hogy a világörökségi helyszín oltalom alá tartozó egyes ingatlanokat további jogi védelem alá vonja. Ennek eszközeként a világörökségi helyszínen található ingatlanok tekintetében – bizonyos kivételekkel – az állam részére elővásárlási jogot alapít. Megteremteni a világörökségi szempontból oltalom alatt álló termőföldek és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény, valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvény rendelkezései közötti összhangot. A földpolitikai irányelvek közé felveszi a világörökségi oltalom biztosítását is. Lehetővé teszi az egyes állami elővásárlási jogok gyakorlásának összehangolását is.(T/18000,  szövege: PDF. )

Előterjesztő: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  120 ”igennel”,  55”nem” és  2 ”tartózkodás” kíséretében elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP+Jibbik:1,Hegedűs Lorántné

MSZP-Jobbik-LMP+független: 3

független: 2

 

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról.

A törvényjavaslat általános célja az egyes, közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályi előírások módosítása, a hatósági jogalkalmazás megkönnyítése valamint az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése.

Adminisztratív tehernek minősül mindazon kötelezettség teljesítése, amely olyan jogi előírásból fakad, amely az állampolgárok és vállalkozások ügyintézését megnehezíti, bonyolulttá teszi. Az ügyintézés egyszerűbbé tételét szolgálja minden olyan módosítás, amely a hatósági eljárásokat – a szakmai elvárások teljes megtartása mellett – rövidebbé és hatékonyabbá teszi. A hatósági eljárások egyszerűbbé tételét jelenti az együttműködésre kötelezett hatóságok közötti kapcsolattartás megkönnyítése, a megfelelő kapcsolatrendszerek kialakítása is. Adminisztratív tehernek tekintendők a hatósági eljárásokért fizetendő díjak és illetékek is, ezért a  módosítás egyik fontos célja –a bürokráciacsökkentés keretein belül – ezeknek a díjaknak, illetékeknek a folyamatos felülvizsgálata és ennek eredményeként azok mértékének csökkentése vagy megszüntetése.

Megtörténik az adminisztratív terhek csökkentése és ugyanazon adatok többszörösen történő nyilvántartásnak megszüntetése – ezáltal mind a közigazgatást érintő adminisztratív feladatok mennyisége, mind a lakosságot érintő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kötelezettségek mérséklése – érdekében egyes hatósági nyilvántartások összevonása.

A törvényjavaslat alapján sor kerül az automatikus döntéshozatal lehetőségének bevezetésére meghatározott ingatlanügyi és halgazdálkodási eljárásokban. Az automatikus döntéshozatal szerinti eljárásrend alapján a hatóságok a döntéseiket a kérelem beérkezésétől számított huszonnégy órában belül hozzák meg, s lehetővé teszik, hogy az ügyfelek a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak olyan iratokhoz, hatósági bizonyítványokhoz, amelyek tipikusan közigazgatáson kívüli, jellemzően polgári jogi ügyletekhez szükségesek.

Állampolgári oldalról közvetlen pozitív változást jelent az illetékmentességek körének bővítése. Az illetékekről szóló törvény módosításával a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésével összefüggő hatósági eljárások ingyenessé tétele, illetve az illetékkedvezmény az igénylő állampolgárok adminisztratív terheit nagymértékben csökkenti, valamint a jelenleginél kevésbé bürokratikus szabályrendszer létrehozását eredményezi. Jelentős kedvezmény továbbá, az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás esetén az illetékmentességének biztosítása is.

Összefoglalóan: a módosítások célja mindazon többletterhet jelentő kötelezettségek eltörlése, megváltoztatása, amely az állampolgárok és vállalkozások ügyintézése során bosszantó nehézséget, akadályt jelentenek, és amelyek módosításával a gördülékenyen és hatékonyan működő közigazgatási ügyintézés érhető el, illetve támogatható. (T/18320,  szövege: PDF .)

Előterjesztő: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  119 ”igennel”,  26”nem” és  8 ”tartózkodás” kíséretében elfogadta. A Jobbik távol tartotta magát a szavazástól.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP

MSZP+ független: 3

LMP:6,+független: 2

 

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról.

Indoklása szerint az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlés szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés előkészítési feladatait ellátó központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés funkcióellátásával és működtetésével kapcsolatos valamennyi feladat elvégzéséről gondoskodik. Mind az Országgyűlés közjogi helyzete, mind a független és hatékony működéséhez fűződő kiemelkedő közérdek indokolja, hogy a Hivatal köztisztviselői számára – hasonlóan több más, az elmúlt években sikeresen bevezetett életpálya modellhez – saját életpálya-lehetőség kerüljön kialakításra.

Az új országgyűlési köztisztviselői jogviszonyra vonatkozó – a hatályos a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénytől eltérő – szabályozás szükségességét az Országgyűlés Hivatalánál ellátott magas szintű szakmai feladatok, valamint az Országgyűlés Hivatalának szervezeti és működési sajátosságai indokolják, amelyekhez igazodnia kell az országgyűlési köztisztviselői jogviszony egyes tartalmi elemeinek is.

Jelen szabályozással kialakított életpálya-modell, előmeneteli rendszer tükrözi az országgyűlési köztisztviselői jogviszony presztízsét, megteremti az egyensúlyt a belefektetett szaktudás, a minőségi munka és díjazás, valamint a különböző hatalmi ágakban dolgozók elismertsége között.  (T/18565,  szövege: PDF .)

Előterjesztő, Fidesz: Gulyás Gergely, Hende Csaba, Répássy Róbert,Vas Imre.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  176 ”igennel”, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP-MSZ-Jobbik-LMP- függetlenek:

- 0 -

- 0 -

 

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról.

Az Országgyűlés 2017. június 13-án elfogadta a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt, számos törvény módosítását tesz szükségessé. Ezek elsődlegesen a büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak büntető eljárásjogi rendelkezésre való utalást, amelyeket szintén módosítani szükséges. A módosítások legnagyobb része formai korrekció, kisebb része pedig a megváltozott intézményrendszerhez illeszkedő ágazati szabályozás tartalmi módosítása. (T/18316,   szövege: PDF .)

Előterjesztő: Trócsányi László, igazságügyi miniszter.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  119 ”igennel”,  28”nem” és  30 ”tartózkodás” kíséretében elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP

MSZP- független:

Jobbik-LMP

 

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat célja, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény legutóbbi, három évvel korábban végrehajtott, főként választási előírásokat érintő változtatása után egy szélesebb körű, a nemzetiségek érdekképviseleti szerveinek javaslatait figyelembe vevő és a napi gyakorlattal harmonizáló törvényi szabályozás szülessen.

A nemzeti köznevelési rendszer reformja következtében a nemzetiségi kulturális autonómia legfőbb letéteményesei, az országos nemzetiségi önkormányzatok mellett intézményfenntartóként megjelentek a helyi, főként települési nemzetiségi önkormányzatok, amelyek esetenként már jóval több nemzetiségi óvodát és iskolát tartanak fenn, mint az országos testületek. Az időközben módosított nemzeti köznevelésről szóló törvény részletesen szabályozza a kiegészítő nemzetiségi oktatás megszervezésének feltételeit. Ennek lehetőségét a törvényjavaslat az illetékes helyi nemzetiségi önkormányzatra is ki kívánja terjeszteni abban az esetben, ha arra az adott nemzetiség országos testülete nem vállalkozik.

A tizenhárom magyarországi nemzetiség rendkívül sokrétű közösségi és kulturális érdekképviseletét, valamint jogérvényesítését biztosító törvény módosításának folyamatában az előterjesztő első számú szakmai partnerének az országos nemzetiségi önkormányzatokat tekintette, azok szervezeti rendszerével, gyakorlati tapasztalataival és elvárásaival. A törvényjavaslat a nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat részére ugyanúgy vagyonkezelői jogot kíván biztosítani a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyonra, ahogyan ez az állami intézményfenntartó esetében is fennáll.

A törvényjavaslat a nemzetiségi önkormányzati testületek és képviselők választásának szabályairól is rendelkezik. Módosítása hatályon kívül kívánja helyezni azt a korlátozást, mely szerint egy jelölt a települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzati szint közül csak két testületben vállalhat képviselői és egyéb tisztséget. A települési nemzetiségi önkormányzatok számottevő része jelenleg négy tagú lehet. E testületek működésének biztonságát kívánja erősíteni a módosító javaslat a képviselők számának öt főre történő növelésével.

Az előterjesztő fontosnak tartja a nemzetiségi képviselő, a nemzetiségi szószóló és a nemzetiségeket képviselő bizottság fogalmának bevezetését is. Rendelkezéseket tartalmaz a magyarországi nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való részvételéről, továbbá a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat együttműködéséről. (T/18296,  szövege: PDF .)

Előterjesztő: Magyarországi nemzetiségek bizottsága: Fuzik János, elnök.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  180 ”igennel”, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP-MSZ-Jobbik-LMP- függetlenek:

- 0 -

- 0 -

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat célja, hogy a magyarországi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okozó pedagógus létszám hiányt ellensúlyozza és a megfelelő képzettségű szakembereket biztosítsa a magyarországi nemzetiségek részére. A pályán lévő nemzetiségi pedagógusok megtartása, a nemzetiségi pedagógusok megbecsülésének javítása érdekében a kormány és az Országgyűlés a központi költségvetéséről szóló törvény módosításával biztosít támogatást erre a célra. Ez a támogatás egyúttal lehetővé teszi a nemzetiségi óvodapedagógus képzésben résztvevők létszámának növelését, a képzés minőségének javítását, valamint a nemzetiségi pedagógusok jelenlegi 10%-os nemzetiségi pótlékának 15%-ra történő emelését is.

A nemzetiségi pótlék 2018. 01. 01-től történő megemelése teszi szükségessé a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény benyújtott módosítását.(T/18297,  szövege: PDF.)

Előterjesztő: Magyarországi nemzetiségek bizottsága: Fuzik János, elnök.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  177 ”igennel”, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP-MSZ-Jobbik-LMP- függetlenek:

- 0 -

- 0 -

 

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos egyes kérdések tisztázása, a számlázással, díjbeszedéssel, díjhátralék-kezeléssel kapcsolatos szabályok alkalmazhatóságának elősegítése, a közszolgáltatói alvállalkozó fogalmának tisztázása szükségessé teszi a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény  módosítását.

További cél, hogy az megfeleljen a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi tulajdonság tekintetében történő módosításáról szóló 2017/997/EU tanácsi rendeletnek.

A módosítás jelentős lépést tesz egy régóta meglévő környezetvédelmi kérdés megoldása érdekében. A szabályozási szándék legfontosabb elemeinek kiemelése mellett kormányrendeleti szintű felhatalmazást ad a mielőbbi szabályozás érdekében. Célja továbbá a jogalkalmazás egyszerűsítését, egységesítését célzó rendelkezések előírása. Az egyszerűsítés jegyében a módosítás hatályon kívül helyezi a területi hulladékgazdálkodási tervekkel kapcsolatos előírásokat, mivel ezek elkészítése nem közösségi követelmény, és felesleges szakmai, adminisztrációs feladatot eredményez. (T/18313, szövege: PDF .)

Előterjesztő: Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  120 ”igennel”,  55” nem” és  2 ”tartózkodás” kíséretében elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP+ LMP: 1, Sallai R. Benedek

MSZP- Jobbik:-LMP+ független:3

független:2

 

Egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról.

A törvényjavaslatban szereplő törvények módosítását egyrészt a szakmai tapasztaltok, valamint az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások, másrészt pedig az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálybelépésével való összhang biztosítása indokolták. A módosítások javaslatot tesznek a párhuzamos szabályozások deregulálására és a megengedett szabályoktól szükséges eltéréseket is szabályozza. (T/18567, szövege: PDF .)

Előterjesztő: Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  119 ”igennel”, 53” nem” és  6 ”tartózkodás” kíséretében elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP

MSZ: Jobbik-független”+ Fidesz:1, Kara Ákos

LMP

 

A váltójogi szabályokról.

A törvényjavaslat célja, hogy a Genfben 1930. június 7-én megkötött és Magyarország által 1965-ben kihirdetett váltójogi egyezmény adta keretek között megújítsa és egységes törvényben rendezze a váltó anyagi jogi és eljárásjogi normáit. A törvényjavaslat ennek megfelelően felváltani rendeli a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 1/1965. IM-rendelet és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ez év végéig alkalmazandó váltójogi szabályait. (T/18310,   szövege: PDF .)

Előterjesztő: Trócsányi László, igazságügyi miniszter.

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  146 ”igennel”, ellenszavazatok nélkül,  29” tartózkodás” kíséretében elfogadta.

IGEN

NEM

TARTÓZKODÁS

Fidesz-KDNP- Jobbik-LMP+ független:1,  Kész Zoltán

- 0 -

MSZP- Független:4+Jobbik: 2, Volner János, Vona Gábor


Bartha Szabó József
megmondó
Ezek a hétpróbás világharcosok hisztérikusan reagálnak mindenre, ami kritikus, ami állítólag az érdekeiket sérti.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI