Áhítat…!
KDNP: Hogyan segíti a kormány a nyugdíjasokat? MSZP: Igazságos Magyarországot akarunk a munkából és bérből élő millióknak! Jobbik: A halottak nevében is lehet szavazni? LMP: Paks II az évszázad korrupciója? Fidesz: Minek köszönhető a beruházások idén tapasztalt növekedése?
2017. december 16. 22:34

Kedvelt, főszereplést kínáló műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Hangzatos üzenetek váltják egymást. Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját!

Legutóbbi szónoklataikból, - hébe-hóba szolidan stilizálva,  a „békésebb” bekiabálásokat udvariasan jelezve  – tallóztunk.

 

 

Hogyan segíti a kormány a nyugdíjasokat?

Sok-sok ember érdekében szólította meg a kereszténydemokrata képviselő a kormányt, nem titkolva elismerését, köszönetét és reményét.

FIRTL MÁTYÁS, (KDNP): - Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy minden társadalmi csoport helyzete jelentősen javuljon 2010-hez képest. A kormányzat nem felelőtlenül osztogat, hanem az ország gazdasági helyzetéhez, eredményeihez képest támogatja azokat a társadalmi csoportokat, rétegeket, amelyek rászorulnak! Így van ez a nyugdíjasok esetében is! Büszkék lehetünk rá, hogy 2016-ban a nyugdíjasok egyszeri 10 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kaptak Erzsébet-utalvány formájában. Ezzel a gesztussal a kormány azt szeretné kifejezni, hogy megbecsüli az időseket, és ily módon is szeretne hozzájárulni az ünnepi készülődéshez, a vásárláshoz, hogy a családjaik körében szépen tudják eltölteni az adventi időszakot.

- 2017-ben a gazdasági növekedés mértéke várhatóan 4,1 százalék lesz, így a magyar gazdaság teljesítőképessége ismét lehetővé teszi a nyugdíjasok számára az egyszeri 10 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést. Szeretnénk, hogy az idősebb nemzedék és a nyugellátásban részesülők is megbecsülést kapjanak. Ők évtizedeken át azért dolgoztak, hogy az ország talpra álljon. A 2017. évi juttatásokkal is szeretnénk hálánkat kifejezni és hozzájárulni az ünnepi készülődéshez. A karácsonyi időszakban minden magyar nyugdíjas 10 ezer forint ajándékot kap Erzsébet-utalvány formájában.

- Államtitkár Úr! A tavalyi évben először került sor az Erzsébet-utalványok kifizetésére, amit a mai stabil pénzügyi helyzet és gazdasági növekedés tett lehetővé. Az a szándékunk, hogy a munkavállalók mellett a nyugdíjasok is részesüljenek az eredményekből; teljesítettük a nyugdíjba vonulást követően a nyugdíjak értékének megőrzésére tett vállalásunkat, és ebben az évben a gazdasági teljesítményre alapozottan nyugdíjprémium kifizetésére is lehetőség nyílik. Az Erzsébet-utalvány kifizetésével is viszonozni kívánjuk az előző generációk áldozatos munkáját. Az utalványokat, reméljük, minden érintett meg fogja kapni a karácsonyi készülődés időszakában, lehetővé téve a karácsonyi készülődést, és elősegítve az ünnepre való lelki ráhangolódást. Kérdezem:

- Hogyan kapják meg a nyugdíjasok az idén az Erzsébet-utalványokat, és nem utolsósorban, milyen egyéb módon támogatja a kormány a nyugdíjasokat?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Mindenkinek tisztelnie kell azt a generációt, szüleink és nagyszüleink generációját, akik felépítették ezt az országot, akiknek élete munkája van abban, hogy ma úgy tudunk élni, ahogy tudunk, és megteremtették annak az alapját egy végigdolgozott élet révén, hogy ma már gazdasági növekedés lehet Magyarországon. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a tisztelet jeleként, ami biztonságot tud kínálni a nyugdíjasoknak ‑ és a nem nyugdíjasoknak ‑, azt meg fogja adni, és amit a gazdasági növekedés lehetővé tesz, azt pedig többletjuttatásként is meg fogja adni.

- A többletjuttatásokig csak az utóbbi években jutottunk el, hiszen 2010-ben még a nyugdíjrendszer biztonságát kellett garantálnunk, szavatolnunk. Hiszen, ne felejtsük el, hogy amikor a Bajnai-kormány átadta a nyugdíjkasszát, abból 357 milliárd forint hiányzott! Igen, 357 milliárd forint hiányozott, ebből ők beismertek 200 milliárdot itt a parlamentben, de valóság közel kétszerese volt ennek. És ez azután történt, hogy minden magyar nyugdíjastól elvettek már egyhavi nyugdíjnyi összeget. Ezek után kellett a nyugdíjkassza egyensúlyát visszaállítani, így vált biztonságossá a nyugdíjak kifizetése!

- De ismerünk olyan ellenzéki pártot, a Jobbikot is, amelynek elnöke nem igazán tisztelettel szokott a nyugdíjasokról nyilatkozni. Azt írta  egyes nyugdíjasokról a Facebookján, hogy „húzzák maguk mögött a kis bevásárlókosarukat, a szemeikben gyűlölet lobog, a szájukból pedig szennyvíz folyik.”  Ez az a tisztelet, amit a nyugdíjasok egy része iránt a Jobbik érez. Azt hiszem, ha kormányra kerülnének, igencsak nehéz idők következnének a magyar nyugdíjasokra!

- Tisztelt Ház!  A Fidesz-KDNP úgy döntött, hogy a tisztelet mellett a gazdasági növekedés is jelenjen meg a nyugdíjasok jövedelmében. Éppen ezért nemcsak a nyugdíj vásárlóértékét tudtuk megőrizni a 23,5 százalékos emeléssel, hanem közel 10 százalékos vásárlóérték-emelkedés is volt a nyugdíjakban! Egy olyan rendszert hoztunk létre, amellyel a nyugdíjasok csak jól járhatnak, hiszen ha a nyugdíjemelés mértéke, amit a tervezett infláció alapján számítunk ki, magasabb, mint a tényleges infláció, akkor a különbözetet megtartják, ha pedig alacsonyabb, akkor kiegészítésre kerül, hogy a nyugdíjak értékét mindenképpen megőrizhessük. Ezért a közel 10 százalékos emelkedés, és ezért az a nyugdíjkorrekció, amelyet január 1-ig visszamenőlegesen minden magyar nyugdíjas megkaphatott; ez egy 10 ezer forint nagyságrendű összeget jelenthetett! Ezzel párhuzamosan a nyugdíjprémium kifizetésére is sor került. Magyarországon soha nem volt még arra példa, hogy a nyugdíjasoknak nyugdíjprémiumot lehessen kifizetni! Ez annak eredménye, hogy egy olyan gazdaságpolitikája van most már a magyar kormánynak, amely megteremti a nyugdíjprémium fedezetét is. Ne felejtsük el: ezen gazdasági növekedés megalapozását szolgáló egyetlen törvényjavaslatot sem támogatott a mostani ellenzék! Ha az ő szavazataik döntöttek volna, nem teremtődött volna meg a fedezete annak, hogy Magyarország nyugdíjprémiumot fizessen az időseknek! Ha rajtuk múlt volna, talán még a nyugdíjak értéke sem lenne meg, nemhogy a nyugdíjprémium értéke!

- Tisztelt Ház!  A jövő évben 3 százalékkal tovább emelkednek a nyugdíjak. Mindezek között pedig, ha összevetjük, hogy ha Magyarországon valaki nyugdíjba vonul, akkor hány százalékát kapja meg a fizetésének, és mi az európai uniós átlag, akkor azt láthatjuk: az EU-országok 58 százalékos átlaga fölött, közel 70 százalékos mértékben kapja meg valaki a nyugdíjában a fizetése értékét. Szintén fontos: a 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványok kézbesítése! 2,7 millió nyugdíjasnak már több mint a fele időarányosan megkapta ezeket az Erzsébet-utalványokat. De az ünnep előtt igyekszünk mindenkinek kézbesíteni a Magyar Posta segítségével. Körülbelül 30 milliárd forintnyi többlet az, amit így a nyugdíjasoknak tudunk juttatni!. A „nők 40” program szintén az időseket segítette, miközben volt olyan parlamenti szavazás, ahol az ellenzék egyik pártja sem állt a nyugdíjasok mellé! A munkahelyvédelmi akcióterv pedig tízből hét 55 év fölötti munkavállalónak segít megőrizni a munkahelyét: 340 ezer embernek, hogy ezzel a jövendő nyugdíja is magasabb értékű lehessen! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

FIRTL MÁTYÁS: - Államtitkár Úr! Ennek az interpellációnak a benyújtására az ösztökélt, hogy én általában vonattal utazom, és amikor az ember a vonaton magányosan ül egy fülkében és rányitják a fülke ajtaját, és egy idősebb, szépkorú asszony beszól, hogy maga az képviselő úr, akkor azt mondom: igen. És ilyenkor az ember azt várja, hogy valamilyen okkal olyan kérdéseket tesznek föl, ami éppen nem a legkellemesebb, nekem viszont mást mondtak: köszönjük szépen azt, amit önök miértünk tesznek Magyarországon! Igen, nyugdíjasként megköszönte azt, amit a magyar kormány az elmúlt időszakban tett!

- Valóban! Mi amit ígértünk, azt  tudtuk teljesíteni! Mi nem a generációk közötti megosztottságban vagyunk érdekeltek. Erre kérem most is államtitkár urat és a kormányt: tegyünk meg mindent a jövőben is ennek érdekében! Válaszát köszönöm, elfogadom!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Igazságos Magyarországot akarunk a munkából és bérből élő millióknak!

GÚR NÁNDOR, (MSZP): - Képviselőtársaim! Magyarországon ma dúl az igazságtalanság! A Fidesz szétszakította az országot, békétlenséget hozott, békétlenséget szült, az egyenlőtlenség pedig drámai módon nőtt! Igen, drámai módon nőtt! Aki szegény volt, még szegényebb lett! A kiszolgáltatottság nőtt, és a kormánypárt kegyencei, a haverok, a pereputty, persze ők dőzsölnek, az rendben van!

- A Magyar Szocialista Párt olyan országot akar és fog építeni... (Vitányi István: Milyet épített nyolc év alatt?)... amely tekintetében a szolidaritás, az emberség, a segítségnyújtás kézzelfogható lesz! (Font Sándor: Azt már ismerjük!)  A munkából meg lehet majd élni, nem úgy, mint az önök időszakában, ahol példaként a közmunkásoknak ma is kevesebb pénzt adnak nettóban, mint 7-8 évvel ezelőtt, 2010-ben! Persze az egészségügyben is olyan béreket adnak, amelyek nettóban egyetlenegy fillért nem jelentenek a munkavállalónak, mert még a garantált bérminimumot sem éri el ez a pénz!

- Képviselőtársaim! A fiataloknak olyan országot kell építeni, ahol nem elhagyni kívánják az országot, ahol boldogulni tudnak! Önök nem ezt tették! Több mint 600 ezer ember hagyta el ezt az országot. Az időseknek pedig tisztességes nyugdíjat kell adni, nem a hét éve változatlan 28 500 forintos minimálnyugdíj összegét kell biztosítani.! A nőknek ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kell megfizetni, s a vállalkozásoknak a siker lehetőségét kell biztosítani, nem a falhoz szorítani őket, mert így a munkavállalóikról sem tudnak gondoskodni!

- Képviselőtársaim! Fel kell zárkóztatni ezt az országot legkiváltképp a bérek tekintetében az Európai Unió átlagához! Igazságot kell szülni! Olyat, amely az alacsonyabb jövedelemmel bíró emberektől kevesebbet von el, és mondjuk, egymillió forint felett már nyugodtan több elvárást is foganatosíthat. Nem lehet százezer forint alatti nettó Magyarországon! Módosítani kell a munka törvénykönyvét az emberek biztonsága érdekében, a szakszervezeteknek a jogok lehetőségét kell megadni, a munkanélküli-ellátást úgy kell működtetni, hogy az esélyt adjon az elsődleges munkaerőpiacra való jutáshoz! A közmunkásoknak is biztosítani kell azt, hogy legalább az egy főre eső létminimum összegét megkeressék! S persze a nőkről és a nyugdíjasokról sem szabad elfeledkezni! Ennyi mulasztás után joggal kérdezem a kormánytól tehát:

- Miért nem változtatták meg azt a helyzetet, hogy a kiszolgáltatottság ne nőjön, hanem csökkenjen az elmúlt hét esztendőben?

- Miért nem változtatták meg a munka törvénykönyvét a biztonság érdekében?

- Miért nem erősítették azt a szolidaritást, amire szükség van ebben az országban?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Önt hallgatva mindig fölvetődik a kérdés: hol volt az MSZP-féle igazságos Magyarország, amikor közel félmillióan voltak munkanélküliek 2010-ben? Hol volt az MSZP-féle igazságos ország, amikor 741 ezerrel kevesebben dolgoztak 2010-ben és előtte, mint most: Hol volt az igazságos Magyarország az önök kormányzása idején, amikor egyhavi nyugdíjat és egyhavi bért vettek el a közalkalmazottaktól és a nyugdíjasoktól? Ezzel ellentétben Magyarország mostani kormánya önöktől és a korábbi kormányzati politikáktól eltérően elkötelezte magát a munkaalapú társadalom megteremtésében, és megfogalmazta a „segély helyett munkát” elvet! A gazdasági növekedés egyre több munkalehetőséget teremt, beleértve a közép- és felsővezetői munkaköröket is, például a diplomával rendelkező nők számára is. A szellemi foglalkozást végző nők száma 100 ezerrel nőtt 2013 óta, ezen belül a vezető beosztásban lévők száma 7,5 százalékkal emelkedett.

- Képviselő Úr! A 2010 előtti szocialista kormányzással szemben mi valóban sokat tettünk a szociális partnerekkel együttműködve a munkavállalók helyzetének javítása érdekében. A bérek átlagos reálértéke ma már 36 százalékkal magasabb a 2010. évinél a családi adókedvezményekkel együtt, ami maximálisan szolgálja az uniós bérfelzárkózás ügyét, miközben a jövedelmi különbségek ‑ beleértve a nemek közötti bérkülönbségeket is ‑ mérsékeltebbek az uniós országok többségénél tapasztalhatónál. A hatéves bérmegállapodásnak is köszönhetően a minimálbér 2010 és 2018 között 88 százalékkal emelkedik, ami kiemelkedő mértékű az Európai Unió és az OECD viszonylatában egyaránt. Ez egyébként a szakmunkás-minimálbér esetében, a garantált bérminimum esetében több mint 100 százalékos emelkedést jelent. A minimálbér családi kedvezmény nélküli nettó összege 2018-ban csaknem 92 ezer forint lesz, egy gyermek nevelése esetén pedig már biztosan meg fogja haladni a nettó minimálbér a 100 ezer forintot.

- Képviselő Úr! A kormány a munka törvénykönyve megalkotásakor kiemelten figyelte a munkavállalók érdekeit, éppen ezért a munkavállalók munkajogi védelmét a munka törvénykönyve széleskörűen biztosítja az ön állításaival szemben! A hatályos szabályozás kellő védelmi szintet biztosít a munkavállalók jogainak védelme céljából. A munka világában a kollektív autonómia érvényre jutása érdekében az Alaptörvény rögzíti a szervezkedési jog védelmét. A munka törvénykönyve ezzel összhangban szabályozza a szervezkedési jogra vonatkozó garanciákat. A munkáltató köteles a szakszervezetek számára a működés alapfeltételeit biztosítani, és nem utasíthatja vissza a kollektív tárgyalási ajánlatot sem. Mindezzel tehát a törvény biztosítja a kollektív szerződéssel történő munkajogi szabályozást! A szociális párbeszéd jelenlegi rendszere teret enged a szociális partnerek döntéshozatalban való részvételének. A szakszervezeteknek és a munkáltatói szervezeteknek is lehetőséget ad arra, hogy aktív és intézményes szerepet töltsenek be a nemzeti politikai döntéshozatali folyamatokban.

- Képviselő Úr! Tekintettel a hazai versenyszféra egyre növekvő munkaerő-keresletére és a munkaerő-kínálat jelentős csökkenésére, a munkanélküli-ellátások rendszerében indokolt fenntartani azt a hatékony, működő támogatási rendszert, ami mielőbbi elhelyezkedésre vagy átképzésre történő belépésre ösztönzi a munkanélkülivé válókat, akik száma egyébként is folyamatosan csökken, ezt a statisztikai adatok egyfolytában mutatják, folyamatában mutatják!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

GÚR NÁNDOR: - Államtitkár Úr! Önök az elmúlt hét esztendőben a kiszolgáltatottságot növelték, miközben dőzsölnek önök meg a haverok! Elűzték a fiatalokat, az aktívakat, a produktívakat ebből az országból! Igazságtalanságok sokaságát szülték, milliókat nyomorítottak meg! Kizsákmányolják a munkavállalókat, falhoz szorítják a munkaadókat! A munkavállalók biztonságát is elveszik, miközben megkárosítják az országot. Valós béremelés helyett az egészségügyben belehazudják az emberek szemébe a béremelést. Hazug statisztikák sokaságával próbálják meg kimutatni, hogy jobb a foglalkoztatás, a munkanélküliség nem olyan rossz, ezzel kábítják az embereket. A bérek tekintetében a közfoglalkoztatott ma is 54 ezer forintot keres a 2010-es 60 ezer forintot meghaladó összeggel szemben. A minimálbéreseket meglopták öt éven keresztül. Miről beszél? Nem fogadom el a választ! (Taps az MSZP soraiban.)

***

Az Országgyűlés a választ 101 igen szavazattal, 17 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A halottak nevében is lehet szavazni?

SZÁVAY ISTVÁN, (Jobbik): - Tisztelt Ház! A Jobbik alapítása óta elkötelezett a külhoni magyarság állampolgársága és szavazati joga mellett. Amikor 2004-ben erről népszavazás volt, akkor mi azt támogattuk, talpaltunk, aláírást gyűjtöttünk, személyesen magam is és a családom is, de arra a legtöbben már nem emlékeznek, hogy a népszavazást kezdetben a Fidesz nem támogatta, és nem segítette a Magyarok Világszövetségének az aláírásgyűjtését. A külhoni magyarok választójoga kapcsán ebben a ciklusban legalább két súlyos problémát kellett volna megoldania a kormánynak, mindkettőről többször szó volt, de mindkettő kapcsán nem született megoldás.

- Államtitkár Úr! Súlyos probléma, hogy egy névjegyzékbe felvett, magyarországi lakcímmel nem rendelkező, tehát jellemzően az elszakított területeinken élő választópolgár halála esetén a hozzátartozónak kell kérni a névjegyzékből való törlést. Ha ez valamiért elmarad, akkor a Nemzeti Választási Iroda akár tíz évig postázza neki az éppen aktuális szavazási levélcsomagot, mivel addig érvényes a regisztrációja. Extrém esetben tehát az is előfordulhat, hogy valaki 2014-ben regisztrál, 2015-ben meghal, ám a családja még a 2022-es választásokon is visszaküldheti a levélszavazatát, vagy bárki más az ő nevében, aki ezt a csomagot megszerzi, tehát a regisztrációja újabb tíz évvel, 2032-ig meghosszabbodik, amikor már 17 éve halott lesz.  Nyilván nem véletlenül van ez így! Ez a rendszer a Fidesznek kedvez, ez a rendszer tág teret engedhet a választási csalás lehetőségének. Nincs kétségünk afelől, hogyha a Fidesznek erre lehetősége lesz, akkor nem fognak már ettől sem visszariadni a hatalmuk megtartása érdekében és az elszámoltatástól való félelmükben!

- Államtitkár Úr! A másik súlyos probléma az, hogy önök a Magyar Állandó Értekezleten tett ígéretük ellenére semmit sem tettek a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám zömében kényszerűségből külföldön dolgozó magyar állampolgárok szavazásának megkönnyítése érdekében. Az a helyzet, hogy miközben egy skóciai albérletben együtt lakó székelyföldi magyar levélben szavazhat, addig magyarországi társa csak akkor adhatja le a voksát, ha szabadnapot vesz ki, 600-700 kilométert utazik, viseli ennek költségét, és végül még ki is állja a kilométeres sort a londoni követségen. Ezt pedig nyilvánvalóan kevesen vállalják, ez világosan látszik a korábbi választási részvételi adatokból. Erre lehet egyébként megoldás a Jobbik régi javaslata, az elektronikus szavazás lehetőségének a megteremtése is. Ezzel kapcsolatban államtitkár úrhoz három kérdésem lenne:

- Miért nem tett semmi érdemlegeset a kormány eddig annak megakadályozása érdekében, hogy az elhunyt személyek levélszavazatával vissza lehessen élni?

- Miért nem tett semmi érdemlegeset a kormány eddig annak érdekében, ahogy azt a Magyar Állandó Értekezleten megígérte, és ahogy azt a külhoni magyar szervezetek is egyhangúlag kérték, hogy megkönnyítse a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám külföldön dolgozó magyar állampolgárok számára a szavazást?

- Miért nem hajlandó a kormány végre átlépni a XXI. századba, és megteremteni az elektronikus szavazás lehetőségét?

***

VÖLNER PÁL, (Igazságügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Először is nem javasolnám a Jobbiknak, hogy holt lelkek szavazatait gyűjtsék! (Moraj a Jobbik soraiban. ‑  Gyüre Csaba: Ti gyűjtitek!) Nem, mert az választási csalásnak minősül, és a büntető törvénykönyvben szabályozásra kerül! (Gyüre Csaba: Ez rólatok szól!) A másik pedig az, hogy 2017 tavaszán a sajtó is beszámolt róla, hogy a kormánypártok részéről felmerült a választási eljárási törvény módosításának lehetősége. Éppenséggel önök voltak azok, akik nem voltak konstruktívak ezeknek az egyeztetéseknek a során, természetesen a baloldali pártokkal együtt, ezért nem tudott a Ház elé kerülni az a javaslat, amelyik a technikai kérdéseket rendezte volna.

- Másodszor: a jelenlegi szabályozás teljesen megfelel minden európai normának, egyrészt az Alkotmánybíróság döntése is tanúsítja, valamint a Velencei Bizottság vizsgálata is azzal zárult, hogy megfelelő a magyar szabályozás. Felhívnám arra is a figyelmét, hogy számos európai országban nem is létezik a levélben szavazás intézménye. Tehát az, amit itt tragédiaként él meg, hogy a külföldön dolgozó magyarok ezzel nem rendelkeznek téves: egyrészt létesíthetnek ott is lakcímet, és akkor ebben az esetben hasonló módon tudnak szavazni, amennyiben átjelentkeznek oda.

- Képviselő Úr! Éppen egy edinborough-i példát említett: a magyar állam aktivitására jellemző, hogy konzulátus nyílik Edinborough-ban, tehát pontosan ez a példa biztos, hogy nem jó, tehát mindenképpen ott is tudnak szavazni. A másik: érdeksérelemmel ez a rész nem jár, mert mondom, akár idehaza, akár külképviseleteken mód van a szavazásra! Amikor pedig a külhoni magyarok és a népszavazási ügyben 2004-ben folytatott tevékenységről esik szó, azért én meg megemlítenék egy most megtörtént esetet. Vona Gábor keresztfia, a Jobbik egyik belső embere, szolnoki elnöke, az önök szervezetének, azt mondta: „Az erdélyi magyarság nagyobb része az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan megvehető egy marék üveggyönggyel. Ez a marék üveggyöngy a kettős állampolgárság volt. Kezdem azt hinni, bármennyire is keserű ezt kimondani, hogy nem érdemelték meg a kettős állampolgárságot.” (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.) Azzal folytatta szolnoki elnökük, hogy „köreikben ugyanis még a magyarországinál és nagyobb mértékű az elhülyülésre való hajlamosság”. Így szól a Jobbik egyik vezetőjének állásfoglalása a határon túli magyarokról, amire a Jobbik azt mondta, hogy helyrehozható hibáról van szó! Sikerült‑e már azóta helyrehozni a hibát? Megszűnt‑e a keresztapaság? Mikor tervezik leváltani azt az embert, aki a határon túli magyarokról így beszél? (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.)

- Képviselő Úr!  De beszélhetünk Vona Gáborról is, aki tavaly decemberben nem vett részt az ön által idézett Magyar Állandó Értekezlet ülésén, pedig még a baloldali pártok is elnöki szinten képviseltették magukat! De még ennél is súlyosabb az, hogy az ön pártelnöke nem szavazta meg a kettős állampolgárságot, ugyanis nem vette a fáradságot, és nem volt itt a teremben! Mindkét esetben valami jobb dolga akadt.

- Képviselő Úr! Nagyon érdekes tehát, amikor önök jönnek elő ilyen kérdésekkel, és gyakorlatilag teljesen hátat fordítanak ezeknek az ügyeknek! Lenézik a határon túli magyarokat, mondvacsinált okokkal akarnak feszültséget kelteni a magyar állampolgárok, választópolgárok között, ugyanakkor az önök tevékenységének minden lépésénél tetten érhető, hogy akadályozzák egy olyan szabályozás kialakítását, ami gyakorlatilag szakmai, technikai alapon kezelné az esetleg felmerülő vitás kérdéseket. Ugyanabba a táborba tartoznak, mint azok akik önöktől ott balra tanyáznak. Egy táborba terelődtek! Egyedül a kormány gyűlölete vezérli önöket, semmit nem akarnak tenni az összmagyarságért!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

SZÁVAY ISTVÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Egyrészt az elektronikus szavazásra nem válaszolt, a másik pedig: legalább két kérdésben is ordasat hazudott! (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Ezen a megbeszélésen, amit önök összehívtak… (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Nem szégyen, akkor elmondom még egyszer: hazudik, államtitkár úr! (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypártok soraiból. ‑ Az elnök csenget.) Mondom: hazudik, akkor elmondom harmadszor is! Ez a megbeszélés, amit anno önök akkor összehívtak, egyetlenegy dologra vonatkozott, hogy a határon túli magyarok még könnyebben tudjanak szavazni. Szó nem volt a levélszavazás lehetőségének a megteremtéséről! Mi éppen azért nem támogattuk, ez volt a feltétele annak, hogy arról a választási eljárási törvényről való megbeszélésen részt vegyünk ‑ ez az egyik.

- Államtitkár Úr! Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban az Alkotmánybíróság kimondta azt, hogy a törvényalkotó bevezethet olyan törvényi szabályozást, amely a szavazás napján külföldön tartózkodó valamennyi szavazópolgár számára az állandó lakóhelytől függetlenül biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét. Egyébként pedig nem az a tragédia, hogy a külhoniak vagy a külföldön élők nem rendelkeznek a levélszavazás lehetőségével, hanem az, hogy ez a törvény diszkriminatív, különbséget tesznek, és azok, akik nagy számban önökre szavaznak határon túl, azoknak megvan ez a lehetősége, a külföldre vándoroltaknak pedig nincs! Nem fogadom el a választ! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

Az Országgyűlés a választ  107 igen szavazattal, 18 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Paks II ‑ az évszázad korrupciója?

 SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! Ha az Orbán-kormány már az előkészítés időszakában igazolni akarná a paksi bővítési beruházás ellenzőinek összes aggodalmát, akkor sem csinálhatnák tökéletesebben. Süli miniszter úr elődje, Lázár János a magyar állam legátláthatóbb beruházásának nevezte a tervezett bővítést ‑ ekkora arcátlansághoz még a sokat látott magyar adófizetők sincsenek hozzászokva.

- Államtitkár Úr! Az az igazság, hogy önök a projekt minden lényeges adatát titkosították, és a legalapvetőbb pénzügyi információkhoz is csak perek árán lehet hozzájutni. Ha viszont valaki átrágja magát az önök által felállított mesterséges akadályokon, rendre ugyanazoknak a Fidesz-közeli oligarcháknak a nevébe botlik Paks II. körül, akik más állami beruházásokon keresztül is rutinszerűen dézsmálják a közvagyont. Nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány politikai kifizetőhelyként kezeli a még csak pénzügyi értelemben megkezdett paksi bővítést.

- Államtitkár Úr!  Egy év alatt állami megrendelések útján 100 milliárd forintos magánvagyon-gyarapodást elérő Mészáros Lőrinc cége a napokban nyert megbízást az egyik atomhulladék-tároló bővítésére egy olyan cégcsoport részeként, amely Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is kapcsolódik. Sokat nyertek az Orbán-hű Széles Gábor médiaérdekeltségei is, összesen mintegy 100 millió forint értékben. Hasonló összeg jutott Rogán Antal propagandaminiszter szomszédja, Csetényi Csaba cégeinek is. Egy másik Mészáros-vállalkozás, a Mediaworks több tíz milliós megrendeléshez jutott, ugyanakkorához, mint a demokratás Bencsik András érdekeltségei.

- Államtitkár Úr! Így szokás üzletelni az Orbán-rendszerben! Közpénzből magánhaszon, a közérdekből néhány Orbán-haver és családtag magánérdeke lesz, az egyre borsosabb számlát pedig a magyar adófizetők állják, akiktől önök családonként egymillió forintot szednek be a paksi lázálom megvalósítása érdekében! Kérem, szíveskedjék a konkrétumok szintjén tájékoztatni arról:

- Milyen intézkedésekkel kívánják a jövőben megakadályozni, hogy az életképtelen, veszteséges paksi bővítési projekt a Fideszhez kötődő szerencselovagok aranybányája és az évszázad legsötétebb korrupciós ügye legyen?

***

ASZÓDI ATTILA, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Asszony! Kétségkívül a Paks II.-projekt az évszázad beruházása. Jelentősége óriási, hiszen energiaellátásunk biztonságát, az olcsó, klímabarát villamosenergia-ellátást szolgálja egészen az évszázad végéig. Nagyon nagy szükség van erre egy olyan országban, amelyik rendkívüli módon kitett a vezetékes importenergiának, márpedig az importenergia, különösen a vezetékes importenergia különösen nagy kiszolgáltatottságot jelent. Az atomerőmű új blokkjai az évszázad végéig tudják szavatolni azt, hogy az országon belül tudjuk előállítani a villamos energiának egy jelentős részét, nagyjából 40 százalékát. Ez tudja biztosítani, hogy az alaperőművi áramellátás az országon belülről biztosítva legyen, és még egyszer hangsúlyozom, hogy a klímavédelmi célkitűzéseinkkel összhangban tudjuk ezt megtenni, valamint olcsón fog ez a villamos energia rendelkezésre állni.

- Képviselő Asszony! Ez az olcsó villamos energia egyaránt fontos a lakosságnak és az iparnak is, hiszen gazdaságfejlődés csak akkor lehetséges, ha a fejlett iparágakhoz szükséges villamos energia olcsón éjjel-nappal, télen-nyáron rendelkezésre áll! Az az energiapolitika, amelyet önök vallanak, nem ezen az úton akar haladni. Növelné a vezetésenergia-importot, ami jobban kiszolgáltatná az országot! Olyan erőműprogramot hirdetnek, amelynek következtében erőművi beruházások az országhatáron kívül valósulhatnának meg, ami egyértelműen Magyarországnak, a magyar munkavállalóknak és a magyar iparnak nem érdeke! Ezért mondom még egyszer, hogy a Paks II.-beruházás igenis az évszázad beruházása, rendkívüli jelentősége van, és mindenképpen meg fogjuk valósítani!

- Képviselő Asszony! Azt, hogy ez gazdaságilag racionális, mutatja az Európai Bizottság vizsgálata, hiszen a bizottsági elemzés azt igazolja, hogy évi 7,35 százalékos hozama lesz ennek a beruházásnak, a tulajdonos, a magyar állam számára ez egy jó befektetés. Ráadásul az Európai Bizottság azt is kimondta, hogy ezzel a beruházással összeurópai érdekeket szolgálunk, összeurópai értékeket növelünk. A beruházás végrehajtása során nagyon sok munkára lesz szükség. A telephelyen csúcsidőben nagyjából 7 ezer ember fog dolgozni, és a megvalósításban körülbelül 3 ezer vállalkozás vehet részt. Ez egy óriási, kiemelkedő jelentőségű projekt. Ezeknek az alvállalkozóknak, a projektben részt vevő cégeknek a kiválasztása abszolút transzparens módon, az egyenlő esélyeknek megfelelően fog megvalósulni. Ezt a beszerzési eljárásrendet nemcsak a magyar hatóságok, hanem az Európai Bizottság is ellenőrizni fogja, hiszen az Európai Bizottság a vizsgálatát követően azt kérte a magyar féltől, hogy rendszeresen számoljon be a beszerzési folyamatokról. Ezek az eljárások ‑ tehát még egyszer mondom, a magyar eljárások és az Európai Bizottság folyamatos ellenőrzése ‑ szavatolják, hogy az alvállalkozók, a beszállítók bevonása a magyar és az európai szabályoknak feleljen meg!

- Képviselő Asszony!  Nemcsak kereskedelmi, nemcsak jogi, hanem nukleáris biztonsági szabályokat és minőségbiztosítási szabályokat is be kell tartani ebben a folyamatban, tekintettel arra, hogy egy nukleáris létesítmény megvalósításában fognak részt venni ezek a vállalkozások! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

SCHMUCK ERZSÉBET: - Államtitkár Úr! Azt mondta, hogy ez az évszázad legnagyobb üzlete ‑ ebben nem vitatkozunk önnel. Valóban az évszázad legnagyobb üzlete, de Magyarország számára az évszázad legrosszabb üzlete, és Oroszország számára a legjobb üzlet!  

- Államtitkár Úr! Újra és újra feltesszük azt a kérdést: vajon önök miért írták alá az évszázad legrosszabb üzletét Oroszországgal? Két okot gyanítunk, illetve két ok látszik emiatt. Az egyik: Putyin valamiért sakkban tartja Magyarországot, mert különben nem írtunk volna alá egy olyan hitelszerződést, amelynek a kamata nagyon magas piaci kamat. A másik ok pedig, miért írták alá: nyilván összefügg azzal is, hogy tudják: 2020 után nem lesznek ilyen magas európai uniós támogatások. És kellenek viszont nagy projektek, hogy a Fidesz hátterét valamiből pénzelni lehessen, hogy közpénzek magánzsebbe vándoroljanak!

- Államtitkár Úr! A paksi üzlet a magyar adófizetők legrosszabb üzlete! Nem fogadom el a választ!

***

Az Országgyűlés a választ  108 igen szavazattal, 17 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Minek köszönhető a beruházások idén tapasztalt növekedése?

BÁNKI ERIK, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Minden eddiginél nagyobb mértékű, összesen 4144 milliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon az év első három negyedévében, ami 22,6 százalékos növekedésnek felel meg a tavalyi év azonos időszakához képest. Ebből a volumenből az utolsó negyedévben, tehát a harmadik negyedévben közel 1600 milliárd forint értékű összberuházás valósult meg, ami egyértelműen növekedő tendenciát mutat az amúgy is szignifikáns bővülésen belül.

- A gazdaságpolitikával foglalkozók számára örömteli az a tény is, hogy a beruházások növekedése egészséges szerkezetben zajlik. A KSH által jegyzett 19 gazdasági ágazat közül 18-ban dinamikus növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. Vagyis messze nem igaz az ellenzéki politikusok, valamint szakértőik által hangoztatott vélemény, miszerint a magyar GDP-t egy-két nagyvállalat teljesítménye határozza meg! Sőt, az adatok éppen azt támasztják alá, hogy a gazdaság szinte minden ágazatában, valamennyi gazdasági szereplő körében érezhető volt a növekedés a 2017. évben! A bővülésnek számos oka van. Ilyen a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projektekkel összefüggő munkálatok élénkülése, de említhetnénk a feldolgozóipari kapacitások növekedését, az elektronikai vagy a járműipari vállalatok fejlesztéseit, illetve természetesen kiemelkedő teljesítménynövekedést mutatott az építőipari ágazat is 2017 eddigi időszakában.

- Képviselőtársaim! Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy Magyarország és Magyarország gazdasága jobban teljesít! A gazdaság teljesítményének köszönhető, hogy az elmúlt hét év során több mint 720 ezer új munkahelyet tudtunk teremteni; gyakorlatilag elértük hét év alatt a teljes körű foglalkoztatást Magyarországon; az elmúlt évben 14 százalék feletti átlagos bérnövekedést tudott produkálni a magyar gazdaság teljesítménye. És ne feledkezzünk meg a szakmai minimálbér 100 százalékos emeléséről sem, vagy hogy például a gazdaság teljesítménye járult hozzá ahhoz, hogy 19-ről 9 százalékra sikerült csökkentenünk a társasági adó szintjét Magyarországon, ami európai összehasonlításban is a legkedvezőbb kategóriába tartozik.

- Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy az ellenzéken kívül lassan már mindenki elismeri azon gazdaságpolitikai erőfeszítéseket és azokat az eredményeket, amelyeket a magyar kormány a magyar emberek segítségével az elmúlt hét év során elért. Talán nem véletlen az, hogy a hitelminősítők kivétel nélkül feljavították Magyarország adóbesorolási osztályzatát, illetve az, hogy vissza tudtuk fizetni az IMF-hitelt. Kérdezem tehát:

- Minek köszönhetőek a harmadik negyedév kimagasló beruházási adatai?

- Hogyan javult Magyarország tőkevonzó képessége?

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Az elmúlt években a kormány számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára álljon, lépjen. Mivel a növekedés fontos alapját a beruházások és a megfelelő munkaerő képezik, nyilvánvalóan a kormányzati intézkedések is ezek ösztönzését helyezték előtérbe az elmúlt időszakban. Az államháztartási körben megvalósuló infrastrukturális, illetve intézményi fejlesztések mellett a beruházások ösztönzését illetően ki kell emelni az új uniós forrásokból gazdaságfejlesztésre fordítható összegeket, valamint az otthonteremtési program keretei között igénybe vehető támogatásokat; de végül és nem utolsósorban az ön által említett 9 százalékra csökkentett társasági adókulcsot is, amely Európában valóban a legalacsonyabb.

- Képviselő Úr! A meghozott intézkedések sikerességét, ahogy ön is elmondta, egyértelműen igazolják a kedvező növekedési számok. A harmadik negyedévben 3,9 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, amely éves összevetésben felülmúlja az Európai Unió átlagát. Ehhez a GDP-növekedéshez dinamikusan, számottevően hozzájárult a beruházási rekord közel 22,6 százalékos bővülése. Az ön által is említett több mint 4100 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg az első három negyedévben hazánkban. Ez az összeg az 1995 óta mért, rendelkezésre álló összehasonlítások vonatkozásában is rekordösszegnek számít.

- Nagyon dominál a beruházások növekedésében a felfutó lakásépítések száma: 24 százalékkal bővültek az építési beruházások, emellett 21 százalékkal a gépberuházások. A feldolgozóiparban is jelentős volt a fejlesztés, hiszen 16 százalék ezen ágazat mutatója. Ezen túl az ingatlanberuházások is jelentősen, mintegy 14 százalékkal növekedtek, nem is beszélve a lakásépítésről, amely az elmúlt évhez viszonyítva 52 százalékos növekedést mutat. A közszféra fejlesztései is dominálnak a beruházás kiemelkedő aktivitásában, hiszen a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügy területén megvalósított projektek 53 százalékkal növelték a beruházási növekedési rátát.

- Képviselő Úr! Előretekintve elmondható: a dinamikus beruházásnövekedés az elkövetkezendő időszakban is folytatódik, amely mind a privát, mind az állami szektorban egyaránt tapasztalható lesz. Várhatóan felfut az otthonteremtési program, és a beruházások ezáltal is növekednek. A már említett 9 százalékos társaságiadó-kulcs pedig olyan befektetéseket vonz hazánkba, a tőkevonzó képességünk annyival megnövekedett, amelyekre most még talán nem is tudunk számításokat tenni, hiszen az elfogadott döntés hatásához valójában néhány év kell, hogy valóban mérhető legyen hazánk tőkevonzó képessége. Azt gondolom, az elmúlt háromnegyed év kiemelkedő beruházási teljesítménye mindenképpen bizakodásra ad alapot. A nemzetgazdasági ágak csaknem egészét érintő kimagasló mértékű beruházásbővülés ugyanis nemcsak erre az évre lesz igaz, hanem a következő évekre is, tehát középtávon is megerősítik hazánk pozitív gazdasági kilátásait. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

BÁNKI ERIK: - Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát, és köszönöm azt, hogy kiemelte azokat a lépéseket, amelyeket eddig megtett a magyar kormány a magyar parlament Fidesz- és KDNP-frakciójának a támogatásával. Külön öröm számomra, hogy a következő időszakban sem változtat a kormány azon a gazdaságpolitikán, amely az eddigi eredményeket, az eddigi sikereket hozhatta.

- Államtitkár Úr! Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy öldöklő harc folyik a piacon a működőtőke-támogatásokért, azokkal a tőkebevonásokkal, amelyekben Magyarország az elmúlt időszakban élen járt. Elmondhatjuk, hogy a visegrádi országok közül is Lengyelországgal ketten viaskodunk az első-második helyen, ezzel érhettük el azt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kiszámítható, stabil, és az a növekedési pálya, amit a 2010 óta foganatosított gazdaságpolitikai eszközök elértek, a későbbiekben sem változott. Úgyhogy köszönöm megnyugtató válaszát, efogadom, mindannyiunk nevében további sikeres és eredményes munkát kívánok! (Taps a kormánypártok soraiban.) 

Bartha Szabó József
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI